Kelet-Magyarország, 1989. január (46. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-14 / 12. szám

Főtitkári sajtótájékoztató Pénteken ülést tartott a Szakszervezetek Országos Ta­nácsának elnöksége. A testü­let ismételten áttekintette a január 9-i áremeléseket kö­vető helyzetet, a kibontako­zott széles körű tiltakozási hullámot. Figyelembe véve a szakmai, ágazati, megyei és üzemi szakszervezeti szervek kezdeményezéseit is, szüksé­gesnek tartotta újabb állás- foglalás kialakítását és nyil­vánosságra hozatalát. Állásfoglalásában a SZOT elnöksége leszögezi: jogosnak tartja a szervezett dolgozók felháborodását, elkeseredett reagálását a rendkívül súlyos áremelésekre. A testület ez­által is igazolva látja az el­múlt fél év során többször nyilvánosságra hozott állás­pontját arról, hogy nem ért egyet az alapvető fogyasztási cikkek és szolgáltatások fo­gyasztói árának ilyen széles körű, nagymértékű és egyide­jű felemelésével. A SZOT vezetői a kor­mánnyal folytatott tárgyalá­sok során következetesen hangsúlyozták: bár megértik az ártámogatások leépítésé­nek szükségességét, de an­nak túl gyors végrehajtása nem segíti a gazdasági egyen­súly megteremtését, viszont veszélyezteti a törékeny tár­sadalmi konszenzust. A kor­H béremelés az inflációt gerjeszti Á gazdasági kamara állásfoglalása A Magyar Gazdasági Ka­mara ügyvezetősége pénte­ken rendkívüli ülésén fog­lalkozott a január 9-én meg­hirdetett áremelésekkel, és az azokkal kapcsolatos felhí­vásokkal, követelésekkel és ellentételezési javaslatok­kal. A kamara ügyvezetősége megérti, hogy a dolgozók széles köre megdöbbenéssel fogadta az áremelés hírét és mértékét. Az intézkedés azonban váratlanul senkit nem érhetett. Erről az 1989. évi terv- és költségvetés ki­dolgozása folyamán több al­kalommal nyilvános vita zaj­lott. A Magyar Gazdasági Ka­mara ügyvezetősége jogos­nak tartja a társadalom erő­feszítéseit az életszínvonal csökkenésének megállításá­ra. A megélhetési költségek a 80-as évek eleje óta gyor­san növekedtek és az élet- színvonal az 1970-es évek elejének szintjére esett visz- sza. Az életszínvonal emelé­sének feltételei elsősorban a nemzeti jövedelem bővítésé­vel, a termelés hatékonysá­gának növelésével teremthe­tő meg — hangsúlyozza az ügyvezetőség. Enélkül a bér­emelés az inflációt gerjeszti, ami további jelentős terhe­ket ró elsősorban a nyugdí­jasokra és az alacsony kere- setűekre. Az infláció növelé­(Folytat ás a 4. oldalon) Nyilvános pártbizottsági ülések Nyíregyházán Tanácsadó testületet hoztak létre Munkarendjének, munka- módszerének kidolgozásával foglalkozott idei első ülésén a nyíregyházi városi pártbi­zottság. A csütörtökön késő este véget ért tanácskozáson elfogadták a pártbizottság munkatervét, s négy állandó bizottság létrehozásáról is döntöttek: ezeket pb-titkárok vezetik. Pártpolitikai, társa­dalompolitikai, gazdaságpoli­tikai, ifjúságpolitikai bizott­ság működik majd, munká­jukba témáiknak megfelelő­en kellő számú — akár pár­ton kívüli — szakértőt is bevonnak. A városi pártbizottság dön­téseinek előkészítéséhez ta­nácsadó testületet is létrehoz, amelynek tagjai egy-egy te­rületet jól ismerő párttagok, illetve párton kívüli szakem­berek. A tanácsadó testület elnökének dr. Margócsy Jó­zsefet, a tanárképző főiskola nyugalmazott főigazgatóját kérték fel. A városi pártértekezlet ha­tározatából fakadó