Kelet-Magyarország, 1989. március (46. évfolyam, 51-76. szám)

1989-03-04 / 54. szám

4 Kelet-Magyarország 1989. március 4. Re tekintsük zaklatásnak... Népszámlálási előkészületek Hazánkban a 13. népszám­lálásra — a Népköztársa­ság Elnöki Tanácsa dönté­se alapján — 1990-ben ke­rül sor. A népszámlálás gya­korlati végrehajtásáról — a Központi Statisztikai Hivatal irányítása mellett — a helyi tanácsok gondoskodnak. Az összeírás során az adatgyűj­tést, az információk feldol­gozását és tárolását az ál­lampolgárok személyiségjo­gainak messzemenő védel­mével szervezik meg. Az adatokéit szigorúan csakis statisztikai célokra használ­ják fel. Az összeírást sokrétű elő­készítő munka előzi meg. Közülük kiemelkedő fontos­ságú a területi feltérképezés; az utca-házszám-lakásjegy- zékefc összeállítása, ezek pontossága ugyanis a teljes körű népszámlálás alapfel­tétele. A címadatokat — az állampolgárok lakcímbeje­lentései alapján — az Álla­mi Népességnyilvántartó Hi­vataltól számítógépes lis­tán kapják meg a tanácsok. Az elkövetkezendő hónapok­ban ellenőrzik, esetleg pon­tosítják, kiegészítik ezeket a listákat. E munka során szükségessé válhat a címek helyszíni ellenőrzése, alkal­manként az állampolgárok személyes megkeresése is. A KSH kéri, ne tekintsék ezt zaklatásnak, lehetőség sze­rint segítsék, támogassák a tanácsi dolgozók munkáját. A magyar kormányfő tárgyalása Gorbacsovval (Folytatás az 1. oldalról) állapotból egy újba, lényegét tekintve forradalmi folya­mat. Gyakran nem könnyű átlépni a jövőt a múlttól el­választó határt. A nemzetközi kapcsolatok humanizálásával összefüg­gésben fontos jelentőséget tulajdonítunk az államok kö­zötti együttműködésnek az emberi jogok terén. Ez teljes mértékben megvalósítható, ha minden kormány felelő­sen és konstruktívan viszo­nyul a világközösség más résztvevőinek történelmi és nemzeti sajátosságaihoz. Mi a lenini nemzetiségi politi­kából kiindulva a jövőben is jóindulattal vizsgáljuk a Kárpátalján élő magyar nemzetiségű szovjet állam­polgárok humanitárius ügye­it, figyelembe véve nemzeti arculatuk megőrzését, kultú­rájuk és nyelvük fejlesztését, kedvező feltételek teremtését a rokonok kölcsönös látoga­tásához. Németh Miklós pohárkö­szöntőjében arról szólt: Napjaink történelmét, tör­ténelmünk hétköznapjait a számos rossz hagyománnyal való szakítás jellemzi. A sza­kítás fájdalmas, újat a világ­ra hozni pedig mindig is gyötrelmes volt. Önök is és mi magyarok is a holtpontról kívánunk elmozdulni a meg­újulásra képes szocialista modell kiépítése felé. A modernizálás most a szocializmus átfogó reformját igényli. Ez a Szovjetunió né­peinek és a magyar népnek egyaránt igénye. A reformok Magánóra és pataápolás Egy adóparagrafus, különleges tevékenységre „Adópremier” sorozatunkban az egyes jövedelmekről, illetve adózási kérdéseiről már írtunk. Olvasóink között bizonyosan van olyan, aki ezek után sem tudja, hogy az általa megszerzett, de a sorozatban nem. taglalt jövedel­me után kell-e adózni, s ha igen. akkor hogyan. Ezekre a kérdé­sekre szeretnénk most választ adni. Az 1987. évi VI. tv. 13. §-a fog­lalkozik ezen bevételekkel, költ­ségelszámolás lehetőségeivel és adózásával. A személyi jövede­lemadó-bevallás 12. sorába, az egyéni jövedelmekhez kell be­írni mindazon jövedelmeket, amelyek az adóbevallás 1—13. sorainak egyikébe sem határoz­ható meg. A teljesség igénye nélkül — de a könnyebb eliga­zodás érdekében — megkísérel­jük felsorolni azokat a tevé­kenységeket, amelyek ebbe a kategóriába tartoznak. Ilyen az albérlet, ágybérlet, lakás bérbeadása, amennyiben fizetővendéglátó engedéllyel nem rendelkezik a magánszemély, a humán orvos, állatorvos magán- rendelése, a