Kelet-Magyarország, 1988. december (45. évfolyam, 286-311. szám)

1988-12-10 / 294. szám

Összehívták a Központi Bizottság ülését A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságá­nak ülését a Politikai Bizott­ság december 15-ére össze­hívta. A testület időszerű po­litikai kérdéseket vitat meg Berecz Jánosnak, a Központi Bizottság titkárának előter­jesztésében. E téma megtár­gyalásáról a Központi Bizott­ság az előző, november 22-i ülésén döntött, amikor elfo­gadta azt a javaslatot, hogy soron következő ülésén a párttagságot, a társadalmat foglalkoztató néhány alapve­tő belpolitikai kérdésben fog­laljon állást. A kormányzati munka kor­szerűsítésére vonatkozó ja­vaslatot Németh Miklós, a Minisztertanács elnöke ter­jeszti a Központi Bizottság elé. A testület Grósz Károly főtitkár előterjesztésében sze­mélyi kérdéseket is megvitat. XLV. évfolyam, 294. saám ÄRA: 2,20 FORINT 1988. december 10., szombat Vila a segélyről A SZOT elnökségének ülése Pénteken ülést tartott a Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöksége. A tes­tület megtárgyalta a munka­nélküli-segély rendszerének állami elképzeléseit. Az el­nökség változatlanul már EZREK A ROMOK ALATT munkálatok a földrengés után 1989-től szükségesnek tarta­ná, hogy a biztosítás és a se­gélyezés rendszere egymásra épüljön, tudomásul veszi azonban, hogy ennek feltéte­lei a jövő év elejéig nem te­remthetők meg. Ezért támo­gatja, hogy 1989-ben — át­meneti megoldásként — az eddiginél szigorúbb feltételek mellett kibővítsék a munka­nélküli-ellátásra jogosultak körét. A szigorítások mértékét azonban a testület több kér­désben is kifogásolta. így például ellenzi azt, hogy a munkanélküli-segélynek ne legyen minimális mértéke. Azzal sem ért egyet, hogy olyan új munkahely elfoga­dására kötelezzék a segély­ben részesülőket, ahová a be­járás, illetve a hazautazás együttesen akár napi 3 órát is igénybe venne. Hangsú­lyozta továbbá, hogy megol­dást kell keresni az első munkahelyet nem találók, vagy az egy éven túl is mun­ka nélkül maradók megélhe­tésének biztosítására is. Lencsehegyi robbanás Folytatódik a vizsgálat Folytatódik a vizsgálat a lencsehegyi bányában történt robbanás okainak kiderítésé­re. Vasárnap a bánya vala­mennyi föld alatti térségében szüneteltetik a termelést, le­állítanak mindennemű mun­kát. Ezen a napon úgyneve­zett szimulációs méréseket végeznek a bánya különböző pontjain, hogy megállapítsák, milyen gázkiáramlások tör­ténhetnek a felszín alatt. Az őszi BNV-n nagydíjat kapott Pódium kozmetikum­család rövid időn belül kedveltté vált a fogyasztók kö­rében. A Caola Kozmetikai és Háztartásvegyipari Vál­lalat 1. számú gyárában felkészültek a karácsony élőt- ti. várhatóan megnövekedett Igények kielégítésére. Ké­pünkön: automaták töltik a Pódium sprayt. Év végi hajrá üzemeinkben A csöbútor Kanadába készül Alig három hét múlva, az utolsó számlák leadásával kezdődik az év végi zárás. Ezért decemberben megkez­dődik a szokásos hajrá, hi­szen ha az árut még az idén legyártják és elszállítják, annak ellenére, hogy esetleg az összeg átutalása áthúzó­dik a jövő évre, még az Otthontalanná vált leninakániak. (Tudósításunk a 4. olda­lon) Móricz Zsigmond Színház: Mérleg előtt A z év végéhez közeled­ve mind több mező- gazdasági nagyüzem­ben körvonalazódik a kép: mennyire voltak eredménye­sek azok az erőfeszítések, amelyeket annak érdekében tettek, hogy tagságuk jöve­delme, életszínvonala növe­kedjék. Gaál Ferenc, a me­gyei tanács vb mezőgazda- sági és élelmezésügyi osz­tályvezetője ahhoz adott se­gítséget, hogy a megyei mérleg elkészülte előtt kap­junk adatokat: tájegysé­günk milyen zárszámadás­nak néz elébe. Az évindításnak jó alapot adott az 