Kelet-Magyarország, 1988. december (45. évfolyam, 286-311. szám)
1988-12-10 / 294. szám
1988. uecember 10. Kelei-Magyaxország átauuk»SessemeiFeszültségektől terhes munkaerőpiac tiltkéntket A Bessenyei Társaság a napákban két jeles kutatónak, Biró Ferencnek és Belo- horszky Ferencnek átadta a Bessenyei-emlékérmet. (A kitüntetést évente 'két olyan személynek ítélik oda, akik sokat tesznek megyénk nagy szülötte műveinek gondozá- sáórt, írásainak, gondolatainak széles körű megismertetéséért.) Biró Ferenc 1937-betn szü- letett Szentesen. Szegeden járt egyetemre 1955—1960 között. 1969 Óta az MTA irodalomtudományi intézetében tudományos csoportvezető, s közben az ELTE-n is tanít. Kutatási területe a felvilágosodás története. A XVIII. századdal még egyetemi hallgatóként jegyezte el magát. Ma is azt vallja, hogy e korszaknak két olyan, Kant által megfogalmazott tétele van, amely örökérvényű: „Merj gondolkodni!”; „Az ember nem lehet eszköz.” A felvilágosodás magyar- országi mozgalmának kezdete vonzotta leginkább. Az 1770-es évtized új korszaknak bizonyult; ezt a kort elemezte doktori disszertációjában, meiy később könyv alakban is megjelent. (A fiatal Bessenyei és íróbarátai). Bessenyei Biró Ferenc szerint radikális fordulatot hozott a gondolkodásban, valóságos „világnézeti válságot,” ugyanis a francia forradalom legradikálisabb eszméit szólaltatta meg. E gondolkodás végterméke lett 'kulturális programja. Belohorszky Ferenc átveszi » Bessenyei-emlékérmet. programtervezetét Császár elfogadta doktori disszertációnak. Belohorszky Ferenc harmadéves korában doktorált, egy évvel a szakvizsga előtt. Indulását elhivatás- szerűnek tartja, hiszen addig nyelvésznek készült. 1930-ban pályázat útján került a nyíregyházi evangélikus gimnáziumba. A me- gyeszekhelyen azonnal belkapcsolódott az irodalmi életbe: Fehér Gábor, Téger Béla, Szohor Pál asztaltár- saságához tartozott. Ekkor határozták el a Bessenyei- album kiadását, később Belohorszky Ferenc megjelentette az író kisebb költeményeit is. Azt tervezte, hogy módszeresen feldolgozza a testőríró életművét. 1944-ig aktívan részt vett a Bessenyei Kör életében. Ettől kezdve újból hasznát vette gyógyszerésztudásának: a felszabadulás után ismét patikus lett. (Igaz, 1963-ban hívták a Vasvári, majd a Zrínyi Gimnáziumba — ő azonban nemet mondott.) Ma, 83 évesen szelleme élénk, stílusa friss, minden mondata gazdag irodalmi tapasztalatokról vall. Bessenyeiről szóló írásai a kutatás alapművei közé tartoznak. Néhány éve még elképzelhetetlennek tűnt, hogy munkanélküliségről beszéljünk. A teljes foglalkoztatottság — mint a szocialista társadalom rendíthetetlen alappillére — a gazdasági kényszer- intézkedések nyomán csorbát szenvedett. A leépítések, átszervezések, szanálások során sokak munkahelye veszélybe került. Szerda délelőtt, 9 óra 40 perc. Néhány fiatal bebocsátásra várakozik a nyíregyházi munkaerő-szolgálati és szervező iroda folyosóján. Idegesek kicsit és feltűnően türelmetlenek. Van, aki már egész otthonosan mozog, hisz nem először jár itt. . . Mindenesnek hívták Elsőként egy magas, szőke hölgyet szólítok meg. Zárkózott egyéniség, nem szívesen beszél saját dolgairól. Rövid kitérő után egy mély lélegzet, és nekikezd: — Tizenegy éves munkaviszonnyal a hátam mögött jutottam ide. A .Vasváriban érettségiztem, majd adminisztrátorként helyezkedtem el egy vállalatnál. Később kórházi asszisztens lettem. A fizetésem alig érte el a 3000 forintot. Ügy döntöttem, változtatok. Átmentem az Agro- berhez, ahová „mindenesnek” hívtak, de egy nap után otthagytam. Egész egyszerűen nem azt csináltam, amit előzőleg megbeszéltünk. Egy álló napig bőgtem az eset után . . . Azóta már több helyen is próbálkoztam, de mindhiába. Ahová felvennének, még annyit sem fizetnek, mint az előző helyemen. Több, mint egy hónapja vagyok munkanélküli. Van egy 8 éves kisfiam, jelenleg a szüleimnél lakom. Nyugtalan, ideges vagyok a jövőm miatt. Éjszakánként, ha lehunyom a szemem, munkahelyről álmodom. Nyílik az ajtó és a hölgy belép, miközben újabbak érkeznek. Jámbor Aranka Kemecséről jött, 19 éves. Kereskedelmi szakmunkás- képzőt végzett. Egy évig dől„Munkahelyről álmodom...” Az egyiknek sikerül — a másiknak nem gozott a fővárosban eladóként. Családi okok miatt hazaköltözött. Szeretne a szakmájában elhelyezkedni. Korábban már járt itt, de azóta sem sikerült munkahelyet találnia. Tóth Erika Demecser- ből utazott a megyeszékhelyre. Két éve fejezte be az általános iskolát: vés, ács...) és a vasipari szakmák (lakatos, esztergályos ...) A legtöbb fejtörést azonban a 14—16 éves korosztály okozza számunkra. Őket jogszabály is védi. Nem dolgozhatnak 2 műszakban és nem végezhetnek nehéz fizikai munkát. A demográfiai hullám tetőzése nyomán százat útján próbálkoznak. Telítettség mutatkozik a mezőgazdasági gépészek megyei elhelyezkedésében. Ennek tudható be, hogy sokan közülük az iparban keresik „kenyerüket”. A közgazdászokat és számviteli főiskolát végzetteket szintén be tudja fogadni a megye. — Akkor úgy gondoltam, hogy nem tanulok tovább. Egy hónapig dolgoztam a tejiparnál, mint tejleszedő. A napi bejárásom nehézségekbe ütközött, ezért kénytelen voltam megválni a vállalattól. Már közel egy éve nincs munkahelyem... Mit tehet a feszültségekkel és problémákkal terhes megyei munkaerőpiacon az ügyfelek érdekében a munkaerő- szolgálati és szervező iroda? Erről beszél az iroda vezetője Rusin József: Nyolc osztállyal is nehéz — Megközelítőleg egyhar- mada bonyolódik le a megyei munkaerő-forgalomnak irodánk közvetítésével. Sajnos az iskolázatlanság, a szakmai végzettség hiánya megnehezíti az elhelyezkedést. Segédmunkások közül 10 jelentke- zőből jó, ha egynek tudunk valamilyen lehetőséget ajánlani, még ha a 8 osztálya meg is van. Hasonló a betanított munkások elhelyezkedési aránya is a megyében. Kevesebb gond mutatkozik a szakmunkásoknál. Megyénk országos átlagban a 3. legnagyobb szakmunkás- képző bázis, tehát évente meghatározott arányban jelentkezik ez a réteg a munkaerőpiacon. Ennek ellenére munkába állásuk jóval kevesebb feszültséget hordoz magában — Vannak szakmák — emeli ki az iroda vezetője —, ahol túlkínálat jelentkezik. Példaként említhetem az autóvillamossági szerelő vagy autófényező szakmákat. A másik véglet pedig az. ahol hiány mutatkozik. Ezek az építőipari szakmák (kőműmuk várhatóan emelkedik majd. Átlcép zés, oktatás Nehéz elhelyezkedni gimnáziumi érettségivel is. Különösen akkor, ha lányról van szó és szellemi munkát szeretne végezni. Nyíregyházán még akad is ilyen munkahely, de kisebb városainkban, — Fehérgyarmaton, Kisvárdán vagy Vásárosnamény- ban — már-már lehetetlen. További gondok forrása lehet, hogy sok helyütt szerződéses munkaviszonyt létesítenek a fiatalokkal, melynek lejárta után ismét elhelyezkedési problémák adódhatnak. Előnyösnek mondható a közgazdasági szakközépiskolát végzettek helyzete, számukra az átlagosnál több munkahely kínálkozik. A felsőfokú végzettséggel rendelkezők közül kevesen kopogtatnak be, ők inkább pályá— A