magánóra (nyelv- tanítás, korrepetálás), az előadó­művészi működési engedéllyel rendelkező személy nem oktatá­si intézményben végzett művé­szeti oktatása, a lemezlovasok tevékenysége, a TIT-szakelőadá- sok, szaktolmácsolás, az újí­tásból eredő jövedelem, ha a bevétel 2000 forint feletti, a terv- pályázatok dija, ha az nem fe­lel meg a szerzői jog feltételei­nek, a bedolgozók részére fizetett költségtérítés, a társasház, tár­sasüdülő közös képviselőinek fizetett költségtérítés. Ide tartozik, ha a magánsze­mély tevékenységére tekintettel kap egyébként nem adómentes költségtérítést (munkáltatótól), továbbá minden olyan „egyéb jövedelem” kategóriához tarto­zó, 2000 forintot meghaladó, szerződésből származó bevétel, amelyből költséget nem lehet levonni. Ilyenek: különféle pénz­beli és tárgyjutalmak, nem adó­mentes kitüntetések — ha azokat nem a munkáltató fizette ki. Ebbe a kategóriába tartozik az elhelyezkedési támogatás, az SZTK által kifizetett táppénz, GYED. baleseti járadék (ha azt az adóbevallás 1, vagy 2-es sor­ban igazolt összeg nem tartal­mazza), továbbá a kontárok, fu- sizók, az öröklés útján megszer­zett találmányokból, vagy más szerzői jogvédelem alá tartozó alkotásokból származó jövede­lem. Számos olyan mezőgazdasági jellegű, vagy ahhoz szorosan kapcsolódó tevékenység van, amely nem minősül mezőgazda- sági kistermelésnek, hanem mint egyéb jövedelem kategória. Ilye­nek például: juhnyírók, libaté­pők, vályogvetők, köröm-, pata­ápolás, traktorral végzett külön­féle mezőgazdasági szolgáltatá­sok (szántás, palántázás, tár­csázás, permete; s stb.), vala­mint egyes mező:: zdaságí ter­mékek ipari termékké való fel­dolgozásából származó bevétel (például: prémes állatok bőre, pálinka stb.) Az előbb felsorolt jövedelme­ket, az év során a kifizetőktől kapott igazolások és saját fel­jegyzések alapján összegezve keli beírni a 12. sorba. Azoknál a bevételeknél, költ­ségtérítéseknél, ahol erre a jogszabály lehetőséget biztosít, a bevétel jövedelemtartalmának kiszámításához, az annak meg­szerzése érdekében felmerült és elismert költségek kétféle módon érvényesíthetők. A vég­rehajtási rendeletben megha­tározott költségek legfeljebb évi 12 000 forint összegig vehetők figyelembe. Egyébként a költ­ségek a vállalkozói adóra vonat­kozó jogszabályok szerint szá- szolhatók el, feltéve, hogy a magánszemély az erre irányuló szándékát az adóhatóságnak előzetesen bejelentette. Az első esetben a költségek legfeljebb annak a bevételnek az erejéig számolhatók el, amely­nek megszerzése érdekében fel­merültek. Ez azonban több for­rásból származó bevétel eseté­ben sem haladhatja meg a 12 000 forintot. A költségnemek fel­sorolásától eltekintünk. Ebben az esetben például gépkocsi költségelszámolása csak útnyil­vántartással lehetséges. (A költ­ségek felsorolása a bevallási útmutató 5. oldalán megtalálha­tó.) Saját nyilvántartást kell ve­zetni, amit nem kell hitelesíttet­ni. Csak számlával igazolt költségeket lehet érvényesíteni, a számlákat meg kell őrizni öt évig. A második eset, amikor a ma­gánszemély úgy ítéli meg. hogy több költsége merült fel, mint 12 000 forint. Lehetősége van 1989. március 20-ig az adóható­ságnak bejelenteni a vállalkozói adó szerinti költségelszámolást. Kitölt egy nyilatkozatot, ugyan­akkor hitelesíttetni kell egy nyilvántartást, amiben tételesen, napi bontásban számol el bevé­telével és költségeivel. Ebben az esetben is érvényes, hogy csak az ilyen bevételek elérése érdekében felmerült költségeket számolhatja el. Itt már lénye­gesen többfajta költséget érvé­nyesíthet, mint az előbbi eset­ben. Ezek felsorolása a bevallási •útmutató 16. oldalán megtalál­ható. Fontos: ezzel