Kelet-Magyarország, 1989. március (46. évfolyam, 51-76. szám)
1989-03-18 / 66. szám
4 Kelet-Magyarország 1989. március 18. Erisödik a TOT hangja Sajtótájékoztató a termelőszovetkazetak érdekvédelméről A mezőgazdasági termeléssel foglalkozók teljes körére kiterjedő érdekvédelem megszervezésének tervével foglalkoznak a TOT-ban — erről tájékoztatta az újságírókat pénteken Eleká János, a tanács főtitkára. Ezzel kapcsolatban tárgyalásokat folytatnak egyebek között a Hazafias Népfronttal, amely eddig is foglalkozott kistermelőkkel, és a TOT kebelén belül is igyekeznek lehetőséget találni arra, hogy a különböző testületekben helyet kapjanak a kistermelők képviselői. A főtitkár hangot adott annak az elképzelésnek is, hogy esetleg váljék külön a politikai érdekegyeztetés a gazdaságitól. Ez esetben egyfajta szövetségi rendszer alakulhatna — ilyen lehetne például a Parasztszövetség —, és ez látná el a politikai érdekképviselet teendőit, párhuzamosan egy gazdasági érdekvédelmi szervezettel. Szóba került a föld — úgymond — : újraosztásának egyes társadalmi szervezetek által felvetett kérdése is. Eleki János szerint, akik ennek fontosságát az elmúlt évben még hangoztatták, azok azóta némileg visszakoztak. A TOT az egyes társadalmi szervezetek véleményével ellentétben továbbra is kitart álláspontja mellett: a mezőgazdasági termelést jórészt szövetkezeti keretekben kell tartani, ez a gazdálkodási és szövetkezé- si forma megfelel a hazai adottságoknak, igényeknek. A más társadalmi szervezetek érvanyagát — például formagazdaságok kialakítására, tömeges méretben — az is szűkíti, hogy jelenleg a terményeknek nincsen „igazi” ára és a földnek sincsen értéke és ára; ennélfogva azok a vállalkozók, akik nagyobb összegeket kívánnak az egyéni termetes kibontakoztatására a földtulajdonba befektetni, csalatkoznának. És jelzi az is, hogy bár az új rendelkezéseik lehetővé teszik a földértékesítés kibontakoztatását, valójában nem mutatkozik érdemleges érdeklődés. A TOT álláspontja más tekintetben az, hogy a termelőiszövetkezetek természetesen nem zárkóznak el attól, hogy versenyhelyzetbe kerüljenek, és amennyiben a megmérettetés számukra balul végződne, úgy egyes területeken érvényesüljenek más vállalkozási formák. Eleki János bejelentette: a TOT tiltakozott az Igazságügyi Minisztériumnál és a MÉM-nél amiatt, hogy egyes törvények tervezetét és törvénymódosítási koncepciókat továbbra is alaposan megkésve kapnak kézhez, nincs idő a vitára és ez komolytalanná teszi azt a kormányzati álláspontot, hogy a TOT-nak fontos szerepe van az érdekképviseleti munkában. Határozottabb fellépés a riadalmat keltők ellen A legfőbb ügyész saitátájékeztatója — Hazánkban tavaly 185 344 bűncselekmény vált ismertté — 1,6 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban —, az ismert bűnelkövetők száma pedig 11,1 százalékkal volt kevesebb a tavalyelőttinél; a csökkenés azonban alapvetően csak a felderítő munka eredményességének romlásával magyarázható — hangzott el a Legfőbb Ügyészség pénteki sajtótájékoztatóján. Dr. Szíjártó Károly legfőbb ügyész elsőként néhány adatot említett. Kiemelte, hogy az utóbbi évekhez hasonlóan ismét nőtt a vagyon elleni bűncselekmények aránya, ezek elkövetői 2 milliárd 758 millió forint kárt okoztak a népgazdaságnak, illetve az állampolgároknak. Elsősorban e területen megjelent a szervezett bűnözés: a fővárosban tavaly 169 