Kelet-Magyarország, 1988. december (45. évfolyam, 286-311. szám)

1988-12-22 / 304. szám

Folytatja munkáját az Országgyűlés »iövn évi állami kfiltséivelésl csak Iáméi« néteításrtkal fogadták el yépMík A képviselők az ülésteremben. Szerdán délelőtt 9 órakor az 1989. évi költségvetésről szóló törvényjavaslat és az ahboz kapcsolódó előterjesz­tések feletti • együttes vitával folytatta munkáját az Or­szággyűlés ülésszaka. Az ülésen részt vett Straab F. Brúnó, az Elnöki Tanács elnöke, Grósz Károly, az MSZMP főtitkára és Németh Miklós, a Minisztertanács el­nöke. Az elnöklő Stadinger Ist­ván bejelentette, hogy Schö­ner Alfréd főrabbi (országos lista) indítvánnyal fordult az Országgyűléshez: a törvény­hozó testület a Szovjetunió Legfelső Tanácsához cím­zett táviratban fejezze ki együttérzését az örményor­szági földrengés károsultjai­val. Az Országgyűlés egyet­értett a javaslattal. Az első felszólaló dr. Ká­dár Magdolna kiskunhegyesi körzeti orvos véleménye sze­rint a reformfolyamatok a termelésben és a piaci viszo­nyokban még nem gyökere­sedtek meg olyan mértékben, hogy erősödésük reformkölt­ségvetéssel kiszolgálható len­ne. Gondok mutatkoznak a tekintetben is, hogy műkö­désében zavarokkal küzdő, hangulatában zilált gazda­ságra nehéz olyan költségve­tést építeni, amely közvetí­teni, sőt érvényesíteni tudja a stabilizáció érdekében már meghozott döntéseket. Java­solta, hogy az egymásra épü­lő felügyeleti szervek és hát­térintézmények ésszerű kö­rét határozzák meg: teljes le­építés legyen ott, ahol a ter­meléstől már elidegenedett, vagy az intézményi átszerve­zések miatt ágazati kapcsoló­dásaikat is elvesztett, a ter­melést gátló hatású szerveze­tek vannak. Javasolta az APEH és a bankok irodaház és bankpalota célú beruhá­zásaira felhalmozási adó megállapítását. Dr. Vona Ferenc ráckevei körzeti állatorvos véleménye szerint a beterjesztett költ­ségvetési tervezet rossz, és lényegesen jobbá nem is te­hető. Indoklásképpen elmon­dotta, hogy nem lehet jó költségvetés az, amelynek bevételei sokkal kisebbek, mint a kiadásai; amely elvo­násaival csökkenti a munka­kedvet, szinte lehetetlenné teszi a termelő beruházáso­kat, a műszaki-technikai fej­lesztést, a bővített újrater­melést — azaz saját létalap­ját emészti fel. Tapasztalata­it összegezve kifejtette, hogy szerte az országban az egyes ember általában gyarapodik, ügyesen gazdálkodik, miköz­ben láthatóak a zsúfolt is­kolák, a rozzant mozik, a sze­gényes művelődési házak, a kopott tanácsházak, az el­avult kórházak, a málló falú múzeumok. Mindebből úgy tűnik: az állam gazdálkodik a legrosszabbul. A képviselő javasolta a fegyveres szervezetekre, a védelemre szánt kiadások 20 százalékos mérséklését, s a társadalmi szervezetek mű­ködéséhez adott támogatások ugyancsak 20 százalékos mérséklését, hozzáfűzte, hogy társadalmi mozgalmakat a jelenlegi tapasztalatok sze­rint támogatás nélkül is lehet szervezni. Radnai Gábor, a MÁV Ve­zérigazgatóságának «mérnök ügyintézője csak a négyes variációt tartotta elfogadha­tónak, ez van összhangban a pénzügypolitika által koráb­ban meghirdetett céllal, mi­szerint vissza kell szorítani a költségvetés újraelosztó sze­repét. A pótadó javasolt mértéké­nek csökkentéséből származó hiányt a képviselő szerint a támogatások további leépíté­sével, takarékossági prog­rammal és esetleg az állami tulajdonnak a tervezettnél nagyobb mértékű értékesíté­sével lehetne fedezni. Fábián Károly, a Petőházi Cukorgyár igazgatója gazda­sági és morális értelemben válságosnak minősítette az