Kelet-Magyarország, 1989. március (46. évfolyam, 51-76. szám)
1989-03-18 / 66. szám
1989. március 18. Kelet-Magyarország 3 A HI-LO NAPOK TANULSÁGA Mire megy a kevéske tőke? Alkalmasint a legjobb termék is rászorul arra, hogy a felhasználók szélesebb rétegeihez időzített reklám és propaganda hadjárat eredményként jusson el. A piac előzetes felmérése és a marketingmunka tehát nem „ablakon kidobott pénz”, hanem lehetőség, amely- lyel élni kell az eladhatóság növelése érdekében, Ennek szellemében sikeres kezdeményezéssel rukkolt elő a Fémmunkás Vállalat nyíregyházi gyára és balkányi gyárrészlege a napokban. Szakmai programra csábították a szerelő, a forgalmazó és a felhasználó vállalatok, szövetkezetek képviselőit, hogy megismerjék a HI-LO raktári állványrendszer tervezését, gyártását és felhasználhatóságának határait. A szakmai napok végén néhány résztvevőt arról kérdeztünk, hogyan vélekednek a nyíregyházi gyár kezdeményezéséről, milyen benyomásokkal, tapasztalatokkal térnek haza munkahelyükre. Érdeklődők gyűrűjében a „fémmunkás” HI-LO ... gatót faggattuk szabolcsi tapasztalatairól. — A bemutató hasznosságát és eredményességét nem lehet vitatni. Jól sült el a nyíregyházi kezdeményezés, melyet újabbaknak kell majd követnie. Olyan időszakot élünk át, amikor a vállalatoknak, üzemeknek nagyon meg kell gondolniuk, mire fordítják kevéske tőkéjüket. A pénz szűke visszaveti az értékesítés felfuttatását, hiszen a raktározási körülmények harmadrangú tényezők a gyártóknál. Ennek ellenére jelenleg is vannak nagyobb vállalkozásaink, hogy mást ne említsek a MÁV Központi Szertárába és az ALFA Vegyiáru Kiskereskedelmi Vállalat raktárába kerülnek majd a közeljövőben HI-LO állványok. Ha sikerül meggyőzni a felhasználót a termék szavatolt minőségéről, előnyös használatáról, akkor előbb-utóbb mellette dönt. Az ilyen szakmai rendezvények is hozzásegítenek a jobb megismeréshez, a megalapozott döntéshez, mely gyártók, forgalmazók és felhasználók közös érdeke — emeli ki az ÁCSI vezetője. „...megiyöztek a gyártók...“ Kovács József a MUÄRT osztályvezetője, a forgalmazó vállalatok képviseletében jött Nyíregyházára. Első benyomásait így összegezte a zárónapon: — Vállalatunk nevében is benne foglaltatik, hogy műszaki árut értékesít, amibe a könnyűszerkezetes, polcos állványok éppúgy beletartoznak, mint a nehézszerkezetes, raklapos állványok. Ügy vélem, keresett termék lesz a HI-LO állványcsalád, melynek forgalmazásáról nem szabad lemondanunk. Meggyőztek a gyártók arról, hogy műszaki paramétereiben és fogyasztói árban versenyképes a termék a hazai forgalomban kapható állványokkal szemben, sőt bizonyos tulajdonságaiban (fajlagos anyagköltség, teherbírás, élettartam ...) még felül is múlja azokat. Megállapodásaink függvényében már ebben az évben megkezdődhet a HI-LO állványok forgalmazása vállalatunknál ___ Csonka Zsolt Hány húszéves él Szabolcsban? Válasz az adatbankban „Piacképes termékről van szó...“ Húsz éve szerel készre az ország különböző pontjain hasonló állványokat a fővárosi székhelyű Dinamika Kisszövetkezet. Képviseletükben Pusztafi Lászlóné építésvezető vett részt a bemutatókon. — Több hasonmás raktári állványrendszer is van a hazai forgalomban, ennek ellenére a teherbírás, a fajlagos anyagköltség és a megbízhatóság alapján eladható termék a HI-LO. A gyártás indulásakor több-kevesebb pontatlanság, hiba adódott, de a gyártóval fennálló korrekt együttműködésünk révén mindent elkövettek és elkövetnek rna is, hogy kiküszöböljék az. Előforduló hibákat. Az Anyagmozgatási és