a költség- elszámolással nem lesz vállalko­zó a magánszemély! Egyre szeretnénk még felhívni a figyelmet: többfajta bevétel esetén, a költségelszámolásnak csak egyik fajtáját lehet alkal­mazni. Azt nem teheti meg, hogy egyik bevételnél a 12 000 fo­rintost, a másik bevételnél a vállalkozói költségelszámolást alkalmazza. Egymás után meg­teheti ezt. Ez azt jelenti, hogy mindaddig az első formában szá­molja el, amíg azt meg nem ha­ladja, utána bejelentheti és al­kalmazhatja a vállalkozói adó szerinti költségelszámolást. útján a magyar—szovjet kap­csolatok, a szövetség erősíté­sének óriási lehetőségeit lá­tom. Esélyt arra, hogy mind Magyarországon, mind a Szovjetunióban önálló, sajá­tosan népi-nemzeti tartalmú szocialista modelleket épít­sünk ki, hogy megreformál­juk a szocialista országok kö­zötti politikai, gazdasági, kul­turális és katonai kapcsolato­kat, hogy megszabaduljunk a kapcsolatainkat a múltban terhelő minden ballaszttól. A magyar nép békevágy- gyal telített. Ezért üdvözöl­tük a szovjet csapatok kivo­nását Afganisztánból a genfi megállapodások alapján. Üd­vözöljük azt a szovjet készsé­get, hogy a két katonai tömb feloszlatása esetén — a köl­csönösség elvének alapján — kivonja katonai erőit az eu­rópai szocialista országokból. Erőfeszítéseinket a vállalt feladat nagyságához kell mé­retezni. Tudjuk, hogy a fel­adatból nem egyenlő arány­ban részesednek a világ or­szágai. Nem egyenlő az ere­jük, szerepük és befolyásuk a világban. Meggyőződésünk viszont, hogy minden ország­nak saját lehetőségei maxi­mumát kell nyújtania. Mi látjuk és igen nagyra érté­keljük, hogy a világ sorsát meghatározóan befolyásolni képes hatalmak elindultak egy jobb világ megteremtése felé vezető úton. Velük kívá­nunk haladni, és segédcsa­patként, a magunk lehetősé­gei szerint kivesszük részün­ket a hatalmas vállalkozás­ból. Bízunk abban, hogy ezt a törekvést siker koronázza, és az emberiség békés, együttműködő, saját és egy­más értékeit becsülő népek, nemzetek közösségeként lép be a harmadik évezredbe — mondta végezetül Németh Miklós. Alig egynapos szovjetunió­beli munkalátogatását befe­jezve péntek délután eluta­zott Moszkvából Németh Miklós. A delegáció tagja volt Őszi István külügymi­niszter-helyettes, Szőnyi Pé­ter miniszterhelyettes, a Mi­nisztertanács Nemzetközi Gazdasági Együttműködési Irodájának vezetője, vala­mint Rajnai Sándor, hazánk szovjetunióbeli nagykövete, aki Moszkvában csatlakozott a küldöttséghez. A magyar vendégeket a Vnukovói repülőtéren Nyiko- laj Rizskov szovjet miniszter- elnök búcsúztatta más hiva­talos személyiségek társasá­gában. A búcsúztatásnál je­len volt Rajnai Sándor is. Pénteken délután hazaér­kezett Moszkvából Németh Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Mi­nisztertanács elnöke. Több mezőgazdasági ta­karmánygyártó üzem jelez­te, hogy alapanyagellátási gondok miatt kénytelen — átmenetileg — leállni. A Gabonatröszt informá­ciója szerint a szemes ter­ményekből valóban hiány mutatkozik, ami a szabadpia­ci árakon is lemérhető; ezek lényegesen magasabbak a hatósági áraiknál. A TOT központja erőteljesen sür­geti : a termelőszövetkezeték számára is tegyék hozzáfér­hetővé az importgabonát. A jelenlegi szabadpiaci ára­Megnyitották a nyíregyházi művészeti heteket (Folytatás az 1. oldalról) hogy a művelődéspolitika ér­telmezése leszűkült például a művészértelmiség (illetve ihumónértelmiség) körében folytatott értelmiségi politi- Ikára, majd a munkásművelt­ség emelése vált a legfőbb feladattá, 'amelyben a mun­kahelyi mozgalmak szerepét irreálisan nagyra méretezték. A mára 'kialakult helyzetben a kulturális reform tovább nem halogatható, és az MSZMP-nek is ki kell