Kelet-Magyarország, 1989. április (46. évfolyam, 77-100. szám)
1989-04-15 / 88. szám
2 Kelet-Magyarország 1989. április 15. Kétmillió egy hónap alatt Mercedesbeil utazik a rubel Ha jól meggondolom, abból a 30 rubelért járó összegből, amit a Kárpát- aljáról érkezők a kishatár- menti forgalomban beválthatnak, nehezen tudnék egy négytagú család számára hétvégére bevásárolni. Márciusban azonban majdnem hatvanezren váltottak be rubelt, és ha utána számolunk, ez másfél—kétmillió rubelnek felel meg. Rubel minden mennyiségben A Szovjetunióból érkezők száma csaknem tízszerese a hazánkból a szomszédba látogatóknak, így az utazási irodáknak, pénzváltó helyeknek jóval kevesebb rubelre van szükségük, mint ami hozzájuk beérkezik. Mi történik a felhalmozódott pénzzel, jelen esetben a rubellel? Kérdésemre a választ Juhász Margit, a Magyar Nemzeti Bank megyei igazgatóságának osztályvezetője adta meg. Az utazási irodák nagyrésze a bankba szállítja be azt a rubelmennyiséget, ami számukra felesleges. Korábban hetente, vagy tíz naponta jöttek, amióta megnövekedett a forgalom, soron kívül is érkeznek szállítmányok. A bank az irodák számláján jóváírja a forintértéket, amit azok újabb befektetésre használhatnak fel. Mostanában tehát jóval nagyobb a pénz forgási sebessége, mint korábban, így a befektetők, jelen esetben az utazási irodák nagyobb haszonra tehetnek szert. Ügy is mondhatjuk, hogy nagy tömeg, nagy pénz, kis tömeg, kis pénz. A banktól a központi devizapénztárba kerül a pénz, itt Nyíregyházán csak 2—3 százalékot tartalékolnak. Amire az országnak nincs szüksége, azt a Szovjetunió visszavásárolja a megkötött államközi egyezmények alapján. A szállítás eddig a postán keresztül történt, a felesleg két ládában elfért, amiket értékküldeményként adtak fel. A márciusban megtelt húsz láda elküldése jelentős postai költségnövekedést jelentene. így jobban megéri, ha páncélautóval indul a szállítmány a fővárosba. Budapesten található a pénzszállítmányok biztosítását ellátó szervezet, amit pénzkísérő alosztályként is emlegetnek. Huszonnégy fegyveres tartozik hozzájuk és egy-egy gépkocsit hárman őriznek. A páncélautó telephelye Debrecenben van, ha Nyíregyházáról kell elszállítani a felgyülemlett mennyiséget, onnan indul el a Mercedes gépjármű. Már a kisgyermekek előtt sem titok, ha együtt látnak egy rendőrautót és egy páncélautót, hogy most viszik a pénzt. Szigorú rendszabályok vonatkoznak arra, hogyan lehet az utazási irodákból a bankba vinni az értéket. Ma már elterjedt a riasztótáskák használata és a rendőrség gyakran tart ellenőrzést. A nyugati valutát is tíz naponként igénylik a váltással foglalkozó intézmények, de a bekövetkezett roham ezen is változtatott. Nem számított a bank sem arra, hogy ilyen arányokat ölt a vásárlás. Sokan előre kiváltották a valutát a forint nagyobb arányú leértékelésére számítva. Fennakadást jelentett, hogy meg kellett vásárolni az adott valutát külföldről. így ez a roham nemcsak névértékben, de azon félül is sokba került az országnak, hiszen a hivatalos árfolyamra is kerül kezelési költség a csomagolásért, szállításért. (szilagyi) A nézők nemigen tudják, milyen baljós jelek előzték meg a Móricz Zsig- mornd Színház si-kerdarab- ját, a Mesél a bécsi erdő című produkciót. Kiderült, hogy a főszerepre előzőleg kijelölt színésznő anyai örömök elé néz, s nem vállalkozhat a nehéz szerepre. Egy másik szereplő, Szigeti András kisebb műtét miatt nem szerepelt a darabban. A próbákat akadályozta Safranek Károly 10 napos kubai filmforgatása. S ráadásul derült égből