Csomagolási'Intézet tervei alapján Balkányban készülnek az állványok, szövetkezetünk miht alvállalkozó vesz részt a szerelésben. Korábban nem jártam még a gyártás helyszínén, így frissek a tapasztalataim. A kétnapos szakmai program meggyőzött arról, hogy piacképes termékről van szó, melynek szerelésére „rizikó” Születünk, házasodunk, elválunk, újra házasodunk és meghalunk — alfától ómegáig — mindezt nyilvántartja az Állami Népességnyilvántartó Hivatal, ugyanígy a lakcímeket is. Tervezik még a legmagasabb iskolai végzettség és a családi kapcsolatok felvételét is a központi adatbázisba. A Budapesten kezelt nyilvántartásból adatot szolgáltatni nehézkes és költséges volt, ezért úgy döntöttek, hogy minden megyében létrehoznak egy alközpontot. Földhözragadt tempi Azzal, hogy a megyék ismerik lakosságuk adatait, lehetőségük nyílik azok szélesebb körű hasznosítására. A nyilvántartott adatokat folyamatosan aktualizálják, így naprakész statisztikát tudnak adni például az állandó és ideiglenes lakosok számáról, a korcsoportonkénti megoszlásban. így például azt is, hogy hány húszéves nő él Szabolcs-Szat- márban... Az elvált nők és férfiak számának ismerete fontos lehet a családvédelemmel foglalkozó szakembereknek, de ezekkel az adatokkal a lakásügyi tervezésnél is számolni kell. Erősen ragaszkodunk a régi, megszokott munkamenetünkhöz, idegenkedünk az újtól, kételkedve fogadjuk a technikát, ha kicsit drága, akkor meg nem is kell. Az intézmények, gazdálkodó szervek még mindig jobban bíznak saját felméréseikben, nyilvántartásaikban. Sokat tudó rendszer Mit tud a rendszer? — kérdezem dr. Czap Lajost, a megyei tanács vb igazgatási osztályának vezetőjét. — Készíthetünk nem, korcsoport, területi egység alapján statisztikai összesítéseket és névjegyzéket. Az alközpont az egyes állampolgárok adatait is képes kikeresni, még akkor is, ha róluk csupán néhány információt ismerünk, így például a családi és utónév, s az anyja nevének alapján le lehet hozni a lakcímet. Az elmúlt évben felnőtt orvosi, általános iskolai, tüdőszűrői körzeteket alakítottunk ki. Ezeket az ezzel foglalkozó intézmények, gazdálkodó szervek rendelkezésére tudjuk bocsátani. A tsz-ek munkaerő-gazdálkodásához elengedhetetlenül fontos az, hogy tudják például, menynyien fognak végezni a szakmunkásképző intézetekben. Várják az igényeket Nemcsak a tanácsok, hanem gazdálkodó és társadalmi szervek, egyesületek, valamint magánszemélyek társulásai is felhasználhatják ezeket az információkat. Az adatszolgáltatást a mindenkori gépóradíj figyelem- bevételével teljesítik, az igényeket a megyei tanács vb igazgatási osztályához kell benyújtani. A költségnek többszöröse az a haszon, amivel járna ez a szolgáltatás. Az információk közlésénél természetesen tekintettel lesznek az állampolgárok személyiségi jogainak védelmére, hiszen a megállapodásban rögzíteni kell, hogy milyen célra használják fel az adatokat. (bojté) Ingerültek vagyunk H add osszam meg az olvasóval egy reggelem és kora dél- előttöm történetét. Kezdődött azzal, hogy belépve a szerkesztőségbe, már várt Stefán bácsi, aki évek óta bajlódik egy orosi teleküggyel. Panaszkodik, bírálja a bíróságot. Még beszélgetésünk végére sem érek, megjön Varga úr, egy asztaloskisiparos, aki vállalkozásának kalandos történetét adja el. Panaszkodik iparostársára, a bíróságra, takarékszövetkezetre. Közben csörög a telefon, s Hajdúné adja elő: a Kun Béla utcán egy bizonyos házban áll a bál, mert olyan magas lett a la- lásszövetkezet által kiszámított költség, szól közös helyiségről, áramfogyasztásról, fizetésképtelenségről. Befut eközben I. Cs. barátom, aki volt munkahelyének vezetőire panaszkodik, mert minduntalan utánanyúlnak, menjen bárhová. De még mindig nincsen vége: egy kiskereskedő adja elő gondjait, melyek a bírósággal, anyja lakótársával, a hivatalokkal adódott. Órák múltak el, s én fegyelmezetten és hadd tegyem hozzá, érdeklődéssel hallgattam az embereket. Nem szeretném most minősíteni, hogy egy-egy ügyben mennyi volt a valóság- tartalom, mennyi az egyéni sérelem. Nem szeretnék abba a hibába esni, hogy minden részlet ismerete nélkül ítéljek, legyen szó bíróságról, tanácsról, munkatársról. Az azonban engedtessék meg, hogy kifejezzem abbéli aggodalmamat: az ügyek elég sokszor nem rendeződnek megfelelően, és mind több indulat halmozódik fel az emberekben. Ha az előbbiekhez hozzáteszem, hogy a nap folyamán még hányán adták elő kisebb-nagyobb sérelmeiket, ügyeiket, panaszaikat, akkor mondhatnám azt: túl sok minden irritálja ma az állampolgárt. Jószerével minden gond mögött tettenérhető egy korábbi mechanizmus minden átka, a lélekteien- ség, a hivatali hatalom, a packázás, a titkolózás, a féltett presztízs tisztességtelen védelme. Ingerültek vagyunk, egyre kevésbé vagyunk hajlandók tudomásul venni, azt, hogy nehezen fordul a kocka, és alig látható, hogy az állampolgárt szolgálóvá válna a hivatal, a szolgáltató szerv és így tovább. A szemek ugyanakkor kinyíltak. Nem is tagadom, szorongatva éreztem magam azon a délelőttön. Igen, mert jó tanácson kívül mást adni nem tudtam, hiszen nincsenek kompetenciáim a sorolt ügyekben. De vajon a jó tanács elég-e? Azok, akikhez küldtem ügyfeleimet, tesz- nek-e valamit? Vajon felismerik-e, hogy a polgár- hergelés ma, amikor any- nyi a baj, politikai balfogás is, nem is szólva a hatásköri kötelmek túllépéséről. Nem tagadom: nem voltam nyugodt ezen a napon sem. Mérlegeltem, vajon magam nem járultam-e hozzá ahhoz, hogy valakik még ingerültebbek legyenek. Tudtam, lényegében nem oldottam meg semmit. És közben azon gondolkodtam: azok lelkiismerete, akikén a fenti ügyek múltak és múlnak, nyugodtak-e? Sajnos a magamnak adott válasz : igen. Hiszen egy bürokratizált hatalom legkis- sebb katonája is azt hiszi: érte van az állampolgár. (B. L.) Bérmunka 300 km-re Kérés a kereset, de így még megéri — Néhány közintézményen kívül ez a gyár nyújt egyedül biztos kereseti lehetőséget a nők számára. Itt jobban megbecsülik a munkát, mert nem nagyon van választási lehetőség — mondta Kánya Gyuláné, a ti- szabecsi Űj Élet Termelőszövetkezet harisnyaüzemének vezetője. A régi mozi épületében kezdték meg a termelést 1981-ben, korábban vastag 'harisnya összeállítását végezték, most a piaci igényeknek megfelelő, finomabb szálú női és gyermek harisnyanadrágok varrását vállalják. Mindezt bérmunkában csinálják a Budapesti Harisnyagyár részére. Itt Tiszabeosen negyvenöt asz- szony számára jelent ez munkalehetőséget. A munkaidő kialakításakor figyelembe kellett venni, hogy az .asszonyoknak otthon el kell látniuk az állatokat, a háztartást. Viszonylag alacsony a kereset, de így még megéri. Hetente kétszer-három- szor szállítanak innen árut a termelőszövetkezet gépkocsi jai a fővárosba, ahol zsugorítják és festik az összeállított harisnyanadrágokat, majd visszaviszik Ü6zkára, ahol megtörténik a csomagolás. Innen kerül a készternélkül vállalkozhatunk továbbra is — hangsúlyozza az építésvezető. Regőczi Gábor statikustervező az ÉLGÉP Vállalattól érkezett. Ez idáig nem ismerte a HI-LO állványokat. — Malmok, takarmánykeverők és különböző élelmiszertechnikai berendezések tervezésével és kivitelezésével foglalkozik vállalatunk. Munkánktól nem idegenek az állványok, állványrendszerek sem, hiszen megbízóink kérhetik ezek beépítését a kivitelezési munkálatok során. Felkeltette érdeklődésemet a termék, úgy vélem közvetve mi is profitálhatnánk belőle. „Jól sült el a kezdeményezés...“ Az Anyagmozgatási és Csomagolási Intézetet többen is képviselték a szakmai napokon. Kolonits István igazBűz a melltartóban A táblás város nem azonos egy színház táblás házával, de a minap olvastam egy zseniális találmányról. Valahol Európában (ez nem az emlékezetes film címe) valaki kitalálta, hogyan lehet megvédeni asszonyainkat és lányainkat az erőszaktól. A hölgyek derékon felül hordott intim fehérneműjének kosárkáiban egy-egy p>arányi bűzbombát helyeznek el. Ez — ha keményen megérintik — kipukkan. És oly iszonyatos büdös, hogy az erőszakot elkövetni szándékozó rémülten menekül. Ráadásul bármelyik rendőrkutya (ha hányingerrel küszködve is) követni tudja az elkövetőt. A kutyát nem védi semmi, de arra való a feltaláló fantázia, hogy az inkriminált intim ruhadarabban elhelyezzen egy antisprét, amelyik viszont roppant jószagú — és közömbösíti az elsőt. Bevallom, hogy tetszik az ötlet. Tudnom kell ugyan, hogy régen ismerem a mezei poloskát, a varangyos békát, és így védekező számos állatot, teremtvényt. Kis túlzással még a politikában is találkoztam hasonló megoldással, de ott sajnos anti- spré nincs, azaz az ellentétje is büdös. Gondolt erre a feltaláló, ezért van kettő, vagy négy fiolája. Most megkérdezhetnék, hogy miért írok erről, ha nekem nincs miért és mitől félteni magam? Nos, a városban ahol élek, nemrégen adtak át egy művelődés központot. Jót, szépet, nagyot. Az intézménynek vannak reprezentatív hirdetőtáblái is, de csak néhány napig. Esténként ugyanis vannak erős fiúk, akik ilyenkor indulnak el, és ha idejük van, tábla is van, akkor kipróbálják rajta az erejüket. Aki egyetlen ütéssel széttöri a táblát, az legénynek számít a talpán, illetve az öklén. Ráadásul nem is boldog, mert jobb érzés lenne egy telefont törni össze, ám sok a legény, kicsi a város és kevés a nyilvános telefon. Ebből is látszik, hogy milyen felelőtlenül keveset törődünk a fiatalok e rétegével. A széttört táblák juttatták eszembe azt a svájci feltalálót. Igaz, a táblákat — vagy a telefonfülkéket, utcai hulladékgyűjtőt — mondjuk heggyel kifelé álló szegecskékkel is díszíthetnénk, de ez antihu- mánus, mert sérülést okozna az ártatlan erős gyerekeknek. Nyilvánvaló meg kell vásárolnunk ezt a svájci szabadalmat. Azt a fenti szerkezetekre kell alkalmaznunk, és akkor erős, maró, penetráns folyadék fröcskölne a támadóra. Olyan, amit egy közepes képességű kutya is játszva követne. Persze igaz, hogy eddig a kutya se ugatta meg őket. Így viszont? Hátha más is utánuk ered... B. G. mék Budapestre, majd a boltokba. A gyárnak, úgy tűnik, így is megérd a vidéki bérmunka, mert ha nem, akkor egyszerűbben is meg tudná oldani a dolgokat. A termelőszövetkezet mindenesetre tervezi a termelés további lépéseit, így szeretnék egy helyre telepíteni a két üzemet, és erre a célra alkalmasnak látszik egy korábban felépült raktárépületük. A budapesti gyár gépcserét hajtana végre, és itt már csak női finom harisnyanadrágot gyártanánk majd és a csomagolást is /vállalnák. A múlt évben ez a bérmunka meghaladta az 5 millió forintos árbevételt és több mint 1 milliós hasznot eredményezett, nem is beszélve a szállításból származó jövedelemről. (szilágyi)