Kelet-Magyarország, 1988. december (45. évfolyam, 286-311. szám)
1988-12-30 / 310. szám
2 Keíeí.-Magyarország 1988. december 30 WienWRAMS O0OOOO A jövő éri népgazdasági terv Kiállítások Nyíregyházán A Városi Galériában, azaz a Bagolyvárban a sóstói művésztelep érmei és kisplasztikái, a hajdúböszörményi alkotótelep festményei és a Jósa András Múzeum szabolcsi galériájának válogatott képei találhatók. A Pál Gyula-teremben holnap, azaz december 31-én zárják Dévényi János festőművész tárlatát. A Váci Mihály művelődési központ fotógalériájában január 2-ig még megtekinthetők Stasys Zvirgzdas litván fotóművész felvételei. A Bujtosi Szabadidő Csarnok is helyet adott egy kiállításnak, amely Szabolcs- Szatmár megye népművészetét mutatja be. A régebbi keletű és új feldolgozású vasmunkákat, Tisza-vidéki szőtteseket, keresztszemeseket, fából készült használati tárgyakat, fazekasmunkákat a megyei művelődési központ népművészeti stúdiója és a Sóstói Múzeumfalu anyagé- bői válogatták. Oktogon címmel Hajdnfy Miklós rendező készít tv-filmet Zsolt Bélának a 30-as években játszódó színdarabjából. A film szereplői között található Garas Dezső, Pápai Erika, Harkányi Endre, Martin Márta, Rátonyi Róbert, valamint a képünkön nem látható Bán János és Miklósy György. Újévi koncert A televíziós közvetítések jóvoltából hazánkban is né- pes közönsége van a bécsiek immár hagyományos újévi koncertjének. Szűkebb pátriánkban eddig arra nem is volt mód, hogy „élőben” hallgathassunk ilyen friss, vérpezsdítő muzsikát az esztendő első napján. De most, ha minden jól megy, hagyományteremtésnek lesznek szem- és fültanúi mindazok, akik elmennek az első nyí*•HÁROM KIRÁLYOK című. életnagyságú kompozícióját az NSZK-ban található Darmstadt városának ajándékozta Morvay Zsuzsa budapesti keramikus. A művész néhány évig most ebben a városban dolgozik, alkotásaiból a napokban nyílt kiállítás a Fuchs Galériában, ahol az említett szoborcsoportot is bemutatták. A képen a művésznő és Wilfried Miilfer, a darmstadti magisztrátus igazgatója az ajándékba adott alkotás előtt. A nyíregyházi megyei-városi művelődési központ programja a következőképpen alakul az előttünk álló egy hétben: Nosztalgiadiszkó lesz a klub- kávéházban ma este 19 órától. Holnap, szilveszter napián zárva tart a művelődési központ. Szokásos szünnapjuk egyébként a kedd. tehát 3-án ezért. lesz zárva. a művelődési ház. Üjévi koncert kezdődik a hangversenyteremben január 1-jén, vasárnap 16 órakor. A Másenyka című. 1942-ben készült szovjet filmet vetíti a művelődési központ Filmmúzeuma hétfőn 17 órától. A Npsztalgia- mozi keretében csütörtökön i6 és 18 órától a Fűszer és csemege című. 1939-ben forgatott magyar filmet láthatja a közönség. A főbb szerepeket Jávor Pál. Szörényi Éva. Somlay Artur és Vízváry Mariska alakítja. Ez a film már csak azért is érdekes, mert a történetet feldolgozta a televízió is. egy hónapja sincs, hogy láthattuk a tévéjátékot. A régi film mostani vetítése tehát az összehasonlításra is alkalmat ad. Klubok, körök: hétfőn 18 órára az IBM-, szerdán szintén 18- tól a Commodore-klub és a Galaktika Baráti Kör tagjait várják. Csütörtökön tartja soron következő összejövetelét a kertbarát- és a fotóklub. Pszichológiai tanácsadás hétfőn és szerdán 17 órától van. Edzettségi szintet hétfőn és csütörtökön mérnek, aerobik is ezeken a napokon lesz. A csütörtöki diszkó 18 órakor kezdődik. egyházi újévi koncertre. A hangverseny a Váci Mihály művelődési központban lesz, és 16 órakor kezdődik, tqhát még azok is részt vehetnek rajta, akiket talpon talált a hajnal. Az újévi koncerten az alkalomhoz illő programmal, Strauss-, Brahms-mű- vekkel, közkedvelt, dallamos muzsikával szórakoztatja majd a közönséget a Nyíregyházi ifjúsági fúvószenekar Tóth Tamás és .Nagy Gyula vezényletével. Megjelent a Pedagógiai Műhely A folyóirat idei utolsó számában a nyáron megrendezett pedagógiai fórum néhány elméleti előádását