főbb fel­adatok megvalósításának se­gítésére négy ideiglenes bi­zottságot is alakítottak. A választási felkészüléssel fog­lalkozó bizottságot dr. Vág- völgyi János, a közszereplés elősegítésével foglalkozót Győrfi István, a foglalkozta­táspolitikai változásokat elemzőt Kiss Lajos, az ipari szerkezetváltás lehetőségeit tanulmányozót pedig Vezse József vezeti. Elfogadta a pb a városi pártfegyelmi bizottság sze­mélyi összetételét is: a bi­zottság elnöke Értei László, s kilenc tagja van. A városi pártbizottság ál­lást foglalt abban is. hogy ülései a párttagok számára nyilvánosak lesznek. Az ér­deklődő párttagok a pb ülé­sein — kivéve a zárt ülése­ket — tanácskozási joggal vehetnek részt. Ennek tech­nikai feltételeit hamarosan kidolgozzák. mány és a szakszervezetek vezetőinek legutóbbi találko­zóján a szakszervezetek a fogyasztói árszínvonal ala­csonyabb növekedését tar­tották elviselhetőnek, és nem fogadták el a kormány által (Folytatás a 4. oldalon) Még a nyáron megvásárolta a tarpai ter­melőszövetkezettől a Márki-tanyát a Pan­nónia építőipari leányvállalat Az ott meg­lévő épületekben alakította ki asztalosüze­mét ahol már az indulást követően export­ra gyártottak asztalokat, sörpultokat, tapé­tázó asztalokat Közben folyik a telep kor­szerűsítése, s már egy olyan üzem alakult ki, ahol kárpitosok is dolgozhatnak. Kör­nyékbelieket küldtek Bajára, hogy tanul­ják a szakma fogásait Erre nagy szükség van, hiszen az elkészítendő bútorok, gar­nitúrák kizárólag külföldieknek készülnek. A Tarpa határában lévő faipari vállalko­zás új munkahelyek megteremtését tette lehetővé, fejlődése az egész környékre ked­vező hatást gyakorol. Képünk: az új üzem­ben munkaasztalokat készítenek. (Elek Emil felvétele) Hatszáz ■unkanélküli jelentkezett a megyében Január 12-ig 797-en jelent­keztek a megye munkaerő­szolgálati irodáiban, s közü­lük közel 600-an munkanél­küliek — hangzott el pénte­ken a helyi tanácsok végre­hajtó bizottsági titkárainak értekezletén és konzultáció­ján a megyei tanács nagyter­mében. Juhász Gábor, a me­gyei tanács munkaügyi osz­tályának vezetője a munka­nélküli-segélyezéssel össze­függő tanácsi feladatokról tartott tájékoztatást. Bereczki Károly, a megyei adófelügyelőség vezetője a személyi jövedelemadó és a vállalkozási jövedelemadó bevallásokból származó idő­szerű tanácsi feladatokat is­mertette. Elhangzott, hogy a helyi tanácsok milyen módon segíthetik az állampolgárok adóbevallását, s közölték azt is, hogy a közműfej­lesztési társulásban való részvétel is adóalapcsökken­tő tényező. Dr. Kőrössy Kálmán, a me­gyei tanács vb-titkára érté­kelte a tanácsok testületi és hatósági tevékenységét, s szólt a továbbfejlesztés fel­adatairól. A kibővített vb- titkári értekezleten részt vet­tek a megyei tanács külön­böző osztályainak vezetői, így lehetőség nyílott a külön­böző területeket érintő ak­tuális kérdések feltevésére, illetve megválaszolására is. KISZ-kangresszns áprilisban A KISZ Központi Bizettsá- ga pénteken kezdődött ülé­sén — az országos KlSZ-ér- tekezlet határozata alapján — az április 21—23. közötti időszakra összehívta a KISZ XII. kongresszusát, amelyet a Budapest Sportcsarnokban tartanak majd meg. Az ifjúsági szövetség ve­zető testületé tanácskozásá­nak első napján zárt ülésen döntött azokról a személyi kérdésekről, amelyeket a leg­utóbbi ülésén elhalasztott, majd megtárgyalta és módo­sítással elfogadta a KISZ és a Magyar Úttörők Szövetsé­ge költségvetését. A KISZ Központi Bizott­sága titkárrá választotta a 28 esztendős Gyurcsány Fe­rencet, a KISZ Pécs városi bizottságának első titkárát, a KISZ KB egyetemi főis­kolai tanácsának elnökét. Az első z&raiámadás Nyereséges a Vörös Csillag Nem babonásak a sóstóhe­gyi Vörös Csillag Mg Tsz tagjai és vezetői, hiszen ja­nuár 13-án pénteken tartot­ták zárszámadó közgyűlésü­ket. Gyorsaságukat dicséri, hogy a megyében ők vállal­koztak elsőként a termelőszö­vetkezetek közül arra, hogy hivatalosan is számot adja nak arról, mit végeztek az elmúlt esztendőben. Vámos Tibor, a termelőszö­vetkezet elnöke számolt be az elvégzett munkáról, az el­múlt év eredményeiről. Az előző évet túlteljesítve 18,6 millió forint nyereséget köny­velhettek el 1988-ban. Egye­dül a baromfitenyésztés volt veszteséges, de ezt kiegyenlí­tette a többi önelszámoló egy­ség eredménye. A kedvezőt­len időjárás ellenére jó volt a kukorica és a búza ter­mésátlaga. mindkettőnél el­érte a hektáronkénti átlag az 5 tonnát. A melléküzemági tevékenységek közül az üveg- technikai részleget érzéke­nyen érintette a szocialista exportra bevezetett 9 száza­lékos adó. Végül fölhívta a figyelmet arra, hogy idén még nehezebb év vár a tagságra és a vezetőségre, nem sza­bad, hogy az eredmények el­bizakodottsághoz vezessenek. Gál Ferenc, a megyei ta­nács mezőgazdasági osztályá­nak vezetője egy előzetes számvetés alapján beszámolt a megyei termelőszövetkeze­tek munkájáról. Elmondta, hogy a várt 30 százalékos nyereségcsökkenés nem kö­vetkezett be, jók voltak a termésátlagok, javult a mun­kaszervezés, a mezőgazdasági termékek féldolgozása. Az eredmény nem egyértelmű, mert a nagyüzemek egy ré­sze a szakadék szélén táncol, mások pedig kiemelkedő tel­jesítményt nyújtottak. Gratu­lált az elért eredményekhez, és felhívta a figyelmet arra, hogy a jövőben is így kell al­kalmazkodni a bekövetkező változásokhoz. Kórházba: Vízmű épül Csarodán és Tákosoo. A SZAVICSAV vásárosnaményi üzemigazgatósá­gának szakemberei a Csaronda patak felett ívelő 219 milliméteres vezetéket építik, ez látja el ivóvízzel Tákos község lakosságát. Hetek óta tart a látogatási tilalom a kórházakban. Mi­kor lesz vége? A nyíregyházi kórház ille­tékes vezetőitől azt a tájé­koztatást kaptuk, hogy a me­gye területén nem csökken az influenzában és szövőd­ményeiben megbetegedők száma, ez tovább indokolja a látogatási tilalmat. Nyíregy­házán és környékén ez a szám újabban nem emelke­dik. A megbetegedésekről kedden reggel adnak át ösz- szesítő jelentést a KÖJÁL- nak, ami után feloldó döntés várható, így a jövő hét vé­gén már meglátogathatják a betegeket a hozzátartozók — valószínűleg a gyermekosz­tály és a szülészet kivételé­vei. Megszervezték a cso­magküldő szolgálatot — a portán átveszik a küldetné- ' nyékét. A osztályokon a bete­gek állapota iránt telefonon lehet érdeklődni, a járóbete­geket telefonhoz lehet kérni! Rekviem az elkSItSzikért Fájó látni, hogy az ősök évszázadokon keresztül itt éltek, most pedig a szü­lők a gyermekekkel, ese­tenként a nagyszülőkkel messzire költöznek... (Riportunk a 3. oldalon) Béremelést sürget a SZOT ■■■SaBWnBMMBaBBKnUQEiSaiSiaBaMMBMnBt XLVI. évfolyam, 12. szám ÁRA: 5,30 FORINT 1989. január 14., szombat

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom