Kelet-Magyarország, 1989. február (46. évfolyam, 27-50. szám)

1989-02-01 / 27. szám

2 Kriat-Magyaroriiág 1989. február 1. Szuperdivatos és konzervatív Á tőkés megnézi, hová teszi a pénzt.. nyes nyugati ízléshez iga­zodó ízeket azért nem le­het „átmásolni”, így a hazai fűszeres, csípős jelleget meg­adják az ételeknek. A szemre is tetszetős étel­bár a budapesti belváros­ban is megállná a helyét. Specialitásaik közé tartozik a csiirkemáj rizottó, a fran­ciasaláta, a tatárbifsztek. A magyaros körömpörkölt, a hagymásvér, a zúzapörkölt pedig a szolidabb árakkal vívja ki a vevők bizalmát. Az ételbár melletti cseme­gerészlegen tőkehúst, felvá­gottajkat, tejtermékeket kí­nálnak. Bár a tél a disznó­vágás szezonja, így keve­sebb húst vásárolnak az emberek, azért naponta több százan betérnek egv-egy jó falat kedvéért az ételbár­ba. Életveszélyes volt — átköltöztették Új helyen az óvoda Veszélyessé vált a Lenin úti óvoda, az intézményve­zető jelzése alapján sürgő­sen intézkedtek a város ve­zetői. A közelben álló üres lakást ideiglenesen átalakí­tották óvodává. Társadalmi segítséggel a közelmúltban már át is költöztették az óvodát, s január 16-tól itt leltek otthonra a vasútállo­más környékén élők gyerme­kei. A korábban megürült is­kolaépületben ugyan már ki­alakítottak egy központi mű­helyt, de most a szükség úgy hozta, hogy ebből bővítéssel óvoda legyen. A Kossuth té­ren bontásra ítélt iskola épü­letének anyagát is felhasz­nálva, megteremtik a bőví­tés feltételeit. A város kis­iparosai társadalmi munká­ban vállalták az építést. A tanácsiak ugyancsak társadalmi munkában elké­szítették a terveket, így kü­lönösebb fennakadás nélkül megindulhat az átalakítás. Igaz, a szülők azt szeretnék, ha a város e részébe is új óvoda épülne. Ezért áldoza­tot is vállalnának. Azonban a mai gazdasági körülmények között ennek egyelőre nincs reális lehetősége. így jog­gal remélik a tanácsiak, hogy a valós helyzetet meg­értve mindenki azon mun­kálkodik majd, hogy minél előbb befejeződjön az át­alakítás, s az óvodások meg­felelő ellátásban részesülje­nek. Mi lesz a munkanélküliekkel? Betanítás, átképzés, járadék A munkaerő-gazdálkodás helyzetét és a foglalkozta­táspolitika működését vizs­gálta legutóbbi ülésén Fe­hérgyarmaton a Népi Elle­nőrzési Bizottság; a város, Nábrád és Szatmárcseke termelőszövetkezeteinél és tanácsainál. A vizsgált termelőszövet­kezetek munkaerőgondjai­kat döntően saját maguk ol­dották meg. A foglalkoztatási feszültséget Nábrádon épí­tőipari szakcsoport létreho­zásával, Szatmárcsekén terü­let bérbeadásával enyhítet­ték. Fehérgyarmaton nagy volt a fluktuáció, a tsz-ben közel kétszázan szüntették meg munkaviszonyukat. A városban a konzervüzem és cipőfelsőrész-készítő üzem beindulásával nyílott mód segédmunkások betanítására, illetve szakmunkások átkép­zésére. Szatmárcsekén javították a munkafeltételeket a központi fűtés beszerelésével, az utak javításával, munkásszállító autóbusz vásárlásával. Fe­hérgyarmaton négy helyen felújították a szociális he­lyiségeket; megoldották a munkásszállítást, három üzemnél teremtették meg annak feltételét, hogy a dol­gozók meleg ételt fogyaszt­hassanak. A nábrádi és kér- semjéni gázcseretelep szoci­ális helyiségeinék felújítása még várat magára. Mindhárom tsz-nél foglal­koztatnak csökkent munka­képességűeket, s a nábrádi tsz varrodájában kismama­műszakot is szerveztek. Szatmárcsekén a rehabili­tációs megbízott a nők és a fiatalok gondjait is magára vállalta. Fehérgyarmaton húsz idős tag nyugdíját egé­szítik ki, harminchat öregnek a megyei tanácstól várnak támogatást. A szövetkezet 20 egykori dolgozójának fizet járadékot, és további négy folyósítását most intézik a városi tanácson. A NEB megállapítása sze­rint a területen a jövőben az átlagosnál nagyobb mértékű munkanélkülivel kell szá­molni. A tapasztalatok alap­ján — legalábbis egyelőre — nem érvényesül megfelelően a munkaerőpiaci gazdálkodá­si szemlélet. Ettek már télen tejszínes málnalevest? Ha nem, sür­gősen pótolják be a Sza­mos menti Állami Tangaz­daság fehérgyarmati étel­bárjában. Persze, nem ez az egyetlen csemege, amit kínálnak harmadosztályú áron, de magasabb színvo­nalon. A szatmári táj jelleg­zetes fogásai közül mindig vendégcsalogató a kukori­cás töltött káposzta, a szat­mári tepsis hús. A diákven­dégeknek kedveznek a sok­féle édességgel, a Gundel- palacsintával, a csokoládé­parféval. Persze az üzletve­zető, Múzsái István nem tett le eredeti szándékáról, mégpedig a hidegkonyha népszerűsítéséről. Járja a világot, szakács világbaj­nokságon Luxemburgban és Svájcban gyarapította gaszt­ronómiai ismereteit. A ké­Nincs nehéz helyzetben, aki nem tudja, hol található Fehérgyarmaton a Számos- menti Ruhaipari Szövetke­zet. A kapuja előtt álló ha­talmas, idegen rendszámú kamionok az idegent is útba­igazítják. Ottjártunfckor épp a nyugatnémet Erka cég so­főrje érkezett az áruért. Preeiz munka, pontas szállítás... — Az Erka régi partne­rünk, számukra kizárólag szoknyákat gyártunk — mondja Tankóczi László, a szövetkezet elnöke. — Leg­nagyobb megrendelőnk a holland Baruch cég, akiknek ruhát, illetve szoknyát szál­lítunk, partnerünk a nyugat­német Georg Will cég, amely szezonban nyolc—tízezer, a a tervező gazdag, olykor ext­ra fantáziáját tükröző mo­dellt rendel tőlünk, valamint a francia Maecelle Griffu, aki viszont olyan konzerva­tív modelleket rendel, ame­lyekhez maga gyártotta, mi­nőségi anyagokat is küld. A felsorolásból kitűnik: a gyarmati szövetkezetnek a legmagasabb igényeket, a legváltozatosabb elképzelése­ket kell megvalósítania, nem is akármilyen minőségben! Azt bizonyára mondani sem kell, hogy a sokfajta megren­delés a legkényesebb minő­ségi követelményeknek is megfelelő munkán, a pontos, precíz szállításon alapszik. Hogy ezt a gyarmatiak fo­lyamatosan, hosszú évek óta képesek teljesíteni? Számuk­ra ez ma már természetes. — Ha meg akarunk élni, csak kifogástalan minőséget gyárthatunk — magyarázza az elnök. — Öröm és elis­merése munkánknak, hogy eddigi tevékenységünkre alapozva a francia cég kft. alapítását javasolta szá­munkra. A tárgyalások je­lenlegi állása szerint öt-tíz évre szólna a megállapodás, melynek hasznát a teljes gé­pi rekonstrukció megvalósí­tásában, kedvező vám- és szervezési lehetőségek meg­teremtésében, s bizonyos fo­kú adókedvezmény formájá­ban is élvezheti majd szö­vetkezetünk. Mi jt ebből a nyugatinab...? S, hogy mi jó ebből a tő­kés partnernek? Az sem ma­rad titok. A tőkés piacra nem könnyű bejutni, s még nehezebb ott megmaradni. Az ottani megrendelő nem koc­káztat, alaposan megnézi, mibe fekteti a pénzét. Gyar­maton jó helyen látja azt. Biztos piacot, növekvő kapa­citást akar, ezért olyan ter­méket gyárttat, amilyennel a világ bármely országában megnyerheti a vásárlókat. Igaz, nem csak pénzt ad, szigorú feltételeket is szab. A gyarmati szövetkezetben ezért igen magasak a minő­ségi követelmények. Itt nem lehet csak tessék-lássék dol­gozni. A 278 dolgozó között helybeliek és a környéken élők egyaránt vannak. Nem fogadnák akárkit. Csák azok állhatnak a gépek mögé, akik vállalják a szigorú feltétele­ket. A dolgozók java része a Az oldalt összeállította: TÓTH KORNÉLIA Tankóczi László, a szövetke­zet elnöke, akinek sokszor egy napjába is belekerül egy pesti telefon ... szövetkezet saját tanulója volt, akik előtt nem ismeret­lenek az itteni követelmé­nyék. — Itt tanultam, nem is akartam máshová menni, — mondja egyikük, Nagy Gizel­la, áká fél éve dolgozik a ter­melésben. Ma még csak húsz szoknyát varrók meg napon­ta, hiszen nagyon kell figyel­ni, nem hibázhatok. A szalagon gyártott gyö­nyörű lila, divatos szoknyá­kat nyugati boltokban árul­ják majd, s oda kerülnek a szomszéd szalagon- készülő tetszetős blúzok, mo­dern fazonú kosztümök is. Az idegen csak csodálkozik, meg kicsit irigykedik is. Ar­ra gondol, milyen jó lenne hazai boltokban is hasonló Segít(ene) a Patyolat A háziasszonyok má­sodik műszakját jelen­tősen megkönnyítő Pa­tyolatnál manapság nem adják egymásnak a ki­lincset a kuncsaftok. Sajnos, a tavaly két al­kalommal is végrehaj­tott áremelés bizonyos mértékig visszavetette az igényeket. Bár Szabó Gyuláné és Boros End- réné állítja, a múlt év eleji áremelés sokkhatá­sa után tavaly év végé­re már lassan ismét visszapártolt a lakosság a Patyolathoz. holmik között válogatni. Karmacsi Valéria üzemveze­tő egyetért velem. Kidolgozott részletek — Én is más szemmel né­zem a hazai konfekciót ami­óta a nyugati megrendelők­nek szállítunk. Mondhatom: nagyon le vagyunk maradva. A fazon még csalk-csak, de a ikidolgozás ... Szavait alátámasztják a a szalag lányai, asszonyai is. A precíz munka, a hibátlan varrás és vasalás itt magától értetődő követelmény. Igaz, szívesen vállalják a szigorú feltételeket, mert cserébe jól meg is fizetik őket. — A környéken a legjob­bak közé tartoznak kereseti lehetőségeink, mégsem va­gyok teljesen elégedett — vallja erről Tanikóczi László, a szövetkezet elnöke. — Hiá­ba léptünk előre, lépéselőnyt mégsem szereztünk, csak a hátrányból faragtunk le va­lamit. Nem használhatjuk ki, hogy nálunk úgyis szíve­sen dolgoznak az embereik, mert másutt errefelé nem­igen van hely. Az asszonyok számára eh­hez ma már ideálisak a kö­rülmények. Hogy az elnök számára azok-e? A válasz­hoz elég egyetlen adalék. Ottjártamkor egy egész nap­ba került, míg hosszú keres­gélés, téves kapcsolások, után telefonon kapcsolatot létesíthetett egyik budapesti megrendelőjével. Mint mond­ja, számára ez mindennapi jelenség, már-már hozzászo­kott. Igazából csak akkor bosszantja a dolog, ha a szövetkezetbe érkező nyugati partnerei szeretnének tele­fonálni ... Kovács Éva Aki a várossá válás napján született Kereken tíz esztendeje, 1979. január 4-én született Bogi Zsuzsanna, a gulácsi általános iskola negyedik osztályos tanulója. Édes­anyja a gulácsi általános iskola nevelője, édesapja Tiszaszalkán a Magyar Acélban dolgozik. Zsuzsika az elmúlt év végén kitűnő tanuló volt. Mint elmondta, a rajzzal most is gondok vannak, de valószínű, ebből is jeles lesz a negyedik osztály első félévében. Érdeklődé­si köre szinte mindenre ki­terjed. A szobában villany­orgona, rajta kottákkal. Német nyelvkönyv, számí­tógép és természetesen a tankönyvei. Amikor a vá­ros kerül szóba, szinte tér­képszerűen rajzolja fel szavaival Fehérgyarmat nevezetességeit. Büszkén sorolta a kenyérgyártól az ABC-n át az új házak, üze­mek, intézmények sorát úgy, mint aki igazán ott­honának tekinti ezt a tele­pülést. Koncert a templomban A komolyzene szerelmeseit várták a fehérgyarmati re­formátus műemlék temp­lomban a közelmúltban. A városi művelődési központ a várossá válás tizedik év­fordulójának méltó megün­neplésére rendezte, de a jö­vőben január első vasárnap­ján mindenkor sor kerül majd hasonló koncertre. Az idei koncert vendége Gyülvészi János orgonamű­vész volt. XJdud István köl­tő versei színesítették a ren­dezvény műsorát. A koncert közönségét fanfárzene kö­szöntötte. A rézfúvós együt­tes tagjai mellett láthatta a közönség a vegyes kart, akik a közelmúltban Ausztriában, az NSZK-ban, illetve Bel­giumban is bemutatkozhat­tak. A 3. sz. általános iskola nagykórusa (Seres Gézáné vezetésével) ugyancsak a ze­neirodalom ide illő alkotásait mutatta be az újévi koncer­ten. Nagy sikere volt annak a közös számnak, melyet a ve­gyes kar karnagya, Szárazná Szabó Marianna vezényelt. Sor került a gyermekkar, a felnőttkar és a fúvósok kö­zös bemutatkozására is. Ajándék - erdélyieknek Első alkalommal került sor arra, hogy a városi ta­nács dolgozóinak gyermeke­ivel együtt Romániából me­nekült magyar családok gye­rekeit is vendégül lássák a közalkalmazottak szakszer­vezete rendezvényén. A tár­gyi ajándék mellé 1000—1000 forintos vásárlási utalványt is kaptak a menekült csalá­dok gyermekei. Xikericás töltött káposzta, tatárbifsztek Gyarmati séf a szakács­világbajnokságon

Next

/
Oldalképek
Tartalom