Kelet-Magyarország, 1989. január (46. évfolyam, 1-26. szám)
1989-01-14 / 12. szám
4 Kelet-Magyarország 1989. január 14. Az Új Márciusi Front Országis Nemzeti Bizottság alakítását javasolja — A képviseleti demokráciába való átmenet kidolgozására és megvalósítására Országos Nemzeti Bizottság (ONB) alakítását javasolja az Üj Márciusi Front. Az egypártrendszertől a képviseleti demokráciáig címet viselő dokumentum — amelyet pénteken juttattak el a Magyar Távirati Irodához — emlékeztet arra: az Üj Márciusi Front alapító felhívásában javasolta, hogy alakuljon olyan tanácskozó testület, amelyben intézményesül a párbeszéd, a meglévő politikai szervezetek és a hivatalos struktúrán kívüli, ám az ország jövőjéért felelősséget érző politikai törekvések között. Az idő ezt az egy évvel ezelőtti javaslatot — amely egyébként visszhang nélkül maradt — túlhaladta, mivel időközben formálisan is megszerveződtek különböző politikai csoportosulások. Ezért a Front javaslattal fordul az ország közvéleményéhez, hogy támogassa az Országos Nemzeti Bizottság létrejöttét. Javaslattal fordul a Magyar Szocialista Munkáspárthoz, hogy vállalja ennek gyakorlati kezdeményezését, illetve a különböző szervezetekhez és mozgalmakhoz, hogy csatlakozzanak az Országos Nemzeti Bizottsághoz. A dokumentum'szerint a bizottság tagja lehessen minden olyan társadalmi és politikai szervezet, mozgalom, amely átfogó program- alkotás igényével kész együttgondolkozni, együttműködni a kiegyezés, a politikai megújulás érdekében. Az Országos Nemzeti Bizottság tevékenységét többféleképpen képzelik el a javas- lattevők. Az egyik változat szerint a társadalmi-politikai szervezetek és mozgalmak az Országos Nemzeti Bizottságon keresztül kapcsolódnak be a parlament al- kotmányozó tevékenységébe és a demokratikus választás előkészítésébe. A másik elképzelés szerint a nemzeti bizottság kidolgozza és az Országgyűlés elé terjeszti azt a törvénytervezetet, amelynek alapján a lakosság 1989- ben megválasztja az Ország- gyűlés második, alkotmá- nyozó kamaráját. E kamarába — együttesen vagy kü- lön-külön — jelöltet állíthat az ONB-ben részt vevő valamennyi szervezet, de indulhatnak a fenti szervezetekhez nem tartozó jelöltek is. A harmadik változatban rögzítettek szerint az Országos Nemzeti Bizottság új, a többpártrendszerre szabott választójogi törvénytervezetet dolgoz ki, külön az országgyűlési és a helyi tanácsi választásokra. Ezt az Ország- gyűlés tavaszi ülésszakán vitatná meg, s foglalná törvénybe. Elfogadása esetén az Országgyűlés — az alkotmány alapján — kimondaná feloszlatását. Az Elnöki Tanács 60—90 napon belül választásokat írna ki, s a megválasztott Országgyűlés elsődleges feladata az új alkotmány kidolgozása és elfogadása lenne. (Folytatás az 1. oldalról) tervezett 6 százalékos reálbércsökkenést. A SZOT elnöksége sajnálatosnak tartja, hogy a kormány illetékesei nem mérlegelték kellő súllyal a szakszervezetek felelősséggel kialakított véleményét és így arra kényszerítik őket, hogy más módon szerezzenek érvényt álláspontjuknak. Az elnökség úgy ítéli meg, hogy a Minisztertanács ár- intézkedéseinek kihatása az év egészére a — várható szabadpiaci áremelkedésekkel együtt — két-három százalékkal meghaladja a kormány és a szakszervezetek vezetőinek novemberi tárgyalásán kiindulásként számításba vett, a bér- és szociálpolitikai megállapodások alapjául szolgáló 12 százalékos fogyasztói árszínvonalnövekedést. A helyzetet értékelve a SZOT elnöksége úgy döntött, hogy a megállapodásoktól eltérő kormányintézkedés kedvezőtlen hatásának, a reálbéKitonii helikopter i lezuhant brit Tornado katonai repfilőgép felett, amely január 13-án összeütközött két nyugatné met Alpha Jet katonai géppel Bréma közelében. A brit légierő két tagja életét vesztette. (MTI telefotó.) A SZOT az áremelkedésekről rek és reáljövedelmek további drasztikus romlásának ellensúlyozására, kompenzációs igényt jelent be. Kezdeményezi a SZOT és a kormány vezetőinek mielőbbi újabb találkozóját, az Országos Érdekegyeztető Tanács soron kívüli összehívását és követeli a korábbi megállapodások következetes végrehajtását, az újabb szak- szervezeti javaslatok megtárgyalását. A SZOT elnöksége azt is követeli, hogy legkésőbb június végéig a kormány dolgozza ki és terjessze a szak- szervezetek vezető testületé elé a bérreformra és a szociálpolitika reformjára vonatkozó elképzeléseit, valamint egy olyan gazdaságpolitikai koncepció körvonalait, amelynek középpontjában a gazdasági növekedés, a belső piac élénkítése és nem pedig egyoldalúan a fogyasztás csökkentése áll. Állásfoglalásában a testület egyidejűleg felhívja a szak- szervezeti szervezetek, alapszervezetek, valamint minden tisztségviselő figyelmét, hogy a helyi érdekképviseleti fórumokon kezdeményezzék a bérek mielőbbi, a gazdálkodási lehetőségekkel összhangban álló legnagyobb mértékű növelését. Ugyanakkor kifejezi a bizalmát is, hogy a kormány és a munkáltatók méltányolják a szakszervezetek követeléseit, és nem kényszerítik őket arra, hogy tagságuk jogos érdekeinek védelmében [ eddig még nem alkalmazott saját álláspontjuk szerint is elkerülendő eszközöket vegyenek igénybe. Az elnökség ülését követő sajtótájékoztatón Nagy Sándor, a SZOT főtitkára fűzött kiegészítést az állásfoglaláshoz. Szólt arról, hogy az áremelések következtében egyre szélesebb rétegek kerülnek a létminimum határára, vagy éppen az alá. A társadalomban szaporodnak a szegénység jelei. Emellett nem lehet szó nélkül elmenni, a változtatás érdekében a szakszervezeteknek tevőlegesen is fel kell lépniük — mondotta. Egy perc a 13-sal Péntek 13-án kérdeztük Veres Györgyöt, a Főtaxi 13-as kocsijának vezetőjét. Babonás ön? — Nem különösebben, inkább nem. — A péntek 13 hogyan kezdődött? — Elég szerencsétlenül. Soha nem szoktam este kint hagyni az autót, most nem álltam be, és reggel sehogy- sem indult. Meg kellett hú- zatni a saját kocsinkkal, és a gyerek majdnem elkésett emiatt az iskolából... — Hogy került a 13-as kocsira? — Direkt kértem, tetszik ez a szám. — És az emberek mit szólnak, ha a 13-ast meglátják? — Az emberek általában nem nézik, hányas a kocsi, leintenek, gyerünk. Azt se veszik észre, hogy ottfelejtik a kesztyűt, ernyőt. Más, ha telefonhívásra megyek. A múltkor egy hölgy azt felelte a központnak: Jaj, a 13-as? szó se lehet róla, küldjön másik autót, ne ilyen szerencsétlen számút. Egy másik utas, mikor felbukkant előttünk egy fekete macska, kérte, hogy álljak meg azonnal. Meg kellett várni, mit csinál a macska, azt mondta az utas, ha átmegy előttünk, kiszáll. De nem keresztezte az utunkat, mehettünk tovább ... — Mi a kabalája? — A kulcstartómon ez a nyúlfarok, meg a Cicciolinás függő. — Péntek — totónap. ön játszik? — Igen, hatan játszunk, közösen, volt már 11-es, 12- es, most rajtam a szelvények kitöltésének sora, bejöhetne a 13-as. be. Amatőr filmesek, Czeglédi József, az Országos Idegenforgalmi Tanács titkára az MTI munkatársának elmondta: az ÓIT már többször is felhívta a figyelmet arra, hogy Hévíz termálkincse világviszonylatban is egyedülálló érték, olyan nemzeti kincs, amelynek megóvása az ország fontos érdeke és minden más parciális érdeket ennek alá kell rendelni. Az Országos Idegenforgalmi Tanács nevében hangsúlyozta: az intézkedések nem tűrnek halasztás, mert itt olyan, már jól bevezetett idegenforgalmi, gyógyászati létesítmények működése került veszélybe, amelynek nemcsak természeti értéke pótolhatatlan, de gazdasági eredménye is jelentős, több szempontból meghaladja a helyi bányászatét. Szakértők számítása szerint a tó környékén az idegenforgalom érdekében emelt létesítmények értéke több mint hatmilliárd forint. Az idegenforgalomból származó bevétel tavaly mintegy kétmilliárd forint volt, s ennek egynegyede tőkés valuta. Mivel évente több mint 100 ezren pihennek, gyógyulnak a tó környékén, számításokat végeztek arra vonatkozóan is, hogy ez mit jelent a népgazdaság számára. A Hévízi-tónak elsősorban a gyógyászatot és az idegen- forgalmat kell szolgálnia. Éppen ezért halaszthatatlannak tartja a tanács a bányászati vízkiemelés azonnali drasztikus csökkentését a katasztrófa elhárítása érdekében. A tó létét, idegenforgalmi hasznosíthatóságát — akár a bánya beszüntetése árán is — biztosítani kell. Hévíz termálkincse, természeti értéke felbecsülhetetlen és pótol hatatlan. Végül Czeglédi József személyes véleményének adott hangot, miszerint felelősségre kell vonni azokat, akik a kialakult helyzetet okozták. A kamara álláspontja (Folytatás az 1. oldalról) se sem a munkavállalóknak, sem érdekképviseleteiknek nem lehet érdeke. A gazdasági konszolidáció ügyét nem szolgálja sem a sztrájk, sem pedig a sztrájkkal való fenyegetés. A munkabeszüntetések viszont csökkentik hazánk tekintélyét gazdasági partnereink, a potenciális tőkebefektetők szemében és gazdasági károkat okoznak. A Magyar Gazdasági Kamara ügyvezetősége megerősítette azt az ajánlást, amelyet az Országos Érdekegyeztető Tanács december 22-i ülésén a SZOT és a Kamara elfogadott, a kormány pedig tudomásul vett. Eszerint a gazdálkodó szervezetek 1989- ben olyan bérpolitikát folytassanak, hogy „minden dolgozó alapbére legalább 3 százalékkal emelkedjen”. Az ügyvezetőség azt ajánlja, hogy a vállalatok ezt a 3 százalékos emelést 1989. február 1-jei hatállyal valósítsák meg, figyelemmel arra, hogy a dolgozók hangulatának alakulása a vállalati eredményt közvetlenül befolyásoló tényező. A Magyar Gazdasági Kamara tagvállalatai 1989-ben minden lehetőt megtesznek a bérek differenciált növelésére abban az esetben, ha ennek fedezete megteremthető az egyes gazdálkodó szervezeteknél. A tárgyalások az éves tervek előkészítésének keretében az 1989. évi lehetőségekről már a vállalatoknál megkezdődtek a vállalatvezetés és a helyi szakszervezeti bizottságok között. (MTI) videósok szemléje Pénteken délután megnyílt a XVIII. tájegységi amatőr- film- és videoszemle Sóstón, a KISZ Politikai Képzési Központban. A környező megyékből csaknem ötven alkotással neveztek be a műfaj szerelmesei. A háromnapos szemle eredményhirdetése vasárnap délelőtt fél 11-kor lesz. A legkiemelkedőbb művek részt vesznek az országos fesztiválon. Burkolt államosítás ? Levél az Alkotmányjogi Tanácshoz A szövetkezeti tulajdon — véleményük szerint — burkolt államosítása ellen tiltakozott az Alkotmányjogi Tanácshoz írott levelében 33, többségében Pest megyei mezőgazdasági termelő- és ipari szövetkezet, illetve szövetkezeti közös vállalat. A szigetszentmiklósi Terminál Szolgáltató Szövetkezeti Közös Vállalat által kezdeményezett tiltakozás lényege az, hogy a tönkrement, illetve csődbe jutott állami vállalatok hitelezői közé tartozó szövetkezetek a felszáBombariadó négy iskolában Négy iskolában kellett bombariadót elrendelni pénteken, mivel ismeretlen személyek telefonon azt közölték, hogy az oktatási intézményekben bombát helyeztek el. Heves megyében a hatvapi 213-as szakmunkásképző intézetbe, Budapesten pedig a XIII. kerület, Huba utcai vendéglátóipari szakközépiskolába, a XVII. kerület, Ferihegyi úti Fürst Sándor Gimnáziumba és a XI. kerületi, Villányi úti Kaffka Margit Gimnáziumba kellett kiszállnia a rendőrség szakembereinek. Robbanószerkezetet azonban egyik iskolában sem találtak. Valamennyi hamis bejelentés ügyében nyomozást indított a rendőrség. molások előtti egyeztető tárgyalásokon, és a felszámolási eljárások során is teljesen háttérbe szorulnak. A levélírók szerint a tulajdonosi képviseletben fellépő ágazati és funkcionális államigazgatási szervek — az Ipari Minisztérium és a Pénzügyminisztérium — a felszámolási eljárások során rendszeresen alkotmány- és törvényellenes intézkedéseket foganatosítanak és hagynak jóvá. A tönkrement vállalatok adósságterheinek a jogutódokra való áthárítása ugyanis, mint írják, már eleve meghiúsítja a hitelezők és szállítók pénzügyi követeléseinek kielégítését. Ehhez hozzájárul az is, hogy a Pénzügyminisztérium, adóhatósága útján, a már tönkrement vállalatot adóhiányai miatt olyan büntetőadókkal sújtja, amelyek nagyságrendje szintén irreálissá teszi a többi hitelező követelésének pénzügyi teljesítését. A szövetkezeti szférába tartozó hitelezők követelései, természetszerűleg, a szövetkezeti tulajdon szerves részét képezik. Következésképpen a szövetkezetek által alkotmány- és törvényellenesnek tartott eljárások a szövetkezeti tulajdon burkolt államosítását jelentik: büntetőadók, vagyontárgy-átcsoportosítások címén juttatnak állami tulajdonba szövetkezeti tulajdont. Panaszuk összefoglalásaként a levélírók alkotmány- ellenesként kifogásolják, hogy a felszámolási eljárások során — az illetékes minisztériumok által alkalmazott módszerek révén — nem érvényesül a magyar államnak tulajdonosként megkövetelhető fizetési kezessége. Ezen túlmenően szóvá teszik, hogv e gyakorlat következtében a kielégítetlen hitelezők gazdasági helyzete is megrendülhet és maguk is fizetésképtelenné válhatnak. A levél 33 aláírója azt kérte az Alkotmányjogi Tanácstól, hogy állapítsa meg e körülmények alkotmányellenességét és kezdeményezze az ezzel kapcsolatos állam- igazgatási normatívák hatályon kívül helyezését. (MTI) Apajpusztán Százmilliós környezetszennyezés Az apajpusztai súlyos körr nyezetszennyezés méreteinek feltárására, az elhárítás megszervezésére a Pest Megyei Tanács részvételével szerteágazó intézkedéssorozat kezdődött. A rendőrségi vizsgálatokkal párhuzamosan a szakhatóságok is hozzáláttak a kihatásaiban várhatóan 100 millió forintos költséget is meghaladó munkálatokhoz. Legfontosabb tennivaló a több ezer hordónyi veszélyes hulladék ártalmatlanítása, szakszerű elhelyezése és a környezetet eddig ért megterhelések csökkentése. Annyi máris bizonyos, hogy Apajpusztán az ásott kutak vize szennyezett, ám a mélyebben fekvő vizeket adó kutak egyelőre jó minőségű, iható vizet adnak. A vizsgálatok, a vegyi anyagokról a leltárkészítés idejére a hatóságok zárolták a területet, szünetel a hulladékégetés, az újrahasznosítás vagy újabb szállítmányok fogadása. A hordókban tárolt veszélyes hulladék egy részét előreláthatóan az aszódi hulladéktárolóba szállítják majd, más része pedig a helyszínen, Apajpusztán a Kiskunsági Állami Gazdaság telepén marad, de ezúttal már az előírások betartásával, szigorú ellenőrzés mellett. Visszahívási procedúra Megtartotta első ülését a budapesti Vili. kerületi választási elnökség Vida Miklós képviselő (23. választókerület), az Ország- gyűlés alelnöke visszahívása ügyében. Miként a sajtó beszámolt róla, tavaly december 21-én egy 2175 aláírást tartalmazó listát jutattak el a kerület népfront bizottságához, amelynek aláírói Vida Miklós visszahívását kezdeményezték. A választási elnökség pénteki ülésén átvette a 122 oldalas listát. Farkas Magdolna, a választási elnökség elnöke elmondta: az öttagú testület mindent elkövet, hogy az aláírások megvizsgálását kővetően a lehető legrövidebb időn belül továbbítsák véleményüket az Országos Választási Elnökséghez. Éppen ezért munkájuk során igénybe veszik a Belügyminisztérium és az Igazságügyi Minisztérium szakértőinek segítségét is. KI A FELELŐS? Heves hévízi tóvita