Kelet-Magyarország, 1989. február (46. évfolyam, 27-50. szám)

1989-02-09 / 34. szám

2 1989. 'február 9. Kelet-Magyarország------------------------i Az IBUSZ nyíregyházi irodája meg­kezdte az idei külföldi utak értékesítését. Az utazni kívá­nók jelentős ré­sze olasz, gö­rög és a spa­nyol tenger­parton szeret­né eltölteni nyári vakáció­ját. A jelenleg akadozó valu­taellátás az IBUSZ-nál nem okoz prob­lémát. Képün­kön : Puskás Ildikó ügyin­téző schillin- get vált visa- sza. (S. A.) Eladnak ezer lakást? Várják a végrehajtás szabályozását Azt beszélik a jólértesül­tek Nyíregyházán, hogy a városi tanács ezer bérlakást elad. Kinek, mennyiért, ho­gyan? — egyelőre ez nem ismeretes. A szóbeszéd hát­teréről kérdeztük Koncz Im­rét, a városi tanács általános elnökhelyettesét. — Nyíregyházán több mint 7500 tanácsi bérlakás talál­ható, de sajnos, ezek igen eltérő műszaki állapotban vannak. Így az eladásuk sem menne egyik napról a másik­ra, bár éppen az volt a ta­nács terve az értékesítésnél, hogy a lerorúlott állapotú la­kásokat saját kézbe vennék akár az ott élők, akár az új tulajdonosok és a szükséges felújításokat már önmaguk­nak végeznék el. A tulajdon­jog megszerzéséhez komoly összegeket kell előteremteni, viszont a tanács ebből a pénzből számottevően gya- rapíthatná lakásállományát, vagy pedig felújíthatná a bérlakások egy részét. Védőotthonok fogyatékosoknak Mit mond az ÉFOtSZ főtitkára ? Szombaton az Értelmi Fo­gyatékosok Szabolcs-Szat- már megyei Érdekvédelmi Szervezetének közgyűlésén Nyíregyházán járt Ritterné Józsa Judit, az ÉFOÉSZ fő­titkára, akit az országos szö­vetség munkájáról kérdez­tünk. — A gondok nőnek — mondta elöljáróban Ritterné Józsa Judit. — Az újszü­löttek 3,5—4 százaléka ideg- rendszeri sérüléssel jön a vi­lágra. A becslések szerint je­lenleg hazánkban mintegy 300 ezer ilyen ember él. A húsz százalékuk állapota kö­zépsúlyos, vagy súlyos. A sérült gyermekeket nevelő családoknak a többinél anyagi és más tekintetben is sokkal nagyobb a terhük. Szövetségünk a szülők kez­deményezésére alakult. — A szövetség milyen eredményeket ért el? lentetni, melyből a fogyaté­kos gyerek neveléséhez sze­rezhetők hasznos ismeretek. De foglalkozunk napközis helyek és munkahelyek te­remtésével is. Osztrák és svéd mintára úgynevezett vé­dőotthonok létrehozását is tervezzük, ahol 8—10 fogya­tékos ember — segítséggel — jó körülmények között él­het. Minden alkalmat megra­gadunk a kapcsolatteremtés­re. Az ország legkülönbözőbb vidékeiről mintegy 300 gyár, vállalat és téesz, valamint az egyházak és magánosok tá­mogatnak bennünket. (cselényi) Íj műtéti eljárás Évente 110 ezer tonna fát termel ki tüzelés céljára a FE- FAG. Képünkön: Jászfalvi József motoros fűrészével fát dönt a baktai erdőben. (S. A.) Ez az általános elv, vi­szont a minisztertanácsi ren­delethez hiányzik a végrehaj­tási utasítás, ennek hiányá­ban pedig saját szakállára nem dönthet egy testület ilyen fontos kérdésben. A napokban várhatóan megje­lenik a végrehajtási rendelet és ez remélhetően eloszlatja a bérlakás-eladásban eddig meglévő homályos pontokat. Ha kezükben lesz a jogsza­bály, Nyíregyházán felmér­hetik, hogy melyik lakást akarná a tanács eladni, il­letve melyikre akadna je­lentkező. Nem szabad figyel­men kívül hagyni a közhan­gulat alakulását, mert több vidéki városban, például Szolnokon, Szegeden azért nem sikerült a bérlakások eladása, mert a „körön kí­vüliek” háborogtak: az otta­ni tanács méltatlanul ala­csony árat szabott meg, így akár sok száz ezer forintot nyerhetett a bérlakásra je­lentkező. Visszatérve a kérdésre Koncz Imre kifejtette, nincs akadálya, hogy akár ezer bérlakást is eladjon a tanács, ha közmegelégedésre meg­nyugtató formát találnak és mindenekelőtt, ha a tanácsi testület is dönt a fontos kér­désben. ÉSZAKKELETI ÁTJÁRÓ A Magyarország című hetilap január 20-i számában terjedel­mes írás jelent meg a falusi tu­rizmusról. A cikkíró a panaszok