bűnöző csoportot lepleztek le, ezek többsége lopásra, illetve betörésre „szakosodott”. Az országban egyébként mintegy 31 ezer — ebből a fővárosban pedig csaknem nyolcezer — betörésre derült fény 1988-ban. A statisztika szerint csökkent a hivatalos, közfeladatot ellátó személyek elleni erőszak, azonban előfordult Munkabér hamarabb A Magyar Nemzeti Bank rendelkezéseinek megfelelően az április negyediké körül esedékes munkabéreket a munkáltatóknak a következő napokon kell kifizetniük: az április 1-jén és 2-án esedékes béreket március 29-én, az április 3-i béreket március 30-án, az április 4-eieket március 31-én, és az április 5-én esedékes béreket április l-jén. Magyarország a 106. Csatlakoztunk a menekültügyi konvencióhoz Magyarország csatlakozott az ENSZ 1951-ben elfogadott menekültügyi konvenciójához és az azt kiegészítő 1967- es, a menekültek státusát szabályozó jegyzőkönyvhöz — jelentette be pénteken Géniben az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának szóvivője. A szóvivőt idézve az AFP francia hírügynökség jelenti, hogy Magyarország képviselői március 14-ikén nyújtották át a világszervezet főtitkárának a ratifikációs okmányokat. Ezzel Magyarország 1Ö6. tagországként, a kelet- , európai országok közül pedig elsőként csatlakozott a konvencióhoz. Az AFP jelentése kiemeli, hogy a csatlakozást január végén kezdeményezte a Magyarországon tartózkodó külföldiek — a hírügynökség szóhasználata szerint a romániai menekültek — ügyeinek intézésére alakult tárcaközi bizottság. Ezt követően februárban — a szervezet megalakulása óta első ízben — az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága küldöttséget indított Budapestre, hogy megtárgyalja a csatlakozás módozatait. (Folytatás az 1. oldalról) palesztin fél általában is sokat tehetne a magyar—arab kapcsolatok fejlesztéséért — mutatott rá Németh Miklós. Jasszer Arafat kérte: a magyar kormány tegyen erőfeszítéseket a nemzetközi tanácskozás megrendezése érdekében. A magyar kormányfővel folytatott megbeszélések után a Palesztinái Felszabadítási Szervezet budapesti irodáján ünnepséget tartottak abból az alkalomból, hogy a képviselet nagykövetségi szintre emelkedett. Az ünnepi alkalomból Jasszer Arafat személyesen vonta fel a palesztin nemzeti lobogót a képviseleten. Hivatalos magyarországi látogatásának befejeztével Jász- szer Arafat a kora esti órákban elutazott Budapestről. Köszönetnyilváaitás Ez úton mondok köszönetét mindazoknak a személyeknek, akik az Országgyűlés elnökévé történt megválasztásom alkalmából kifejezték bátorító, támogató jókívánságaikat. Szűrös Mátyás A román sajtó néma maradt... A román sajtóban eddig nem jelent meg hír arról, hogy hat volt román vezető nyílt levélben fejtette ki véleményét a honi állapotokról. A „hatok” levelét az angol rádió hozta először nyilvánosságra. A Zöld világ ellenezte Nem épül víztározó a Kárpátokban Az ukrán Kárpátokban felépítendő mesterséges tenger csak negatív környezeti hatásokat eredményez. Ezt állapította meg a Ívovi környezet- védelmi bizottság területi részlegében működő Zöld világ elnevezésű társadalmi szervezet. Határozott ellenzésének eredményeként elvetették a Sztrij folyón építendő hatalmas víztározó tervét. A társadalmi környezetvédők kijelentették, hogy a tervezett intézkedések következtében a kárpáti táj ökológiai, kulturális és történeti távlatokban visszafordíthatatlan változásokat szenvedne. Jelentősen romlana az ivóvíz minősége, mivel a folyóvíz a víztározóban állóvízzé válna. — A hegyekben eredő és a Dnyeszterbe ömlő Sztrij valóban rendkívüli szeszélyes és olykor veszélyessé válik — jegyezte meg a Zöld világ szervezet elnöke, Rosztyiszlav Bratuny író. — A folyó a hatalmas záporok és a hóolvadás idején gyakran megárad. De megfékezni csak összetett rendszabályokkal lehet. Ez azt jelenti, hogy meg kell újítani partjait, kisebb gátakat kell építeni, s a hegyoldalakon erdőt kell telepíteni. Nem az áradások következményeivel, hanem okaival szemben kell felvenni a harcot. A központi lapok, a rádió vagy a televízió nem foglalkozott a levéllel. A tömegtájékoztatás nem adott jelentést az ENSZ emberi jogi bizottságának Romániára vonatkozó, Genfben hozott elmarasztaló határozatáról sem. A Scinteia ugyanakkor „Romániának szentelt rendezvényekről” tudósít. A hír szerint Rómában a román könyvtár épületében megnyílt az a dokumentációs fényképkiállítás, amely Bukarest urbanisztikai fejlődését, a „szisztematizálás” eddigi fővárosi eredményeit mutatja be. néhány közfelháborodást kiváltó eset is, így például Bukszár Tibor rendőrfőtörzsőrmester meggyilkolása. Az erőszakos és a garázda jellegű bűncselekmények — bár ezek összbűnözésen belüli aránya jelentős; 16 százalék — száma csökkent. Az emberölési kísérletek száma is kevesebb volt, ám — a korábbi évivel megegyezően — 202-en lettek gyilkosság áldozatai tavaly. Nem egy esetben különösen kegyetlen módon, egyszerre több ember sérelmére követték el a súlyos bűncselekményt. Dr. Szíjártó Károly ezt követően arról szólt, hogy — a büntető jogszabályok és a jogalkalmazás felülvizsgálatakor — szükségessé válik több, ma jogellenes magatartás átértékelése. Példaként említette a közveszélyes munkakerülés fogalmát, amelynek megítélése a munkanélküliség megjelenésével megváltozott. E körbe sorolta a vám- és devizabűncselekményeket is, utalva az életbe lépett kedvezőbb rendelkezésekre. Külön foglalkozott a legfőbb ügyész a korrupciós bűncselekményekkel. Az adatok szerint csökkentek az államigazgatás, az igazságszolgáltatás és a közélet tisztasága elleni cselekmények, egyedül a hivatali vesztegetések száma emelkedett. Az adatok szerint a fiatalkorúak kevesebb bűncselekményt követtek el, mint korábban, de figyelemre méltó, hogy a felelősségre nem vonható 14 éven aluli „bűnözők” száma több mint 10 százalékkal meghaladta az előző évit. Többségük főként vagyoni kárt okozott, de egy részükre jellemző volt az erőszakos, garázda magatartás. Ezt követően a sajtó munkatársai számos kérdést tettek fel a legfőbb ügyésznek és helyetteseinek. A halál- büntetéssel kapcsolatos kérdésre a legfőbb ügyész válasza: mivel ez a büntetés a kívánt visszatartó hatást nem érte el, ezért kiiktatható a Büntető Törvénykönyvből. Ám ebben az esetben meg kell változtatni a feltételes szabadságra vonatkozó rendelkezéseket is, mert a legsúlyosabb bűncselekmények elkövetőit végleg el kell szigetelni a társadalomtól. 1975-től napjainkig évente általában 1—3 halálbüntetést szabtak ki — minden esetben emberölés miatt —, 1988-ban három jogerős halálos ítélet született. Az egyre gyakoribb bombariadók kapcsán felvetődött a felelősségrevonás kérdése. Dr. Nyíri Sándor, a legfőbb ügyész helyettese szerint az néni bt büntetőjogi, hanem bűnüldözési probléma. Közösen: kell harcolni a rettegést, riadalmat keltő felelőtlen emberek meggondolatlan cselekedetei ellen. A pontos tényállás ismeretében egyébként vádat emelhetnek akár közérdekű üzem megzavarása, hatóság félrevezetése, bizonyos esetekben garázdaság miatt is. Nincs akadálya a polgári jogi felelősségre vonásnak sem — egészítette ki dr. Szabó István, a legfőbb ügyész helyettese —, kártérítésre, esetleg az elmaradt haszon megtérítésére is kötelezhetők a rémhírterjesztők. A Kőbányai Vásárvárosban március 17-én megnyílt az Utazás ’89 idegenforgalmi kiállítás. Zárt kapuk a peresztrojkának? Választási elikésziiletek a Szavjetanióban A törvényhozó testület megválasztása nagy esemény egy ország életében, ha a választók valóban választhatnak. A Szovjetunióban március 26-án választják meg a Népi Küldöttek Kongresszusának tagjait. Hosszú idő után először valódi választásról van szó. Kimenetele jócskán befolyásolhatja az átalakítás ütemét. A tavaly decemberben elfogadott új választó- jogi törvény alapján zajló választás a politikai reform első — kiemelkedő jelentőségű — lépése. Azt kell szavatolnia, hogy a népképviseleti testületek valóban a népet képviseljék. A nagyrészt már lezajlott választási előkészületek során látható volt, hogy az új törvény a népakarat előtt tágra nyitotta a kapukat, ám az is, hogy a hozzájuk való összes kulcsot még nem vette el a hatalmi apparátustól. A helyi hatalmasságok többhelyütt is csak a kiskaput hagyták nyitva — saját embereik számára. A peresztrojka élharcosai előtt olykor döng- ve becsapódtak e kapuk. A jelöltállításokat a választók rendkívüli aktivitása jellemezte. A lakosság minden rétege tömegesen részt vett a választási előkészületekben. A mostani választáson a korábbinál jóval több képviselőt választhatnak területi alapon, kevesebbet a hivatalos politikai és társadalmi szervezetek listáján. (1500 képviselőt választanak meg területi alapon, 750-et a hivatalos szervezetek listáján.) A területi elven történő jelölésnél teljesen új vonás, hogy míg korábban csak a munkahelyi kollektívák kezdeményezhették a jelöltállítást, addig most lakóhelyi gyűlések is megtehették ezt. A dolog jelentősége nyilvánvaló: a munkahelyen az alá-fölérendeltségi viszonyok miatt könnyen megeshet, hogy a kollektíva nem szíve szerint jelöl, hanem a rangsorolásnak hódolva. Most először nem korlátozták a küldöttnek jelölhető személyek számát, és első ízben volt lehetséges az önjelölés. Ez az első alkalom, hogy a jelöltek választási ügynököket bízhatnak meg választási kampányuk szervezésével és a szavazatszámlálás ellenőrzésével. Az új választójogi »törvény elveit, demokratikus vonásaik miatt, igen kedvezően fogadta a szovjet társadalom. Ám mint a történelemben annyiszor, most a szovjet választáson is megtörtént, hogy az elvi magaslatok felé tekintő ember bukdácsolt a gyakorlat göröngyös terepén. Az első nagy lelkesedés után most erősödik a meggyőződés, hogy a lényeg a részletekben van, a részletek pedig — mint kiderült — sok tekintetben kidolgozatlanok. A legszembetűnőbb fogyatékosság: a törvényalkotók két olyan szűrőt építettek be a jelölési mechanizmusba, amely a gyakorlatban sokszor antidemok- ratikusnak bizonyult. A körzeti választási bizottságokról és a körzeti előválasztó gyűlésekről — amolyan elektori gyűlésekről — van szó. A széles jogkörrel felruházott körzeti választási bizottságoknak jogában állt minősíteni, hogy ez vagy az a jelölőgyűlés szabályszerűen zajlott-e le, az ott állított jelöltek neve felvehető-e a szavazócédulákra. A legtöbb felzúdulást éppen az váltotta ki, hogy ezek a bizottságok eljárási szabálytalanságokra hivatkozva nem egyszer semmissé nyilvánították a helyi hatalmi apparátus számára kellemetlen emberek jelölését. Ha jogilag talán megalapozott volt is egyik-másik döntés, kilógott a lóláb: a körzeti választási bizottságokat a helyi tanácsi szervek állították össze, függésük így valószínűsíthető. E testületek döntése ellen a felsőbb instanciához, a Központi Választási Bizottsághoz lehetett fellebbezni. A területi elv alapján jelölt személyek névsorát tanulmányozva az a benyomás alakulhat ki, mintha a választók fukarkodtak volna a jelölésekkel: a törvény által megengedett 1500 mandátumért csak 2895 jelölt versenghet. Nem jön ki tehát átlagosan még a két jelölt sem egy-egy választási körzetre. Minden negyedik választási körzetben csak egy jelölt van, s cso- dák-csodája az rendszerint apparátusi tisztségviselő. Nos, a látszat csal. Nem a választók fukarkodtak a jelölésekkel. Ellenkezőleg, ők nagyon is bőven találtak méltó jelölteket. Ez az eredmény a lebonyolítási rendszer egyik működési zavarának a következménye. Hogyan született a közel négyszáz „választási egyke?” A törvény egyik rendelkezése szerint a körzeti választási bizottság körzeti előválasztó gyűlést hívhat össze, ha túl nagy az adott körzetben jelöltek száma. (Ezen elektori testület összetételének befolyásolására, kulisszák mögötti machinációkra tág lehetősége nyílt a hatalmi apparátusnak, az előírások homályossága miatt.) A választójogi törvény szerint a körzeti előválasztó gyűlésnek az a feladata, hogy túl sok jelölt esetén ésszerű mértékűre csökkentse a jelöltek számát, és ezáltal megkönnyítse a választók számára a jelöltek áttekintését. Ezt a passzust a választási bizottság — gya- níthatólag súgásra — sokhelyütt úgy értelmezte, hogy már a három jelölt is áttekinthetetlen, igazán csak egyet lehet áttekinteni Az egyes jelölés a választójogi törvény szellemével nyilvánvalóan ellentétes, hiszen az alap- elvként rögzíti, hogy valódi választási, lehetőséget kell biztosítani. Arról most nagy vife* folyik, hogy betűjével is (ellgptétes-e. A törvény idevágó cikkelye szerint ugyanig „tetszőleges számú” 'jelölt állítható. Ezt bizonyáígrúgy értették a törvényaljíötók, hogy nincs felső határ, ám több körzeti választási bizottság úgy értelmezte, hogy az egy is „tetszőleges szám”. Tagadhatatlan. Viszont az is, hogy egyből nem lehet választani. Sok hiba helyrehozható még március 26-án, a szavazáson. Sok múlik a választók felelősségérzetén, komolyságán. A mostani választásokon már senki nem fogja — tüntető lojalitással — kikerülni a lefüggönyözött fülkét, hogy nyilvánosság előtt adja le szavazatát a hivatalos jelöltre. Nemcsak azért, mert ezt a — korábban „nemes gesztusnak” minősülő — magatartást most kifejezetten tiltja a választási törvény, hanem mert az emberek átérzik az ügy jelentőségét. Erre vallanak a sajtót ezrével elárasztó olvasói levelek is, amelyekben a választási rendszer ihibáinak kiigazítására tesznek javaslatokat. A leggyakrabban visszatérő gondolat az, hogy a jövőben a választást szervező testületeket is demokratikus választás eredményeképpen alakítsák meg, tevékenységük ellen pedig, szükség esetén, független választási bíróságnál emelhessen ele panaszt. Barta György