1987-es ősz. A ki- sebb-nagyobb aszály ellené­re minden eddiginél jobb magágyba kerültek az őszi kalászosok. Nagy szerepe volt a kedvező pénzügyi le­hetőségeknek is, hiszen 1987 rekordév volt, egymilliárd 125 millió forint volt az ágazat tiszta nyeresége. A szabályozóváltozások önmagukban 25—30 száza­lék jövedelemelvonást je­leztek előre már abban az időpontban, amikor a ha­tárt még a tavalyi hó fedte. Az elvonás kompenzálása rendkívüli erőfeszítéseket igényelt a gazdaságoktól és nem is mindegyiknek sike­rült ez. Amíg másutt a tengeri fölött megkondult a vész­harang és más kultúrákból is lényegesen elmaradtak az átlagok a várttól, itt egyre- másra születtek a rekordok. Az időben és jó minőségben elvégzett munka meghozta gyümölcsét. A finanszírozá­si nehézségek a betakarí­táskor is kísérték a mező- gazdaságunkat. Nagy volt és ma is jelentős a tőke­hiány, pedig nálunk, ahol rendkívül magas a kister­melés és a tsz-ek nagy ré­sze szegénynek minősül, ez súlyos probléma. Sok termelőszövetkezet­ben erre az évre értek be azok az erőfeszítések, ame­lyeket ennek bevezetésére tettek. Megkezdődött a ter­melési szerkezet és a föld- hasznosítás további módo­sítása. A gabonafélék és a kalászosok területe tovább csökkent, emelkedett vi­szont a napraforgó és a fe­hérjenövények vetésterüle­te. Ezek jobban megfelel­nek adottságainknak és ami fontosabb a piac aktuális igényeinek is. Az árnyaltabb kép kiala­kításához azonban tudni kell: az állattenyésztés ter­melése megtorpant, sőt az alaptevékenységen kívüli te­vékenység növekedési üte­me sem a „régi”. Ennek el­lenére elmondható: a bruttó termelési érték a tavalyit 8 százalékkal haladja meg, a tavalyelőttit pedig néggyel. Mégpedig változatlan áron számolva, tehát az inflációt kiiktatva. Nyereségben megismételhető a tavalyi egymilliárd körüli érték. Várhatóan 18 helyett „csak” 7—8 gazdaság fut mínusz­ba. Ennyivel azonban még­sem szebb a kép. Az ered­mények mögött ugyanis sú­lyos feszültségek húzódnak meg. A gazdaságok egyhar- mada még a kedvező lehe­tőségek ellenére sem volt képes megszilárdítani hely­zetét. A tartalékok és a va­gyon felélése tette lehetővé azt, hogy egyáltalán felszí­nen maradhattak. Esik Sándor Kárpátalján járt az elmúlt napokban a Nyíregyházi Mó­ricz Zsigmond Színház társu­lata, ahol több fellépésük volt. Ungváron két előadást tartottak Moliere: A fösvény című vígjátékából, a fősze­repben Mensáros Lászlóval, egy verses zenés összeállítás­sal pedig Ungváron és Bereg­szászban vendégszerepeitek, Máté Eta, Csorba Ilona, Ven­nes Emmy, Simor Ottó, Bá­rány Frigyes, Kocsis Antal, Csikós Sándor, Hetey László és Pazár István mv. közre­működésével, a műsort ösz- szeállította és vezette: Hor­váth István. Megállapodást írt alá szín­házunk vezetősége az ungvári színházzal a következő öt év­■■■■hhbhmhbmh re szóló cserekapcsolatokról. Ennek értelmében a Móric Zsigmond Színház évadon­ként két alkalommal mutat be egy-egy darabot a kárpátaljai magyarlakta településeken, az ungvári színház művészei ezt nyíregyházi szereplések­kel viszonozzák. A nemzetközi kapcsolatok bővülését jelzi az újvidéki színház és a Móricz Zsig­mond Színház között szövődő barátság. Ennek első jele volt az újvidékiek itteni bemutat­kozása. A cserekapcsolatok kialakítása céljából a közeli napokban utaznak Újvidékre a színház vezetői, hogy az ot­tani fellépések lehetőségeit tanulmány ozzá k. 1988-as év bevételét növeli. Különösen érvényes ez az exportszállításokra. Decem­ber eleji hajrákörképünk ebbe a rohamtempóba kíván bepillantani. Bár a kempingtermékek (matrac, ágybetét, pumpa) előcsomagolása megkezdődött a Taurus Gumiipari Vállalat nyíregyházi gyárában, ezek­ből az év utolsó hónapjában 201 