Kelet-Magyarország, 1989. január (46. évfolyam, 1-26. szám)
1989-01-11 / 9. szám
MA A KM Kisvárdán (4. oldal) Fórum olvasóink leveleiből (7. oldal) Az alkotmány módosításáról, az egyesülési jogról, valamint a gyülekezési jogról Tanácskozik az Országgyűlés Berecz János és László Béla felszólalása Kedden délelőtt 10 órakor az 1988. december 20- án megkezdett ülésszak munkáját folytatta az Országgyűlés. A tervezett napirend szerint a képviselők megvitatják az alkotmány módosításáról, az egyesülési jogról, valamint a gyülekezési jogról szóló törvényjavaslatot. Az Országgyűlés megtárgyalja a Ház ügyrendjének módosításával összefüggő kérdéskört. Az ülésteremben foglalt helyet Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács elnöke, Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, Németh Miklós, a Minisztertanács elnöke. A keddi munkanapot megnyitó Stadinger István Ház-elnök üdvözölte a közlekedési, hírközlési és építésügyi tárca vezetőjét, a parlament munkájában miniszterként először részt vevő Derzsi Andrást. Ezután Pesta László ismertette a december 22- én berekesztett ülésszak óta érkezett új interpellációkat és kérdéseket. Ezt követően Kulcsár Kálmán igazságügy-miniszter tartotta meg — a három törvényjavaslatot együtt tárgyaló — expozéját. A politikai rendszer változását nem csak a gazdasági reform sikeres kibontakoztatása teszi elkerülhetetlenné; a most beterjesztett törvényjavaslatok az új alkotmány megalkotásának részét alkotják, de nem helyettesítik az új alkotmányt — hangsúlyozta elöljáróban. A továbbiakban kifejtette: a politikai rendszer átalakulásának indokai azonban még két másik folyamathoz is elvezetnek. Egyrészt a magyar társadalom modernizációja nem fejlődhet tovább egy autoritativ jellegű politikai rendszer keretei között. A nemzetközi tapasztalatok is jelzik, de logikai alapon is könnyen belátható, hogy a modernizáció második, tehát az automatikus továbbfejlődésre épülő, az egységes gazdasági-politikai világrend- szerbe sikeresen beilleszkedő folyamata olyan kreativitást, az energiák mozgósítását, az egyének és csoportok innovatív erejének felhasználását, a tudás minden területén való alkalmazását igényli, amely csak minden részében demokratikusan felépített és működő, tehát a társadalom enwgiáinak kibontakozást engedő politikai rendszerben lehetséges. Másrészt: a szocialista politikai rendszer korábbi meghatározott történeti körülmények között kialakult modellje nem képes a politikai mozgásoknak, folyamatoknak, feszültségeknek, konfliktusoknak a társadalom fejlődése érdekében való további kezelésére. A társadalom megváltozott, sok tekintetben kinőtt nem csupán az elmúlt négy évtized viszonyaiból, hanem halványulnak azok a történeti múltba vezető összefüggések is, amelyek közepette ez a politikai rendszer működhetett, ha diszfunkcionális következményekkel is. Mit jelent a második megállapítás? — tette fel a kérdést. — A politikai rendszer átalakítása alapvetően olyan új alkotmánnyal teljesülhet ki, amely képes társadalmunk átalakulását úgy kifejezni és a korábbi folyamatoknak olyan keretet adni, amely egyúttal beintegrál az európai alkotmányfejlődés fő vonalába és reintegrál a magyar alkotmányfejlődés folyamatába. Kontinuitást őriz meg tehát történeti múltunkkal is. Ez az alkotmány készül; az Országgyűlés Alkotmányozó Bizottsága megkapta már az első, nyers koncepcióját. Ha a munka gyorsul is, az Országgyűlés novemberi ülésszakán elhangzottaknak megfelelően, a társadalmi vitában is tökéletesedett szöveg legkorábban 1989 végén kerülhet az Országgyűlés elé. — Ha most az alkotmány módosítását kérem a tisztelt Országgyűléstől, ezzel nem kívánom megzavarni az új alkotmány előkészítését; még kevésbé gondolok arra, hogy ezekkel a módosításokkal helyettesítsük az új alkotmányt. Azt azonban ki kell jelentenem, hogy a módosításokat a kidolgozandó alkotmány szellemében kérem, s azokban az elemekben, amelyekre előterjesztést teszek, már az új alkotmány képe rajzolódik fel. Hozzáteszem, tisztelt Országgyűlés, hogy az új alkotmány elfogadásáig a kormány nem kívánja már kérni a jelenlegi alkotmány további módosítását. Egy eset kivételével. Az új választójogi törvény kidolgozását megelőzően — különös tekintettel a társadalmi vita tanulságaira' is — határoznia kell a Tisztelt Háznak egy-két olyan kérdésben, amelynek eldöntése nélkül ez a törvény nem dolgozható ki. Márpedig ,a választójogi törvény elkészítése nem halasztható az alkotmány elfogadása utáni időre, mert a választások előkészítésének időigénye ezt engedi meg. Kulcsár Kálmán bejelentette: a kormány legkésőbb március 31-ig be fogja terjeszteni a bizalmatlansági indítványra vonatkozó alkotmánymódosítást, illetve az ehhez kapcsolódó törvénytervezetet. — Az .alkotmánymódosításról szóló most benyújtott törvényjavaslat az alkotmánybíróság létrehozásához, a népszavazás törvényi szintű szabályozásához elengedhetetlen, valamint az Ország- gyűlés ügyrendjének korszerűsítése, az egyesülési jogról és a gyülekezési jogról szóló (Folytatás a 2. oldalon) A termékeinek több mint a (elét tq£és piacon értékesíti az új évben a Kisvárdai Ruhaipari Szövetkezet. Egyik nagy megrendelőjük Szaúd-Arábia, ahová fiúöltönyöket szállítanak. Képünk Nagy Árpádné és Márton Éva speciális gépekkel gombot varr az öltönyökre, (elek) B nyíregyházi tanáes >b javasolja: Legyei öakénles a teli Maradjon-e a tehó, vagy sem? Egyebek közt ezt a kérdést is vitatták tegnap a Nyíregyházi Városi Tanács Végrehajtó Bizottságának ülésén, amikor a soron következő tanácsülés elé kerülő témákat beszélték meg. Jobb szó a vita, mert szenvedélyes hangú hozzászólások után kristályosodott ki a végrehajtó bizottság álláspontja, ami lényegében egyelőre csak javaslat. A végrehajtó bizottság tehát azt javasolja a városi tanácsnak, hogy figyelembe véve a lakosság rohamosan növekvő anyagi terheit — köztük a különféle adókat, áremeléseket — 1989. január 1-jével szüntesse meg a városi tanács a településfejlesztési hozzájárulást. A vb-n Baja Ferenc elnökhelyettes azzal egészítette ki az elfogadásra javasolt ötletet, hogy tartsák fenn az önkéntesség elvét és akik lokálpatriotizmusuk okán és pénztárcájukhoz mérten megengedhetik maguknak, fizessék továbbra is a tehót, de csak önkéntesség alapján. 1986-ban 1990-ig tartó érvénnyel fogadta el a tanács a tehót. Eddig közel 27 millió forinttal gyarapodott a tehó révén a város kasszája, bár még sok a hátralék. A tanács lépéselőnyben van, mert minden, a tehőra alapozott fejlesztést megvalósított, vagy folyamatban van. Így például ebből fedezték a Malomkertben az idősek klubja, a sportcsarnok előtti parkoló, a Körte utcai, a butykai iskola, az örökösföldi óvoda, a városi tv, a Hímesben lévő, a sós- tóhegyi és a Ságvári kertvárosi ABC-áruház, a malom- kerti szolgáltatóház, az Alma utcai orvosi rendelő, a nyírszőlősi útépítés, a Bodrogi út építésének egy részét, valamint járdára, parkosításra, fásításra költötte a tanács a tehóból származó pénzt. Azt viszont a végrehajtó bizottságból többen is megfogalmazták, hogy akik a múlt év december 31-ig esedékes tehót nem fizették be, azt az érvényben lévő tanácsrendelet alapján kötelesek megtenni. A tehó kötelező jellegének esetleges eltörléséről a legközelebbi tanácsülésen hoz döntést a tanácstagság. (t k.) A tiltakozási akció után „Valamit tennünk kellett../’ — mondja a szakszervezeti vezető Előző két lapszámunkból ismert, hogy megyénkben a szakszervezetek a hétfői munkakezdésre tiltakozó megmozdulásokat szerveztek. Kedden akciójuk értékelésére kértük Tóth Gézát, az SZMT vezető titkárát. — Mindenekelőtt a félreértések elkerülése érdéké- ban azt kell elmondanom — kezdte —, hogy a tiltakozást az alapszervezetek kezdeményezték, melyet az SZMT funkciójából fakadóan fogott össze. Az ágazati szak- szervezetek vezetői már a múlt héten jelezték, hogy a gyárakban, üzemekben, intézményekben dolgozók hangulata az áremelkedések bejelentése után feszült. Kifogásolják, hogy egy sor dologban nincs előrelépés, bizonytalanság uralkodik, az emberek aggódtak a várható áremelés miatt. Sokan megfogalmazták, ígéretekből volt elég. A társadalmi politikai testületek előtt jó néhányszor felvetették gondjaikat, jelentősebb eredmény nélkül. Javasolták, hogy adjunk az eddigieknél jóval nagyobb nyomatékot véleményünknek. Mi figyelembe vettük ezen alapszervezetek igényeit, s megpróbáltunk felelősségteljesen dönteni. Volt aki sztrájkot akart — nem tíz perces munkabeszüntetést —,. s volt, aki a tiltakozás legjobb módját a levélben látta. Szavazásra tettük fel a kérdést, s így választottuk az újságban is megjelent formát. Örömünkre szolgál, hogy sikerült a múlt héten tapasztalt felháborodott, olykor szélsőséges hangulatot megfelelő keretek között tartani. Az akció minden csatlakozó üzemben, gyárban szervezetten zajlott le. A kedd délig telefonon, telexen kapott információk szerint, több mint hatvanezer dolgozó nevében jelezték az alapszervezetek, hogy egyetértenek levelünk tartalmával, tíz perces késleltetett munkakezdésre pedig tíz megyei vállalatnál került sor. Most, utólag is azt mondom, a levél megfogalmazásával és közzétételével jó döntést hoztunk: anyagi kárt nem okoztunk, valamit azonban tennünk kellett, hogy végre nyomatékot adjunk megyénk gondjainak, az itt élők aggodalmának, felhívjuk a figyelmet Szabolcs-Szatmár halmozottan hátrányos helyzetére, arra, hogy itt már eddig is sokan létminimumon, vagy annak közelében éltek. (k. é.) I XLVI. évfolyam, 9. szám ÁRA: 4,30 FORINT 1989. január 11., szerda _____I Kulcsár Kálmán expozéja Az Országgyűlés üléstermében.