villámcsapás, két nappal az április elsejei bemutató előtt Máthé Eta, az egyik főszereplő — mint mi is megírtuk — próba közben a zenekari árokba zuhant, s bár az esés viszonylag szerencsés volt, balesete miatt a mai napig sem játszhat. A szerepét — mint a nézők is láthatták — Vennes Emmy színművész vette át, aki eredetileg más szerepet kapott a darabban. A színésznő nem mindennapi színészi bravúrt hajtott végre, másfél nap alatt megtanulta az új szerepét és hiba nélkül végigjátszotta és játsza azóta is az eredeti szerepe (az idős vak nő) mellett. Vele készítettük az alábbi interjút. Sikeres beugrás Eqv éjszaka egy szerepre — Főpróba előtt egy nappal, délután fél háromkor hívott fel Léner Péter, a darab rendezője, hogy baj van, elvállalnám-e a beugrást. Gondolkodás nélkül igent mondtam, hiszen több mint húsz szereplő két hónapi komoly próbasorozata csúszott volna el ki tudja meddig, ha nem vállalkozom. Felpróbáltuk a ruhákat, aztán a segédrendezővel elkezdtük átolvasni a darabot. Ám jellemző a szerep bonyolultságára — hisz sok szereplővel kapcsolatban van —, hogy még a késő esti próbára sem sikerült átvenni a szövegkönyvet. Mint kiderült, Vennes Emmy szinte le sem feküdt, a szerepet tanulta, így aztán a másnapi nézők előtti főpróbára már tudta is a szöveget. A bemutatón pedig már hibátlanul játszotta végig a darabot. — Rettentően kellett koncentrálnom. A premieren főleg az volt a célom, hogy „el ne toljam" a többiek munkáját. Ezért elsősorban a szövegre figyeltem és csak másnap tudtam teljesen átadni magam a játéknak. A bemutató után aztán a kollégáim szuperlativuszban dicsértek, agyonölelgettek, mondhatom nagyon jó érzés volt, hogy sikerült megoldani a sürgős feladatot. Persze nagyon sajnáltam Máthé Etát is, aki a premier idejére már hazakerült a kórházból, és a lakásából a színészház balkonjáról nézte szomorúan a színházba készülőket. Vennes Emmynek külön kellett ügyelnie arra is, hogy a beugrásban életkoránál jóval idősebb szerepet kellett alakítania. — Megpróbáltam alkalmazkodni ehhez is. Nem ugráltam, viháncoltam, visszafogtam a mozgásomat. Ver1’os Emmy azóta is siker n játsza a trafi- kosnő szerepét, miközben már készül a Mi kis városunk című d_arab újabb szerepére. (bodnár) Felismerték a hangját Lapunk pénteki számában Kanyuk István azt nyilatkozta: a KEMÉV-székház felrobbantásával nem fenyegetőzött. De mit szólnak ehhez a tanúk? A vállalat telefon- központjában rögtönzött „kerekasztal-beszélgetést” tartunk. Március 29-én, — szerdán — 14 óra 15 perckor berregett a készülék — mondja Molnár Józsefné. — Felvettem a kagylót, tessék, KE- MÉV, — mondtam. — „Egy óra múlva robban a bomba” — hallottam a vonal túlsó végéről. Megkérdeztem: egyáltalán tudod, hogy kit hívtál? — A konzervgyárral szembeni nagy KEMÉV-et — kaptam a választ. — Ezután az illető-letette a telefont. — Később hat-nyolc percenként újra jelentkezett — folytatja 'az asszony, s robban a bomba — mondta. — Az ötödik hívás után a történteket (itt a székházban) közöltem Igaz Dezsőnével, aki arra kért, azonnal értesítsem a rendőrséget. Alig, hogy beszéltem a BM-esekkel, a fenyegető újra telefonált — emlékezik Molnár Józsefné. — Másnap, március 30-án, csütörtökön reggel egy reDiákbuksza Hogy megy a MEGGY? Köztudott, hogy a főiskolásoknak és az egyetemistáknak mindig kevés a pénzük. Ez így volt, így van, valószínű, a jövőben sem lesz másképp. Nagyon sokan ezért valamilyen pénzt teremtő lehetőséget keresnek. A találékonyság és a vállalkozókedv nem ismer határokat. Van aki újságot terjeszt, plakátot ragaszt, van aki esetleg tanít, korrepetál vagy gyerekre vigyáz. Miközben elsődleges feladat a tanulás lenne. S hogy mennyire növekszik a munkavállalók tábora azt a „Meggy’’ (Miskolci Egyetemisták Diákszövetkezete) bővülő és mind sikeresebb csoportja is jelzi. Ez a vállalkozó diáksereg már cégjegyzett jogi személyként működik. Fő céljuk a menedzselés és munka- lehetőségek szerzése tagjainak. A szabályzat első pontjában a tag alapvető kötelességeként szerepel; dolgozni kell. Eddig körülbelül százfős a tagság, a felvételi kérelmet írásban vagy személyesen lehet benyújtani. A kisszövetkezet szeretné kiterjeszteni működési területét nemcsak Miskolcra és környékére, hanem Szabolcs megyére is. Várják a munkát és a dolgozni kívánó diákokat, elsősorban a nyíregyházi főiskolákról. S majd meglátjuk hogy ízlik a „Meggy”? kedt hangú férfi telefonon a következőket hangoztatta: Szervusz, te vagy? Üdvözöllek, majd jövök. Az egyik takarítónő, Tóth Józsefné elmondta nekem: tíz óra körül Kanyuk István benézett a székház telefonközpontjába, és elment. Itt voltak a nyomozók. Többször nem telefonált. Csernyik István mielőtt a történetbe kezd, cigarettára gyújt. — Március 30-án reggel pontosan 6 óra 30 perckor (megnéztem az órámat), a férfi telefonon jelentkezett — mondja. — A kőzetemben lévő két KEMÉV-est gyorsan a kagylóhoz hívtam, tehát mindhárman a következőket hallottuk: „Tegnap nem robbant, de ma fog!” Erre én azt feleltem: Édesapám, ki vagy te, mit akarsz te rob- bantgatni, vagy ijesztgetni, gyere ide ... A hangját megismertem, azt hiába torzította el, jellegzetes a dadogása is. A mellettem álló kolléga beleszólt a telefonba, s- akkor az illető a kagylót hirtelen letette. Közben gyorsan felhívtam a posta megadott számát, hogy állapítsák meg, ki a hívó. — Előzőleg, húsvét második napján ugyanez a hang két ízben is az igazgató és a jogtanácsos telefonszáma iránt érdeklődött — folytatja Csernyik István. — Közöltem: ha tudnám, sem mondanám meg. Fegyverneki Lajosnak március 29-én este 21 óra 30 perckor egy nőéhez hasonló hangon telefonon azt mondták: Most megúsztátok, de legközelebb nem fogjátok. Molnárné a háttérzajokból és a pénzcsörgésből úgy véli: a hívások utcai fülkéből érkeztek. Ezek után Mozga Bertalant, a KEMÉV rendészeti vezetőjét kerestem fel. — Kanyuk István régebben a vállalatnál dolgozott, de elment. Nyáron megkeresett bennünket, hogy vegyük visz- sza, de nem tettük. Később megint eljött, és azt mondta: sok munkahelyen járt, de közülük a KEMÉV volt a legjobb, ezért szeretne itt dolgozni. Annál is inkább, mivel a gyermektartást nem tudja fizetni. Ekkor már két hónapja nem állt munkaviszonyban. Gondoltuk, hadd bizonyítson s felvettük éjjeliőrnek próbaidőre. Azonban a feladatát nem látta el rendesen, például a vagonki- rakókkal egész éjjel kártyázott. Szerettük volna portásnak betanítani, de az ottani teendők megfelelő ellátására nem mutatott alkalmasságot, hajlandóságot, vagyis nem igyekezett. Odáig fajult a dolog, míg a próbaidő lejárta előtt törvényesen felmond- tunk neki. (cselényi) FEJEDELMI VÁZÁK Óriásvázák He- rendről. Méreteiben is párját ritkító két óriásvázát készítettek Herenden a porcelán- gyárban. Magassága mindkettőnek 2 méter 18 centiméter és a vázákat Palkovics Imre mesterfestő által tervezett és kivitelezett iszlám motívumokkal kombinált fénykép- hűségű festmény díszíti. Megrendelőjük egy magát megnevezni nem akaró keleti fejedelem, aki az angol királyi ház és a walesi herceg ékszerkészítő hasonló alkotást eddig csak , „ , , egyet ismertek, az is Herencegehez fordult kivansaga- (jen őszült évtizedekkel ez- val. Az angolok a magyar előtt Bruck Tibor tervei gyárat választották, mert alapján Több gondot a küllemre! Húsvét előtt a háziasszonyok nagytakarítást rendeznek. Falun még az istálló falát is fehérre meszelik, de az ablak- tisztítás, a függönymosás városon sem marad el. A házban. Nem így a munkahelyek egy részénél. Nem véletlen, hogy minden tavasszal ellenőrök járják körbe a boltok, a szórakozóhelyek többségét, hogy megnézzék: milyen rendet találnak, s véleményt mondjanak arról, amit tömören környezeti kultúrának nevezhetünk. A Nyíregyházi Városi Tanács ellenőrei ezúttal negyvenöt helyen — harminc boltban és tizenöt szórakozóhelyen — voltak, s e reprezentatívnak nevezhető felmérés alapján egyértelműen kijelentették, hogy semmilyen javulást nem tapasztaltak. Egyre inkább meggyőződésükké válik ezek után, hogy a felújításra csak akkor áldoznak nagyobb összeget, ha teljesen lerobbant a bolt, vagy a presszó, de hogy a felújítás és a lerobbanás közötti években mi történik, azt legfeljebb az ilyen tavaszi ellenőrzések jegyzőkönyvei örökítik meg. A környezeti kulturálatlan- sággal függ össze, hogy öt szórakozóhelyről kell kimondaniuk: nem felelnek meg az osztályba sorolás feltételeinek, de a kell ellenére félve teszik ezt meg, mert a szórakozóhelyek gazdáit ez egyáltalán nem bosszantja, sőt ilyenkor szokták mondani: nem baj. ezután lazábbak tesznek a feltételek s bővül a vendégkör. Volt közöttük olyan mértékben lerobbant hely, mint az Arany Szarvas, amelyikről azt voltak kénytelenek leírni, hogy külső és belső megjelenése lehangoló, a kiszolgáló háttér állapota pedig kritikán aluli. Kirívónak találták az Ungvár étterem kiszolgáló részét, szerencsére ezt a vendégek nem látják, a fogyasztótér kulttiB ’ ráltsága viszont jó volt. Találtak olyan hiányosságot például a Piac étteremben, ami konstrukciós hiba következménye, valószínű csak akkor szüntethető meg, ha majd ötven év múlva lebontják az egész épületet. A konyhája viszont olyan patikatisztaságú volt, amit mások is megirigyelhetnének. És ha már a jó példáknál tartunk akkor érdemes megemlíteni az Utasellátónak a nyíregyházi autóbusz pályaudvaron működtetett presszóját és annak kiszolgáló egységeit. A boltok közül a Vetőmagtermeltető-Vállalat Búza téri vetőmagboltját, a Húsipari Vállalat Eperjes utcai húsboltját, az Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat Lenin téri ABC-jét, vagy a Kossuth téri Csemegét lehet a jó példák közé sorolni, a kirakatok közül pedig a két legjobbat, a Nyírfa Áruházét és a Centrum Áruházét, amelyek megközelítik az európai színvonalat. Évek óta mindig szépnek találták a Zrínyi utca sarkán lévő cipőbolt kirakatát, most egy kicsit szürkébbnek látták a megszokottnál, de még mindig a jók közé sorolhatják. Teljes felújítás kezdődött a Szabolcs étteremben, és húsz év után végre megújul a Búza téri ABC is. A végeredmény: huszonkét szabálysértési feljelentést tesznek, két figyelmeztetést osztottak ki, és 32 esetben jelzik a tapasztaltakat a bolt, vagy szórakozóhely gazdájának. Ehhez a jelzéshez egy másik jelzés is kívánkozik. Furcsa ugyanis, hogy az ellenőrök a magánkereskedővel mindent megvásároltathatnak, amit színvonal alattinak találnak, vagy bezárathatják ha nem teljesíti amit számára előírtak, a vállalatokkal pedig tehetetlenek, csak jelzéseket juttathatnak el számukra. Tőlük el kell fogadni, hogy mindent megtesznek, de a környezeti kulturáltság javítására nincs elegendő pénzük, s közben a tavalyi légypiszok még ott van az ablakon. (b. .j.)
