Kelet-Magyarország, 1988. december (45. évfolyam, 286-311. szám)
1988-12-10 / 294. szám
2 Kelet-Magyarország 1988. december 10. A „Ki mit tud?" győztesei Egyiptomban Teyeháton a szfinx lábánál Hazaérkeztek kéthetes egyiptomi útjukról a „Ki mit tud?” győztesei. Mint ismeretes, a nemes versengés legjobbjai egyiptomi körutazáson vehettek részt. A hetvenöt tagú csoport közel tele szabolcsi volt, hisszen a Cimborák, a Nyírség táncegyüttes és a Tóth ikrek az első helyezést szerezték meg, és természetesen ők is utazhattak a több évezredes történelemmel és kultúrával rendelkező, sajátos természeti-földrajzi viszonyairól híres afrikai országba. Demarcsek Györgyöt, és Bodnár Zoltánt a Nyírség táncegyüttes két tagját kértük meg, hogy osz- szák meg élményeiket olvasóinkkal. — Az utazásról csak felsőfokon lehet beszélni — tolmácsolják a többiek véleményét is a táncosok. — Csodálatos utazásokon vehettünk részt, megtekinthettük Egyiptom leghíresebb nevezetességeit. A „Ki mit tud?” győzteseit sűrű program fogadta. Megérkezésük másnapján már Memphisbe és Szakkárába vitték el őket, az Óbirodalom fővárosába, a piramisok vidékére. A körutazásnak talán ez a kirándulás marad a legemlékezetesebb eseménye, hiszen a csoport egyetlen tagjának sem volt még hasonló látványban része. Egyébként — mint modták — talán ilyenkor a legnagyobb ott az idegenforgalom, a húsz fok körüli egyiptomi télben európai ember számára kellemes az idő, nem úgy mint a nyári 40—50 fokos meleg. Apropó, az idő! Az egyiptomiak nem kis megrökönyöPiramis, szfinx, teve — hamisítatlan egyiptomi pillanatkép. déssel nézték a vállalkozó kedvű magyar fiatalokat, amikor megfürödtek a 18 fokos Földközi-tengerben. A piramisok nyújtotta élményhez fogható az Egyiptomi Múze-' um megtekintése is. Itt őrzik ugyanis a fáraók kincsei között például Tutankhamon megtalált aranyait is, köztük a 110 kilós aranykoporsót és a híres halotti maszkot. A fiatalokat elvitték Luxorba, az Űjbirodalom fővárosába is, amely csak 40 ezres városka. Többek között a szfinxek láthatók errefelé, és a közeli karnaki templom maradványai. A hely monumentálisán lenyűgöző. A több mint száz hektáros terület építményeiben a vendégek a csodálatos fény- és hangjáték kíséretében ismerkedhettek meg Egyiptom hatezer éves történelmével. Elképzelhető, milyen meglepetés, mikor a sötétben a kivilágított szfinx „megszólal”. Emlékezetes élmény marad a hatalmas asszuáni gát megtekintése és egy nílusi csónakázás is. Természetesen a sivatag folytó közelségére is rácsodálkoztak a magyarok. Annál is inkább, mivel egy hosszú autóbuszút azon keresztülvezetett. De a sok buszozás mellett alkalom nyílott a „sivatag hajójának” kipróbálásra, a tevegelésre is. A győzteseket megkülönböztetett ellátásban részesítették. Elegáns szállodákban laktak, finom ételeket kóstolhattak. A vendéglátóknak, a Magyar Televíziónak és a Pen- ta Toursnak még arra is volt gondja, hogy zsebpénzt adjon a vendégeknek. Egy alkalommal fel is léptek Kairóban, a Szovjet Kultúra Házában. Egyébként, mint mesélik, a magyarokról jó véleményük lehet az egyiptomiaknak, legalább is ők így érezték. (bodnár) A stáb lemerevedett Nagy Feró, a garáziester „Itt a Garázs, olyan mint a darázs!” Kevés műsornak van olyan éles visszhangja, mint a Garázsnak, amely július óta minden szerdán este fél hétkor kezdődik a rádió Petőfi adóján. Nagy Ferót, a műsor vezetőjét, a „botránybandaként” kezelt Beatrice együttes énekesét kérdeztük arról: miért éppen őt bízták meg ennek a vezetésével? Hogyan kezdődött az egész? — Nem tudom miért pont engem bíztak meg. Megkeresett a rádió illetékese, hogy nem vállalnám-e egy olyan műsornak a vezetését, amely a fiatalok