Kelet-Magyarország, 1989. március (46. évfolyam, 51-76. szám)

1989-03-18 / 66. szám

1989. március 18. Kelet-Magyarország 3 A HI-LO NAPOK TANULSÁGA Mire megy a kevéske tőke? Alkalmasint a legjobb termék is rászorul arra, hogy a felhasználók szé­lesebb rétegeihez időzí­tett reklám és propagan­da hadjárat eredmény­ként jusson el. A piac elő­zetes felmérése és a mar­ketingmunka tehát nem „ablakon kidobott pénz”, hanem lehetőség, amely- lyel élni kell az eladható­ság növelése érdekében, Ennek szellemében sikeres kezdeményezéssel rukkolt elő a Fémmunkás Vállalat nyír­egyházi gyára és balkányi gyárrészlege a napokban. Szakmai programra csábítot­ták a szerelő, a forgalmazó és a felhasználó vállalatok, szövetkezetek képviselőit, hogy megismerjék a HI-LO raktári állványrendszer ter­vezését, gyártását és felhasz­nálhatóságának határait. A szakmai napok végén néhány résztvevőt arról kérdeztünk, hogyan vélekednek a nyír­egyházi gyár kezdeményezé­séről, milyen benyomásokkal, tapasztalatokkal térnek haza munkahelyükre. Érdeklődők gyűrűjében a „fémmunkás” HI-LO ... gatót faggattuk szabolcsi ta­pasztalatairól. — A bemutató hasznossá­gát és eredményességét nem lehet vitatni. Jól sült el a nyíregyházi kezdeményezés, melyet újabbaknak kell majd követnie. Olyan időszakot élünk át, amikor a vállala­toknak, üzemeknek nagyon meg kell gondolniuk, mire fordítják kevéske tőkéjüket. A pénz szűke visszaveti az értékesítés felfuttatását, hi­szen a raktározási körülmé­nyek harmadrangú tényezők a gyártóknál. Ennek ellenére jelenleg is vannak nagyobb vállalkozásaink, hogy mást ne említsek a MÁV Központi Szertárába és az ALFA Ve­gyiáru Kiskereskedelmi Vál­lalat raktárába kerülnek majd a közeljövőben HI-LO állványok. Ha sikerül meg­győzni a felhasználót a ter­mék szavatolt minőségéről, előnyös használatáról, akkor előbb-utóbb mellette dönt. Az ilyen szakmai rendezvé­nyek is hozzásegítenek a jobb megismeréshez, a meg­alapozott döntéshez, mely gyártók, forgalmazók és fel­használók közös érdeke — emeli ki az ÁCSI vezetője. „...megiyöztek a gyártók...“ Kovács József a MUÄRT osztályvezetője, a forgalmazó vállalatok képviseletében jött Nyíregyházára. Első be­nyomásait így összegezte a zárónapon: — Vállalatunk nevében is benne foglaltatik, hogy mű­szaki árut értékesít, amibe a könnyűszerkezetes, polcos állványok éppúgy beletar­toznak, mint a nehézszerke­zetes, raklapos állványok. Ügy vélem, keresett termék lesz a HI-LO állványcsalád, melynek forgalmazásáról nem szabad lemondanunk. Meggyőztek a gyártók arról, hogy műszaki paraméterei­ben és fogyasztói árban ver­senyképes a termék a hazai forgalomban kapható állvá­nyokkal szemben, sőt bizo­nyos tulajdonságaiban (fajla­gos anyagköltség, teherbírás, élettartam ...) még felül is múlja azokat. Megállapodá­saink függvényében már eb­ben az évben megkezdődhet a HI-LO állványok forgal­mazása vállalatunknál ___ Csonka Zsolt Hány húszéves él Szabolcsban? Válasz az adatbankban „Piacképes termékről van szó...“ Húsz éve szerel készre az ország különböző pontjain hasonló állványokat a fővá­rosi székhelyű Dinamika Kisszövetkezet. Képvisele­tükben Pusztafi Lászlóné építésvezető vett részt a be­mutatókon. — Több hasonmás raktári állványrendszer is van a ha­zai forgalomban, ennek elle­nére a teherbírás, a fajlagos anyagköltség és a megbízha­tóság alapján eladható ter­mék a HI-LO. A gyártás in­dulásakor több-kevesebb pontatlanság, hiba adódott, de a gyártóval fennálló kor­rekt együttműködésünk ré­vén mindent elkövettek és elkövetnek rna is, hogy kikü­szöböljék az. Előforduló hibá­kat. Az Anyagmozgatási és Csomagolási'Intézet