Kelet-Magyarország, 1989. január (46. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-11 / 9. szám

MA A KM Kisvárdán (4. oldal) Fórum olvasóink leveleiből (7. oldal) Az alkotmány módosításáról, az egyesülési jogról, valamint a gyülekezési jogról Tanácskozik az Országgyűlés Berecz János és László Béla felszólalása Kedden délelőtt 10 órakor az 1988. december 20- án megkezdett ülésszak munkáját folytatta az Or­szággyűlés. A tervezett napirend szerint a képvi­selők megvitatják az alkotmány módosításáról, az egyesülési jogról, valamint a gyülekezési jogról szó­ló törvényjavaslatot. Az Országgyűlés megtárgyal­ja a Ház ügyrendjének módosításával összefüggő kérdéskört. Az ülésteremben foglalt helyet Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács elnöke, Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, Németh Miklós, a Minisztertanács elnö­ke. A keddi munkanapot megnyitó Stadinger Ist­ván Ház-elnök üdvözölte a közlekedési, hírközlési és építésügyi tárca vezetőjét, a parlament munká­jában miniszterként először részt vevő Derzsi And­rást. Ezután Pesta László ismertette a december 22- én berekesztett ülésszak óta érkezett új interpellá­ciókat és kérdéseket. Ezt követően Kulcsár Kálmán igazságügy-minisz­ter tartotta meg — a három törvényjavaslatot együtt tárgyaló — expozéját. A politikai rendszer vál­tozását nem csak a gazdasá­gi reform sikeres kibontakoz­tatása teszi elkerülhetetlen­né; a most beterjesztett tör­vényjavaslatok az új alkot­mány megalkotásának részét alkotják, de nem helyettesí­tik az új alkotmányt — hangsúlyozta elöljáróban. A továbbiakban kifejtette: a politikai rendszer átalaku­lásának indokai azonban még két másik folyamathoz is elvezetnek. Egyrészt a ma­gyar társadalom modernizá­ciója nem fejlődhet tovább egy autoritativ jellegű politi­kai rendszer keretei között. A nemzetközi tapasztalatok is jelzik, de logikai alapon is könnyen belátható, hogy a modernizáció második, tehát az automatikus továbbfejlő­désre épülő, az egységes gaz­dasági-politikai világrend- szerbe sikeresen beilleszkedő folyamata olyan kreativitást, az energiák mozgósítását, az egyének és csoportok innova­tív erejének felhasználását, a tudás minden területén való alkalmazását igényli, amely csak minden részében demokratikusan felépített és működő, tehát a társadalom enwgiáinak kibontakozást engedő politikai rendszerben lehetséges. Másrészt: a szo­cialista politikai rendszer ko­rábbi meghatározott történeti körülmények között kiala­kult modellje nem képes a politikai mozgásoknak, fo­lyamatoknak, feszültségek­nek, konfliktusoknak a tár­sadalom fejlődése érdekében való további kezelésére. A társadalom megváltozott, sok tekintetben kinőtt nem csu­pán az elmúlt négy évtized viszonyaiból, hanem halvá­nyulnak azok a történeti múltba vezető összefüggések is, amelyek közepette ez a politikai rendszer működhe­tett, ha diszfunkcionális kö­vetkezményekkel is. Mit jelent a második meg­állapítás? — tette fel a kér­dést. — A politikai rendszer átalakítása alapvetően olyan új alkotmánnyal teljesülhet ki, amely képes társadal­munk átalakulását úgy kife­jezni és a korábbi folyama­toknak olyan keretet adni, amely egyúttal beintegrál az európai alkotmányfejlődés fő vonalába és reintegrál a ma­gyar