alakí­tani álláspontját a reform irányáról, miután egyre in­kább a tényleges közművelt­ség válik a társadalmi fejlő­dés mozgatójává, és a kon­szenzusnak is egyre lényege­sebb feltétele lesz a kulturá­lis ellátás és infrastruktúra kiépítettsége, akiirívó egyen­lőtlenségek megszüntetése. A kulturális reformtól a szelle­mi élet megpezsdülése vár­ható — fejezte be beszédét Andics Jenő —, amelynek ■egyik valóságos és egyben szimbolikus állomása is a nyíregyházi művészeti hetek eseménysorozata. Hagyomány már, hogy a megnyitó ünnepségen adják át Nyíregyháza város alkotói díjait a művészeti főiskolák hallgatóinak. Nagy Ferenc, a Váci Mihály művelődési ház igazgatója nyújtotta át a dí­jakat a következő művész je­lölteknek: Fehér Márta, Irá­nyi László, Fehér Erika, Len­gyel Judit (Iparművészeti fő­iskola) Szőnyi Krisztina, Ilos- fai Tamás, Biró János, Lő- rinczi Krisztina, (Képzőmű­vészeti főiskola) Pacskovszki József és Moldoványi Ferenc (Színművészeti főiskola). A művészeti hetek első napján új kiállítások nyíltak: a Pál Gyula Teremben (Le­nin tér), a Szabadság téri művelődési házban és a Vá­rosi Galériában a művész­iképző főiskolák, illetve a Magyar Hírlap fotóriporte­reinek munkáiból mutatnak be összeállításokat. A meg­nyitó ünnepségen közremű­ködtek a Liszt Ferenc Zene- művészeti Főiskola hallgatói, valamint a nyíregyházi mű­vészeti szakközépiskola fú­vós kamarazenekara. Mű- helybemuitatókat tartott a művelődési ház népművészeti stúdiója. Márciusban számos jeles művészeti program vár­ja a közönséget a művelődési házban, a színházban, az elő­adó- és a hangversenyter­mekben. kon ugyanis nem tudnak vá­sárolni, közvetlen import- beszerzésre amúgy sincsen lehetőségük, és így a tavalyi aszály után a vártnál ki­sebb készletekből nem jut mindenütt a keveréktakar- mány-gyártáshoz. A MÉM részéről Rednágel Jenő miniszterhelyettes el­mondotta : mielőbb állami intézkedéssel próbálnak megoldást találni az ellátási zavarokra. A további import­hoz szükséges anyagi for­rásokat igyekeznek fölkutat­ni. A men tőalakulat tagjai emelik ki március 3-án azt a re­pülőgépet, amely február 23-án zuhant a Bodeni tóba. A szerencsétlenség következtében 11-en meghaltak, kOztflk volt Alfred Dallinger, az osztrák szociális ügyek miniszte­re. <MTI fotó) Leálló takarmánykeverők Párizsi levelünk Önnel a Concorde-on Á párizsi Concorde téren;trombitaszó, légballonok, tűzijátékok, kiáltások és csókolózások közepette leplezték le a napokban a nemzeti egységet szim­bolizáló {— általában női — Szobrokat. Ezek a szobor- alakok itt a téren állnak, vagy ülnek már 1838 óta és a francia nagyvárosok egységét szimbolizálják ,a tér közepén álló Obeliszk körül. (Mint tudott, az Obeliszk Egyiptomból érkezett 1831-ben. Állítólag Mehemet-Ali ajándékozta az akkori francia királynak. Hogy ön­ként, vagy erőszak hatására, /arról nem szól a francia história.) A teret körülvevő 8 szobor Strasbourgot, Lyont, Mar­seille--t, Bordeaux-t, Nantes-ot, Brestet, Rouent és Lil- le-t szimbolizálja. Az ismert, hogy a térnek viharos tör­ténete .volt, különösen kezdetben. Először is a térnek Bien aimé volt a neve, amely egyesek szerint Hittorff építész, mások szerint Bouchardon ágyában született meg, amit aztán Pigalle szobrász fejezett be. (A tör­ténelem fintora, hogy erről a Pigálle-ról nevezték el Párizsnak Ipzt a részét, ami ma az egész vilgon ismert és nem az egykori szobrászt juttatja az ember eszébe, hanem a város örömlányait.) Korábban ezen a téren ,volt felállítva XV. Lajos ki­rály lovasszobra, amit a 200 éve lezajlott forradalom alatt ledöntöttek. 1770-ben ez volt \a színhelye Lajos trónörökös és Marie Antoinette házasságának. Itt is végezték ki őket, XVI. iLajos királlyal együtt 23 év­vel később, pontosan 1793. január 21-én. Azután ne­vezték el a teret XVI. Lajosról. Ezt az Ielnevezést Louis Phillippe —, hogy a forradalmi eszméket és a lázadás szellemét csökkentse — elnevezte Concorde-nak (egyet­értés), ami (35 évvel később vált véglegesen hivatalos­sá. A tér mostani felújítását és az ünnepséget a jelen­legi polgármester, Chirac határozta el, nem kevés hátsó politikai szándékkal, 1987-ben. Ugyanis az idő a kipufogógázok ,és az időjárási hőkülönbségek kikt zd- ték a szobrokat. Egyiknek a szeme, másiknak a szája, harmadiknak a fél arca hiány zott. A felújítás 10 millió francia frankba fceriUt, aminek 50 százalékát a magán- vállalatok adták össze. M intha csak áz időjárás is kedvezni akart volna, szép tiszta levegőjű este volt Párizsban. Való­sággal tüneményesnek tűnt, mikor egy felemel­kedő léghajó „lefejtette” a szobrokról a nemzeti jelleget szimbolizáló nemzeti zászló „csomagolást”. A tömeg ujjongott a felemelő látvány és a pazar tűzijáték lát­tán. Fényárban fúszott a szomszédos ruileries kert, a Louvre múzeum épülete és udvara az újonnan épí­tett piramissal és szökökutakkal. A fConcorde tér to párizsiak és a turisták örömére megújult. DC&ixáa' Qítaájt A romániai menekültekről - Géniben Jan Martenson, az ENSZ emberi jogokkal foglalkozó főtitkárhelyettese, a genfi ENSZ-központ főigazgatója pénteken fogadta az Orszá­gos Béketanács főtitkárát. Barabás Miklós átadta azt az angol nyelvű magyar ki­adványt, amely a megoldás keresése érdekében foglalja össze és dokumentálja, hogy emberek tízezrei miért me­nekülnek át Romániából Ma­gyarországra. Barabás Miklós a megbe­szélésen meghívta a genfi emberi jogok központ kép­viselőjét arra a nemzetkö­zi kerekasztal-konferenciá- ra, amely április 7—8-án Budapesten az alternatív katonai szolgálat elveit, s európai gyakorlatát tekinti át. VERSENYFELHÍV AS! Szabolcs-Szatmár megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat (Nyíregyháza, Mártírok tere 9.) megbízásából AGROBER nyíregyházi iroda (Nyíregyháza, Szabadság tér 2.) nyilvános versenytárgyalást hirdet DURUM TÉSZTAÜZEM CSARNOK BŐVÍTÉSÉNEK KIVITELEZÉSÉRE NYÍRBÁTORBAN Az ajánlatok tartalmi követelményeit az AGROBER nyír­egyházi iroda 7079 munkaszámon kiadott kiviteli tervdo­kumentációja rögzíti, amely a hirdetés megjelenésétől át­vehető munkanapokon 7,30-tól 15,50-ig a kiírónál. (Ügyintéző: Félegyházi István) A dokumentáció kiadásának feltétele: 7000 Ft befizetés igazolása az AGROBER 440—96137 letéti számlájára. Ajánlatok benyújtási határideje: 1989. máujs 4-e 12,00 óra. Helye: AGROBER Nyíregyházi Iroda Nyháza, Szabadság tér 2. Berúházási Osztály — Félegyházi István Ajánlatok bontása: 1989. május 4-én 13,30 órakor. Helye: AGROBER Nyíregyházi Iroda Nyháza, Szabadság tér 2. Igazgatói tárgyaló Eredményhirdetés: Időpontját, helyét a pályázatok bontá­sa után közöljük. Beruházás kezdése: munkaterület rendelkezésre áll. Tervezett befejezés: 1989. szeptember 30. Részhatáridők: — Csarnok technológiai szerelésre kész állapotban 1989. augusztus 30. — Kazánház, külső közmű nyaktag 1989. szeptember 30. Nem tárgya a versenynek a csarnokba kerülő technoló­giai gépek, berendezések, ezek gépészeti és elektromos munkái. A csarnok vb-vázszerkezetét beruházó RB anyagként a helyszínen biztosítja. A pályázatnak tartalmaznia kell a tételes költségvetésen alapuló, és vállalkozással kapcsolatos feltételeket is tar­talmazó vállalkozói szerződéstervezetet. Pályázatot zárt borítékban: „DURUM TÉSZTAÜZEM NYÍRBÁTORBAN” felirattal kérjük. ____________________AGROBER Nyíregyházi Iroda (470)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom