Kelet-Magyarország, 1989. január (46. évfolyam, 1-26. szám)
1989-01-11 / 9. szám
2 Kelet-Magyarország 1989. január 11. Folytatja munkáját az Országgyűlés (Folytatás az 1. oldalról) törvényjavaslatok előkészítése során felmerült és szükségessé vált, illetőleg a honvédelmi kötelezettségen alapuló alternatív polgári szolgálat bevezetését lehetővé tevő módosításokat tartalmazza. Emellett a javaslat a gyakorlatban felmerülő igényeknek megfelelően az alkotmány módosításával lehetőséget kíván adni arra, hogy város és község is létrehozhasson közös tanácsot — mondotta Kulcsár Kálmán, majd részletesen indokolta a módosításokat. — Az alkotmánybíróság létrehozásához, illetőleg az alternatív katonai szolgálat bevezetéséhez az alkotmány módosítása mellett természetesen külön törvény megalkotása, illetve a honvédelmi törvény módosítása is szükséges. Ezért a rájuk vonatkozó rendelkezések hatályba léptetését a javaslat külön törvényre bízza. Ez egyebek közt azt is jelenti, hogy en-* nek a törvénynek a hatályba lépéséig az alkotmányjogi tanács továbbra is 'működik. A részleteket meghatározó és egyúttal az említett módosításokat hatályba léptető törvények benyújtása legkésőbb a nyári ülésszakon várható — mondotta az igazságügyminiszter. Ezután az egyesülési jogról szóló törvényjavaslatot taglalta. Mint mondotta: ez a javaslat a gyülekezési jogról beterjesztett törvényjavaslattal együtt a politikai rendszer reformjában, ezen belül jogállamiság kiteljesítésében az első konkrét jogalkotási lépésnek tekinthető. — Az egyesülési és a gyülekezési jog két olyan egymáshoz szorosan kapcsolódó szabadságjog, amelynek szabályozása alapvetően meghatározza az állampolgároknak . a közéletben, való részvételét. szabályozásuk tartalma pedig a társadalom demokratizmusának fontos mércéje. Az egyesülési jog és a gyülekezési jog az emberek elidegeníthetetlen joga, amelyek demokratikus társadalomban csak olyan ésszerű korlátozásoknak vethetők alá, amelyek a társadalom és tagjai védelme érdekében szükségesek. Ebből következően a szabályozás alapeszméje az, hogy e szabadság- jogok sem tekinthetők abszolút. vagyis korlátozhatat- lan jognak, ám gyakorlásukat csak a büntetőjog által védett érdekek, illetőleg mások jogai és szabadsága korlátozhatja. — A törvényjavaslat abból az alapelvből indul ki, hogy az egyesülési jog alapvető szabadságjog, amelyet nem az állam „adományoz”, hanem a népszuverenitásból következően mindenkit — bármilyen feltétel és megkülönböztetés nélkül — megillet. Tartalmát a javaslat úgy határozza meg, hogy az egyesülési jog alapján mindenkinek joga van ahhoz, hogy másokkal szervezeteket, a szervezet szervezettségi szintjét el nem érő közösségeket hozzon létre, illetőleg azok tevékenységében részt vegyen. E tekintetben a tervezett szabályozás nem ír elő semmiféle szervezeti forma- kényszert, az alapítókra bízza, hogy milyen típusú szervezetet kívánnak létrehozni. — E szervezetek minden olyan tevékenység végzése céljából létrehozhatók, amely összhangban áll az alkotmánnyal és amelyet törvény nem tilt. E tekintetben a javaslat mindössze két konkrét korlátot állít fel: az egyik, hogy az egyesülési jog alapján fegyveres szervezet nem hozható létre. Ez aligha szorul részletesebb magyarázatra. A másik, hogy társadalmi szervezet elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenység végzése céljából nem alapítható. Ennek indoka az, hogy az ilyen célú személy- egyesülések a gazdasági társaságokról szóló törvény alapján jöhetnek létre. A korábbi szabályozáshoz képest a javaslat lényegesen egyszerűbben szabályozza az egyesülési jog alapján létrejövő szervezet megalakítását. Mindössze három feltételt ír elő a megalakuláshoz; ezek a következők: legalább tíz alapító tag mondja ki a szervezet megalakitását, állapítsa meg az alapszabályát, válassza meg ügyvezető és képviseleti szerveit. Ezt követően kérhető a társadalmi szervezet nyilvántartásba vétele. A nyilvántartásba vétel azonban nem a megalakulás, hanem a jogi személlyé válás feltétele. A bíróság által — A javaslat értelmében a társadalmi szervezet működésének törvényességét az ügyészség ellenőrzi, ám az ügyészség jogköre az ellenőrzésen túlmenően csak arra terjed ki, hogy felhívja a társadalmi szervezetet a törvényes állapot helyreállítására, illetőleg, ha ez nem következik be, a törvényesség helyreállítása céljából a bírósághoz fordulhat. A bíróság döntési jogköre — a törvénysértés jellegétől függően — széles skálán mozog, a társadalmi szervezet törvénysértő határozatának megsemmisítésétől a társadalmi szervezet feloszlatásáig terjed. A továbbiakban a politikai pártokra vonatkozó szabályozásról szólt. Emlékeztetett arra, hogy a javaslat nem határozza meg a kizárólagosság igényével az egyesülési jog alapján létrejövő szervezetek fajtáit, csupán — példálózó jelleggel — felsorol néhányat. Ebből következik, hogy a javaslat rendelkezései minden, az egyesülési jog alapján létrejövő szervezetre vonatkoznak. Hangsúlyozta : az egységes és egyenlő szabályozásra törekvés azonban nem hagyhatja figyelmen kívül azt a társadalmi realitást, hogy e szerve- , zetek között társadalmi jelentőségüket, funkcióikat, politikai súlyukat tekintve jelentős különbségek vannait. Ez teszi indokolttá a politikai pártra és a szakszervezetre vonatkozóan részben eltérő szabályok megállapítását. A javaslat deklarálja, hogy az egyesülési jog alapján politikai párt is létrehozható. A politikai párt az egysülési jog alapján létrejövő szervezetek kiemelkedő fontosságú, számos sajátos jegyet magán hordozó típusa. E sajátosságok egyike, hogy a politikai pártra vonatkozó részletes szabályozás tártál - mát a politikai rendszerben betöltött szerepe, a képviseleti rendszer és a választási rendszer szabályozása alapvetően befolyásolja. — Ezért a politikai pártokra vonatkozó teljes szabályozás kialakítása nem ragadható ki a politikai rendszernek az új alkotmány keretében történő komplex újraszabályozásából. Mindezekre figyelemmel a javaslat szerint a politikai pártnak a társadalomban be— A demonstráció, a tüntetés természeténél fogva nagyobb teret ad a demagógiának, mint a megfontolásnak, ezért esetleg felületesen közvetítheti a politikai „üzenetet”, ha mindenképpen figyelmeztetésnek is értékelhető. Az is világos azonban, hogy ha hosszabb szünet után nyílik meg a lehetőség a gyülekezésre, a demonstrációra, természetszerűen válik, legalábbis egy időre, a végső eszköz helyett kézenfekvő, szinte meggondolás nélkül alkalmazott eszközzé. Mindezzel nem kívánnám lefokozni a jelentőségét, hiszen említettem már, hogy egyik legfontosabb szabadtörténő nyilvántartásba vétel ebből következően nem tagadható meg, ha az alapítók a törvényben előírt feltételeknek eleget tettek. — A javaslat a korábbi szabályozáshoz viszonyítva ú j elvekből vezeti le az egyesülési jog alapján létrejövő szervezetek feletti állami felügyelet szabályozását. Megszünteti annak a lehetőségét, hogy az államigazgatási szervek a társadalmi szervezetek felett bármiféle általános jellegű törvényességi vagy szakmai felügyeletet gyakoroljanak. töltött szerepére az alkotmány rendelkezései lesznek az irányadók, s ezzel összhangban lehetséges néhány, a jelenlegi javaslattól eltérő rendelkezés, a politikai párt megalakulásának, nyilvántartásba vételének, felügyeletének, valamint megszűnésének szabályait tartalmazó külön törvény megalkotására. E törvény kimunkálása megkezdődött. A továbbiakban a gyülekezési jogról szóló törvényjavaslatban foglaltakat indokolta meg Kulcsár Kálmán. — Hatályos jogrendszerünkben a gyülekezési szabadsággal kapcsolatos jogi szabályozás szűk körű, kizárólag a gyülekezési szabadsággal foglalkozó jogszabályunk egy 1945-ben kiadott belügyminiszteri rendeletén kívül — nincs. Ez a belügyminiszteri rendelet is elavult rendelkezéseket, jogrendszerünkben ma már ismeretlen jogi fogalmakat tartalmaz, ezért a javaslat hatályon kívül helyezi. — A gyülekezés jogi szabályozásának megoldatlansága nyilvánvalóan összefügg azzal, hogy á gyülekezés, a tüntetés, a felvonulás ugyan a politika „kezdetlegesebb” eszközei közé tartozik — egyik neves külföldi politikakutató szerint az utcai demonstráció nagyjából ugyanazzá vált a polgárok számára, mint a sztrájk a munkások számára, végső eszköz tehát, mely akkor veendő igénybe, ha már más lehetőségek kimerültek —, mégis bizonyos politikai kultúrákban, amelyek sajátos fejlődésük miatt több teret adnak a hangulatoknak, adott esetben az erőszaknak, amelyekben nem alakultak ki a politika fejlettebb „csatornái” és a racionális politikai cselekvésre való készség társadalmi alapjai kevéssé fejlettek, éppen mert ezen a fokon a demonstrációk könnyen erőszakossá fajulhatnak, a politikai cselekvés e formáit a hatóságok gyanakvással fogadják, igyekszenek elimi- nálni, így gyakorlati jelentőségük is túlnő a politikai kifejezés más lehetőségeihez képest. Fejlettebb, vagy mondjuk inkább: más politikai kultúrában is inkább a politikában az érdekérvénye-- sítést tekintve hátrányos helyzetben lévők . folyamodnak ehhez az eszközhöz. ságjognak tartom, csak éppen érzékeltetni szeretném a szabályozása körül kialakult vita mélyebb összefüggéseit. — Általánosságban megállapítható, hogy napjainkban az alapvető emberi jogok — köztük a gyülekezési jog — gyakorlásának korlá- tozhatatlansága sehol a világon maradéktalanul nem érvényesül. Nem érvényesülhet már csak azért sem, mert a legfontosabb társadalmi és állami érdekek, nemkülönben mások jogainak és szabadságának védelméről egy állam sem mondhat le. Ezt követően így folytatta: a gyülekezési jog gyakorlásának korlátja a javaslat szerint az, hogy nem valósíthat meg bűncselekményt, vagy bűncselekmény elkövetésére valló felhívást, valamint nem járhat mások jogainak és szabadságának sérelmével. E jog gyakorlásának szinte minden alkotmányban és a nemzetközi jog által is rögzített további alapfeltétele a békés jelleg. A vitában megjelent az a számomra, a jogász számára furcsán hangzó érv, miszerint ez a „mások jogaira és szabadságára” való hivatkozás már csak azért is értelmetlen, mert a gyülekezési jog eleve csak mások sérelmével valósítható meg. Hiszen például az utcai közlekedés, az embereknek ama „jogát”, hogy közlekedjenek, kivétel nélkül minden de- mostráció zavarja. Az ilyen érvelés számomra keveset mond. Arról nem szólok, hogy ez a kitétel ugyanabban az egyezségokmányban szerepel, amelynek más cikkelyeit egyetértőén hivatkozzák az előbbi nézetet han- goztatók; hiszen vagy elfogadunk egy okmányt vagy nem. De üres az érvelés, mert ennek alapján csupán egyetlen jog lenne, mások jogai sérelmére tekintet nélkül gyakorolható: a gyülekezés. S mi indokolná ezt? Miért kellene elviselni a nyilvánvaló többségnek az aránytalan jogsérelmet? Mert, ha már a vitában a közlekedésre hivatkoztak, hadd idézzem fel a javaslat 6. paragrafusának (1) bekezdését, amely éppen „a közlekedés rendjének aránytalan sérelmével járó” gyülekezésről szól. De általánosabban: minden joggal lehet élni, és lehet visszaélni. S itt nyilvánvalóan az arányokról, a különböző jogok egyeztetéséről, s adott esetben a joggal való visszaélésről van szó. — Annak érdekében, hogy A határozathozatal után ügyrendi kérdésként elfogadták a képviselők, hogy az egyesülési és a gyülekezési jogról szóló törvényjavaslatot együttesen tárgyalják. Elsőként Huszár István (Országos Lista), a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára kért szót. Elmondotta, hogy a két törvénytervezetnek a HNF által szervezett társadalmi vitáján körülbelül ötvenezren vettek részt, nyilvánítottak véleményt. Huszár István úgy foglalt állást, hogy a két törvénytervezet elfogadása nem nehezíti az új alkotmány megalkotását, ellenkezőleg, segíti azt. A két jogszabály elfogadása felfogható az új alkotmányhoz veáfető úton tett fontos lépésként. Púja Frigyes (Békés megye) nyugalmazott külügyminiszter nézete szerint korai lenne e törvénytervezetben politikai pártok létrehozásának, működtetésének lehetőségét most rögzíteni. Annál is inkább, mivel az egyesülési törvény szerint a politikai pártnak a társadalmi rendszerben betöltött szerepére az alkotmány rendelkezései irányadóak, megalakulására, nyilvántartásba vételére, felügyeletére, valamint megszűnésére pedig külön törvényt kell alkotni. Púja Frigyes álláspontja szerint a jelenlegi tervezet ily módon felborítaná a törvényalkotás helyes sorrendjét, amelyben az új alkotmány kimunkálását a párttörvény megalkotásának kellene követnie, s e két jogszabály alapján jöhetne létre az egyesülési törvény. A képviselő egyébként kétségbe vonta azt is, hogy a társadalom szélesebb rétegei valóban igénylik a politikai pártok létrehozására vonatkozó szabálypontot. Tóth Antal (Bács-Kiskun a gyülekezési jog törvényesen és rendeltetésszerűen gyakorolható legyen, a javaslat a gyülekezési jog gyakorlását, ha az közterületen történik, előzetes bejelentésekhez köti. Ennek a bejelentésnek azonban nem az a célja, hogy az államigazgatási szerv a rendezvényt engedélyezze. A gyülekezési jognak, mint alapvető szabadságjognak a gyakorlása ugyanis nem igényel előzetes közigazgatási hozzájárulást. A bejelentés azonban lehetőséget ad arra, hogy az államigazgatási szervek — elsősorban a rendőrség — felkészüljenek a gyülekezési jog gyakorlására, illetőleg a közrend, a közlekedés zavartalanságának a biztosítására. — A javaslat megfelelő garanciát nyújt a gyülekezési jog szabad gyakorlásának védelme érdekében ugyanis a rendezvény megtartását megtiltó határozat ellen közvetlenül a bírósághoz lehet fordulni. A bíróság — ha azt indokoltnak tartja — megváltoztathatja a köz- igazgatási szerv döntését. — Egy rendezvény megszervezése és annak megtartása a szervezők részéről fokozott figyelmet, gondosságot és ezzel együtt felelősséget igényel. Ennek megfelelően a rendezvény rendjének megteremtése elsősorban a szervező feladata, ebben azonban kérésére a rendőrség, és más arra illetékes szervek is közreműködnek. Végezetül azokról a javaslatokról szólt Kulcsár Kálmán, amelyeket mérlegeltek ugyan, de végül is elvetésük tűnt célszerűnek. Ügy vélekedett, hogy a javaslat a demokrácia érvényesülését, a véleménynyilvánítás szabadságának előmozdítását, a közéleti aktivitás széles körű kibontakozásának elősegítését szolgálja. Ennek alapján kérte, hogy az Országon.) a megyei rendőr-főkapitányság helyettes vezetője hangsúlyozta azt a véleményét, hogy most, a politikai, gazdasági reformok időszakában a közrend, a közbiztonság fenntartása hazánk egyik legalapvetőbb érdeke, politikai és gazdasági fejlő1 désünk kedvező nemzetközi megítélésének legfontosabb feltétele. A rendőrség a reformnak és a rendnek egyaránt híve, e kettő feltételezi egymást, míg az anarchia a nem kívánt szélsőségekhez szolgálhat alapul. Bállá Éva (Budapest) hangsúlyozta, hogy a Parlament feladata olyan törvények megalkotása, amelyek valós társadalmi igényekre épülnek, és biztosítják a fejlődéshez szükséges feltételeket. Ennek szellemében fogalmazta meg javaslatait Bállá Éva tíz képivselőtársá- val együtt. A két törvénytervezethez 18 pontos módosító javaslatot nyújtottak be. A jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság hat javaslatukkal egyetértett, azok bekerültek a testület jelentésébe. A bizottság és a minisztérium