Kelet-Magyarország, 1989. március (46. évfolyam, 51-76. szám)
1989-03-17 / 65. szám
4 Kelet-Magyarország 1989. március 17. Célunk a humánus szocialista társadalom megteremtése Grósz Károly beszéde az IPU Konferenciáién Égy látja az olvasó Magyarország új címeréről A fővárosi lapok egyre gyakrabban teszik ftel a kérdést: milyen legyen Magyarország új címere? Korábban az Elet és Tudomány, -újabban az Ország- Világ (1989. március 1.) Cikkez a témáról. Ez útób- bi'bam Kállay István történész professzor határozottnak tűnő választékot is lkánál. Szerinte a Koronás kiscímer, illetve ennek cser- és olajággal keretezett változata vagy a Kossuth- címer között válogathat majd az Országgyűlés. A professzor szerint a döntéshez még népszavazásra sincs szükség, hiszen az emberek ott viselik már kabátjuk hajtókáján a választott címert, a kisiparosok nem győzik azokat gyártani. Nos, ehhez a professzori véleményhez lenne nekem egy-:két szavam. Kállay István hangsúlyt adott annak, hogy az ország címerének „a heraldikai szabályok betartásával a nemzeti hagyományokat kell tükröznie”. De vajon az általa javasolt választék megftelel-e ennek a követelménynek? Én úgy hiszem, nem! Mindhárom címerváltozat régi hagyományokat jelképez, s ezért hiányzik belőlük a XX. század történelmi lényeire való utalás. Így pedig elfogadásuk esetén csiak az történne, hogy egy régi címert visszahelyeznének korábbi jogaiba. Ez viszont magyarán szólva restauráció csupán, de nem új címer adása. Meggyőződésem az is, hogy a népszavazást sem helyettesítheti az a kialakult állapot, hogy a kisiparosok által tömegesen gyártott régi címerváltozatokat már viselik az emberek. A kisiparosok ugyanis jó üzletet sejtve a dologban, azt a címert gyártják a régi kelléktárból, amelyik szerintük piacképes és a hatalom eltűri. De az emberek sem feltétlenül azért viselik ezeket a régi címereket, mert azt igénylik, azt akarják. Egyszerűen arról van szó, hogy ezt kínálja nekik a hasznot hajhászó kisipar. Más véleménnyel akkor lennék erről, ha ezeket a címereket ingyen osztogatnák, mint 1848-ban a kokárdákat. Nem vagyok a heraldika tudós művelője, de mint helytörténeti és történeti kérdések iránt érdeklődő, valamint a haza sorsát szívén viselő magyar ember, jogomnak s egyben kötelességemnek érzem szavamat hallatni az új magyar címer 'kérdésében is. Szerintem a javasolt három változat közül önmagában egyik sem teljes jelkép« az évezredes magyar történeti hagyománynak. Ügy Vélem viszont, hogy a három változat 'kombinációja egy kis kiegészítéssel hű kifejezője lehet nemzetünk teljes hagyományának. Címerpajzsként én a Kos- suth-címert tudnám elképzelni. ívelt oldalaival ez tetszetősebb is, de ami fontosabb, hitelesen jelképezhetné 1848-49 haladó hagyományait. Ezen a círner- pajzison fent lehetne elhelyezni a Szent Koronát, mint évezredes államiságunk jelképét. A XX. század jellemzőjét (1919 és az 1945 utáni kor) jól szimbolizálhatná két ötágú vöröscsillag, amit vagy a címerpajzs jobb és bal oldali ívében lehetne elhelyezni vagy a címerpajzs és korona között. Egy kis módosítással megtartanám a koronás kiscímer változatában jelentkező cser- és olajágat is. Ez zártabbá tenné a címert, s egyben a reménység és a béke jelképe lehetne. Ha pedig ezeket az ágakat hét levelűekre alakítanánk ki (ez volna módosító javaslatom), az államalapítás előtti magyar nemzeti hagyományokra, a honfoglaló hét törzsre való utalás jelképe is lehetne. Az ilyen összevonások, kiegészítések és módosítások nem ellenkeznek a heraldikai szabályokkal sem, minthogy eddigi címereink is ilyen folytonos változások útján alakultak ki. Meglehet, hogy javaslatommal többen nem értenek egyet. Mit mondjak ezeknek? Nem vágyók pártnak, egyesületnek tagja, valószínűleg nem is leszek soha, mert nekem elegendő az, hogy a magyar nemzethez tartozom. így javaslatomban csak a hazafiasság és a történelmi tényékhez való ragaszkodás vezetett csupán. Ezért vallom, hogy az elvileg-esz- meileg nagyon megosztott magyar nép nemzeti egységbe vonásához csak a kölcsönösség vezethet. Ha tehát a magyar kommunistáknak a történelmi hagyomány alapján el kell fogadniuk a címerben a Szent Koronát, mint ezeréves államiságunk szimbólumát; a nem-kommunista magyaroknak is el kell fogadniuk hasonló ok miatt az ötágú vöröscsillagot ugyanott. Ez a kölcsönös engedmény nem megalkuvás lenne egyik fél részéről sem, csupán a magyar nemzeti, történelmi hagyományok tárgyilagos figyelembevétele. Az ilyen figyelembevétel pedig minden területen szükséges ahhoz a társadalmi szerződéshez, ami biztosítéka lehet a magyar nemzeti egységnek. Balogh László ROHOD Az érdekképviselet kapjon törvényes vétójogot Törvénytervezetek vitája a TOT-ban A jövedelmező vállalkozások kapjanak anyagi támogatást (Folytatás az 1. oldalról) megyei intézkedések nem elegendőek. A helyzet gyökeres változásához szükséges egy stratégiai elképzelés kidolgozása, amely széles társadalmi vita alapján készül el Sza- bolcs-Szatmár területére. Az új körülményekhez kell igazítani a központi források elosztási rendszerét, amelyet ötvözni kell a helyi, az országos nagyvállalati és a külföldi forrásokkal. A jövőben a külön központi forrásokat a jövedelmező vállalkozásoknak kell kapniuk, s indokolt egy üzleti alapon működő befektető és vagyonkezelő társaság létrehozása is. Pontosan körül kell határolni mind a központi szervekkel, mind a régió társmegyéivel — Borsoddal és Nógráddal — a szoros és konkrét együttműködést. A testület tagjai rámutattak: megyénk gazdaságának fel kell készülnie a hitelbanki segítség feltételeinek megteremtésére, a kishatár- menti együttműködés fejlesztésében várható gyökeres fordulatra. össze kell hangolni a ma még esetleges és egyedi kezdeményezéseket. Rendkívüli fontossága van annak, hogy pontosan meghatározzuk mit akarunk önerőből, s mi szükséges á megvalósításhoz. E tekintetben nélkülözhetetlen a szakemberképzés, a vezetőgárdá felfrissítése, a vállalati szervezet korszerűsítése, a tudományos erők bevonása — mondta ki végezetül a végrehajtó bizottság és úgy döntött, hogy a vita alapján elkészülő tájékoztatót a kormány elnökének is megküldi. A testület ezt követően egyéb ügyeket tárgyalt. Varga Gyula kérésére egy különbizottságot kért fel, amely megvizsgálja, majd nyilvánosságra hozza megállapításait a közelmúltban két országos lapban is megjelent, a volt megyei első titkár emberi és politikai tisztességét kétségbe vonó írások alapját képező tényeket. A vb. tagjai befejezésül őszinte vélemény- cserét folytattak Horn Gyulával, a Központi Bizottság tagjával, aki a párt központi irányító szervei munkamódszere, munkastílusa korszerűsítését vizsgáló bizottság tagjaként kért választ a témával összefüggő kérdésekre. Grósz Károly mindenekelőtt őszinte nagyrabecsüléssel köszöntötte a tanácskozás résztvevőit, kifejezve azt a jóleső érzést is, hogy a 81. Interparlamentáris konferencia színhelyéül a magyar fővárost választották. — önök rendkívül izgalmas, érdekes időszakban látogattak el hazánkba. A változás, a megújulás vitákkal, ellentmondásokkal téli, de sokat ígérő időszakának lehetnek rövid időre tanúi. Hogyan illeszkedjen Magyarország a jövő század népeinek közösségébe? — Erre keressük ma a választ mindany- nyian, az Országgyűlés és a kormány, az MSZMP és más politikai szervezetek, az egész társadalom. — Célunk a korszerű, hatékonyan működő