társadalmi problémáin igyekszik segíteni. Elvállaltam. A műsor nem kábítószerellenes, hanem olyan keretek között tartjuk: mindenki csak annyit fogyasszon belőlük, amennyivel nem teszi tönkre magát. A ragasztószer, a kábítószer persze minden módon káros és ezekre egyértelmű, hogy semmi szükség. Azon azonban már érdemes elgondolkodni, hogy egy vadkenderből sodort cigaretta, vagy egy pohár pálinka ártalmasabb-e? — Nagyon sok szülő, pedagógus nem szereti a Garázst, féltik a gyerekeket a megnyilvánulásaidtól. — Magyarországon mindig van egy réteg vagy éppen egy korosztály, akinek éppen nem tetszik valami. Majd tíz év múlva jön a már ismert szöveg: „Akkor a legjobb meggyőződésünk szerint döntöttünk.” Már régen el kellett volna dönteni, mi nálunk a hiba, és ki miben hibás. Az a nagy baj, hogy sokan csak akarnak segíteni, de nem tudnak. Pontosan ez a borzasztó. Gondold el: nálunk a veszélyeztetett fiatalok száma ma 300—400 ezer. Ez nem hiba, hanem bűn, hogy ide jutottunk. — Milyen visszajelzéseid vannak a fiataloktól a műsorról ? — A mi szemszögünkből kis dolgok, de a számukra rettentően nagyok. Sokaknak már az is elég, ha csak meghallgatja őket valaki, vagy kapnak egy ilyen-olyan je-t. Hetente 200—250 levelet kapunk. Szűcs Alfréd és Füchse! Tibor segítségével válaszolok valamennyire, a szerdai telefonügyelet alatt pedig állandóan keresnek. Tudom, hogy a harmincperces Garázs nagyon keveset tehet a fiatalok társadalmi problémáinak segítésére, de amit tudunk, mi megteszünk. Az már más téma: jó lenne, ha más fórumokhoz is ilyen nyíltan, ennyi bizalommal fordulhatnának a gyerekek. — Nem ritkán még e legedzettebb hallgatóidat is megdöbbented. Egyszerűen bejelented: ma nem köszönsz, megkéred a hallgatóidat, hogy ma ne írjanak, vagy éppen a Polip rockújság egyik szerkesztőjéből csinálsz hülyét, azáltal, hogy keresetlen egyszerűséggel megkérdezed tőle: „Te mit ülsz itt?” Miért teheted ezt meg, Feró? — A műsor előtti napon az ötéves kisfiam azzal lepett meg, hogy reggel így szólt: „Ma nem köszönök neked.” Én pedig elgondolkoztam ezen, és végül is, ha nem köszön, hát nem köszön. Ma már persze köszön, mert működik nála a társadalmi reflex. Amikor arra kértem a gyerekeket, hogy ne írjanak, az azért volt, mert egyszerűen csak jöttek és jöttek a levelek. Márpedig, ha nem tudunk legalább pár sort válaszolni nekik, akkor nincs értelme az egésznek. Érdekes egyébként, hogy amikor ezt bemondtam a mikrofonba, a szerkesztőstáb lemerevedett. Hogy képzelem én azt, hogy nem szolgáljuk ki a hallgatót? Aztán mégis lement a Garázs ... A Polip szerkesztője régi barátom, benne volt a játékban. — Nem titok, hogy a műsort kedden veszitek fel, és szerdán pedig telefonügyeletet tartasz. Ez alatt az egy nap alatt mennyire „vágják” meg a Garázst? — Ha arra vagy kíváncsi, hogy mennyire cenzúrázzák — semennyire. Hiszen akkor veszítene varázsából. Pedig a rádió vezetői kapnak éppen eleget miattam illetékes helyekről. Száraz Attila Á posto közleménye az előfizetőknek Lakáscímre küldik a többletátutalást A napilapok, egyes heti- és havilapok 1989. január 1-jétől történő árváltozásával kapcsolatosan tájékoztatásul közöljük, hogy a postahivatalok az előfizetések módosítását, esetleges lemondását az előfizetők igényei szerint hajtják végre. A postahivatalok a december utolsó munkanapjáig beérkező igénymódosításokat 1989. január 1- jétől alkalmazzák. Az OTP-átutalási betétszámla útján fizetők 1989. első negyedévi díjösszegét a posta már 1988. december hónapban megkapja az OTP-től. Ennek következtében a módosító vagy lemondó előfizetők részére a többletátutalások ösz- szegét az előfizetést nyilvántartó postahivatal a lakáscímre kiküldi, visszafizeti, mely várhatóan 1989. január 15-ig megtörténik. Addig is kérjük az előfizetők szíves türelmét és megértését. Debreceni Postaigazgatóság VAROSKÖRZETI förum. Hétfőn, december tizenkettedikén a Hazafias Népfront megyei bizottságának 20 és 21-es számú körzeti bizottsága városkörzeti fórumot szervez a nyíregyházi 12-es számú Általános Iskola előcsarnokában. (Vécsey köz 27.) A fórumon a lakóhelyi, lakóterületi problémákat vitatják meg a résztvevők. Kezdési időpont: 17 óra 30 perc. A ’ felvetett kérdésekre a városi tanács vezetői és a körzet tanácstagjai válaszolnak majd az érintetteknek. CsereQdülés és tapasztalatgyűjtés Magyar tankönyveket vittek Ungvárra Előbb felejthetetlen csereüdülés nyáron, majd pedagógusok látogatása jelezte, mind szorosabb a kapcsolat az ungvári magyar középiskola és a nyíregyházi 9-es számú általános iskola között. Az MSZBT-tagcsoport és a nyíregyházi 9-es kezdeményezésére együttműködési szándékukkal megkeresték a testvérváros magyar középiskoláját. Ennek két éve és azóta 50—50 gyermek nyaralt a vendéglátók szervezésében a másik félnél. Most újabb állomásához érkezett a kétoldalú kapcsolat: december 5—7-e között kilenc ungvári pedagógus érkezett Nyíregyházára. Számos területét mutatták meg a nyíregyháziak az oktatónevelő munkának. Óralátogatáson ismerkedtek meg a mi oktatási formáinkkal. Sőt, a két ország történetében bizonyára először: tankönyveket vittek tőlünk, amelyeket az ungvári iskolában segédeszközként használhatnak. — Bár a tahterv végrehajtása a Szovjetunióban is törvény — magyarázza Aljohin György, az ungvári Zalka Máté középiskola igazgatója —, azért a pedagógusaink jelentős szabadságot, magyarul szabad kezet kapnak, miként akarják az ismeretekre megtanítani a gyerekeket. Elsőtől nyolcadikig beosztották a vendégeket óralátogatásra. Az alsóban magával ragadta őket a Zsolnai-féle nyelvi-kommunikációs módszer hatékonysága, az egyik ungvári kollega már tavaly hozzákezdett a program alapján a tanításhoz. Az eredmény felülmúlta a várakozást, így most már szélesebb körben alkalmazhatják a nálunk is népszerű módszert. — Nekem a tanulók órai foglalkoztatása tetszett, egyetlen percre sem unatkozott senki. A csoportmunka olyan lehetőség, amelyben a jobb és a gyengébb képességű gyermek egyaránt kaphat neki megfelelő feladatot — hallottuk Szabó Árpádtól. Ladányi György matematika—számítástechnika szakos tanár és Mihalkó Márta igazgatóhelyettes az iskolán kívüli programokat emelte ki és azt, hogy a két iskola közti együttműködés nem a formalitásokban mutatkozik meg. A 9-es iskola nevelői december 12-től viszonozzák az ungvári kartársak látogatását. (T. K.) Iskolapadban az ungvári tanárok a nyíregyházi Iskolában. Kárvallott vásárlók a butikokban Hiányzik a kezelési étmutató Van annál bosszantóbb, amikor a butikban megvásárolt méregdrága ruhanemű az első mosásnál tönkremegy? A keserű vásárlói tapasztalatokat jól ismerik a megyei tanács kereskedelmi felügyelőségének munkatársai. Nemrég tíz magánkereskedő (butikos és vásározó) áruját vizsgálták meg: van-e a divatos holmikon minőségi tanúsítvány, kezelési útmutató, vagy textil-KRESZ? Am a tízből nyolc kiskereskedő zsákbamacskát kínált a vásárlóinak, és ezzel megszegte törvényes kötelezettségét, hogy portékájáról felvilágosítsa a vevőit. így reklamáció esetén alkalmanként felelősséget sem vállal. Meghökkentő a vizsgálat egyik megállapítása: a vásárlóit: és a kiskereskedők közül sokan nem ismerik a Belkereskedelmi Minisztérium és az Ipari Minisztérium együttes rendeletét, amely rendelkezik arról, hogy a belföldi termelő által forgalomba hozott ruházati termékeket el kell látni használati, kezelési útmutatóval és minőségtanúsítvánnyal. Ez a kettő a megfelelő vásárlási tájékoztató. A butikokba betérő vásárTermény begyűjtők Bár korábban magatartásuk ellen kifogás nem merült fel. a tavalyi év végétől kezdve aligha lehet makulátlannak nevezni a két tizenhét éves tiszadadai fiatalembert. M. Árpádot és M. Dezsőt. Novembertől februárig egyre-másra követték el bűncselekményeiket ,.rendszeres anyagi haszonszerzésre törekedve”. Volt, akinek már megtérült a kára, volt, aki a tárgyaláson ezt nem kérte, de még így is mintegy nyolcezer forintot kell megfizetniük. Általában hármasban indultak útnak, de társuk, T. G. még gyermekkorú. így nem büntethető. Tiszadadai udvarokat látogattak meg. Pár zsák búzával, tengerivel, krumplival megrakodva indultak tovább. de a tyúkok, kacsák sem voltak biztonságban tőlük. Szereztek kisbaltát. hétvégi házból horgászbotot és fejszét, evőeszközöket, fűrészt is. Módszerükhöz tartozott a lakat leverése, a deszkafal kibontása, az ablak benyomása. A Nyíregyházi Városi Bíróság mindkét vádlottat (akik egyébként, bár az általános iskolát nem fejezték be. tisztességesen kerestek segéd-, illetve alkalmi munkásként) lopás bűntettében és vétségében találta bűnösnek. Mindkettejük büntetése egy év fogház, három év próbaidőre felfüggesztve és M. Árpád esetében öt-, M. Dezsőnél pedig háromezer forint mellékbüntetés, és kötelesek a már említett károkat megtéríteni. Az ítélet jogerős. lók ritkán kíváncsiak a divatholmi minőségére, mert azt hiszik, ha csillagászati az ára, akkor osztályon felüli áru. Van, amikor silány férc- munka, csak látszatra szép. Csalókák maguk a kelmék, a divatpulóverek fonalai is, néha mást mutatnak, mint amik. Ezt a ravasz kereskedő — ha nincs az árun részletes tájékoztató — kihasználhatja, és az értékénél jóval drágábbán adja el. A vásárlónak érdeke, hogy jogait érvényesítse, kérjen kezelési útmutatót és minőségtanúsítványt, mert vita esetén így igazolhatja magát, hogy az előírásnak megfelelően bánt a holmival. Papír nélkül könnyebb A minőségtanúsítás egyébként a gyártó kisiparos kötelessége volna, de a kivételek inkább erősítik a szabályt, ugyanis a termékeiket gyakran csak úgy hajlandók átadni a kiskereskedőnek, ha az nem kér hozzá papírosokat. Ha mégis ragaszkodik ehhez, van más, aki a divatárut enélkül is megveszi tőle. A ruházati piacon nagy a kereslet, ma mindent el lehet adni! Az érdekek így „rugalmasan közelítenek”, a gyártó nem tünteti fel a nevét, nem vállal garancia és felelősséget a munkájáér a kiskereskedő pedig lei feljebb egy semmi tmond használati utasítást mellék« a butikáruhoz. Ellenőrző vizsgálat esetén pedig mélye hallgat arról, hogy melyi kisszövetkezettől, gmk-tó kisiparostól szerezte be (í milyen feltételekkel) az ári ját. Hol a vásárlók könyve? Sajnos, egyértelmű, ho( mindennek a vásárlók a ká vallottjai. A közhiedelem új tartja, hogy akik butikok! járnak vásárolni, nagyc gazdagok, tudják vállalni terheket. De a tapasztalat a mutatja, hogy nem így va A butikban vásárlók töbl sége kispénzű ember, a hosszú hónapokon át me. spórolt pénzéből vesz eg egy divatos holmit, amit \ selni akar hosszú ideig. Ne is tudja, hogy a kiskeresk dőnek, (ugyanúgy, mint állami vállalatnak) kötele sége őt a vásárlói tájékozt tóval felvilágosítani áru minőségéről, tulajdonság! ról, kezelési előírásairól. B tikjában jól látható helyre' kell tenni a vásárlók kön vét, amibe beírhatja minős gi kifogásait, ha pedig vé képp nem egyeznek, akk a kiskereskedőnek kötele sége a KERMI-től szakvél ményt kérni. Mindez tulajdonképpen magánkereskedőnek érdé is, hiszen ha árujáért ne vállal felelősséget, nem i gad reklamációt, lassan elk rülik a vásárlók ... Tóth M. Ildi