tervei alapján Balkányban készül­nek az állványok, szövetke­zetünk miht alvállalkozó vesz részt a szerelésben. Ko­rábban nem jártam még a gyártás helyszínén, így fris­sek a tapasztalataim. A két­napos szakmai program meggyőzött arról, hogy pi­acképes termékről van szó, melynek szerelésére „rizikó” Születünk, házasodunk, el­válunk, újra házasodunk és meghalunk — alfától óme­gáig — mindezt nyilvántart­ja az Állami Népességnyil­vántartó Hivatal, ugyan­így a lakcímeket is. Terve­zik még a legmagasabb is­kolai végzettség és a csalá­di kapcsolatok felvételét is a központi adatbázisba. A Budapesten kezelt nyilván­tartásból adatot szolgáltatni nehézkes és költséges volt, ezért úgy döntöttek, hogy minden megyében létrehoz­nak egy alközpontot. Földhözragadt tempi Azzal, hogy a megyék is­merik lakosságuk adatait, le­hetőségük nyílik azok szé­lesebb körű hasznosítására. A nyilvántartott adatokat folyamatosan aktualizálják, így naprakész statisztikát tudnak adni például az ál­landó és ideiglenes lakosok számáról, a korcsoporton­kénti megoszlásban. így például azt is, hogy hány húszéves nő él Szabolcs-Szat- márban... Az elvált nők és férfiak számának ismerete fontos lehet a családvédelemmel foglalkozó szakembereknek, de ezekkel az adatokkal a lakásügyi tervezésnél is számolni kell. Erősen ragaszkodunk a régi, megszokott munkame­netünkhöz, idegenkedünk az újtól, kételkedve fogadjuk a technikát, ha kicsit drá­ga, akkor meg nem is kell. Az intézmények, gazdálkodó szervek még mindig jobban bíznak saját felméréseikben, nyilvántartásaikban. Sokat tudó rendszer Mit tud a rendszer? — kér­dezem dr. Czap Lajost, a me­gyei tanács vb igazgatási osz­tályának vezetőjét. — Készíthetünk nem, kor­csoport, területi egység alap­ján statisztikai összesítése­ket és névjegyzéket. Az al­központ az egyes állampol­gárok adatait is képes kike­resni, még akkor is, ha ró­luk csupán néhány infor­mációt ismerünk, így pél­dául a családi és utónév, s az anyja nevének alapján le lehet hozni a lakcímet. Az elmúlt évben felnőtt orvosi, általános iskolai, tüdőszűrői körzeteket alakítottunk ki. Ezeket az ezzel foglalkozó intézmények, gazdálkodó szervek rendelkezésére tud­juk bocsátani. A tsz-ek mun­kaerő-gazdálkodásához el­engedhetetlenül fontos az, hogy tudják például, meny­nyien fognak végezni a szak­munkásképző intézetekben. Várják az igényeket Nemcsak a tanácsok, ha­nem gazdálkodó és társa­dalmi szervek, egyesületek, valamint magánszemélyek társulásai is felhasználhat­ják ezeket az információkat. Az adatszolgáltatást a min­denkori gépóradíj figyelem- bevételével teljesítik, az igényeket a megyei tanács vb igazgatási osztályához kell benyújtani. A költségnek többszöröse az a haszon, ami­vel járna ez a szolgáltatás. Az információk közlésé­nél természetesen tekintet­tel lesznek az állampolgárok személyiségi jogainak védel­mére, hiszen a megállapo­dásban rögzíteni kell, hogy milyen célra használják fel az adatokat. (bojté) Ingerültek vagyunk H add osszam meg az olvasóval egy reg­gelem és kora dél- előttöm történetét. Kezdő­dött azzal, hogy belépve a szerkesztőségbe, már várt Stefán bácsi, aki évek óta bajlódik egy orosi telek­üggyel. Panaszkodik, bírál­ja a bíróságot. Még be­szélgetésünk végére sem érek, megjön Varga úr, egy asztaloskisiparos, aki vállalkozásának kalandos történetét adja el. Panasz­kodik iparostársára, a bíróságra, takarékszövetke­zetre. Közben csörög a te­lefon, s Hajdúné adja elő: a Kun Béla utcán egy bi­zonyos házban áll a bál, mert olyan magas lett a la- lásszövetkezet által kiszá­mított költség, szól közös helyiségről, áramfogyasz­tásról, fizetésképtelenség­ről. Befut eközben I. Cs. barátom, aki volt munka­helyének vezetőire panasz­kodik, mert minduntalan utánanyúlnak, menjen bár­hová. De még mindig nincsen vége: egy kiske­reskedő adja elő gondjait, melyek a bírósággal, any­ja lakótársával, a hivata­lokkal adódott. Órák múltak el, s én fe­gyelmezetten és hadd te­gyem hozzá, érdeklődéssel hallgattam az embereket. Nem szeretném most minő­síteni, hogy egy-egy ügy­ben mennyi volt a valóság- tartalom, mennyi az egyéni sérelem. Nem szeretnék abba a hibába esni, hogy minden részlet ismerete nélkül ítéljek, legyen szó bíróságról, tanácsról, mun­katársról. Az azonban en­gedtessék meg, hogy kife­jezzem abbéli aggodalma­mat: az ügyek elég sokszor nem rendeződnek megfele­lően, és mind több indulat halmozódik fel az embe­rekben. Ha az előbbiekhez hozzáteszem, hogy a nap folyamán még hányán ad­ták elő kisebb-nagyobb sé­relmeiket, ügyeiket, pana­szaikat, akkor mondhat­nám azt: túl sok minden irritálja ma az állampol­gárt. Jószerével minden gond mögött tettenérhető egy korábbi mechanizmus minden átka, a lélekteien- ség, a hivatali hatalom, a packázás, a titkolózás, a féltett presztízs tisztesség­telen védelme. Ingerültek vagyunk, egy­re kevésbé vagyunk haj­landók tudomásul venni, azt, hogy nehezen fordul a kocka, és alig látható, hogy az állampolgárt szolgálóvá válna a hivatal, a szolgál­tató szerv és így tovább. A szemek ugyanakkor ki­nyíltak. Nem is tagadom, szorongatva éreztem ma­gam azon a délelőttön. Igen, mert jó tanácson kí­vül mást adni nem tud­tam, hiszen nincsenek kom­petenciáim a sorolt ügyek­ben. De vajon a jó tanács elég-e? Azok, akikhez küldtem ügyfeleimet, tesz- nek-e valamit? Vajon fel­ismerik-e, hogy a polgár- hergelés ma, amikor any- nyi a baj, politikai balfo­gás is, nem is szólva a ha­tásköri kötelmek túllépésé­ről. Nem tagadom: nem vol­tam nyugodt ezen a napon sem. Mérlegeltem, vajon ma­gam nem járultam-e hozzá ahhoz, hogy valakik még ingerültebbek legyenek. Tudtam, lényegében nem oldottam meg semmit. És közben azon gondolkodtam: azok lelkiismerete, akikén a fenti ügyek múltak és múlnak, nyugodtak-e? Saj­nos a magamnak adott vá­lasz : igen. Hiszen egy bü­rokratizált hatalom legkis- sebb katonája is azt hiszi: érte van az állampolgár. (B. L.) Bérmunka 300 km-re Kérés a kereset, de így még megéri — Néhány közintézmé­nyen kívül ez a gyár nyújt egyedül biztos kereseti le­hetőséget a nők számára. Itt jobban megbecsülik a mun­kát, mert nem nagyon van választási lehetőség — mondta Kánya Gyuláné, a ti- szabecsi Űj Élet Termelőszö­vetkezet harisnyaüzemének vezetője. A régi mozi épületében kezdték meg a termelést 1981-ben, korábban vastag 'harisnya összeállítását vé­gezték, most a piaci igények­nek megfelelő, finomabb szálú női és gyermek haris­nyanadrágok varrását vál­lalják. Mindezt bérmunká­ban csinálják a Budapesti Harisnyagyár részére. Itt Tiszabeosen negyvenöt asz- szony számára jelent ez munkalehetőséget. A munka­idő kialakításakor figyelem­be kellett venni, hogy az .asszonyoknak otthon el kell látniuk az állatokat, a ház­tartást. Viszonylag alacsony a kereset, de így még megé­ri. Hetente kétszer-három- szor szállítanak innen árut a termelőszövetkezet gépko­csi jai a fővárosba, ahol zsu­gorítják és festik az össze­állított harisnyanadrágokat, majd visszaviszik Ü6zkára, ahol megtörténik a csomago­lás. Innen kerül a készter­nélkül vállalkozhatunk to­vábbra is — hangsúlyozza az építésvezető. Regőczi Gábor statikus­tervező az ÉLGÉP Vállalat­tól érkezett. Ez idáig nem is­merte a HI-LO állványokat. — Malmok, takarmányke­verők és különböző élelmi­szertechnikai berendezések tervezésével és kivitelezésé­vel foglalkozik vállalatunk. Munkánktól nem idegenek az állványok, állványrend­szerek sem, hiszen megbízó­ink kérhetik ezek beépítését a kivitelezési munkálatok során. Felkeltette érdeklődé­semet a termék, úgy vélem közvetve mi is profitálhat­nánk belőle. „Jól sült el a kezdeményezés...