ezret szállítanak Nyugat- Európába. Az egyedi csoma­golásokat elsősorban túlórá­ban és szombatonként készí­tik. Ezen kívül 22 ország várja a gyár mezőgazdasági abroncsait, pneutömlőit és a hozzá tartozó védőszalagot. Gyártásuk folyamatos, de­cemberben főleg az USA-ba, Franciaországba és az NSZK- ba küldenek belőlük. A kes­keny nyomtávú sorközműve­lő abroncs rendeltetési he­lye pedig Anglia lesz. A Nyírség Konzervipari Vállalat terveiben szilvesz­ter előtt még 3,5 millió dol­lár bevétel szerepel. Ameri­kai vevőknek december 1-től háromezer tonna almasűrít­ményt szállítanak, míg a 700 tonna puding- és dunszt- alma Japánban, Angliában, és a skandináv országokban talál vevőre. Legújabb, NSZK-beli partnerük 900 tonna uborkára, illetve Megnyílt a Városi Galéria Egy másik művészeti ág képviseletében a Zrínyi Ilo­na Gimnázium kamarakóru­sa köszöntötte rövid műsor­ral a Nyíregyházi Városi Ga­léria pénteki avatóünnepségé­nek résztvevőit: a megye és a megyeszékhely vezetőit, a megjelent művészeket, a szép számú érdeklődőt. Baja Ferenc, a városi ta­nács elnökhelyettese szólt ar­ról, hogy bár korábban so­kan vitatták, szüksége van-e Nyíregyházának galériára, a szinte romjaiból újjászüle­tett Bagolyvár remélhetően meggyőzi a kétkedőket is. A galéria most megnyílt három kiállítását Sümegi György, a Művelődési Mi­nisztérium osztályvezetője, művészeink és alkotásaik ré- gi, szakavatott ismerője mu­tatta be. A galéria földszintjén a Jósa András Múzeum sza­bolcsi gyűjteményének anya­gából válogatott anyag lát­ható. A kortárs művészet számos jeles egyénisége kép­viselteti itt magát, Barcsay Jenőtől Hincz Gyulán át Szi- kora Tamásig. Az emeleten a hajdúsági nemzetközi művésztelep ki­állítása tekinthető meg. A tárlat az ország legrégebben meggybefőttre, valamint pritaminpaprikára kötött szerződést decemberben. A Szatmár Bútorgyárban késztermékek várják a ki­szállítást. Tálalószekrények utaznak vasúton és kamionon NSZK-ba és Ausztriába, míg heverő és franciaágy az utób­bi országba. A nagy volume­nű nigériai export után a hé­ten az utolsó szállítmányt is elviszik a rakamazi EAFA- FÉM udvaráról. A különféle vasszerkezeteket az NSZK- ban hasznosítják. A Nyíregyházi Elekterfém Kisszövetkezet csőbútorai is hosszú útra indulnak: Kana­dába asztalokat, kárpitozott székeket küldenek, az NSZK- ba pedig szerződés szerint szállítanak. Holland, NSZK-beli és svájci dohánygyáraknak küld alapanyagot a Nyíregyházi Dohányfermentáló Vállalat. A Philip Morris cég megren­delésére 480 tonna fermen­tált dohány 1,6 millió dollár értékben december 22-ig jut el az előbb említett gyárak­ba. A hagyományos Tajga la­kókocsik szovjet exportja mellett a Nyíregyházi Mező­gép Vállalat az év utolsó he­teiben hidraulika-részegysé­geket, rácsládákat és rönkha­sítógépeket készít NSZK-beli vevőknek, (m. cs.) működő, negyedszázados fes­tőtelepén született alkotáso­kat reprezentálja. A tetőtérben pedig a vá­rosi galéria állandó kiállítása kapott helyet: a Sóstói Érem­művészeti és Kisplasztikái Alkotótelep termésének egy része. A nyaranta itt mun­kálkodó művészek számos alkotásukat ajándékozták már Ny íregy házának. A gyűjtemény most végre mél­tó otthonra talált a galériá­ban, ahol az érmeket és kis­plasztikákat folyamatosan szeretnék majd bemutatni. Végezetül Sümegi György hangsúlyozta, hogy az új vá­rosi galéria a már megmére­tett értékeknek és a most született, friss, bátor, ma még szokatlan alkotásoknak egyaránt adjon bemutatkozá­si lehetőséget. Intett arra, hogy ez utóbbi műveket a közönségnek türelemmel, megértéssel kell fogadnia, az idő majd kirostálja az érték­telent. g. m. Vendégjátékok külföldön

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom