Kelet-Magyarország, 1989. március (46. évfolyam, 51-76. szám)

1989-03-08 / 57. szám

1989. március 8. Kelet-Magyarország 3 Hz egyenjogúság mérlege Beszélgetés egy kutatóval A női egyenjogúságról, az emancipáció állásáról mintha kevesebbet beszélnénk mostanában. Vajon az ennek az oka, hogy válságoktól szabdalt mindennapjaink súlyosabb bajai vonják el figyelmünket? Vagy itt is az a helyzet, hogy alapjaiban kell felülvizsgálni a nők társadalmi helyzetével kapcsolatos eddigi nézeteinket? Dr. Koncz Katalint, a Marx Károly Közgazdaságtudo­mányi Egyetem docensét, több, a nőkérdéssel foglalkozó könyv szerzőjét kerestük meg kérdéseinkkel. — A nőket a jelenlegi vál­ság két szempontból sújtja: munkavállalóként és feleség­ként, családanyaként — mondta. — A nők munka­erőpiaci pozíciói általában romlottak az elmúlt egy-két évben. Sajnos a munkaügyi statisztikák nem mutatják ki, hogy mekkora az a nőtömeg, amely szakképzetlenül vagy általános gimnáziumi vég­zettséggel, nem is jelentkezik a munkaerőpiacon, mert ele­ve reménytelen az elhelyez­kedése. Egyes megyékben, például Szabolcsban, Borsod­iján jelentős lehet ez a lá­tens női munkanélküli réteg. A korábban is meglévő kere­seti, jövedelmi hátrány ki­mutathatóan tovább nőtt, és fokozódott az előmeneteli hátrány is. Azaz a vezető posztokról mindjobban ki­szorulnak a nők, itt megtört a korábbi növekedési tenden­cia. — Az extenzív növekedés év­tizedeiben az állandó munka­erőhiány százezerszámra szívta fel a szakképzetlen nőket. A gazdaság kívánatos átalakulása során a vállalatok várhatóan ettől az alacsonyan képzett, kevéssé hatékony munkaerőtől előbb-utóbb meg akarnak sza­badulni. Vannak ennek jelei? — Létszámleépítés egyelő­re a válságágazatokban van, ott pedig zömében férfiak dolgoznak. Az a folyamat, amitől a nyugati nőmozgal­mak féltik a nőket, neveze­tesen az irodai munka elekt­ronizálása, nálunk belátható időn briül nem jelent ve­szélyt az adminisztratív mun­kát végzőkbe. Egyébként a racionalizálás miatt felsza­baduló munkaerő nem feltét­lenül kellene, hogy munka- nélkülivé váljon, hiszen a mi végtelenül elhanyagolt infrastruktúránk fejlesztésé­vel nagy tömegű női munka­erőt lehetne elhelyezni. Saj­nos, azonban ehhez, csak­úgy, mint az irodai munka elektronizálásához hiányzik az anyagi háttér, a tőke. — Az egyes vélemények sze­rin« a mai társadalmi-gazdasá­gi válság a családok létfelté­teleit alapjaiban kezdte ki. ön hogy látja a magyar családok helyzetét? — A nőket ma súlyosab­ban érinti a családok hely­zetének romlása, mint a munkaerőpiaci hátrányuk fo­kozódása. A csökkenő élet- színvonal a családok mind nagyobb hányadának elsze­gényedésével jár. Legalább ekkora veszélyt jelent, hogy a kereső családtagok által végzett munka mennyisége megnőtt. Ennek közvetlen következménye a lakosság egészségi állapotának hanyat­lása, a társadalmi méretű fi­zikai-pszichikai kifáradás. Ugyanakkor megállt, sőt visszájára fordult a családi viszonyok, a belső munka- megosztás korábban megin­dult demokratizálódása. A mai családok egy sor, koráb­ban igénybe vett szolgálta­tásról kénytelenek lemonda­ni. Üjra befőzünk, hanyagol­juk a Patyolatot, szabunk varrunk. Ráadásul ezeket a többlet háztartási terheket nincs kivel megosztani. Ma már nem az a kérdés, hogy akarnak-e segíteni a férjek, vagy sem, hiszen igen sok családban 12—14 órát, vagy többet dolgoznak, egyszerű­en nincsenek jelen a család életében. — Mindennapi életünkben egyre több a fékevesztett Indu­lat, sok családban szinte telje­sen hiányzik az egymás iránti tolerancia, az agresszivitás egy­re nagyobb méreteket ölt egé­szen eltérő anyagi helyzetű em­berek körében is. Minderre elég magyarázat a gazdaság válsága? Miért van az, hogy a humánus értékeket tekintve rosszabbul élünk, mint ahogy valójában élhetnénk? — A korábbi évtizedekben viszonylag korlátlannak tűnő lehetőségeket csillantott fel a vezetés a lakosság előtt, és ténylegesen is végbement egy jelentős életszínvonal-növe­kedés, ami ezt a jövőképet egy ideig alá is támasztotta. Eközben a társadalmi korlá­tok lebontását hirdető ideo­lógia az emberek elé egy olyan délibábot vetített, amely azt sugallta, hogy minden társadalmi réteg ugyanazt a fogyasztási min­tát követheti. Ez tömegeket hajszolt bele egy, a valóság­tól elszakadó önkizsákmá­nyolásba. Régen a társadal­mi korlát a fogyasztást is korlátozó rendező elv volt. A hierarchia alján állók szá­mára nem volt elérhető a felsőbb szintek fogyasztási normája. Manapság a fo­gyasztási cikkek mindenáron való megszerzésébe emberek tömegei belerokkannak, bele­halnak, és ez valószínűleg ennek a parttalan egyenlős- di ideológiánknak is a követ­kezménye. Hozzájárult mind­ehhez, hogy a gazdaságban évtizedeken át kizárólagos mennyiségű szemlélet ural­kodott, az iparosítás mellett nem fejlesztettük az infra­struktúrát. mert annak nincs kézzelfogható azonnali hasz­na. Hiszen például csak húsz év múlva lesz eredménye a mai iskolázási színvonal ja­vításának. Részben ennek a tragikusan rövid távú, az anyagiakra összpontosító gazdaságfejlesztési gyakor­latnak a lecsapódása az a válság, amelyet ma megélünk a családban is. — A nők számára kétségkí­vül a család és a munka ösz- szeegyeztetése a legnagyobb gond De mintha az utóbbi időben kevesebbet beszélnénk azokról a nőkről, akiknek sok­féle ok miatt nincs családjuk. — Rendkívül fontosnak tartom, hogy ne feledkez­zünk meg ezekről a nőkről. Ha ugyanis kizárólag a csa­ládot helyezzük a nőpolitika homlokterébe, akkor az a női réteg kiesik a látómezőből, amelyiknek nem is feltétle­nül saját hibájából, nincs családja. A társadalom szem­pontjából tehát döntő a csa­lád érdeke, az egyes ember számára meg kell adni ezen a területen is a választás le­hetőségét, hogy ha nem csa­ládban él, akkor se érezze magát megkülönböztetett, nem teljes értékű embernek. — Kérem, foglalja össze, mi­lyen fő vonásai vannak az ön által kívánatosnak tartott nő­mozgalomnak! — Egy olyan női érdekvé­delmet kellene a jövőben ki­alakítani, amely először is számol a nők eltérő társadal­mi helyzetével, ebből fakadó eltérő érdekeivel, gondjaival, ugyanakkor a saját érde­künkben nem irányul a fér­fiak ellen. Amely úgy család­centrikus, hogy a család har­monikus működésének felté­teleit megteremti, de az egyént nem skatulyázza be, a döntést reá hagyja, és nem bélyegzi meg azt, aki az ál­talánostól, az átlagtól eltérő utat követ. P. É. R égebben előre megjó­solható volt, milyen döntést hoz egy-egy kérdésben a Parlament. A nem is távoli múltban biz­tos volt, hogy azokat a té­mákat vitatják meg, ame­lyeket a Minisztertanács javasol. És ma? Előre már azt sem lehet tudni, miről tárgyalnak három napon át a képviselők. Az alkot­mány ügye terítékre kerül, de csak első olvasásban, s legfeljebb csak abban dön­tenek, milyen változat ke­rüljön országos vitára. Ám, hogy mi lesz a sorsa a sztrájktörvénynek, még senki nem sejti. És azt sem lehet tudni, elégnek bizonyul-e a huszonegy- néhány képviselő indítvá­nya a bős—nagymarosi víz­lépcső újratárgyalásához. Egy azonban biztosra ve­hető: döntést kell hozni abban, legyen-e 1995-ben Beccsel együtt Budapesten is világkiállítás, vagy eset­leg Becs egyedül vállalkoz­zon rá, netán a floridai Európában maradni Miamiban örülhessenek a kedvező döntésnek. A tét nagy, nem mindegy hát, hogy a képviselők az igen­re, vagy a nemre emelik fél karjukat. Amikor néhány hete a megyei képviselőcsoport megvitatta a kiállítás dol­gát, a képviselők többsé­ge inkább a nem, mint az igen félé hajlott. Somogyi László exminiszter feltette a kérdést: előnyösebb hely­zetbe kerül-e az ország, ha nem vállalja a kiállítást? A válasza: nem! Ahhoz, hogy az infrastruktúra kié­pítése felgyorsuljon, világ­kiállítás kell, mert a kül­földi tőke — 1—1,2 milli­árd dollár konkrét ajánlat már van — csak a világ­kiállítás miatt jön és 15— 18 ezer munkás foglalkozta­tására is nyílik lehetőség. Csökkenthető ezáltal a re­latív elmaradás is. Igaz, haszon a zárás napján nem­igen várható, de a szállo­dáknál 12—15 év a megté­rülési idő, s ugyanennyi időt tartanak reálisnak a szakemberek az utak és egyéb infrastruktúra meg­térülésére is. A vásár üzleti alapon számítható tényező, ami majdnem mindenütt nyereséges volt. Nem presztízsügy tehát a világkiállítás, s nem akar­ja vele a kormány kény­szerdöntésre bírni a Parla­mentet. De 1992-re működ­ni fog az Egyesült Európa, szupergyors autópályák épülnek, alagút lesz a La- Manche csatorna alatt, s nekünk ehhez az Európá­hoz kell közelednünk. Ez tehát a kényszer és nem a presztízs. Balogh József Nyírbogdányi olajmágnások 2,7 millió dollárban Soha rosszabb évet, mint a tavalyi volt! — summáz­ható röviden a Tiszai Kő­olajipari Vállalat nyírbogdá­nyi gyáregységének elmúflt évi teljesítménye. Ehhez leg­inkább a motorbenzin, az ipari tüzelőolaj termelése ás az import fűtőolaj értékesí­tése járult hozzá. A siker nyitjáról és az ez évi ter­vekről Páka Imre főmérnök beszél. A nyírbogdányi gyáregység legfontosabb feladata a ke­leti országrész ellátása gáz­olajjal, motorbenzinnel és fű­tőolajjal. 150 ezer tonna gáz­olaj, 80 ezer tonna motor­benzin és 34 ezer tonna fű­tőolaj gyártására, forgalma­zására vállalkoznak idén. To­vábbra is nagyon fontosnak tartják készítményeik fej­lesztését, ezek nagy részét csak itt gyártják az ország­ban. Importot pótolnak A gyógybenzinektől kezd­ve a kozmetikai petróleumo­kon át egészen a technikai és gyógyászati vazelinekig széles a gyáregység termék­skálája. Ezek között akad jó néhány importkiváltó termék is, mely egyúttal konvertibi­lis valutájú piacokon is ér­tékesíthető. Üj termékekkel, új csomagolástechnikával a világ mintegy 30 országában vannak jelen. Ebben az év­ben 2,7 millió dollár árbevé­telt terveznek a konvertibi­lis piacokról. F árosi tanács, gondnokság. Nyíregyhá­za. - Elszámolá­sokat rendezget­nek, közben ko­pogtatnak. — Tes­sék! — Nem lép be senki. Tovább ko­pogtatnak. — Tes­sék bejönni! Üj­ra semmi. A sűrű kopogtatás után kinyitják az ajtót. — Nem érdekel, a gyerekeket akkor is adják ki!!! — vágja a tisztviselő arcába ingerül­ten, gyűlölködő szemekkel egy fe­kete szemű kisfiú. Mellette az anya, magas, barna asz- szony. Szorítja a kezét. Feltehetően a gyámügyi cso­portot keresték, akik néhány hete az épület másik szárnyába köl­töztek. Az asszony — nem lehet több harminc évesnél — nem tud olvas­ni, hiszen az aj­tón már nem a gyámügyi csoport táblája lóg. Gyere­Ajtók két viszont időben megtanította rá, hogyan kell köve­telőzni, toporzé- kolni, lehetetlen helyzet elé állíta­ni az ügyintézőt. — Adjuk ki a gyereket? Kinek? Az öt testvért azért vették álla­mi gondozásba, mert a körülmé­nyeik ' veszélyez­tették életüket. Igaz, így a csalá­di pótlék már nem az anyát illeti... Anya és gyer­meke a szociálpo­litikai csoportnál várakoztak tovább, majd a földszin­ten, a lakásügyön döngették az aj­tót... Sok házaspár nem azért nem vállal több gyere­ket, mert nem sze­retne, hanem mér­legel: fel tudja-e felelősséggel vál­lalni a nevelését. A családok nagy többsége ottho­nában zárja magá­ra az ajtót, oszt­ják be a kevéske pénzüket, hogy jusson minden­re. A nehézségek nyomasztják éle­tüket, de ki kell bírni. Ök hol kopogtas­sanak ? (bojté) Tavaly a speciális fehéráru­termelés az ÁFOR igényei­nek csökkenése miatt elma­radt a tervezettől, annak el­lenére, hogy új nyomdaipa­ri oldószert hoztak forga­lomba Niral néven. A vaze­lingyártásban viszont előbb- relépés történt, sikeresen áll­tak át Dúhántúli Kőolajipari Vállalát alápanyagaira. Nőtt a vazelin iránti kereslet, újabb piacok — Indonézia, Pakisztán, Szaúd-Arábia — nyíltak meg a termék előtt. Kábelt szigetelnek Várat még magára egy új­keletű termékcsalád, a tele­fonkábeleknél használatos szigetelő anyagok hasonló si­kere. Elkezdődött a piackuta­tás, ennek révén már 60 ton­nányit sikerült értékesíteni belőle külföldön. Azonos szinten van évek óta az Olvikor termelése. Legnagyobb vásárlója az Ikarus székesfehérvári gyá­ra, ahol a közelmúltban ro- botizált festősort állítottak be a termelésbe. A védő­anyag gyártástechnológiájá­nak módosításával olyan ter­méket állítottak elő, mely al­kalmas robottal történő szó­rásra is. Alváz- és üregvé­delmi szolgáltatás megvaló­sításával növelni lehetne a belföldi értékesítést. Az elmúlt időszakban meg­épült egy 1000 köbméteres tartály a gyár területén, míg a cerelaszt üzemben új gyár­tórendszert alakítottak ki a szakemberek. Elkészült az ÁFOR számára a tankautó­töltő állomás, melynek kivi­telezésében jelentős részt vál­laltak a bogdányiak. Meg­kezdődött a vazelingyár bővítése is, viszont a tűzivízrendszer rekonstruk­ciója eltolódott — anyagi for­rások hiányában. Számítógép vezérel Azért, hogy naprakész; in­formációkkal rendelkezzen a gyáregység, korszerű IBM- kompatibilis száipítógép-há- lózatot állítanak be év vé­géig a termelésbe. Ennek ré­vén a gazdálkodás teljes ver­tikumát gépesítik, így az anyagigazgatást és -beszer­zést, a termelésszervezést és -irányítást, az export-import ügyletek bonyolítását, a munkaerő-gazdálkodást és a teljes könyvelést. Erre az évre 1,1 milliárd forint árbevételt terveznek a nyírbogdányi „olajmágná­sok”, amiből a nyereség 116 millió forintot tenne ki. Csonka Zsolt Két év után íj diploma „Hiánypótló képzésről van szó...” Több, mint 200 hallgatóval megkezdődött az oktatás a Pénzügyi és Számviteli Fő­iskola nyíregyházi kihelye­zett tagozatának ipari és me­zőgazdasági ágazatán. A már­cius 6-i tanévnyitón jelen volt Makrai János, a főisko­la továbbképzési osztályának vezetője is, őt kérdeztük a részletekről. — Milyen előzmények után született meg a döntés, hogy a budapesti főiskola kihelyezett tagozatot létesít Nyíregyházán? — Salgótarjánban és Zala­egerszegen működik kihelye­zett tagozatunk, most kezdő­dött hasonló képzés Székes- fehérváron és Csepelen, a MÁV vezérigazgatóságán is, de az MSZMP oktatási igaz­gatóságai közül eddig csak a Szabolcs-Szatmár megyei kezdeményezte és vállalta egy ilyen tagozat létrehozá­sát. Főiskolánknak egyébként régi elvi együttműködése van ezzel az oktatási igazgatóság­gal, engem pedig személyes vonzalom is köt a városhoz, ugyanis nyíregyházi vagyok, a Kossuth gimnáziumban vé­geztem. . .... \- > * t i ■. , . . j , • , , ,-r A megnyitón is említette, ihogy meglepően : sokan jelent­keztek a nyíregyházi tagozat­ára. az ipari ágazaton mintegy t60-an. a mezőgazdaságin pedig körülbelül 50-en kezdték; meg tanulmányaikat. Mivel magya­rázható az élénk érdeklődés? — Ezen a tagozaton mér­nök-üzemgazdászokat képe­zünk, tehát olyan szakembe­reket, akik a hovatovább nélkülözhetetlen pénzügyi, számviteli, gazdasági ismere­tekkel is rendélkeznek, és mindezt magas színvonalon tudják alkalmazni. Hiány­pótló képzésről van szó. A társasági törvény életbelépé­se után, a szerkezetátalakítás közepette pedig még na­gyobb szükség van ilyen vég­zettségű Szakemberekre. — Er azt jelenti, hogy a vál­lalatok, szövetkezetek és Így to­vább — kapva kaptak az alkal­mon? — Azt azért nem. Az egyes emberek hamarabb felismer­ték a lehetőséget, a képzett­ség megszerzésének szüksé­gességét, mint a gazdálkodó szervezetek. Sok hallgatót az egyéni ambíció fűt. De álta­lában támogatják a munkál­tatók azt a dolgozójukat, aki tanulni akar, tehát tanulmá­nyi szerződést kötnek vele, részben vagy egészben ma­gukra vállalják a képzés költségeit. — Kik tanítanak ezen a ta­gozaton, és mit ér majd az itt szerzett oklevél? — A képzés négy féléven át tart, levelező formában, bentlakásos, intenzív szaka­szokkal. Nagyon fontosnak tartjuk, hogy a hallgatók ma­gas színvonalú oktatásban részesüljenek. Főiskolánk több tanára tanít most a miskolci műszaki egyetemen, ők fognak átjárni Nyíregyhá­zára. A matematika-statiszti­kát pedig az itteni tanárkép­ző főiskola tanárai oktatják. Államvizsgával és szakdolgo­zat készítésével fejeződik be a kétéves képzés, amelynek eredményeként a hallgatók megkapják második diplomá­jukat. Ä tagozaton ugyanis azok kezdhették meg tanul­mányaikat, akik műszaki, közgazdasági, illetve agrár­egyetemet, főiskolát végeztek vagy más, gazdasági jellegű felsőoktatási intézményben szereztek diplomát. — Önök tehát szeretnék meg­telepíteni Nyíregyházán a Pénzügyi és Számviteli Főisko­lát... — Ez a szándékunk. Annál is inkább, mert az ország­nak ezen a tájékán különö­sen kevés az ilyen végzettsé­gű szakember, Szabolcs-Szat­már pedig szinte fehér folt­nak számít. Az idén ősszel kétéves szaküzemgazdász- kepzést indítunk, szintén az oktatási igazgatósággal kar­1 öltve, és rövidebb, pénzügyi, ‘ gazdasági ismereteket nyújtó ! tanfolyamokat is szervezünk. i — Milyen megyék érdeklődé­sére számítanak? — A mérnök-üzemgazdá­szok képzésére Szabolcs-Szat- márból jelentkezett a hallga­tók többsége, ezen kívül Haj­dúból és Szolnok megyéből van számottevő érdeklődés. A jövőben is elsősorban ezek­ből a megyékből várunk je­lentkezőket. De most is akad egy-egy résztvevő Borsodból, sőt Csongrádból is,' Gönczi Mária

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom