Kelet-Magyarország, 1989. február (46. évfolyam, 27-50. szám)

1989-02-09 / 34. szám

Földrengésbiztos acélszerkezetek Örményországnak Eladnak ezer nyíregyházi bérlakást Válasz a szóbeszédre a 2. oldalon Március elsejétől a minimális bér ”~3700 forint íz Érdekegyeztető Tanács ülése Vasipari tevékenységet folytató cégek között tisztes kelyet foglal el a nyíregyházi „Fémmunkás” Vállalat. Gyártmányaik: Peva építési fémzsaluk, épület-acélszer­kezetek (földrengésbiztosak), takarmánykeverő acélszer- kezetek és motorvonatok hengerperselyei. Üzleti kapcso­latban állnak a Szovjetunióval: most földrengésbiztos épület-acélszerkezeteket exportálnak Örményországba. Az Osztrák Berger cég vásárol alapanyag-szállító zárt konté­nereket. Ezenkívül a hazai piac igényeit is kielégítik. Ké­pünkön Balogh Gyula esztergályos motorvonatok henger­perselyét kívánt méretre alakítja, (suri) _______________________________________________ A Parlamentben szerdán ülést tartott az Országos Ér­dekegyeztető Tanács Med- gyessy Péter miniszterelnök­helyettesnek, a tanács soros elnökének vezetésével. Hal­mos Csaba államtitkár, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnöke arról tájé­koztatta a résztvevőket, hogy a reálbérek az idén várha­tóan a tervezettnél kisebb mértékben — 6 százalék he­lyett 4—5 százalékkal — csökkennek. A bérpolitikai A kazánkirály szabolcsi számlái (IS. oldal) „Nem lenne szabad átvenni..." Mégis a Daciákat A vásárlók kifogásai miatt a múlt év második felében 1287 gépkocsit vizsgáltak meg a KERMI szakértői, 16 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. A reklamá­ciók 86 százaléka megalapo­zott volt, s a legtöbben a Daciára panaszkodtak. A KERMI szakemberei az MTI munkatársának elmon­dották, hogy a Daciákra év­ről évre mind több a minő­ségi kifogás. A vevők hozzá­vetőleg az éves behozatal egy százalékát reklamálják az intézetnél, s bejelenté­seik 95 százaléka jogos. A sorozatos minőséghibák miatt, melyek nem egy eset­ben baleset forrását is je­lenthetik, az intézet széles körű vizsgálata elsősorban a fékrendszerre vonatkozott. A vizsgálati eredmények ösz- szegzéseképpen a KERMI a további szállítást még az el­múlt év novemberében ideig­lenesen felfüggesztette. A (Folytatás a 4. oldalon) Keresik a forrást a támogatáshoz A napközi és a felemelt díjak a megyeszékhelyen Nyíregyházán a tanács pénzügyi osztálya kiszámol­ta, hogy a gyermekek élelmezési normaemelésének többletköltsége a városban 18,2 millió, a rezsiköltség 10,9 millió forint többletet jelent. Hogy ne vegyék ki a gyerekeket a napköziből, a tanulószobáról, hogy ne nép- telenedjenek el a tanulószo­bák és ne maradjanak, mun­ka nélkül a felkészülésüket segítő pedagógusok, a hiva­talosan járó kedvezmények mellett nemcsak a három- és többgyermekes családoknak kívánnak segíteni, hanerrl minden arra rászoruló csa­ládnak, ha az iskola igazga­tója az osztályfőnökkel és az ifjúsági felelőssel együtt er­re javaslatot tesz. Miután az idei terv készí­tésekor nem számítottak ilyen változásra, most kell megkeresni: milyen kiadáso­kat lehet csökkenteni, hol lehet megspórolni valameny- nyit, hogy a támogatáshoz szükséges összeget előte­remtsék. László Géza, a pénzügyi osztály vezetője el­mondta, hogy a megye 7,8 millió forintot kapott ilyen célra, ám