érveit tudomásul véve, több javaslattal elálltak a képviselők, ám ötöt továbbra is fenntartanak. Szükségesnek tartják, hogy az egyesülési törvény egységes kritériumok alapján rendelkezzen minden társadalmi szervezetről. így a pártról is. Ezért ellenzik a pártokra vonatkozó külön törvény megalkotását. Czoma László (Zala m.) elmondta: a törvénytervezetek országos vitájában nemegyszer megfogalmazódott az a kívánság, hogy az egyesülési törvényben szabályozzák a pártok működését, s ne alkossanak erre külön „párttörvényt”. Ezzel kapcsolatban határozottan leszögezte: az alulról építkező társadalom gyűlés a benyújtott törvényjavaslatokat fogadja el. Bölcsey György (Budapest), a Jogi, Igazgatási és Igazságügyi Bizottság titkára fűzött szóbeli kiegészítést Kulcsár Kálmán expozéjához. A testület helyesnek tartja, hogy a törvény általában a pártokra is vonatkozik, ugyanakkor egyetértettek azzal, hogy a pártokra — kiemelt szerepükre tekintettel — szülessen külön szabályozás. Südi Bertalan (Bács-Kis- kun megye), a jánoshalmi Petőfi Mezőgazdasági Termelőszövetkezet párttitkára az alkotmány tervezett módosításával kapcsolatban aggályát fejezte ki a 27. szakasz megkurtítását célzó indítvánnyal szemben. Eszerint ugyanis ki kellene hagyni az interpellálhatok köréből a Legfelsőbb Bíróság elnökét. A képviselő szerint a Parlament jelenlegi jogállásából következően alkotmányjogilag és az érvényben lévő alkotmány normatíváit tekintve is jogi korlátot állítana önmaga hatásköre elé, ha nem teszi lehetővé a bírói szervezet munkájának interpellációval történő ellenőrzését. Dr. Kulcsár Kálmán igazságügyminiszter válaszában azt kérte, hogy az eredeti miniszteri javaslatot fogadják el. Először azt a részkérdést bocsátotta szavazásra, amely a Legfelsőbb Bíróság elnökének interpellálhatóságára vonatkozott. Arra az elnöki kérdésre, hogy ki fogadja el a miniszteri indítványt, 249-en szavaztak igennel, 65-en nemmel, 33-an pedig tartózkodtak. A javaslat tehát nem kapta meg a szükséges minősített többséget. Ezután tette fel szavazásra Stadinger István az egész — a részkérdésben már eldöntött — alkotmánymódosítási javaslatot. Ezt a képviselők 345 szavazattal elfogadták. valamennyi alapegysége csak egységes normatívák, illetve elbírálás alapján működhet egészségesen. A képviselő kérte, hogy az Országgyűlés vesse el Púja Frigyesnek azt az indítványát, hogy a jelenlegi törvénytervezet ne ismer je el a politikai pártok alapításának lehetőségét. Szentágothai János (Országos Lista) a két törvény- tervezetről kiemelte, hogy azok a szocializmus minden tekintetében lejárt, úgynevezett sztálini ihletésű politikai és társadalmi modelljével való radikális szakítás irányába mutatnak. Az akadémikus hangsúlyozta: elérkezett az ideje annak, hogy a monolitikus hatalmat fölváltsa a magyar társadalom konstruktív politikai irányait képviselő pártok egymást ellenőrző kormányzati rendszere. Végezetül azt javasolta, hogy vegyék ki törvénytervezetből a negyedik paragrafust, vagy fogalmazzák át a második pontját: a politikai társadalomban betöltött szerepére az alkotmány rendelkezései az irányadóak. A másik megoldás pedig, kötelezze az Ország- gyűlés a kormányt arra, hogy a politikai pártok bejegyzésére és működtetésére vonatkozó törvényjavaslatát még az 1989. évi nyári szünet előtt hozza meg, s ez így legkésőbb 1989. július 1-jéig érvénybe léphessen. Ezután az elnöklő Stadinger István bejelentette: a törvényjavaslatokhoz több felszólaló nem jelentkezett, ezért javasolta a képviselőknek, hogy napi munkájukat fejezzék be. Szerdán reggel 9 órakor az Országgyűlés az egyesülési jogról, valamint a gyülekezési jogról szóló törvényjavaslatok tárgyalásával — folytatja munkáját. Politikai párt is létrehozható Á gyülekezés alapvető szabadságjog Vita a törvényjavaslatokról