alkotmányfejlődés fo­lyamatába. Kontinuitást őriz meg tehát történeti múltunk­kal is. Ez az alkotmány készül; az Országgyűlés Alkotmányozó Bizottsága megkapta már az első, nyers koncepcióját. Ha a munka gyorsul is, az Or­szággyűlés novemberi ülés­szakán elhangzottaknak meg­felelően, a társadalmi vitá­ban is tökéletesedett szöveg legkorábban 1989 végén ke­rülhet az Országgyűlés elé. — Ha most az alkotmány módosítását kérem a tisztelt Országgyűléstől, ezzel nem kívánom megzavarni az új alkotmány előkészítését; még kevésbé gondolok arra, hogy ezekkel a módosításokkal he­lyettesítsük az új alkot­mányt. Azt azonban ki kell jelentenem, hogy a módosítá­sokat a kidolgozandó alkot­mány szellemében kérem, s azokban az elemekben, ame­lyekre előterjesztést teszek, már az új alkotmány képe rajzolódik fel. Hozzáteszem, tisztelt Országgyűlés, hogy az új alkotmány elfogadásáig a kormány nem kívánja már kérni a jelenlegi alkotmány további módosítását. Egy eset kivételével. Az új választójo­gi törvény kidolgozását meg­előzően — különös tekin­tettel a társadalmi vita tanul­ságaira' is — határoznia kell a Tisztelt Háznak egy-két olyan kérdésben, amelynek eldöntése nélkül ez a törvény nem dolgozható ki. Márpedig ,a választójogi törvény elké­szítése nem halasztható az alkotmány elfogadása utáni időre, mert a választások elő­készítésének időigénye ezt engedi meg. Kulcsár Kálmán bejelen­tette: a kormány legkésőbb március 31-ig be fogja ter­jeszteni a bizalmatlansági indítványra vonatkozó alkot­mánymódosítást, illetve az ehhez kapcsolódó törvényter­vezetet. — Az .alkotmánymódosí­tásról szóló most benyújtott törvényjavaslat az alkot­mánybíróság létrehozásához, a népszavazás törvényi szin­tű szabályozásához elenged­hetetlen, valamint az Ország- gyűlés ügyrendjének korsze­rűsítése, az egyesülési jogról és a gyülekezési jogról szóló (Folytatás a 2. oldalon) A termékeinek több mint a (elét tq£és piacon értékesíti az új évben a Kisvárdai Ruhaipari Szövetkezet. Egyik nagy megrendelőjük Szaúd-Arábia, ahová fiúöltönyöket szállítanak. Képünk Nagy Árpádné és Márton Éva spe­ciális gépekkel gombot varr az öltönyökre, (elek) B nyíregyházi tanáes >b javasolja: Legyei öakénles a teli Maradjon-e a tehó, vagy sem? Egyebek közt ezt a kérdést is vitatták teg­nap a Nyíregyházi Városi Tanács Végrehajtó Bi­zottságának ülésén, amikor a soron következő tanács­ülés elé kerülő témákat beszélték meg. Jobb szó a vita, mert szenvedélyes hangú hozzá­szólások után kristályosodott ki a végrehajtó bizottság ál­láspontja, ami lényegében egyelőre csak javaslat. A végrehajtó bizottság tehát azt javasolja a váro­si tanácsnak, hogy figyelem­be véve a lakosság rohamo­san növekvő anyagi terheit — köztük a különféle adókat, áremeléseket — 1989. janu­ár 1-jével szüntesse meg a városi tanács a településfej­lesztési hozzájárulást. A vb-n Baja Ferenc elnökhe­lyettes azzal egészítette ki az elfogadásra javasolt ötle­tet, hogy tartsák fenn az ön­kéntesség elvét és akik lo­kálpatriotizmusuk okán és pénztárcájukhoz mérten megengedhetik maguknak, fizessék továbbra is a tehót, de csak önkéntesség alap­ján. 1986-ban 1990-ig tartó ér­vénnyel fogadta el a tanács a tehót. Eddig közel 27 mil­lió forinttal gyarapodott a tehó révén a város kasszája, bár