Kelet-Magyarország, 1989. március (46. évfolyam, 51-76. szám)

1989-03-08 / 57. szám

2 Kelet-Magyarország 1989. március 8. Érettségivel, szakmával munka nélkül Ez ideig összesen nyolc­vannégyen keresték fel a városi tanácson található munkaerő-szolgálati irodát azért, hogy számukra mun­kanélküli-segélyt utaljanak ki az illetékesek. A beter­jesztett nyolcvannégy kére­lemből hatvankettőt találtak jogosnak, huszonkettőt pedig a feltételek hiánya miatt el­utasították az illetékesek. Az elutasítás leggyakoribb oka az volt, hogy a kérelme­zők nem rendelkeztek a jog­szabályban előírt, három éven ; belüli, tizennyolc hó­napos munkaviszonnyal, il­letve munkaviszonyuk már több mint egy éve szűnt meg. Az eltelt időszak alatt mindössze három olyan ké­relmező akadt, akiknek se­gélykérelmét azért kellett megszüntetni, mert időköz­ben megfelelő munkát ta­láltak maguknak, s elhelyez­kedtek valahol. Elkészült a városi célokat is szolgáló tor­nacsarnok. Február 16-án adták át. Az 500 személy befogadására alkalmas létesítmény megvalósításához a városi tanács 28 millió forinttal és közművesített építési területtel járult hozzá. A beruházás teljes költsége 60 millió forint volt. A nemzetközileg hitelesí­tett verseny-, terembajnokságokra, kézi- és kosárlabda, röplabda, nehéz atlétika, tv- közvetítésre is alkalmas csarnok jó műszaki kivitelben készült el, igaz, az átadási határ­idő körül jócskán akadtak bonyodalmak. A városlakók március 15-én ünnepség kereté­ben vehetik birtokba az új létesítményt. Az ünnepélyes átadás után a város intézmé­nyeinek sportbemutatója következik, majd különféle sportmérkőzéseken szurkolhatnak a résztvevők. Az egésznapos programot esti táncmulatság zárja. ,,, - V Bár a munkanélküli-se­gélyt kérők között változat­lanul a szakképesítéssel nem rendelkező, nyolc osztályt, vagy még annyit sem végzők állnak, sajnálatos módon már két érettségizett, valamint hat szakmunkás-bizonyít­vánnyal rendelkező is az irodától vár segítséget. Kik kapták a lakásokat? Rendelet készül az elosztáshoz Nem csínytevés, hanem bűntett Biciklit lopnak, autókat fosztogatnak Két éve annak, hogy Nyír­bátorban megalakult az az ifjúságvédelmi akciócsoport, amely a fiatalkori bűnözés megelőzését, az általános és középiskolás korúak védel­mét tűzte ki feladatul. Az akciócsoport tagjai főképp pedagógusok, rendőrök, a Ha­zafias Népfront és a Vörös- kereszt helyi aktivistái, de akad közöttük pap is. Olyan emberek, akik napi munká­juk mellett vállalják ezt a közel sem könnyű feladatot. Amint az akciócsoport leg­utóbbi ülésén elhangzott, munkájukban ezúttal szeret­nének új, a korábbinál sike­resebb módszereket alkal­mazni. Arra törekednek, hogy ne a megtörtént esemé­nyek után, hanem azok előtt járjanak. Magyarán: az ed­diginél jóval több figyelmet fordítsanak a megelőzésre. Az 1987-ben megalakult akciócsoport munkájára saj­nálatos módon egyre na­gyobb szükség van, hiszen mind nagyobb mértékben nö­vekszik a fiatalkorú bűnözé­sek száma, melyeknek 92 százaléka vagyon ellen irá­nyul. Tanulságos adat az is, hogy az elkövetők 25 száza­léka cigány, s évente ötven­hatvan között van a gyer­mekkorú bűnözők száma. A legtöbb fiatalkori bűnö­ző alacsony iskolai végzett­ségű, nyolcvan százalékuk mindössze az általános iskola öt, illetve nyolc osztályát fia befejezte, de előfordul — igaz alacsonyabb számban olyan bűneset is, amelynek elkövetője még az általános iskola alsó tagozatának ta­nulója. Az akciócsoport tagjai a bűnözés okait kutatva megál­lapították: abban a szülők helytelen, italozó, negatív példát mutató életmódja mel­lett a rossz társaság, baráti környezet játszik legfonto­sabb szerepet, de ide sorol­ható a csonka családok nö­vekvő száma, a városba áramlás, valamint a családi kötelékek lazulása is. Elgon­dolkodtató adat, hogy a fia­talkorú bűnözők 20 százalé­ka családjától távol követi el tettét. Az elmúlt esztendőben az óvodáskorúaknak 1,4, az ál­talános iskolásoknak 4,6, a középiskolásoknak pedig 2,9 százaléka volt veszélyezte­tett. Sajnos arra is mind gyakrabban akad példa, hogy teljes családban, igen jó anyagi körülmények között élő gyerekek adják fejüket bűnözésre. Üj jelenség a la­kótelepi gyerekek céltalan lő- dörgése, s lassacskán nyír­bátori specialitásnak számít a kerékpárlopás, az autók feltörése, kifosztása is. Az egyre növekvő munka­helyhiány sem csak a felnőt­teket sújtja. A cipőipari kép­zésben idén jóval kevesebb gyermekre, illetve fiatal szakmunkásra van szükség, így csökken az oktatásban részesülők száma is. A vá­rosban munkát nem találó fiatalok elöbb-utóbb új he­lyet keresnek maguknak, hi­szen a kiútként javasolt var­rodai képzés csak a lányok­nak jelenthet megoldást. A hátrányos helyzetet, a bűnözésre való hajlamot gyakran anyagi okok is mo­tiválják. Épp ezért fontos fel­adat a rendkívüli, illetve rendszeres segélyezés, amely­re a tanács illetékesei is ki­emelt figyelmet fordítanak. 1988-ban például közel 700 gyerek részesült rendkívüli segélyben, 172-en pedig rendszeres szociális segély­hez jutottak. Eseti segélye­zésben közel ötszázan része­sültek. A segélyezés eredmé­nyességét, az ügyintézés ha­tékonyságát csökkenti, hogy gyakran még ma is hossza­dalmas és bürokratikus az ügyintézés, körülményes, idő­igényes az előírások betartá­sa. Tisztított haltól az ajándékokig Új „iáit kap" a nagy É Több olcsó árut ígérnek Azt mondják, a napokban átadott Zrínyi Ilona utcai 21 lakás a legjobb, legkorszerűbb a tanács által építettek között. Külső megjelenésében, fekvésében, belső elosztásá­ban egyaránt kielégíti a legkényesebb igényeket is. Így az­tán nem csoda, ha sokakat érdekel: kik kapták, s milyen szempontok szerint? — kérdeztük dr. Tóth Lászlót, a ható­sági osztály vezetőjét. visszaveti, hogy a tanács ál­tal kialakított telkek lassan drágábbak, mint a magánfor­galomban gazdát cserélők ... Maguk alakítsák Plajbász, palatábla kerestetik Pedagógiai napok és iskolatörténet Rövidesen nagymértékű átalakítás kezdődik a város legforgalmasabbnak számító 1-es számú ABC-jében. Amint azt Somogyi József boltvezetőtől megtudtuk, az átadáskor tervezett forga­lomnál hosszú évek óta jó­val többet teljesítenek, így az egykor tágasnak ható üz­let bizony jó ideje szűknek bizonyul. Most, hogy a báto- ri áfész újabb nagy üzletet nyitott a városközpontban, idő is, lehetőség is van a rég esedékes bővítésre, átalakí­tásra. A tervezett korszerűsítés­nek köszönhetően jelentősen bővül majd az eladótér, íz­léses, dekoratív „ruhát” kap a bolt. Megszűnik például a presszó, helyén pedig aján­dékboltot nyitnak. Jelenlegi helyéről új helyre költözik az üvegvisszaváltó, melynek megüresedett helyén zöldsé­ges, illetve halbolt kap he­lyet. Utóbbinak bizonyára sok háziasszony örül majd, hi­szen a bolt vezetőinek tervei szerint itt állandóan kapható majd friss, tisztított hal is. Jelentős összeget költenek új hűtőgépek és pénztárgé­pek vásárlására, s ezzel nem­csak többféle árut tarthatnak majd, meggyorsíthatják a ki­szolgálást is. A vásárlók közül ma egy­re többen keresik az olcsó termékeket. Az igények ki­elégítésére a korábbinál jó­val több húsipari vállalattal kötöttek szerződést. Az át­alakítás, bővítés befejezése után pedig a cél érdekében további szállítók után is ku­tatnak majd. — Valóban, a most átadott lakások korszerűek, jó be­osztásúak — mondja. — Végre valóban az igényekhez igazodnak. A 21 tanácsi bér­lakás közül kettő egyszobás, a többi pedig 2, illetve 2 és fél szobás, étkezős. A legki­sebbnek 39, a legnagyobbak­nak pedig 68 négyzetméter a7, alapterülete. Mondhatom, nehéz helyzetben voltunk, amikor arról kellett dönte­nünk, kik legyenek leendő lakói. Túl magas rezsi — Annál is inkább, mert a jelenlegi szabályok szerint szociális bérlakásra csak az jogosult, akinek egy főre jutó jövedelme nem haladja meg a mai létminimumot, az­az a 4 ezer forintot. Akiké ettől több, azok kizárólag „nem szociális alapon” köl­tözhettek volna be, ami a 2,5 szoba esetében több mint 200' ezer forint egyszeri hasz­nálatba vételi díjat, ezen felül dupla, négyzetméteren­kénti 30 forint lakbért je­lentett volna, s erre nem találtunk vállalkozót. Dr. Tóth László szerint ez egyben azt is jelenti, hogy a szociális bérlakások jutta­tásának, szabályozásának rendjét mára túlhaladta az idő. A 21 lakásból ezért tizet minőségi cserére használtak fel, s azoknak adták, akik tanácsi bérlakást adtak le, s a cserét a család létszáma indokolta. A többi lakást az első lakáshoz jutók kapták. — Tudatában vagyunk an­nak, hogy a beköltöző csalá­dok javarésze nehezen viseli majd a magas lakbért, amely az 1 szobás lakásnál 1200 fo­rint, a 2,5 szobás bére és re­zsije 3 ezer forint körül mo­zog. — A Zrínyi Ilona utcai la­kások állítólag az utolsók a sorban, hiszen több tanácsi bérlakás egyelőre nem épül a városban ... Változások várhatók — Már csak azért sem, mert a lakásgazdálkodásban, illetve -fenntartásban orszá­gosan is alapvető változások várhatók. Mindenki előtt ismeretes, hogy január 1-jé- től nemcsak a kamatot emel­ték fel alaposan, korlátozták a szociálpolitikai kedvez­ményeket is. Ez természete­sen a tanácsi bérlakások épí­tését is korlátozza, gyökeres változásokat igényel. A lakás- gazdálkodásban is egyre in­kább előtérbe kerül a taná­csi lakásukat visszaadok, il­letve jogos lakásigénylésük­ről lemondok nagyobb mérté­kű támogatása, illetve a ta­nácsi bérlakásoknak az ed­diginél nagyobb mértékű el­idegenítése is. Azt tervez­zük, hogy ez év júniusára át­fogóan és szemléletében is új helyi lakásrendeletet készí­tünk, amelyet társadalmi vi­tára bocsátunk majd, első­sorban azért, hogy beleve- hessük a lakosság által fel­vetett jogos igényeket is. Az önálló lakás építését, a családi