olvashatjuk, továbbá az egyház és iskola kapcsolatát körüljáró. írást ad közre a Műhely. A Fórum rovat a tanárképző főiskola idei felvételi vizsgáinak tapasztalatairól számol be, és a szakmai munkaközösségek, valamint az óvodai szaktanácsadás problémaköréről szól. A Közművelődés rovatban Szatmár-Bereg kulturális múltjáról, a közművelődés megújulásáról és a Múzeumfaluról olvashatunk. Az Irodalom — művészet című fejezetben a kisvárdai Várszínház legutóbbi évadának értékelésével, a nyári Szatmári Irodalmi Napok ismertetésével és Erkel Himnuszának keletkezéstörténetével találkozhatunk. A Pedagógiai Műhelynek ez a száma bemutatja Merényi Oszkárt, Thanhoffer Lajost, illetve a nyíregyházi Kossuth Lajos Gimnáziumot. A Szemle rovat recenziót közöl Beke Kata Jelentés a kontraszelekcióról, Vass La- josné A cigány tanulók iskoláztatásának helyzete, főbb feladatai Szabolcs-Szatmár megyében című munkájáról, valamint az Agrárnépesség, agrártársadalom Magyarországon a Mária Terézia-kori úrbérrendezés és 1945 között című tanárképző főiskolai kiadványról. A Pedagógiai Műhelyt az l!üf87/88-as tanév tanulmányi versenyeiről szóló összesítés zárja. Színház naptár Mától néhány . napon át nem tart előadást a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház társulata. Legközelebb január 3-án, kedden lépnek újból a közönség elé A kék madár című mesejátékkal, amit ezen a napon két előadásban is játszanak: 15,30- tól a Váci- 19 órától pedig a Radnóti-bérlet tulajdonosai számára. Szerdán, azaz 4-én, 18 órától az Éljen a színház! című Páskándi-darab kerül színre, erre a Széchenyi-bér- let érvényes. Csütörtökön, 5- én 19 órakor kezdődik az Oreszteia (Blaha—Paulaybérlet). Január 5-én Mátészalkán is játszanak a Móricz Zsigmond Színház művészei: az új művelődési központ színháztermében két előadáson — 15 és 18 órától — mutatják be A kék madarat. WAGNER A BOLYGÓ HOLLANDI című operáját novemberben felújításban mutatta be a Magyar Állami Operaház Acs János vendégrendezésében. Az opera egyik jelenetében láthatják Misura Zsuzsát és Bárány-Paál Lászlót az első szereposztásban. A gazdasági fejlődés fő vonásai Az 1989. évi népgazdasági terv fő célja, hogy a stabilizáció és a kibontakozás feltételeinek megteremtése érdekében a piac- gazdaság feltételei gyors ütemben épüljenek ki. A kormány gazdaságpolitikájában a világgazdasági folyamatokba való tartós integrálódás megkezdését, a hatékony, a külpiaci feltételekhez igazodó termelési szerkezet kialakulását, annak ösztönzését helyezi előtérbe. Mindezt a rövid távon szűk gazdasági mozgástér mellett úgy kell megvalósítani, hogy a külgazdasági egyensúly rövid távon is javuljon Az ezzel ellentétes tendenciák visszaszorítása érdekében a kormány vállalja az elkerülhetetlen kockázatokat, az átmeneti veszteségekkel, társadalmi feszültségekkel járó állami feladatokat is. A célokkal összhangban a kormány — jelentős belső szerkezeti módosulások mellett — arra törekszik, hogy az 1988. évihez képest javuljon a folyó fizetési mérleg egyensúlya. Ez a konvertibilis valutákban 50—100 millió dollárral kisebb passzívum,’rubelelszámolásban viszont 100—200 millió rubellel kisebb aktívum keletkezését feltételezi. Ehhez a külkereskedelmi áruforgalombán 400—500 millió dollár konvertibilis kiviteli, rubelelszámolásban pedig legalább 100—150 millió rubel behozatali többletet kell elérni. a) A gazdasági szerkezet átalakulásának gyorsítása érdekében — a csökkenő belföldi felhasználás mellett is — bővül a jövedelmezően gazdálkodó szervezetek mozgásszabadsága, javulnak a vállalkozási tevékenység feltételei, egyúttal a kínálat bővítésének új lehetőségei nyílnak meg. Az önálló, versenyképes vállalkozások fejlődési lehetőségeit bővíti az importgazdálkodás, az árak és a bérek alakításának, a vállalati vezetők anyagi elismerésének számottevő liberalizálása, valamint a gazdálkodás felesleges ádminisztratív kötöttségeinek oldására irányuló folyamatos