ország jelenlegi helyzetét. Az ígéretek rendre beteljesület­lenek maradtak, és hiányzik a perspektíva, pedig égető szükség volna a lépésváltás­ra — állapította meg. A pénzügyi kormányzat „ki­apadhatatlan adóötletek soka­ságával” áll elő, tovább erő­södik az elvonó-elosztó, más szóval fosztogató-osztogató mentalitás. Az újabb és újabb adónemek tovább szű­kítik a fejlesztés mozgáste­rét — szögezte le. Keszthelyi Zoltán, a MÁV Miskolci Vontatási Főnöksé­gének műszerésze egyetértett azokkal a gondolatokkal, amelyeket már az előtte szó­lók többen is megfogalmaz­tak: nem szabad növelni a vállalati elvonások mértékét. Részletesen beszélt a Ma­gyar Államvasutak jelenlegi gondjairól. Elmondta, hogy a vasút kritikus helyzetbe ke­rült, műszaki-technikai álla­pota folyamatosan romlik. A vasút egészét sújtó kedve­zőtlen tendenciák megmutat­koznak a vasutas dolgozók élet- és munkakörülményei­ben. A személyi jövedelem- adó tovább élezte a helyze­tet. Szólt arról is, hogy a vasúti menetdíjak jövőre ter­vezett 30, illetve a belföldi és export-import fuvardíjak 20 százalékos emelkedése sem az utazóknak, sem a fuvaroz­tatóknak, sem a MÁV-nak nem kedvező. Feltehető ugyanis, hogy a megemelt dí­jak miatt kevesebben fognak utazni a vasúton. (Folytatás a 2. oldalon) Az SZMT előtt a megye 11 milliárdja A munkanélküliség eavre fenyegetőbb A megye jövő évi egységes pénzalapjának, a helyi taná­csok kiemelt előirányzatainak meghatározásáról szóló elő­terjesztést vitatta meg szer­edén Nyíregyházán a Szak- szervezetek Megyei Tanácsa, melynek ülésén részt vett László András, a megyei ta­nács elnökhelyettese is, aki szóbeli kiegészítést fűzött az írásos anyaghoz. Részletesen szólt arról, a rendelkezésre álló mintegy 11 milliárd forintot miképpen akarják felhasználni, s meg­fogalmazta a célt, a megye intézményeinek kiadási szint­je érje el legalább a vidéki átlagot. Figyelmeztetett: a fízenegymilliárd körüli ösz­szeg szép summának tűnik, de annak reálértéke igen sok gondot okoz szerte a megyé­ben. Az alapellátáshoz ele­gendőnek tűnnek a rendelke­zésre álló anyagiak, ám ez korántsem jelenti azt, hogy jó néhány területen ne kelet­keznének feszültségek. A sok feszítő gond közül hármat külön is kiemelt: a foglalkoz­tatást, a szociálpolitikát, s a lakáshelyzetet. Különösen súlyosnak ítélte a foglalkoz­tatási helyzetünket, egyes becslések szerint 1995-re a megyében mintegy húszezer munkanélkülivel kell számol­nunk, ha nem történik látvá­nyos előbbrelépés. Az SZMT tagjai közül töb­ben még ennél is drámaibb­nak ítélték a helyzetet, s azt javasolták, hogy az SZMT ne fogadja el a tanács előter­jesztését. A többség azonban másképp gondolkodott, s vé­gül az SZMT úgy döntött, hogy támogatja a megyei ta­nács tervezetét, de jó néhány kérdésben továbbra is fenn­tartásait hangoztatja. Az SZMT különösen azt tartja aggasztónak, hogy továbbra is nagyon kevés szociális bérla­kás épül a megyében, s ke­vés pénzt szánnak a külön­féle szociális gondok enyhíté­sére. Kedvezményes hitel a gázvezetékhez Sóstófürdő vegyes övezet lett Vegyes övezetté nyilvání­totta Sóstófürdőt tegnapi rendkívüli ülésén a nyíregy­házi tanács végrehajtó bi­zottsága. Mit jelent a dön­tés az állampolgároknak? — Sóstó december 21-ig üdülőövezetnek minősült, így vette figyelembe a rendezési terv. Viszont 1975-ig ott la­kóházakat építhettek az em­berek, illetve az üdülőjükre állandó lakhatási engedélyt kaptak. Így mintegy 200 csa­lád él ott. Több fórumon felvetették, hogy ők is sze­retnék bekötni a gázt. Viszont az