házak gyarapodását — így igaz. A telekkialakí- tás jövőbeni útja szerintem az, hogy a rendezési terv­vel összhangban a város kü­lönböző részeire beépítési és közműellátási terveket készítünk, s ezzel tesszük le­hetővé, hogy az emberek ma­guk alakíthassák ki az épí­tési telkeket. Nagy segítség ebben, hogy az építési tilal­mak 90 százalékát feloldot­tuk, így lehetővé vált, hogy a városközpontban, a lerob­bant régi házak helyén is újak épülhessenek. ' Március közepétől ismét megrendezik a városban az immár hagyományosnak te* kinthető pedagógiai napokat. A rendezvénysorozaton — melyre főképp a város és vá­roskörnyék nevelőit, pedagó­gusait várják — neves elő­adókat hallhatnak, számítás- technikai bemutatót láthat­nak majd a résztvevők. Ezzel párhuzamosan iskolatörténeti kiállítást is rendeznek, ame­lyen egykori iskolai eszközö­ket. tanszereket, dokumentu­mokat mutatnak be. A szer­vezők — a városi tanács ME­SO osztálya, valamint a 3-as számú Thanhoffer Lajos Ál­talános Iskola — már gyűjtik a leendő kiállítási darabokat, s várják azoknak jelentkezé­sét is, akiknek birtokában bármiféle iskolai emléktárgy, dokumentum található. Az oldalt összeállította: KOVÁCS ÉVA Cipő helyett pulóvert...? Új szakmát tanítanak Bizonyára kevesen gon­dolták, hogy az Auróra Ci­pőgyár sorsa nem csak an­nak vezetőit, dolgozóit, ha­nem a jövő nemzedékét is érinti. A gyár gondja nem pusztán a jelené, kicsit a jö- vőé is, hiszen hatása nem csak a jelenben, a megélhe­tésben, hanem a jövőben, az iskolai oktatásban is érzékel­hető. Ezt bizonyítja, hogy a gyár közismert helyzete miatt ez év szeptemberétől a 140-es számú Ipari Szakmunkás- képző Intézetben nem isko­láznak be cipőfelsőrész-ké­szítő, illetve cipőgyártó ta­nulókat. Mivel a statisztikai adatok egyértelmű tanúsága szerint e két szakmát eddig is javarészt lányok válasz­tották, az illetékesek olyan szakmát igyekeztek az intéz­ményben meghonosítani, amely ugyancsak megfelel a lányok elképzeléseinek. Azért, hogy az általános iskolát végzett lányok to­vábbtanulását változatlanul támogathassák, elhatároz­ták, hogy az iskolában kö­tőipari szakképzést indíta­nak. Annál is inkább, mert a szakma elméleti feltételeit, illetve annak gyakorlati alap­képzését első évfolyamon máris biztosítani tudják, s a másod, illetve harmad év­folyamosok gyakorlati okta­tásának feltételei a város­ban, illetve környező falvai­ban található varrodák ré­vén szintén adottak. A le­endő szakma tanulói mária- pócsi, nyírlugosi, nyírcsászá­ri, nyírgyulaji, valamint nyírbogáti termelőszövetke­zetek melléküzemágaiban, ideális körülmények között sajátíthatják el a szakma fo­gásait. A gyakorlati képzés ilyen jellegű megoldása azért is szerencsés, mert java részben ezek a munkahelyek igény­lik a szakmunkás-utánpótlást is. Az új szakma jövőbeni mesterei a mindenkori di­vatnak megfelelő csecsemő- és gyermekruhákat, női és férfi kötött holmikat, illetve blúzokat, pulóvereket, mele­gítőket készítenek majd. A tervek szerint a könnyű fizikai munkát jelentő kötő­ipari konfekciós képzésben az 1989/90-es tanévben egy szak­mai csoport, azaz 15—18 fia­tal kezdi meg a tanulást. Elkészült a tornacsarnok Nemzetközi verseny, tévéközvetítés

Next

/
Oldalképek
Tartalom