Kelet-Magyarország, 1989. március (46. évfolyam, 51-76. szám)
1989-03-08 / 57. szám
4 Kelet-Magyarország 1989. március 8. Az MSZMP Központi Bizottságának ülése (Folytatás az 1. oldalról) — Az értékek valóra váltásának csak egyetlen útja lehet: a demokrácia. Meggyőződésünk, hogy ezek az eszmék a szocializmus kiépülésével teljesedhetnek ki. Ezért azonban cselekedni kell és pártunk cselekedni akar. Politikai programjának középpontjába állítja a nép akaratát kifejező politikai rendszer kiépítését, a jogállamot, az egyén és a közösség biztonságát, a korszerű, Európában és a világba beépülő hatékony gazdaságot. A szellemi alkotómunka felszabadítását. Nem lehetünk többé szűkkeblűek s politikai vakok, mozgósításra, előírásra újat alkotni lehetetlen. Valamennyi alkotó elme javaslataira, felelős cselekedetére van szükségünk, hogy megoldásokat találjunk problémáinkra — szögezte le az előadó, majd emlékeztetett arra a történelmi tényre, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt egyesült párt. Értelmezése a továbbiakban nem lehet formális. Az egyesülés eredeti szelleméhez kell visszatérni, megtisztítva azt a hozzá méltatlan politikai játszmáktól és cselekedetektől. Ki kell mondani végre: magunkénak valljuk az egyesülésbe hozott gondolatiságot. Ha elvi politikát folytatunk, akkor nincs jogunk mást tenni. — A párttagság elé terjesztendő cselekvési programjavaslatban az erősödő szociáldemokrata és reformkommunista szellemiség ötvöződik. — Sajátosan MSZMP- programot készítünk azért is, mert a saját múltunkkal való nyílt, kritikus szembenézésre törekszünk — hangsúlyozta, utalva arra, hogy a cselekvési program megváltoztatja az alkotóját, a pártot is. Történelmi kötelezettség, hogy az MSZMP meghatározó felelősséget vállaljon a válságból való kitörésben. Ennek érdekében szakítani kell a torz, egyoldalúnak bizonyult politikai modell maradványaival, s a pártnak el kell határolnia magát a korábbi politikai hibáktól, a szubjektivizmustól, a következetlenségektől és bürokráciától. Attól, hogy a folyamatosság hirdetésével végül is a mozdulatlanság és az apo- litikus magatartás vált programmá. Ilyen módon vállalhatók azok az ellentmondásokkal is terhelt reformtapasztalatok és a fejlődés több helyesnek bizonyult tendenciája és eredménye, amelyek az 1960-as éveket és a 70-es évek elejét jellemezték. — Sajátosan MSZMP- program ez azért is, mert gyakorlati teendőit tekintve nem akar felelőtlenül ígérni, mert a párt nemcsak elosztást ígér, hanem a források megteremtését is akarja. Akik e programot választják, azok nem illúziókat, hanem a valóságot és így a biztonságot választják — jelentette ki, hozzátéve, hogy a programtervezet — mint ahogy a párt eddigi gyakorlata is — meghaladja az osztálykereteket. A fizikai és szellemi munkájukból élő dolgozók pártjaként, néppártként fogalmazzuk meg a programot, amely egyaránt fordul a munkásság különböző rétegeihez, az értelmiséghez, az agrárgazdaság dolgozóihoz és a különböző nemzedékeikhez. Támaszkodni kíván a termelésbe, a szolgáltatásba bekapcsolódó kisvállalkozókra, keresve az együttműködést az ország minden haladó erőivel. A társadalom mennél több rétege találja meg érdekeit, céljait a programban, a reformokban, annál inkább lehet sikeres a párt. Tudomásul kell venni, hogy az úgynevezett „csendes” rétegeknek ma is van véleményük és jól felismerhető érdekeik. Ennek hangot is adnak: konszolidált, számukra elfogadható körülmények között — a szavazóurnáknál és a munkában. Rendezetlen, érdekeiket súlyosan, tartósan károsító viszonyok közepette akár az utcán is követelik