üdülőterületen élőknek semmiképpen nem adhatja meg az OTP a kedvezményes kamatozású 3 százalékos hi­telt. Ugyanakkor a gáz egész Sóstó szempontjából előnyös lenne: tisztulna a levegő, ha megszűnne a szénfűtés. A ve­gyes övezet azonban nem érinti a parkerdőt, a tó kör­nyékét és Sóstó központi, ki­fejezetten üdülőnek kiépített részét. Ez a lakóépületekkel tarkított, az anyáscsecsemő intézettől, a Kemecsei útig terjedő negyedre vonatkozik — hallottuk Csabai Lászlóné tanácselnöktől. A gázvezeték építése tehát kézzel fogható közelségbe került. Tanácsi kivitelezés­ben, de teljes mértékben la­kossági magánerőből. Épp ezért a műszaki osztályra december 28-ig juttassák el az ott élők a gázbekötések­hez a hiteligényléseket, illet­ve a nemrégiben kapott do­kumentumokat. A magán­erős gázvezeték-építésre is csak akkor lesz lehetőség, ha az ott élőknek több mint a fele igényli. Az építkezéseket igen szi­gorú építési előírások tartják kordában. Ám az állampol­gár maga dönti el, hogy az ingatlanán mit épít: családi házat, vagy üdülőt. Termé­szetesen az ingatlanszerzési korlátozásokat itt is figye­lembe kell venni — mondta Kovács István műszaki osz­tályvezető. — Tehát, ha va­lakinek tanácsi bérlakása A „Szívügyem az egészsé­gem” megyei mozgalom 1988- as eredményeit értékelték de­cember 21-i ülésükön a me­gyei egészségvédelmi tanács tagjai. Gyúró Imre, a megyei tanács elnökhelyettese kö­szöntötte a résztvevőket, majd'elmondta: a betegségek visszaszorítására, az egészség megőrzésére létrehozott „Szívügyem”-mozgalom szer­vezői, közreműködői nem sze­mélyes dicsőségre, hanem a lakosság szolgálatára szövet­keztek. E cél már csak azért is fontos, mert a társadalom jelenlegi helyzetében szinte szó szerint véve is szíve sza­kadtáig dolgozik mindenki. Látványos „csillagszórós” eredményekre nem törekszik, nem is törekedhet Szabolcs- Szatmár. A megyei tanács egy év után, a közelmúltban értékelte a mozgalom ered­ményeit. s elfogadta annak van, építhet lakóházat, de le kell adnia a bérlakását. Vagy ha OTP-s lakásban él, de itt kívánja a végleges fedélt a feje fölé, el kell adnia a má­sik lakását. A melléképüle­teknél, az állattartásnál is szigorúak a szabályok. To­vábbá: az előkertek, a kerí­tés magassága változatlanul az üdülő arculatának megőr­zését szorgalmazza, (t. k.) hosszú távú programját is. Legfőbb cél: továbbra is jelen lenni a lakosság tudatában, a közvélemény formálásával, a figyelem folyamatos fenntar­tásával figyelmeztetni az em­bereket arra: az egészség ér­ték, legtöbbet érte önmaguk tehetnek. Az országban elsőként út­jára indított mozgalom sike­rének titka az, hogy kilépett az egészségügy keretéből, s össztársadalmi feladattá vált. A ‘társadalombiztosítás, az egészségügyi irányítás várha­tó változásai remélhetőleg csak tovább erősítik ezt a folyamatot Olyan közvéle­mény kialakítása á cél, . — mondotta befejezésül Gyúró Imre, amelyben mindenki előtt világos: az egészség fon­tos, és a bajokat is könnyebb megelőzni, mint később gyó­gyítani. Eredményes év a mozgalomban Figyelmeztetni az embereket XLV. évfolyam, 304. szám ÁRA: 1,80 FORINT 1988. december 22., csütörtök 1 Négyszázezer pár munkavédelmi kesztyűt készítettek az idén a mérki Kossuth Ter­melőszövetkezetben. A 130 főt foglalkoztató üzem a Budapesti Tímáripari Szövet­kezettel áll kapcsolatban, munkavédelmi eszközök gyártására. A jól dolgozó üzem bővítésire is gondoltak, hogy a jövő év első negyedévétől újabb húsz dolgozó áll­hasson munkába. (Elek Emil felvétele) •

Next

/
Oldalképek
Tartalom