még sok a hátralék. A tanács lépéselőnyben van, mert minden, a tehőra ala­pozott fejlesztést megvaló­sított, vagy folyamatban van. Így például ebből fe­dezték a Malomkertben az idősek klubja, a sportcsar­nok előtti parkoló, a Kör­te utcai, a butykai iskola, az örökösföldi óvoda, a váro­si tv, a Hímesben lévő, a sós- tóhegyi és a Ságvári kertvá­rosi ABC-áruház, a malom- kerti szolgáltatóház, az Al­ma utcai orvosi rendelő, a nyírszőlősi útépítés, a Bod­rogi út építésének egy ré­szét, valamint járdára, par­kosításra, fásításra költötte a tanács a tehóból származó pénzt. Azt viszont a végrehajtó bizottságból többen is meg­fogalmazták, hogy akik a múlt év december 31-ig ese­dékes tehót nem fizették be, azt az érvényben lévő tanácsrendelet alapján köte­lesek megtenni. A tehó kö­telező jellegének esetleges eltörléséről a legközelebbi tanácsülésen hoz döntést a tanácstagság. (t k.) A tiltakozási akció után „Valamit tennünk kellett../’ — mondja a szakszervezeti vezető Előző két lapszámunk­ból ismert, hogy me­gyénkben a szakszerve­zetek a hétfői munka­kezdésre tiltakozó meg­mozdulásokat szerveztek. Kedden akciójuk értéke­lésére kértük Tóth Gé­zát, az SZMT vezető tit­kárát. — Mindenekelőtt a félre­értések elkerülése érdéké- ban azt kell elmondanom — kezdte —, hogy a tiltakozást az alapszervezetek kezde­ményezték, melyet az SZMT funkciójából fakadóan fo­gott össze. Az ágazati szak- szervezetek vezetői már a múlt héten jelezték, hogy a gyárakban, üzemekben, in­tézményekben dolgozók han­gulata az áremelkedések be­jelentése után feszült. Kifo­gásolják, hogy egy sor do­logban nincs előrelépés, bi­zonytalanság uralkodik, az emberek aggódtak a várható áremelés miatt. Sokan meg­fogalmazták, ígéretekből volt elég. A társadalmi poli­tikai testületek előtt jó né­hányszor felvetették gond­jaikat, jelentősebb ered­mény nélkül. Javasolták, hogy adjunk az eddigieknél jóval nagyobb nyomatékot véleményünknek. Mi figye­lembe vettük ezen alapszer­vezetek igényeit, s megpró­báltunk felelősségteljesen dönteni. Volt aki sztrájkot akart — nem tíz perces mun­kabeszüntetést —,. s volt, aki a tiltakozás legjobb módját a levélben látta. Szavazásra tettük fel a kérdést, s így választottuk az újságban is megjelent formát. Örömünkre szolgál, hogy sikerült a múlt héten tapasz­talt felháborodott, olykor szélsőséges hangulatot meg­felelő keretek között tartani. Az akció minden csatlakozó üzemben, gyárban szervezet­ten zajlott le. A kedd délig telefonon, telexen kapott in­formációk szerint, több mint hatvanezer dolgozó nevében jelezték az alapszervezetek, hogy egyetértenek levelünk tartalmával, tíz perces kés­leltetett munkakezdésre pe­dig tíz megyei vállalatnál került sor. Most, utólag is azt mon­dom, a levél megfogalma­zásával és közzétételével jó döntést hoztunk: anyagi kárt nem okoztunk, vala­mit azonban tennünk kel­lett, hogy végre nyomaté­kot adjunk megyénk gond­jainak, az itt élők aggodal­mának, felhívjuk a figyel­met Szabolcs-Szatmár hal­mozottan hátrányos helyze­tére, arra, hogy itt már ed­dig is sokan létminimumon, vagy annak közelében él­tek. (k. é.) I XLVI. évfolyam, 9. szám ÁRA: 4,30 FORINT 1989. január 11., szerda _____I Kulcsár Kálmán expozéja Az Országgyűlés üléstermében.

Next

/
Oldalképek
Tartalom