Kelet-Magyarország, 1989. április (46. évfolyam, 77-100. szám)

1989-04-15 / 88. szám

Összehívták az Országgyűlést Az Országgyűlés elnöke az alkotmány 22. parag­rafusának (2.) bekezdése alapján az Országgyűlést 1989. május 10-én, szerdán 10 órára összehívta. Az Országgyűlés várható napirendje lapunk 4. olda­lán. KÖZLEMÉNY a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1989. április 12-ei üléséről , __________ ■ v A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága il989. április 12-én ülést tartott, amelyen a Központi ÍBizottság tagjain kívül részt vettek: a Központi Ellenőr­ző Bizottság elnöke és titkára, a megyei, a megyei jogú pártbizottságok első titkárai, a KB osztályvezetői. Grósz Károly főtitkár, mint annak a bizottságnak a vezetője, amely a Központi Bizottság február 10—11-ei ülésének döntése alapján tanulmányozta a párt helyze­tét, vezető testületeik tevékenységét, munkastílusát és munkamódszerét, jelentést terjesztett elő. A Központi Bizottság a jel entést tudomásul vette. A Központi Bizottság ülésén rövid ideig részt vett (Kádár János, a párt elnöke. Tájékoztatást adott arról, hogy egészségi állapota miatt orvosai továbbra sem java­solják részvételét a testület munkájában. . A Központi Bizottság személyi kérdésekben döntött. I. A KB által kiküldött bizottság széles kö­rű tájékozódás alapján összegezte a főbb ta­pasztalatokat: I Az országos pártértekezleten bekövetke- ■ zett politikai irányváltás, a társadalom egé­szére kiterjedő reform következetes felvál­lalása, a Központi Bizottság és a Politikai Bizottság személyi összetételének megvál­toztatása találkozott a párttagság szándékai­val és az ország közvéleményének egyetér­tésével. 2 Elkezdődött a párt munkamódszerének • munkastílusának megújulása. Nyíltabbá, demofcratikusabbá vált a légkör, megélénkült a vitaszellem, a vezetőkkel szemben növeked­tek a követelmények. Az elmúlt tíz hónap­ban sok korábban felhalmozódott morális tehertől szabadult meg a'párt. Számos te­hetséges fiatal került a mozgalom vezető tes­tületéibe. A párt és a különféle politikai, társadalmi szervezetek között partneri vi­szony van kialakulóban. 3 A pártértekezlet után csak megkésve kez- • dődött el a következtés, előremutató cse­lekvés. Ennek is tulajdonítható, hogy az MSZMP nem erejéhez, szervezeti súlyához mérten vett részt a belpolitika alakításában. Az elméleti és gyakorlati bizonytalanság be­felé forduláshoz vezetett. Még nem alakul­tak ki a módszerek a pánton belüli véle­ménykülönbségek kezelésére. Zavar mutat­kozik a formálódó platformszabadság értel­mezésében. A párt nem lépett fel határozot­tan a legitimitását, reformpolitikáját kétség­be vonó szélsőséges nézetek ellen. Mindezek hozzájárultak ahhoz, hogy az alapszerveze­tek elbizonytalanodtak, csökkent a párttag­ság létszáma. (Folytatás a 4. oldalon) Máim elsejtn Színpompás majális A hagyományokhoz hí­ven a Hármasdombon tartják Nyíregyházán a munkásmozgalmi találko­zót április 28-án, pénteken délután háromtól. Tóth Géza, az SZMT vezető tit­kára köszöntője után ön­tevékeny együttesek mű­sorát tekinthetik meg az ünnepeség résztvevői, majd baráti találkozót tar­tanak a Szakszervezetek Házában, amelyre a mun­kásmozgalom veteránjait és régi szakszervezeti tisztségviselőket várnak. Nyíregyháza lakossága talán már el sem tudná képzelni május elsejét az Ifjúsági Fúvószenekar és a majorettek zenés ébresz­tője nélkül. Hajnal hat órakor indulnak a fiata­lok végig a város utcáin, hogy kilenc órára a Lenin, majd a Kossuth, illetve a Szabadság térre toboroz­zák az ünnepelni vágyó­kat, ahol térzenét adnak. A megyei és városi mű­velődési központ hangver­senytermében délelőtt tíz órakor kezdődik a politi­kai nagygyűlés, amelynek szónoka Horn Gyula, kül­ügyi- államtitkár lesz. Ipari szövetkezetek küldöttközgyűlése Az igazi szerkezetváltás még várai magára Kétszázalékos termelési értéknövekedés, 450 milliós nyereség, csökkenő szocialis­ta-, stabil tőkés export, közel négymilliós, de kigazdálkod­ható veszteség, hangzott el pénteken az összegzés az Ipari Szövetkezetek Sza- bolcs-Szatmár megyei kül­döttközgyűlésén. Tanácskozik a küldöttköz­gyűlés. Oláh János titkár szóbeli kiegészítőjében az elmúlt évet értékelve legelőször az adó- és árreform hatásairól szólt, amelynek eredménye­ként a hagyományos működő (Folytatás a 4. oldalon) Autóbuszjáratok a határhoz A kisha tármenti forga­lom előnyeit kétségkívül azok élvezik leginkább, alkdk gépkocsival rendel­keznek. Miivel vasúton csak Záhonynál lehet átkelni, a lányai, barabási, beregsurá- nyi, tiszaibecsi határállomá­son sokan gyalog, vagy ke­rékpárral jönnek át. A Szabolcs Volán Válla­lat gyorsan és rugalmasan alkialmazk odott a megvál­tozott helyzethez, s nyilván érdemes is élnie azzal a lehetőséggel, hogy autóbu­szokkal szállítsa a határhoz a Kárpátaljára indulókat, illetve az onnan érkezőket a megye városaiba. Igaz, eddig is rendszere­sen közlekedtek a buszok Lányáról, Barabásról, illetve Beregsurányból Vásárosna- ményba, Tiszabecsről pedig Fehérgyarmatra, de márci­us második felében új jára­tokat is beindítottak. Legforgalmasabb — s így a legtöbb utast innen szál­lítják az autóbuszok — a tiszaibecsi átkelőhely. Talán azért is van ez, mert ez a község van a legközelebb a halárhoz, míg Lónyáig kö­zel öt kilométert kell meg­tennie a gyalogosan úitnak indulónak. Ezért azt terve­zik — minit azt Szabó József személyforgalmi osztályve­zető-helyettestől megtudtuk —, hogy egészen a határszé­lig közlekednének a bu­szok, de sajnos ennek a tár­gyi feltételei még nincse­nek meg. (cs. k.) wmMmmmmmmmmmmmsmmiaammm Megnyitották a fásítási hónapot Három változat az irányításra * Reflektorfényben a helyi közélet, a platformszabadság Újra nyilvános ülést tart a megyei pártbizottság pártbizottság A fásítási hónap megyei megnyitóját tartották pénte­ken Nyírbátorban. A városi tanács, a HNF megyei és vá­rosi bizottsága, valamint a debreceni erdőfelügyelőség szervezésében megrendezett ünnepség résztvevőit Leven- dáné Lengyel Valéria, a vá­rosi tanács elnökhelyettese köszöntötte. Elöljáróban el­mondta: Nyírbátorban és környékén található a me­gye erdőterületének egyhar- mada, s a leendő telepítések jelentős hányadát is e terüle­ten végzik majd. A város to­vábbra is fontos feladatot vállal a parkosításban, zöld­területek kialakításában is. Ezután Bondor Antal, az Er­dészeti Tudományos Intézet főigazgatója tartott előadást. Mint hangsúlyozta, a fásítás idején olyan csemetéket ül­tetnek az emberek, amelynek gyümölcsét unokáik élvezik majd. Előadásában hangoz­tatta : Magyarországon az utóbbi időben 18 millió hek­tárra nőtt az erdőállomány, s ma már közel nyolc millió köbméter fát dolgoznak fel * a különféle gyárak, üzemek. Bondor Antal szerint ha­zánk nemzetközileg is elis­mert példája annak, hogyan szüntetheti meg egy kis or­szág, viszonylag rövid idő alatt az olykor igencsak sú­lyos fahiányt. Az erdők per­sze nemcsak • a gazdaság szempontjából fontosak. Semmi mással nem pótolható szerepük van az egészséges környezet, a tiszta levegő szempontjából is. Az erdők az utóbbi időben világszerte tapasztalt pusztulására ezért is kell időben figyelni. Mi erdészek már a huszonegye­dik századra tervezünk — mondotta az előadó, majd befejezésül arra figyelmezte­tett: az erdők megmgptése, a fák becsülése nfemcsak az er­dészek, valamennyiünk fel­adata. A fásítási ünnepség és erdészeti konferencia további részében az erdőknek az ag­rárgazdálkodásban játszott szerepéről, valamint Sza- bolcs-Szatmár erdőgazdálko­dásának elmúlt évi eredmé­nyeiről hallhattak beszámolót a résztvevők. A fásítási hó­nap megnyitásának alkalmá­ból kitüntetések átadására is sor került. (A kitüntetettek névsorát lapunk 15. oldalán közöljük.) (k. é.) Az MSZMP Szabolcs-Szat- már Megyei Bizottsága 1989. április 20-án 14 órai kezdet­tel tartja legközelebbi nyilvá­nos ülését. Ekkor számol be a testületnek a Központi Bi­zottság április 12-ei üléséről Gyuricsku Kálmán, a KB most megválasztott új tagja, a megyei pártbizottság első titkára. Ezt követően megvi­tatják „A megyei pártbizott­ság területi pántszerveket irá­nyító munkájának további korszerűsítése”, valamint „A helyi közélet színterei, a fó­rumok működésének tapasz­talatai, az alternatív szerve­zetek részvétele” című elem­zéseket, amelyet a végrehajtó bizottság terjeszt a testület elé. Mint azt Tóth László szóvi­vőtől megtudtuk: a VB a te­rületi pártszervek közvetlen megyei irányítására három változatot terjeszt elő. Az „A” változat szerint a -megyei pártbizottság közvetlenül irá­nyítja a megye valamennyi pártszervét és szervezetét, ahol nincs pártbizottság, ott az alapszervezeteket is. Ettől annyiban tér el a „B” válto­zat, hogy alapszervezeteket a megyei pártbizottság közvet­lenül nem irányít. Az elkép­zelés szerint azokban a köz­ségekben, ahol nincs pártbi­zottság, ott az alapszerveze­tek döntenek arról, milyen irányítást választanak. (Váro­sit, nagyközségit, községit, üzemi-községit stb.) A „C” változat szerint pedig a váro­si és nagyközségi pártbizott­ságot irányítja közvetlenül a megyei pártbizottság, s a köz­ségi pártbizottságok közvet­lenül azokat, ahol a párttag­ság száma meghaladja a száz­húszat, s az irányított párt- szervezetek száma háromnál több. A szervezeti keretek változtatása mellet az irányí­tó tevékenység tartalmi mó­dosításával is foglalkozik ezen az ülésen a/megyei párt- bizottság. A helyi közélet színtereit és a különböző fórumok műkö­désének tapasztalatait, a me­gyei pártbizottság által egy éve kezdeményezett szocioló­giai vizsgálat tényei alapján elemzi a második előterjesz­tést. Olyan kérdésekre kere­sik a választ: men n jó re és hogyan vesz. részt a lakosság a helyi politika kialakításá­ban. Ezzel összefüggésben a szó­vivő elmondta: a település- szerkezet alakításában elkö­vetett hibákért, az erőltetett központosításra irányuló tö­rekvések mechanikus érvé­nyesítéséért az MSZMP-t is felelősség terheli. Az új hely­zetben természetesnek kell tekinteni, hogy a község- és várospolitikai döntések meg­hozatala nem kizárólag az államhatalmi, a pártszervek, a társadalmi és tömegszer­vezetek feladata, hanem sze­repet kell kapniuk azokban az öntevékeny alternatív szerveződéseknek is. A megyei pártbizottság mellett működő Tudomány Politikai Bizottság kezdemé­nyezi, hogy — előterjesztése alapján — a pártbizottság hallgasson meg tájékoztatást a platformszabadsággal kap­csolatos pártviták megyei ta­pasztalatairól. A nyilvános ülésen a me­gye érdeklődő párttagjai részt vehetnek. Ezen túl az ülésig mindenki — pártonkívüli is — eljuttathatja véleményét, kritikáját, javaslatát az emlí­tett témákkal kapcsolatban a megyei pártbizottságnak, hogy a testület azokat is hasznosítani tudja április 20-ai ülésén. XLVI. évfolyam, 88. szám ÁRA: 5,30 FORINT 1989. április 15., szombat j Az ünnepség befejezéseként fiatal csemetéket ültettek el Nyírbátor főterén a résztvevők.

Next

/
Oldalképek
Tartalom