ez az összeg még arra sem elég, hogy az ala­nyi jogon járó támogatást megadják. Ezért úgy gondol­ták, hogy a szociális segély­keretből, valamint a gyám­ügyi segélyekből csípnek el különböző összegeket és elő­szedik minden belső tarta­lékukat, hogy egy külön pénzalapot hozzanak létre. Úgy tervezik, ezt az össze­get — természetesen a rászo­rulók körének nagyságától függően — minden évben megkapják az intézményve­zetők, hogy lelkiismeretük szerint dönthessenek: kik szorulnak rá a támogatásra. Ügy vélik, praktikusabb do­log a gyermekek étkezéséhez hozzájárulni, mint ugyanazt az összeget eljuttatni a csa­ládoknak, akkor ugyanis nem biztos, hogy ilyen cé­lokra használják fel. A pénzügyi osztály ezek­ben a napokban tekinti át ismételten a'tanács pénztár­cáját, s a február 14-i vég­rehajtó bizottsági ülésen már dönthetnek is a támogatás mértékéről. és a szociálpolitikai intézke­dések, valamint az előirány­zottnál jobban növekvő ke­resetek következtében a la­kosság fogyasztása — az eredeti szándékoktól eltérően — nem csökken, hanem szin­ten marad. Az árak alakulá­sa szempontjából azonban jo­gosnak tartotta a SZOT kezdeményezte megállapo­dások újratárgyalását, mert az árak emelkedése eléri a 13,6—13,7 százalékot. 1 szá­zalékkal meghaladva a ko­rábbi tárgyalásokon alapul vett árszintet. Nagy Sándor, a SZOT fő­titkára rámutatott, hogy egy másik körülmény is indo­kolttá teszi a korábbi megál­lapodások felmondását és új­ratárgyalását. A lakosságot ugyanis a legutóbbi áreme­lések olyan súlyosan érintet­ték, hogy nagyfokú elége­detlenség tapasztalható a társadalomban. Ugyanakkor azt is hangsúlyozták: a szak- szervezetek a reálbérek ter­vezett 6 százalékos mérsék­lését korábban sem fogadták el. s változatlanul az az ál­láspontjuk. hogy az életszín­vonal tavalyi jelentős vissza­esése után a reálbérek nem csökkenhetnek 3 százaléknál nagyobb mértékben. A felek a tárgyalásra java­solt konkrét kérdések közül elsőként a 40 órás munkahét bevezetésével foglalkoztak. A kormány a jövőben a mun­kaidő kérdését részleteiben nem szabályozza, csak kere­teket szab meg. A heti mun­kaidő rövidítése azonban nem mehet a lakossági szol­gáltatások, az ellátás rovásá­ra. Hosszas vita eredménye­ként született az a megálla­(Folytatás a 4. oldalon) Emelik a gabona árát, kamatkedvezmény Végre nyereség n nyíregyházi Béke tsz-hen Korábbi önmagához ké­pest ért el nagyszerű ered­ményt a nyíregyházi Béke Termelőszövetkezet. A múlt évet 6,7 millió forintos nye­reséggel zárta, a két és há­rom évvel ezelőtti, tízmilli­ón felüli veszteség után. A szövetkezet megújult vezeté­se dr. Tóth József elnök irá­nyításával sikerekről számol­hatott be a szerdai zárszám­adó küldöttgyűlésen. A 125 millió forintos ter­melést megvalósító közös gazdaság többek között hek­táronként 5,3 tonnás búza- termesztéssel büszkélkedhet, nyereséget hozott a napra- - forgó és a burgonya is. Az országos tendenciákkal ellen­tétben nyereséges ágazat a juhászat, jól sikerült a puly­katenyésztés is. A szövetke­zet megépített és a nyári sze­zonban indít egy 80 embert foglalkoztató zöldség-gyü­mölcs feldolgozó üzemet. A háztáji és kisegítő gazdaság­ból a közel félezer tag mint­egy 13 millió forintos bevé­telt ért el a szövetkezeten keresztül. Elismeréssel szólt a bizta­tó eredményekről, ezek sta­bilizálását kérte Kostyál Re­zső, a Pénzügyminisztérium főosztályvezetője, aki ki­emelte, hogy a nyereséges te­vékenységek megtartásával, a kiegészítő tevékenységgel tehető eredményesebbé a gazdálkodás. Néhány, a me­zőgazdasági termelés jöve­delmezőségét javító intézke­dést is bejelenthetett a kül­döttgyűlésnek. Az egyik leg­fontosabb, hogy a búza és a kukorica felvásárlási árának 5 százalékos növelését ter­vezi a kormányzat, a mező- gazdasági üzemek a terme­léshez szükséges hiteleknél 3 százalékos kamatkedvez­ményt kapnak. A városi vezetés nevében gratulált az eredményekhez Szemerszki Miklós, a városi pártbizottság első titkára, ki­Cicciolina nem Jön A művelődési központ nem tartja meg az előadást (S. oldal) Új gépekkel tőkés export­ra. Oszlopos tű­zőgépeket ál­lítottak mun­kába az év el­ső napjaiban a Rakamazi Ci­pőipari Szö­vetkezetben. Szükség van a korszerű gé­pekre, mivel jelenleg is tő­kés exportra varrják a cipő- felsőrészeket. Az NSZK-beli Mattil-cégnek készítenek szandálokat, cipőket, emel­lett felsőré­szeket is varr­nak. Képün­kön : Szilágyi Józsefné tűző­nő munkáját Pásztor László- né művezető kíséri figye­lemmel. (Elek Emil felvétele) emelve, hogy politikai har­cok közepette, a helyi fel­adatok jobb ellátása érdeké­ben szükséges dolgozni. K ell az a szalmaszál, amibe kapaszkod­junk, vagy amihez igazodjunk. Ilyen szalma­szál, illetve szalmaszálak napjainkban a mezőgaz­dasági kamara, alternatí­vaként a parasztszövet­ség. (A sorrend megfor­dítható.) Az állami gaz­daságok január közepén országos értkezletükon a mezőgazdasági kamarát javasolták, amivel a kor­mányfő egyetértett. A TOT főtitkára nem veti el az új érdekvédelmi szer­veződés gondolatát, de utal néhány megfontolan­dó dologra. A termelőszövetkeze­teknek volt és van érdek- védelmi képviselete; ezek a területi szövetségek és a csúcson a Termelőszö­vetkezetek Országos Ta­nácsa. Ezt a korábbi po­litikai intézményrendszer hozta létre és ennek meg­felelően több-kevesebb si­kerrel dolgozott. A mai helyzet új agrár- és ezen belül új szövetkezetpoliti­kát igényel. Az érdekkép­viseletnek is másnak, új arculatúnak kell lennie, változtatásra van szükség módszerben, eszközben egyaránt. Megyei termelőszövet­kezeti elnök, TOT-tag említette, hogy félő, ha agrárkamara létesül, ösz- szemosódnak a különböző érdekszférák határai, va­lami kimarad, esetleg ér­dekcsoportok előnyös, má­sok hátrányos helyzetbe kerülhetnek. Különben is, ha nem kamara, de pa­rasztszövetség alakul, an­nak kebelében is helye van (vagy lehet) minden szektornak, mezőgazda- sági termeléssel és feldol­gozással foglalkozó szer­vezetnek, csoportnak, egyesületnek, üzemnek. A rra van szükség, hogy az érdek- egyeztetés az ag­rárblokkhoz tartozókért hatékony és sikeres le­gyen, általában. Ez nem zárja ki annak a lehető­ségét, hogy a kamarához, vagy parasztszövetséghez, esetleg agrárszövetséghez tartozó szektorok, szerve­zetek és mások megőriz­zék önállóságukat, gyako­rolják sajátos érdekkép­viseleti tevékenységüket. Az átalakulás, a szerve­ződés csírái léteznek, a kifejlődéshez idő kell. Egy elhamarkodott döntés gyümölcse nem lenne egészséges és életre való. s: e. XLVl. évfolyam, 34. szám ÁRA: 4,30 FORINT 1989. február 9., csütörtök lorÉM?

Next

/
Oldalképek
Tartalom