és keserűségek felsorolása után egy kellemes tapasztalatáról szá­mol be: „A Beregtourist vásá- rosnaményi kis irodájában kelle­mes meglepetés éri az utazni szándékozót. Munkatársai udva­riasak, készségesek, gyorsak, pontosak. Az írásos érdeklődésre telefonon válaszolnak, ami ha­zai viszonylatban merőben szo­katlan. De ez a náluk tapasztalt készség, mosolygós udvariasság és »hatékonyság« jellemző az egész Beregre. A kulcsos nénik a nap bármely órájában készsé­gesen nyitják és magyarázzák a tüneményes műemlék templomo­kat és tájházakat, a kisvendég­lőkben gyors és példaszerű a ki­szolgálás, nem is beszélve az éte­lek izéről, az adagok bőségéről és az árak szerénységéről. Ami külön csoda: jók az utak, és a még nagyobb csoda: a Tisza. Vi­ze tiszta, fürdésre teljesen al­kalmas, partja akár a tengeré, kellemes, homokos, gyerekek pa­radicsoma, pecások eldorádója. Osztrák erényeket idéző szállás­hely a csarodai kúria.” A dicsé­rő jelzők után az újságíró meg­jegyzi: ..........a vidék a nemzet­közi turizmus számára még al­kalmatlan. Nem is szólva az ide­gen nyelvű tájékoztatások elemi hibáiról, a szűkös étkezési lehe­tőségekről és a szálláshiányról.” Ha egyszer megnyílik a beregsu- rányi határátkelőhely, úgy ez az út vezeti az európai turistá­kat Moszkváig. Jó lenne már most felkészülni rá. MEGÚJULT KLUB A Néphadsereg január 7-i szá­ma beszélgetést közöl Miterkó Jánosnéval, a nyíregyházi helyőr­ségi klub igazgatójával, az épü­let és a közművelődési munka folyamatos átalakításáról. Az épület felújításához a laktanyák és a polgári vállalatok segítsé­get nyújtottak. Ennek eredmé­nyeként a földszinti részt „Szeptember elsején kinyitottuk — mondja az igazgatónő. — A vendégeket elegáns, otthonos ét­terem fogadta, a dolgozók pedig teljesen felújított, korszerű konyhában és kiszolgálóhelyiség­ben foghattak munkához. Megér­te hát a sok idegeskedés, a fe­szített munkatempó.” Am mind­ez csak a történet első fejezete, mert most kezdődik az emelet rekonstrukciója. ,,Az előrelépés­nek ára van, s én e’zt az árat azzal voltam kénytelen megfizet­ni, hogy négy művelődő kiskö­zösséget, amelyek nem hoztak anyagi hasznot, kénytelen - vol­tam megszüntetni, mert ezekre már nem jutott pénz. Nagyon bízom abban, hogy idén ősztől újra megalakulhatnak” — mond­ja az igazgatónő. — A középsúlyosán, vagy súlyosan fogyatékos gyereket nevelő családok évi 12 ezer forint adókedvezményt kap­tak. Szó van az utazási ked­vezmények megadásáról is. Szeretnénk, ha a közepesen, vagy súlyosan sérült gyere­keket gondozó szülők azzal nyugdíjjogosultságot szerez­hetnének, mert a gyerek in­tézeti nevelése az államnak többe kerül, s a gyereknek a családot a legkorszerűbb intézmény sem pótolhatja. Aztán évente több száz pa­naszos levelet kapunk, me­lyek az érintettek, vagy az illetékes szervek tájékozat­lanságára vallanak. Égy sor juttatást a szülők — mivel nem tudnak róla — nem igénylik. A közeljövőben ké­zikönyvet kívánunk megje­Az ízületek felnyitás nél­küli operációjának feltéte­leit teremtették meg több vállalat támogatásával a Pécsi Orvostudományi Egye­tem ortopédiai klinikáján. Vidéken elsőként a mecsek- aljai városban vezették be az ízületek állapotának belső vizsgálatára és feltárás nél­küli műtétre alkalmas eljá­rást, az arthroscopiát. Az el­ső tapasztalatok rendkívül biztatóak. A módszerhez a nyugatné­met Storz cég által gyártott orvosi műszert használják; beszerzéséhez a Mecseki Szénbányák, a Mecseki Érc­bányák, a Baranya megyei Vízmű, a Komlói Bányász Sportkör nyújtott támoga­tást az egyetemnek. / visszflTTfff Büntetést a bögrecsárdákért! A február 6-i lapban ol­vastam a Bögrecsárdák he­lyett című írást, ami egy nagymama levelét idézte. Mondhatom, borzasztóan fel vagyok háborodva. Ideje lenne már a szeszfogyasztás­ban elért előkelő helyezé­sünkről valahogyan vissza­lépni. Nem beszélve azokról a dolgozókról, akik mór reg­gel ittasan érkeztek munka­helyükre. Pontosan