munkaviszonyban nem állók részére — esélyeik javítása érdekében — átképzési tanfolyamokat szervezünk, felmérve a hiányszakmákat és a fogadóképes keresletet. Ennek keretében idén 11-en számítógép-kezelői. operátori végzettséghez jutottak. Az érintettek átképzési támogatást kaptak és az oktatás költségeit az állam viselte. Jelenleg szervezési stádiumban van egy D kategóriájú autóbuszvezetői tanfolyam indítása. A kiírásra 71-en jelentkeztek, közülük 50-en feleltek meg az előzetes orvosi vizsgálatokon. Folyamatban van pályaalkalmasságik elbírálása. Akik „kihullanak a rostán”, de egy alacsonyabb fokozatú pályaalkalmassági vizsgán megfelelnek, E kategóriájú tehergépkocsi-vezetői tanfolyamon vehetnek részt. A vizsgálatok eredménye december közepén válik ismertté, így várhatóan január második felében kezdődik majd a képzés — mondta végezetül Rusin József. Csonka Zsolt Biró Ferenc jelenleg a korszak monográfiáján dolgozik, amely Faludytól Csokonaiig tárgyalja a magyar irodalom történetét: csaknem 400 Lap, a nagydoktori értekezés anyaga, már kész. ö a Bessenyei kritikai kiadás fő szervezője, lelkes irányítója: eddig már megjelent „A holmi”, a „Prózai művei (1802— 1804)”. 1989-ben várható a „Színműveik” című kötet, később pedig a „Rómának viselt dolgai” és a „Tarimenes utazása” is. Nyíregyházához a Bessenyei Társaságon 'keresztül kötődik: amikor majd a Színműveik kötet szakmai vitájára kerül sor, (amelyet a Bessenyei Társaság rendez,) ismét Szabodcs fővárosának vendége lesz. A másik kitüntetett, Belohorszky Ferenc 1905-ben született Újvidéken. Érettségi után három évig a budai lyógyszertárban gyakornokos- kodott. Itt találkozott Kosztolányival, aki elolvasta Adyról írott dolgozatát, azt mondta neki:„öcsém, minek vagy te patikus? Az ember szabad akar lenni! Vagy úgy lehetsz szabad, ha elveszed a tulajdonos lányát, vagy ha vásárolsz magadnak egy patikát. Eredj a bölcsészkarra!” És Belohorszky Ferenc megfogadta a tanácsot: magyar—német szákra iratkozott be. 1929-ben Császár Elemér professzor vezetésével kezdett el Bessenyeivel foglalkozni. A filozófusról írott Sajtot vagy sajtót? 5 ajtót vagy sajtót? Ez itt a kérdés — mondta Stohanek — miközben csörgette zsebében az aprót. Hányaveti véleményem, miszerint az attól függ, mire éhes, úgy suhant el a feje mellett, hogy füle- botját sem mozgatta. Mondta tovább a monológot: — Szomszéd, az engem momentán nem érdekel, hogy 26 ezerért adják négyzetméterét a lakásnak. Az sem izgat különösebben, ha látom a tévéhíradóban, hogy a képaukción egy festmény kikiáltási ára potom háromszázezer forint. Azt a festményt nem nekem kiáltják ki. Viszont az bánt, hogy miként a róka kiénekelte a holló szájából a sajtot, ugyanúgy az árhivatal most kiénekelte kezemből a sajtót. Felborult a napirendem. A biológiai órám máris másként ketyeg. — Ne mondja . . . — De mondom. Amióta világ a világ, mindig úgy kezdtem a napot, hogy fogtam a sajtot meg a sajtót és leültem reggelizni. Amíg a sajtot ettem, addig a sajtót faltam. Különösen mostanában. — Tele volt szenzációval? — Egy frászt. Tele volt sajtóhibával. Ha találtam egy kedvemre való sajtóhibát, abban én egész napos örömöm leltem. Legutóbb is azt írja a kedvenc lapom, hogy kipróbálták az új sószórót és az „megfe- leltt” a követelményeknek. — Na és? — Megfeleltt. Két t-vel a végén! — A múltidő jele a két t. És ennek örült maga egész nap? — Nem a két t-nek, hanem a programnak. Mindenekelőtt felhívtam a szerkesztőséget. Kioktattam a főszerkesztőt. Aztán levelet írtam az Akadémiának, a tévének. Ott megy az a műsor, hogy Álljunk meg egy szóra. Délután felszólaltam a lakógyűlésen, hangsúlyozva, hogy ne pazaroljuk a vizet, a villanyt és a t-betűket. Este írtam a Lúdus Matyinak, felhívtam Bencédy professzort és értekeztem vele a helyes írásról. Nem rossz, gondoltam. Unalmas élet a nyugdíjasélet és valóban öröm, ha a sajt mellett a sajtó ilyen egész napos elfoglaltságot ad. De mibe kerülhet egy ilyen szórakozás? Nem állom, megkérdezem: — Mennyi? — Mi mennyi? — Hát a levélpapír, a bélyeg, a telefonköltség, a toll, meg a tinta és miegyéb? — Nem tintázok! Bélyeget a borítékra nem ragasztok, telefonálni meg a szomszédba megyek. Apropó, magának van telefonja? — Nincs. Ha lenne is letagadnám. Egyébként, hagyja már abba a pénz- csörgetést, az agyamra megy. Minek csörgeti? —- Azért csörgetem, mert még nem döntöttem, sajtot vagy sajtót vegyek. Egyek vagy szórakozzak? Négyharminc nekem sok. 4 sajtot ajánlottam. Végre nyugta lesz egy főszerkesztőnek, az Akadémiának, a professzornak és így tovább. Stohanek sajtot vett és estig élt bennem a tudat, ma egy jót cselekedtem. Este csengettek. Stohanek jött és az mondta, ha már kiolvastam, adjam neki az újságot. Mit tehettem. Reggel viszont megkérdeztem: „Talált valami hibát?" Kiderült, bele se nézett az újságba, mert azonmód eladta féláron a harmadik szomszédnak. Így lesz új lakása. Potom 26 ezerért négyzetméterenként. Seres Ernő Saovjet kamionok is segítik as alma elszállítását a HUN* GAROFRUCT tuzséri telepéről. Képünk: amíg megraknak egy kamiont, addig egy kis eszmecserét folytatnak a saovjet kamionosok. (E. E. felv.l Ennyi a gyorshír, amelyhez azért még kívánkozik némi kiegészítés. Szólni kell — példának okáért — arról, hogy a kezdeményezők számítanak rá: mindazok csatlakoznak majd a társasághoz, akik (az alapítókhoz hasonlóan) felelősséget éreznek anyanyelvűnkért és viselkedéskultúránkért. Felhívásuk szerint szándékuk az, hogy „az egész országra kiterjedően olyan szellemi mozgalom létesüljön, amely a mindennapok egyik legfontosabb teendőjének anyanyelvűnk védelmét és ápolását tekinti, tudva azt, hogy ezzel egyszerre sok mindent szolgál: a hazához tartozást, a múlt hagyományainak ápolását, a nevelés nagy ügyét, a reform szellemét”. Ne bogozzuk most, nyelvünk elgazosodásában ok-e, avagy okozat a családok el- szótlanodása, a trágárság burjánzása, a sivár nyilatkozatnyelv terjedése, a szókincs riasztó szűkülése, a dadogó fogalmazás. A végkövetkeztetés így is, úgy is egy: tiszte gondolatok világos közlésére van szükség, ma inkább, mint valaha. Ennek eszköze pedig a nyelv, amelyet — épp az iméntiek érdekében — ápolnunk, gondoznunk kell, mint jó gazda a kertjét; megszabadítani a fejüket újra és újra felütő gyomoktól, a már említett trágárságtól, a bürokrata stílustól, a fölöslegesen is, nyakló nélkül használt, előkelősködő, tudálékoskodó idegen kifejezésektől. Ezért szólít cselekvésre, csatlakozásra a most alakuló társaság. A család, az iskola és a társadalom érdekét egyaránt szolgáló felhívás remélhetően visszhangra talál megyénkben is. (gönczi) Megszabadulni a gyomoktól Mozgalom anyanyelvűnkért Az Anyanyelvet Ápolók Társasága tartja ma alakuló ösz- szejövetelét Budapesten, a Hazafias Népfront székhazában. A HNF elnöksége mellett működő beszéd- és magatartáskultúra bizottság, a Művelődési Minisztérium, a Pedagógus Szakszervezet, az Országos Pedagógiai Intézet és az Országos Közművelődési Központ bábáskodik az új társaság születésénél.