humánus szocialista társadalom megteremtése. Utunk a politikai és gazdasági rendszer mélyreható reformja, a demokrácia kiterjesztése. A magyar politikai fejlődés jövőjét a közösségek demokratikus önigazgatásában látom, a helyi tanácsoktól kezdve az Országgyűlésig, amely maga is átalakuló valóságunk fontos tényezője és politikai felfogásunk kifejeződése is egyben. — A szocialista országokkal az új alapokra helyezett együttműködés hívei vagyunk. Hazánk ezért is híve a KGST stratégiai megújításának. A KGST-kapcsolát- rendszer kölcsönös előnyeit meg kell őriznünk, de az érdekeltség megteremtésével, az áru- és pénzviszonyok alkalmazásával, a pénzügyi rendszer megváltoztatásával (Folytatás az 1. oldalról) réik során megállapították, 'hogy ^ két ország kapcsolatait nem terheli semmiféle olyan probléma, amivel külön kellene foglalkozni és így minden figyelmüket a ikapcsolatok továbbfejlesztésének, illetve az időszerű nemzetközi kérdések megvitatásának szentelhették. Sir Geoffrey Howe elismeréssel szólt a magyarországi a kor színvonalára kell emelni.’ — A Magyar Népköztársaság a Varsói Szerződés tagja, s az marad mindaddig, amíg Európában katonai tömbök lesznek. Ugyanakkor partnerek vagyunk minden olyan törekvéshez, amelyek a katonai-politikai szövetségi rendszerek felszámolására irányulnak. — Őszintén sajnáljuk, hogy hazánk és Románia eltérő állásponton van az emberi jogok értelmezésében olyan időszakban, amikor az emberi jogok, benne a nemzeti kisebbségek jogainak védelmében egész Európa egyetértésre jut. Jó tudni, hogy a nemzetiségi jogok ^védelmét az európai államok^ többsége nem kétoldalú kérdésként kezeli. — Az utóbbi időben a fejlett tőkés országokkal való gyorsabb kapcsolatépítés előtérbe került tevékenységünkben. Ez természetes is, hiszen itt volt a lemaradásunk. Politikai felfogásunk és érdekeink alapján ezen az úton kívánunk tovább haladni. * — Mai világunk realitása, hogy az egymásra utaltság mellett megnőtt az információs nyitottság. Egymás pontos megismeréséhez, a népek közötti megértéshez ma minden korábbi időszaknál nagyobb szükség van a párbeszéd és a véleménycsere olyan fórumaira, mint az önök tanácskozása. Biztosíthatom önöket: hazánk a jövőben is mindent megtesz az Interparlamentáris Unió nemes céljainak valóra váltásáért. reformfolyamatokról, azokat kormánya rokonszenvéről és támogatásáról biztosította. A magyar külügyminiszter a nemzetközi helyzet meghatározó új mozzanataként emelte ki a két vezető 'hatalomnak azt az egybehangzóan kinyilvánított álláspontját, amely szerint közöttük nem lehetséges sem atomháború, sem más eszközökkel megvívható háború. A magyar külügyminiszter tiszteletére adott ebéden a magyar külügyminiszter azt a meggyőződését fejezte ki, hogy a helsinki folyamat kibontakozásával Európa olyan harmonikus egységgé szerveződhet, a nemzetek olyan közösségévé, amelyben nemcsak az országok, vagy népek, hanem kisebbségi csoportok, az emberek szabadsága és biztonsága is megnyugtatóan szavatolt. Margaret Thatcher birt kormányfő csütörtökön délben fogadta Várkonyi Péter magyar külügyminisztert^ Félórás eszmecseréjüket követően Várkonyi Péter az MTI londoni tudósítójának elmondotta, hogy a brit kormányfő hallatlan érdek lődéssel viseltetik a magyarországi fejlemények és reformpolitikánk iránt. Thatcher asszony rendkívül nagyra értékelte mindazt, amit hazánkban a gazdasági és politikai reformok területén tettünk. „Csak azt kívánom — hangsúlyozta a miniszterelnök asszony —, hogy ezek az elhatározások és változások sikeresek legyenek.” Várkonyi Péter külügyminiszter rendkívül sűrű kétnapos londoni tárgyalási programja csütörtök este a magyar nagykövetségen zárult azon a fogadáson, amelyet Domokos Mátyás nagykövet adott a magyar diplomácia vezetője tiszteletére. Kívánom, érezzék jól magukat nálunk, tanácskozásuk eredményes legyen — mondta végezetül Grósz Károly, megköszönve a hallgatóság figyelmét. A konferencia délelőtt befejezte vitáját arról, miként segítség a világ parlamentjei a gyarmati rendszer felszámolását, a faji elkülönítés és a faj üldözés minden formájának megszüntetését, hogyan járuljanak hozzá a nemzeti kisebbségek jogainak biztosításához. Ez utóbbi kérdésben számos nyugáti delegátus bírálta Romániának a nemzeti kisebbségekkel szemben tanúsított politikáját, a falurombolás terveit, az emberi jogok megsértését. Heves bírálat hangzott el egyebek között az Egyesült Államok, Ausztria, Svájc, tJj-Zéland és Portugália képviselőjének részéről. A román küldöttek, élve a válasz jogával, elutasították a bírálatot, azt hangoztatva, hogy országukban megvalósul a nemzetiségek egyenjogúsága — ezt az állítást azonban mások több felszólalásban vitatták. Segítjük a közel- keleti koitliktes rendezését Jasszer Arafat találkozói magyar vezetőkkel (Folytatás az 1. oldalról) fejleményeiről, a megszállt területeken folyó polgári engedetlenségi mozgalom céljairól. A megbeszélésén mindkét fél nagyra értékelte a szovjet külpolitika erőfeszítéseit a közel-keleti helyzet rendezése érdekében. E diplomáciai erőfeszítések hozzájárultak azoknak a kedvező lehetőségeknek a felerősítéséhez, amelyek a Palasz- tínai Felszabadítási Szervezet stratégiájának változásai nyomán kínálkoztak. Jasszer Arafat köszönetét mondott azért a következetes, erkölcsi, politikai támogatásért, amelyet a magyar nép, a kormány, illetve az MSZMP nyújtott a palesztin nép harcához. Üdvöz- zölte az elvi, realista magyar külpolitikát, amély a párbeszéd, az együttműködés elősegítésével hozzájárul a feszültség csökkentéséhez. Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács . elnöke a kora délutáni órákban az Országházban fogadta a PFSZ vezetőjét. Straub F. Brúnó kiemelte: — Meggyőződésünk, hogy szerény lehetőségeink ellenére is eredményesen munkálkodhatunk más tényezőkkel együtt a rendezés feltételeinek javításán, az elengedhetetlenül szükséges párbeszéd megteremtésén. Ebből is fakad az a szándékunk, hogy rendezett kapcsolataink legyenek közös céljaink szolgálatában a konfliktusban érintett valamennyi féllel. A díszebéd után Jasszer Arafat udvariassági látogatást tett Huszár, Istvánnál, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa főtitkáránál. A szívélyes légkörű találkozón kölcsönösen méltatták azt az úttörő szerepet, amelyet a népfrontmozgalom játszott a magyar—palesztin kétoldalú politikai kapcsolatok kialakításában. Jasszer Arafat este nagy létszámú hallgatóság előtt előadást tartott az MSZMP KB Politikai Főiskoláján a közel-keleti helyzet alakulásáról. Csütörtökön megtartotta első ülését a termelőszövetkezetek konferenciájának javaslatára létrehozott szövetkezetpolitikai munkabizottság. A földtörvény tervezetének vitájában a munkabizottság több tagja is hangoztatta: a jövőben a föld használatát ne a hatóságok ellenőrizzék; a földről való „gondoskodást” bízzák a művelésében érdekelt tulajdonosokra. A szövetkezeti törvény módosítása kapcsán ezúttal is erőteljesen megfogalmazódott az a követelés, hogy az állam egyedül az adózással avatkozzék a gazdálkodásba, s minden másban hagyja érvényesülni a szövetkezeti önkormányzatot. Ezúttal is felvetődött: a gazdaságok érdeke, hogy a mezőgazdasági szövetkezetek érdekképviseleti szervei kapjanak törvényes úton vétójogot sérelmeik orvoslására. Várkonyi Péter Margaret Thatchernél Befejeződött a magyar külügyminiszter angliai útja