ezért "szü­letett ez a rendelet, mely sze­rint 9 óráig tilos alkoholt árusítani. És szerintem ez így van jól. És hogy az a három fiatal meghalt Jármiban, ab­ban a környezetükben élők is közrejátszanak. Nem az árusítási tilalmat kellene te­hát feloldani, hanem a bög­recsárdákat megszüntetni. És aki tud ilyenekről, és nem jelenti, az is bűnös, mond­hatnám csendestárs. Pedig ők igen sokat segíthetnének. Csak egy telefon, vagy egy levél elég lenne hozzá. Meg­érdemelnék már a büntetést azok, akik hasznot húznak mások nyomorúságából. VÁLLALKOZÓK AZ ALMÁSKERTEKBEN A Népszabadság január 25-i számában hírül adja, hogy „A szabolcsi almáskertek csaknem 80 százalékát a termelőszövetke­zetek és az állami gazdaságok kiadták részes vagy más műve­lésre egyéni vállalkozóknak. Ez­zel jelentős költségmegtakarí­tást érnek el, s megoldódik a korábban tapasztalt munkaerő­gond. A gépi munkán kívül ugyanis mindent a vállalkozók és családtagjaik végzik el. A vállalkozókat az új gyümölcsö­sök telepítésébe is igyekeznek bevonni. Elsőként a nagyhalászi Petőfi Tsz telepít így százegy egyéni vállalkozó részvételével 50 hektárnyi gyümölcsöst. Egy felháborodott olvasójuk Virágzó gerberák, szagfűk Egy hektárnyi tavasz A tavasz, a nyár szerel­mesei már alig várják a hosszú téli hónapok végét, a természet ébredését, a rügyfakadást. A nyíregy­házi közterület-fenntartó vállalat virágkertészetében járva az ember mintha egy időre hirtelen a tavaszba csöppenne: egy hektárnyi területen bontják szirmai­kat a szebbnél szebb virá­gok. A kertészetben már a nő­napra készülnek — tudtuk meg Spitzmüller József osztályvezetőtől. Virágba borult a szegfű és a gerbe- ra, s bontogatja kelyhét a hófehér kóla is. Kibújt a földből a nárcisz, a frézia és a jácint, márciusban már virágban pompáznak. Közel negyvenen (főként asszonyok) szorgoskodnak a melegházakban, hogy a Képünkön: Pavlovics Ist­vánná a szegfűt készíti elő értékesítésre. nőnapra ne csak a Köztér boltjainak, hanem a vi­szonteladók és vállalatok igényeit is kielégíthessék szálas és cserepes virágok­ból. Megkezdték már a tava­szi előkészületeket is, a kö­zelmúltban vetették el az egynyári növények mag­vait, és a napokban már tűzdelik a szalviát, a begó­niát és a petúniát. Ha az időjárás is kegyes lesz, már­cius végén megkezdik a palántázást Nyíregyháza parkjaiban, összesen 100— 120 ezer virágtövet ültet­nek el, ennek a felét a Köztér melegházaiban ne­velik, másik felét termelők­től vásárolják. Vasvillával támadt a rendőrre Furcsán értelmezte a test­véri szeretetet Kóka Borbá­la. ö bizonyára puszta szem­lélője maradt volna az érpa­taki lakáson lejátszódott ese­ményeknek. A nyíregyházi rendőrök ugyanis a fivérét, Kóka Gábort akarták előál­lítani. Ám Bori mindenáron menteni akarta a bátyját, durva szitkokat szórt a rend­őrökre, majd felkapott egy kétméteres karót és azzal akarta megállítani az intéz­kedő egyenruhásokat. Dulakodás kezdődött, a rendőr főhadnagy még a gu­mibot használatára is kény­szerült, ám Kóka Borbálát nem olyan fából faragták, hogy egykönnyen feladja. A falusi ház udvarán lévő két vasvillát felkapta és azzal esett a rendőrnek. A főhad­nagy ezt az alkalmi fegy­vert is elvette tőle, s nem esett bántódása. Hogy ilyen furcsán alakult a tervezett rendőri intézke­dés, a nőt előzetes letartóz­tatásba helyezték. Dr. Kato­na Piroska tanácsa Kóka Borbálát felfegyverkezve el­követett, hivatalos személy elleni erőszak bűntettében ta­lálta bűnösnek és egy év négy hónap börtönre ítélte. Viszont az ítélet végrehajtá­sát két év próbaidőre felfüg­gesztette, s egyúttal elrendel­te a hajadon, de immár má­sodik gyermekét váró Kóka Borbála pártfogói felügyele­tét. Az ítélet indoklásában a bírónő kiemelte: a hiányos iskolázottságú, érzelmi zava­rokkal küzdő, fejletlen erköl­csi érzékű nő gátlástalan, féktelen magatartása össze­függ kisfakú elmegyengesé­gével. Az ítélet jogerős. (tk)

Next

/
Oldalképek
Tartalom