“ Az Anyagmozgatási és Csomagolási Intézetet többen is képviselték a szakmai na­pokon. Kolonits István igaz­Bűz a melltartóban A táblás város nem azo­nos egy színház táb­lás házával, de a mi­nap olvastam egy zseniális találmányról. Valahol Euró­pában (ez nem az emléke­zetes film címe) valaki ki­találta, hogyan lehet meg­védeni asszonyainkat és lányainkat az erőszaktól. A hölgyek derékon felül hor­dott intim fehérneműjé­nek kosárkáiban egy-egy p>arányi bűzbombát he­lyeznek el. Ez — ha kemé­nyen megérintik — kipuk­kan. És oly iszonyatos bü­dös, hogy az erőszakot el­követni szándékozó ré­mülten menekül. Ráadá­sul bármelyik rendőrku­tya (ha hányingerrel küsz­ködve is) követni tudja az elkövetőt. A kutyát nem védi sem­mi, de arra való a feltaláló fantázia, hogy az inkrimi­nált intim ruhadarabban elhelyezzen egy antisprét, amelyik viszont roppant jószagú — és közömbösí­ti az elsőt. Bevallom, hogy tetszik az ötlet. Tudnom kell ugyan, hogy régen ismerem a mezei po­loskát, a varangyos békát, és így védekező számos ál­latot, teremtvényt. Kis túl­zással még a politikában is találkoztam hasonló meg­oldással, de ott sajnos anti- spré nincs, azaz az ellen­tétje is büdös. Gondolt er­re a feltaláló, ezért van kettő, vagy négy fiolája. Most megkérdezhetnék, hogy miért írok erről, ha nekem nincs miért és mi­től félteni magam? Nos, a városban ahol élek, nem­régen adtak át egy műve­lődés központot. Jót, szé­pet, nagyot. Az intézmény­nek vannak reprezentatív hirdetőtáblái is, de csak néhány napig. Esténként ugyanis vannak erős fiúk, akik ilyenkor indulnak el, és ha idejük van, tábla is van, akkor kipróbálják raj­ta az erejüket. Aki egyet­len ütéssel széttöri a táb­lát, az legénynek számít a talpán, illetve az öklén. Rá­adásul nem is boldog, mert jobb érzés lenne egy tele­font törni össze, ám sok a legény, kicsi a város és ke­vés a nyilvános telefon. Ebből is látszik, hogy mi­lyen felelőtlenül keveset törődünk a fiatalok e ré­tegével. A széttört táblák juttat­ták eszembe azt a svájci feltalálót. Igaz, a táblákat — vagy a telefonfülkéket, utcai hulladékgyűjtőt — mondjuk heggyel kifelé álló szegecskékkel is dí­szíthetnénk, de ez antihu- mánus, mert sérülést okoz­na az ártatlan erős gyere­keknek. Nyilvánvaló meg kell vásárolnunk ezt a svájci szabadalmat. Azt a fenti szerkezetekre kell alkalmaznunk, és akkor erős, maró, penetráns fo­lyadék fröcskölne a táma­dóra. Olyan, amit egy kö­zepes képességű kutya is játszva követne. Persze igaz, hogy eddig a kutya se ugatta meg őket. Így vi­szont? Hátha más is utánuk ered... B. G. mék Budapestre, majd a boltokba. A gyárnak, úgy tűnik, így is megérd a vidé­ki bérmunka, mert ha nem, akkor egyszerűbben is meg tudná oldani a dolgo­kat. A termelőszövetkezet min­denesetre tervezi a terme­lés további lépéseit, így sze­retnék egy helyre telepíteni a két üzemet, és erre a célra alkalmasnak látszik egy ko­rábban felépült raktárépü­letük. A budapesti gyár gép­cserét hajtana végre, és itt már csak női finom haris­nyanadrágot gyártanánk majd és a csomagolást is /vállalnák. A múlt évben ez a bér­munka meghaladta az 5 millió forintos árbevételt és több mint 1 milliós hasz­not eredményezett, nem is beszélve a szállításból szár­mazó jövedelemről. (szilágyi)

Next

/
Oldalképek
Tartalom