érdekeik érvényesítését. Érdekünk tehát, hogy szándékaink, programunk alapján már ma megtaláljuk, illetve erősítsük velük a kapcsolatokat — hangsúlyozta. A gyakorlati tetteket követelő feladatokról szólva Be- recz János megállapította: ma már nem elegendő pártunkban csak megújulni. Sokkal többről és másról van szó. Kétségtelenül köny- nyebb új pártot alakítani, mint a meglévő élére állni. A jövő belülről megvalósított újraépítkezés a gyökeres reformok jegyében. Ez az újjáépítés csakis egy minőségében új, konstruktív programon alapulhat. Az MSZMP-nek programpártként a szabadság, az igazságosság, a szolidaritás értékeit hirdetve új politikai tartalommal kell megjelennie a politikai közéletben. Ebben a párt nem cél. A párt és a cselekvési program hitele nem a szavakon, hanem a tetteken múlik — erősítette meg a KB titkára. Azon, hogy a párt következetesen újjáépítse önmagát, mielőbb menjen végbe öntisztulása, erősödjön erkölcsi tartása, etikája, politizáló képessége. Határozottan forduljon a társadalom és a választók felé. Hitelt a program megvalósításában tett eredményes lépések adhatnak, ha az állampolgárok megtalálják benne saját elképzeléseiket. A benne foglaltak megvalósítása nem maradhat csupán szándék, megvalósításához lépnünk kell — ez kötelességünk. Ugyanakkor számítsunk arra is. hogy a különböző politikai mozgalmak programversenye ránk is, minden egyes elvtársunkra, szervezeteinkre ösztönzőleg, sőt kényszeritöleg is hat. A programtervezet egyetemes és nemzeti értékei, valamint konkrét javaslataink kiindulási pontot nyújthatnak' ahhoz, hogy a konzultációk politikai témakörei szélesebbé, megalapozottabbá, világosabbá váljanak — fejtegette a továbbiakban Berecz János. Cselekvési programunk egy olyan időszakban fogalmazódik meg, amikor átmenetben vagyunk a politikai pluralizmus, a képviseleti demokrácia, a jogállamiság rendszerébe. Most e folyamat kezdetén természetes, hogy a politikai mozgalmak, a pártok szervezetei között folyik az alku, az egyezkedés. Ebben a folyamatban néha disszonáns hangok is hallatAz 1848—49-es forradalom és szabadságharc a magyar nemzet polgárosodásának, öntudatra ébredésének dicső állomása, nemzeti önérzetének fontos forrása, a szabadságért és haladásért vívott küzdelem jelképe. Ekkor váltak Magyarországon elfogadottá azok a politikai eszmék és célok, amelyek teljes megvalósítása még a ma nemzedékének is küzdelmes feladatot jelent. Az Országgyűlésnek felelős kormány, az arányos közteherviselés, a szabad sajtó, s az ezekből fakadó előre alapozott nemzeti függetlenség nélkül nem valósulhat meg a valódi népképviselet és demokrácia; a nemzet megújulása és önbecsülése sem teljesedhet ki. Meggyőződésünk, hogy március 15-e a magyarság számára a nemzeti összetartozás, egymásra utaltság és összefogás jelképe. így megünneplésének is azzá kelL válnia! Tegyük jóvá az elmúlt években az ünnephez szanak. Ilyen például az a kijelentés, hogy a fegyveres testületek dolgozói a jövőben nem lehetnek az MSZMP tagjai. A különböző szervezetek nem korlátozhatják az állampolgárokat jogaik érvényesítésében — szögezte le. — Egyetlen más szervezetnek sem lehet köze ahhoz, hogy kik az MSZMP tagjai. Minden állampolgár, munkahelyétől és hivatásától függetlenül, maga dönti el, milyen szervezetet támogat tagként vagy szavazatával. Ugyanakkor óva intünk mindenkit attól, hogy a fegyveres testületeket a politikai versengés célpontjaként kezeljék, azokat függetleníteni kell a napi politikai harcoktól. Feladatuk a haza, a közrend, ez alkotmány szolgálata. — A természetes állapot a jövőben az