kormányzati munka. A gazdasági szerkezet átalakítását az állam 1989-ben a korszerűsített exportpálvá- zati rendszer működtetésével, központi műszaki-fej lgsztési eszközök nyújtásával, a vegyesvállalatok alapításához, a központi gazdaságfejlesztési programok megvalósításá- hoz járuló, illetőleg a vállalkozási nyers- iségadóról szóló törvényben megjelölt egyéb tevékenységek fejlesztését segítő kedvezmények alkalmazásával, a külföldi tőke beáramlásának ösztönzésével a külföldi beru- házások védelmére nyújtott garanciákkal, az infrastruktúra egyes területeinek fejlesztésével, a foglalkoztatási problémák egy része megoldásának átvállalásával segíti. b) A terv megvalósításának alapvető feltétele a hatékony ár- éis pénzügypolitika, a szigorú, de szelektív vásárlóerő-szabályozás és a határozott antiinflációs kormányzati magatartás is. Ezért a szabadárak körének bővülésével és kevesebb árhatósági előírással erősödik a piac áralakító szerepe. A kormány határozott szándéka, hogy — ameny- nyiben a béremelések a teljesítményekkel összhangban alakulnak — az áremelkedés mértéke alacsonyabb legyen az 1988. évinél. Az állami költségvetés hiánya nem haladhatja meg a 20 milliárd forintot. A költség- vetés kiadásainál, a termelői és fogyasztói támogatásoknál szigorú takarékosságot kell érvényesíteni. A stabilizációs program végrehajtása érdekében a kormánj' — többek között — előkészületeket tesz arra, hogy 1990-től átfogó, lépéseiben összehangolt ár-, költségvetési, bér- és szociálpolitikai reform indulhasson meg. Ezzel is összefüggésben folytatódik a kormányzat szervezeti rendszerének korszerűsítése. c) A konvertibilis elszámolású külkereskedelmi áruforgalomban döntően a gazdaságos kivitel fokozása biztosítsa az export szükséges növekedését. A kivitelt a külpiaci pozíciók megtartása és javítása mellett, főleg a fejlett tőkés és a fizetőképes fejlődő országok piacán kívánatos bővíteni. A gazdaságtalan exportot és az ehhez kapcsolódó támogatásokat gyorsabb ütemben kell leépíteni. A rubelelszámolású külkereskedelemben törekedni kell a fizetőképes' kereslettel alátámasztott importlehetőségek feltárására. d) A termelés szerkezetének változását mindenekelőtt a tartósan gazdaságos konvertibilis export erőteljes növelése, továbbá a gazdaságtalan tevékenységek visszaszorításának üteme határozza meg. Az ipari termelés összetétele és színvonala — az adott piaci feltételek, a hatékony vállalkozások élénkítése és a szigorodó pénzügyi követelmények nyomán — igen differenciáltan alakul. A feldolgozóiparban — főként a gépek és alkatrészek hazai piacán — az import liberalizálása erős versenyhelyzetet hoz létre, ami a gazdaság más területein is javítja a hatékonyabb termelési szerkezet kialakulásának feltételeit. Az élelmiszer-gazdaságban számottevő támogatáscsökkenés mellett kell alkalmazkodni a tartós külpiaci igényekhez és a hazai kereslethez. Az állattenyésztésben a gazdaságtalan termelés egy részét fel kell számolni. A növénytermesztésben bővül a gazdaságos és alacsony importigényű szántóföldi termelés; a zöldség- és gyümölcstermelésben fenn kell tartani a kistermelők érdekeltségét. A konvertibilis export növelése elsősorban a magas feldolgozottságú, megfelelő árakon értékesíthető élelmiszer-gazdasági termékekből kívánatos. A tartósan veszteséges építőipari szervezeteket — beleértve a nagyvállalatokat is — át kell szervezni, illetve szükség esetén fel kell számolni. e) Az infrastruktúrában a távközlés jelentősen fejlődhet. A távközlés gyors ütemű rekonstrukciójához a szolgáltatások dinamikus növekedéséből származó saját források, a vállalati és a lakossági tőke bevonása, valamint az állami támogatás szolgáljanak anyagi fedezetül. A távbeszélőhelyek száma 5 százalékkal nő; a telexhálózat és az informatika szolgáltatásokban az adatállomások száma bővül. A közlekedésben — az áruszállításban és a tömegközlekedésben egyaránt — az összességében romló műszaki feltételek mellett is meg kell őrizni a működőképességet. A vízszolgáltatásban további, az egészségre ártalmas vizű településeken kell megteremteni a közműves ivóvízellátás feltételeit. Folytatódik a veszélyes hulladékok kezelésére és a levegőszennyezés csökkentésére kidolgozott programok végrehajtása. f) A beruházási politikának a termelés- ben a technológiai korszerűsítést kell szolgálnia. Az állami beruházások aránya csökken, a vállalati beruházások részesedése nő. A központi beruházások köreben a távközlés és a felsőoktatás prioritása mellett a többi területen — a várható feszültségek ellenére is — döntően csak a folyamatban lévő fejlesztések megvalósítása finanszírozható. g) A közösségi,fogyasztás a költségvetési kiadások szükséges visszafogásával összhangban reálértékben csökken. Különösen nag3r mértékben mérséklődik a védelemre, a központi államigazgatásra fordítható pénzeszközök reálértéke. h) A nagyobb arányú szerkezetváltás kö- vetkeztében a munkáltátok által kezdeményezett munkaerőmozgás, a munkaerő területi és szakmai mobilitása gyorsul. A struktúraváltás hatására a munkanélküliek száma emelkedik. Kétszeresére nő a foglalkoztatási alap összege. A területi (megyei, fővárosi) munkaügyi szakigazgatási szervek aktívan segítsék a pályavállásra kényszerülő dolgozók elhelyezkedését, folytassanak pályakorrekciós tanácsadási és szervezzék az átképzést. A pénzek felhasználását azokra a területekre (Borsod, Komárom, Nógrád, Szabolcs- Szatmár) kell koncentrálni, ahol a foglalkoztatási gondok kiélezettek. i) A gazdasági szerkezet átalakításának forrásigénye és á külkereskedelmi egyensúly javításának követelménye miatt a lakosság fogyasztása nem növelhető, a reálbérek — az ideinél kisebb mértékben (4—5 százalékkal) — tovább csökkennek. Az elkülönült keresetszabályozás megszűnik, a bérek növelésében, ágazati arányainak kialakításában nagyobb szerepet kap az intézményes érdek- egyeztetés. Az egészségügyben, oktatásban és közművelődésben dolgozók béreimaradasá- nak mérséklését az átlagos béremelésen leiül 4,1 milliárd forint összegű központi bér-’ növelés szolgálja. A jelentősebb termék- és szolgáltatáscsoportok közül az átlagosnál jobban drágulnak egyes alapvető élelmiszerek, a háztartási energiahordozók, a személyszállítás, a gyógyszer, a vezetékes ivóvíz, a csatornaszolgáltatás, a személygépkocsi, a hírlapok, valamint egyes postai szolgáltatások. Az alapvető termékek és szolgáltatások drágulásának háromnegyed részét a nyugdíjban, a szociális ellátásban részesülteknél ellentételezni kell. Ennek megfelelően a nyugdíjak, a nyugdíjszerű rendszeres ellátások, a házastársi pótlék, a gyermekgondozási segély, a sorkatonák családi segélye januárban 360 forinttal, májusban további 100 forinttal emelkedik. A 70 éven felüliek és néhány más kiemelt kategóriába tartozók nyugdíja januártól nem lehet 3500 forintnál kisebb. A nyugdíjminimumok társadalmi ré- tegkénti különbségei megszűnnek. A családi pótlék és az ösztöndíjak januártól 300 forinttal nőnek. A szakmunkástanulók teljés köre jogosulttá válik családi pótlékra. A gyermekintézmények térítési díjait a megemelt élelmezési nyersanyagnormákhoz igazítják. Bővülnek a tanácsi szociális támogatás lehetőségei. A lakásellátottság javítását 45—50 ezer — ezen belül 4000 állami — lakás építése szolgálja. A személyi tulajdonú lakások építésére, vásárlására felvehető kölcsönök kamata piaci szintre emelkedik. A növekvő lakossági terheket a gyermekszámtól függően differenciált törlesztési támogatás és emelkedő szociálpolitikai kedvezmény mérsékli. Nagyobb vállalati támogatás segítse a fiatalok első lakáshoz jutását. A tanácsi bérlakásoknál a víz- és csatornaszolgáltatásokra vonatkozó átalánydíj bevezetése, valamint a felújítások központi támogatásának csökkentése azt szolgálja, hogy a lakók tehervállalása közeledjen a saját lakásukban élőkéhez, s egyidejűleg mérsékelhetők legyenek a költségvetési terhek is.