lesz, hogy a pártközpontok közötti politizálás súlypontja a képviseleti demokrácia intézményeiben, a parlamentben lesz, és a teljes nyilvánosság előtt, annak ellenőrzésével zajlik majd. — Cselekvési programunk egy mozgalom pártpolitikája. Ezt azért is elodázhatatlan tisztázni, mert a párt és az állam szétválasztása szükségessé teszi, hogy szembenézzünk a párt és a kormány viszonyában rejlő új típusú problémákkal. A helyzet ellentmondásos. Jelenleg a mi pártunk adja a kormányt, ezért támogatni köteles a munkájában. Ugyanakkor a program több ponton eltérhet a kormányétól. Tehetjük ezt, hiszen azt pártpolitikai szempontok alapján alkotjuk meg, amely átfogóbb, nagyobb igényű lehet. A leghatározottabban támogatjuk a kormány erőfeszítéseit az új gazdaságpolitikai program kidolgozására, sőt éppen társadalmi céljaink elérhetővé tétele érdekében sürgetjük is azt. Tudjuk, hcfgy a kormányzat teljesítménye visz- szahat a párt befolyására is. Berecz János meggyőződéssel szólt arról, hogy e cselekvési program az ország érdekét képviseli, éppen ezért nem a hatalom és a társadalom áll szemben egymással. A reális helyzetértékelés érdekében szükséges megállapítani, hogy ma a politikai versenyhelyzetben alapvetően a hatalomgyakorlás mikéntjét, jellegét illetően lépnek fel különböző erők. Az MSZMP e kérdéssel összefüggő álláspontját a cselekvési programtervezetben rögzíti. E szerint a különböző politikai erőknek a hatalom gyakorlásában való alkotmányos részvétele is elképzelhető. való viszonyunkban is elkövetett hibákart; elutasítjuk az ünnep kisajátítását, az ünneplés korlátozását. Nemzetünk óhaja teljesül most, amikor március 15-én hivatalos állami ünnep teszi lehetővé a társadalom egészének a méltó megemlékezést. Az országban sok helyütt a közös ünneplés mellett döntöttek a különböző politikai erők. A Központi Bizottság üdvözli az így megvalósuló összefogást és felelős, aktív, a más nézeteket is türelemmel fogadó részvételre kéri a párt tagjait. Ma még törekvéseink ellenére sincs mód mindenütt a közös ünneplésre. Sajnáljuk, de tiszteletben tartjuk mindenkinek azt a jogát, hogy önállóan emlékezzen meg nagy nemzeti ünnepünkről. Fontosnak tartjuk, hogy ez az ünnep a közös jövőért felelősséget érző társadalmi erők összefogását, a nemzeti együvé tartozást fejezze ki, és ne a viták, a nézetkülönbségek, a konfrontáció napja — A hazánkban lejátszódó társadalmi folyamatok nem elszigetelten, hanem meghatározott nemzetközi környezetben zajlanak. Felzárkózásunk és sikeres fejlődésünk lényeges feltétele sok irányú, szoros kapcsolódásunk a világ folyamataihoz. Legalapvetőbb, a programban kinyilvánított érdekünk: a béke, a függetlenség, a népek barátsága — szögezte le az előadó, aki ezt követően azt elemezte: miként vállalhatja fel a cselekvési programot a párttagság. Meggyőződése szerint a pártvezetés nem rendelheti el a tagság viszonyát a programhoz; azt a tagságnak, szervezeteinek és az egyes párttagnak kell kialakítania. Ez nem lehet egyszeri tett. A vezetés célja az, hogy megnyerjen mindenkit, aki a program megvalósításában együtt tud és akar haladni. E helyről is hívjuk fel a párttagságot, s ennek a közleményben adjunk is hangot, hogy mindenki tartson velünk. Ez azonban nem lehet kényszer. Mindenki, aki velünk kíván tartani, a meggyőződése, a programhoz való viszonya alapján dönthet — mondotta végezetül Berecz János. ★ A vitában tizenkilencen mondtak véleményt, további öten írásban adták be felszólalásukat. Berecz János rövid összefoglalójában hangsúlyozta: a felszólalók sok munkát adtak a szerkesztő bizottságnak, hiszen nem lesz könnyű a számos észrevétel, javaslat bedolgozása a dokumentumba. A zárszót követően Fock Jenő kérte, hogy a szerkesztő bizottság és a KB tanácsadó testületé két napon belül dolgozza át a tervezetet, a Politikai Bizottság pénteken vitassa meg, s a dokumentumot szombaton hozzák nyilvánosságra. A Központi Bizottság — 9 ellenszavazattal — Fock Jenő javaslatát fogadta el. Egyhangú szavazással döntött a testület arról, hogy az előadói beszédet és a vitaösszefoglalót szerkesztett formában megjelentetik, s az ülésről közleményt is nyilvánosságra hoznak. Ezután Szűrös Mátyás tartotta meg tájékoztatóját időszerű nemzetközi kérdésekről. Ezt követően a Központi Bizottság úgy döntött, hogy Szűrös Mátyást javasolja az Országgyűlés elnöki funkciójába. legyen. Ezért csatlakozunk a Hazafias Népfront február 18-án közzétett kiáltványához, amelyben az együtt ünneplésre, s az ebben kifejezett közös cselekvésre szólítja fel a magyar nemzetet. Ezért hívjuk, várjuk az MSZMP és a KISZ tagjait, a demokratikus szocializmus ügye mellett elkötelezett honfitársainkat, a családokat, munkahelyi és iskolai közösségeket, a budapestieket és a környékbelieket március 15- én 11 órára a Nemzeti Múzeum elé. Tisztelettel meghívunk minden magyarországi politikai és társadalmi szervezetet a Hazafias Népfront által szervezett ünnepi nagygyűlésre, amelynek szónoka Nyers Rezső államminiszter lesz. Fejezzük ki nagygyűlésünkön is: nem akarunk sem megtorpanni, sem visszafordulni a demokratikus, szocialista, független nemzeti jogállam megteremtésének útján! Budapest, 1989. március 7. flz MSZMP Központi Bizottsága felhívása a párt tagjaihoz és alaoszervezeteihez március 15-e megünneplésére KÖZLEMÉNY a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1989. március 7-oi üléséről A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1989. március 7-én ülést tartott. Az ülésen a Központi Bizottság tagjain kívül részt vettek: a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke és titkára, a megyei és megyei jogú pártbizottságok első titkárai, a Budapesti Pártbizottság titkárai, a Központi Bizottság osztály- vezetői, az Országgyűlés elnöke, valamint a központi sajtó vezetői. A testület megvitatta és elfogadta: — Berecz János előterjesztésében a párt rövid távú programját; — Szűrös Mátyás tájékoztatóját az időszerű nemzetközi kérdésekről; — valamint a március 15-e megünnepléséről szóló tájékoztatót és a Központi Bizottság felhívását; — Grósz Károly előterjesztésében a személyi javaslatot. I. A Központi Bizottság megtárgyalta és jóváhagyta a Politikai Bizottságnak az MSZMP rövid távú programjára tett javaslatát. Időszerűnek tartotta azoknak a legfontosabb cselekvési irányoknak és feladatoknak a megjelölését, amelyek megvalósítására a párt a legközelebbi években törekszik. A testület álláspontja szerint a programnak elő kell segítenie, hogy a tagság magabiztosan képviselhesse az MSZMP törekvéseit, a párt politikája és elképzelései a társadalom számára világosak és követhetők legyenek. II. A Központi Bizottság nagy jelentőségűnek tartja, hogy az európai biztonsági és együttműködési értekezlet bécsi utótalálkozóján elhatározták az európai hagyományos fegyveres erőkről folytatandó leszerelési tárgyalások megkezdését. Üdvözölte, hogy a bécsi találkozón érdemben foglalkoztak az emberi jogi-humanitárius kérdéskörrel. A Központi Bizottság megelégedéssel vette tudomásul, hogy Grósz Károly főtitkárnak a davosi Világgazdasági Fórumon való részvétele, valamint a Svájci Államszövetség elnökével, a finn, a portugál miniszterelnökkel és más közéleti személyiségekkel tartott megbeszélései elősegítették a magyarországi gazdasági és politikai változások jobb külföldi megismertetését, a fejlett tőkés országokkal folytatott együttműködésünk javítását. A Központi Bizottság hangsúlyozta annak jelentőségét, hogy az elmúlt időszakban tovább ápoltuk jószomszédi kapcsolatainkat a környező országokkal. Grósz Károly csehszlovákiai megbeszélései megerősítették az együtthaladásban való kölcsönös érdekeltséget. Jelentős az a közös törekvés, hogy a nemzetiségi politika a jövőben is járuljon hozzá népeink barátságának erősítéséhez. A jószomszédi kapcsolatoknak fontos eseménye volt az MSZMP főtitkárának Jugoszláviában tett munkalátogatása is. A találkozónak különös időszerűséget adott, hogy mindkét országban történelmi jelentőségű társadalmi-gazdasági átalakulások mennek végbe. A Központi Bizottság megelégedéssel állapította meg, hogy az országainkban élő nemzetiségek kapcsolataink stabilizáló tényezőjét jelentik. Támogatta, hogy egy későbbi időpontban a két fél közös nemzetiségi deklarációt fogadjon el. A Központi Bizottság tájékozatót hallgatott meg Nemeth Miklós miniszterelnök Moszkvában tett munkalátogatásáról. Nagyra értékelte a Mihail Gorbacsovval és Nyikolaj Rizskovval folytatott véleménycsere eredményét. A megbeszéléseken megerősítették: a reformpolitikát folytató két szocialista ország kormánya, a két párt vezetése kapcsolatait a kölcsönös megértés, önállóság, az egymás belügyeibe való be nem avatkozás és a teljes bizalom szellemében ápolja. Folyamatos erőfeszítéseket tesznek a kétoldalú kapcsolatok kiegyensúlyozott fejlesztésére, a KGST keretében folytatott együttműködés hatékonyabbá tételére. A Központi Bizottság üdvözölte, hogy a Szovjetunióban élő magyar nemzetiség egyre jobb lehetőségekkel rendelkezik hagyományainak ápolásához, javultak az anyanemzettel való kapcsolattartásának feltételei is. Megelégedéssel állapította meg, hogy a megvitatott nemzetközi kérdésekben a felek között elvi nézetazonosság alakult ki. Pártunk támogatja a Szovjetunió építőjellegű javaslatait a Kelet és Nyugat közötti bizalom megerősítésére, nagy horderejű kezdeményezéseit á fegyveres erők és a fegyverzet csökkentésére, a haderők nemzeti határok mögé történő visszavonására. Megerősítette, hogy hazánk a jövőben is tevékenyen kíván részt vállalni földrészünk leszerelési problémáinak megoldásában. A zavartalan magyar—osztrák viszony elmélyítését jól szolgálta Németh Miklós munkatalálkozója Franz Vranitzky osztrák kancellárral. A Központi Bizottság fontosnak tartotta a tervezett Budapest—Bécs Világkiállítás előkészületeinek hatékony összehangolását. A Nyugat-Európához fűződő kapcsolataink fejlesztésének jelentős eseménye volt a magyar Országgyűlés küldöttségének első látogatása az Európa Parlamentnél. A magyar—japán politikai és gazdasági kapcsolatok további szélesítését jól szolgálták Straub F. Brúnónak, az Elnöki Tanács elnökének Japánban folytatott megbeszélései. A Központi Bizottság egyetértőén vette tudomásul, hogy hazánk és a Koreai Köztársaság között diplomáciai kapcsolat Létesült. Ez, a tényleges helyzetet tükröző lépés elősegítheti távol-keleti kapcsolataink fejlesztését, és egyúttal hozzájárulhat a Koreai-félszigeten kialakult feszültség enyhítéséhez is. III. ■ A Központi Bizottság március 15-e megünnepléséről felhívást fogadott el, amelyet nyilvánosságra hoz. IV. A Központi Bizottság Szűrös Mátyás elvtársat javasolja a párt jelöltjeként az Országgyűlés elnökéül megválasztani, ugyanakkor, amennyiben igény van rá, elfogadja több jelölt állítását is.
