Kelet-Magyarország, 1988. december (45. évfolyam, 286-311. szám)
1988-12-20 / 302. szám
1988. december 20. Kelet-Magyarország 7 Versenyben az árral Kéthavonként 12 ezer húscsirke Nehéz helyzetben vannak manapság az állattenyésztéssel, szárnyasállat-nevelés- sel foglalkozó kistermelők. Drága a fenntartás, akadozik az átvétel, az energiaárak jócskán megnövelik a gazda rezsijét. Ezért nem csoda, hogy számos próbálkozó felhagy a tevékenységgel, sportnyelven: bedobja a törülközőt... Gégénkben kéthavonta újabb 12 ezer naposcsibe kerül Pusztafia György neveldéjébe. A kétkilóra fejlődött csirkék útja aztán a Kisvárdai Hunniacoop feldolgozójába vezet, itt veszik át a szerződött mennyiséget. Évente hat alkalommal benépesül tehát a sajátos forgószínpad, újra kezdődik az 'embert igénybe vevő nehéz munka. — Meddig még? — kérdezem a 45 éves Pusztafiát, aki öt évvel ezelőtt, szinte teljes vagyonát belevitte az építkezésbe, mert. ahhoz, hogy neveljen, előbb egy 50x15 méteres létesítményt kellett építenie. — Megbánta talán, hogy 1983-ban automata berendezésű, önste- tőláncos csirkenevelésbe kezdett? — Nem bántam meg, mert ha odafigyel az ember, s a ráfordítást igyekszik a minimálisra csökkenteni, a jelenlegi árak mellett is nyereséget tud termelni. Nálam a rotáció — 49 nap — alatt nyolc-tizenkét forint az egy csirkére vetített tiszta nyereség. — ön gépésztechnikus. Miért ilyesmire adta a fejét? — Nálunk családi hagyomány a csirkenevelés, ami egyben jó jövedelemkiegészítés, hiszen főállásban a pátrohai Zöld Mező Mgtsz üzlefkötőjeként dolgozom. Természetesen vannak állandó segítőtársaim, másképp elképzelhetetlen egy ilyen vállalkozás. — Hogyan tud versenyezni az egyre növekvő táp- és energiaárak mellett? — Tény, hogy sok energiát használunk' fel, vonatkozik ez különösen a téli időszakra. A napocsibék 38 Celsi- us-fok meleget igényelnek, ezt olajfűtéssel tudom biz- sosítani. Tekintélyes meny- nyiségű villanyáram is elhasználódik, ami a gépek működtetéséhez, a világítás céljára kell. Nem kevesebb mint ötszáz mázsa táp fogy el egy-egy turnusban, ennek ára sem kevés összeg. Indító- és nevelőtápból százszáz, befejezőtápból háromszáz mázsa szükséges a 12 ezer csirke felneveléséhez. Egyébként egy kiló csirkehús előállításához 220—230 dekagrom tápot kell etetni. — Milyen kár éri a kistermelőt a vállalkozás során? — A teljes 49 napos időszakban mintegy hatszázalékos természetes elhullással kell számolni. Ez megközelítőlen nyolcszáz darab. — Hol szerzi be a naposcsibét? — Mivel a Hunniacoop-al állok szerződéses kapcsolatban, ők gondoskodnak a beszerzésről. Általában a nyíregyházi keltetőállomás szállít darabonként 9,60-as egységáron. Gégényi látogatásunk során éppen szállításra vártak a szépen fejlett, fehér tollú szárnyasok. Valószínű, hogy húsleves, parikás- csióke formájában találjuk viszont sök-sok család karácsonyi asztalán. Kovács György Fontos tennivalók Szobanövények ápolása Miért foltosodik a fokföldi ibolya levele? Sokak kedvelt növénye a fokföldi, vagy ahogy azt újabban botanikusaink nevezik: az afrikai ibolya (Saintpaulia Ionant- ha). Gond, hogy a kedvelt virág levelein szinte egyik napról a másikra sárga gyűrűk. vagy szabálytalan alakú, kisebb-na- gyobb sárga foltok jelennek meg. Ez annál is szembetűnőbb, mivel a növény szinte egész évben bőségesen virágzik; a tőalak ibolyalila. illetve fehér, rózsaszín. tarka, sőt teltvirágú alakjait, a szépen díszlő ievélró- zsákat, a zöld. a lilás. vagy barnás színű leveleket a foltok rendkívül elcsúfíthatják. A különböző alakú, sokszor sajátosan kanyargó, fehér foltok, a szakembereket az első pillanatban ..aknázó rovarok” kártételére emlékeztetik. A jó megfigyelők azt is észlelhetik. hogy a föltok. idővel, visszataszító barna színt öltenek magukra. Ha a tünetek kiváltó okait gondosan elemezzük, egyértelműen megállapíthatjuk, hogy a gondatlan öntözés, a levelekre locsolt öntözővíz a ludas a dologban. Tapasztalt dísznövénykertészek szerint, ha az öntözővíz nem közvetlenül a levelekre kerül; tehát a ,,töveket öntözzük”, úgy eleve nem következhetnek be ezek a kellemetlen elváltozások. Éppen ezért a fokföldi ibolyák öntözésére mindig hosszú ..csőrű” öntözőkannákat használjunk. Másodszorra az állapítható meg. hogy az öntözővíz hőmérséklete nem közömbös a növények egészséges fejlődése, illetve károsodása szempontjából. Ha az öntözővíz hőmérséklete 25 Celsius-fok körüli, úgy a levelek elkerülik a kellemetlen ..sokkhatásokat”. Mivel nemcsak a levelek, hanem a levélnyelek is érzékenyek a hőmérsékleti hatásokra, ezért a levélnyelek a porózus cserép — vízpárologtatásbói eredő — alacsonyabb hőmérsékletű szélével érintkezve, könnyen elhalhatnak. Érdemes a cserép szélét parafinnal befújni, hogy a károsodást meg tudjuk előzni. Széles Csaba Tél eleji munkák a gyümölcsösben Kertbarátok vetélkedője Kilenc közül első a helyőrségi Gyümölcsfáink körül a termés betakarítása után is van még néhány fontos tennivalónk. A téli araszolok ugyanis még november második felében, sőt december elején is rajzanak, s ez komoly veszélyt jelenthet a jövő szezonra nézve. Tavaszi kártételük megelőzése érdekében a hernyóenyves gyűrűknek és a hernyófogó övéknek jó állapotban a fák törzsén kell maradniuk. Az előbbi mellmagasságon felül, az utóbbi mintegy másfél arasszal alatta helyezkedjen el. Az övékben gyűlnek ösz- sze az almamoly hernyói, s más telelőre húzódó rovarok, míg a gyűrű a téli araszolok repülni nem tudó nőstényeit, hímjeit, s a koronába tartó többi rovarfélét ejti rabul. Munkánk azonban akkor lesz igazán eredményes, ha a hernyóenyves gyűrűk ragadóképességét rendszeresen ellenőrizzük, s Szükség szerint felújításukról is gondoskodunk. A szél olykor j.ombot, apróbb száraz ágdarabokat, füvet sodor a ragadós felületre, s ezek „hidat” képezhetnek a fa koronájába igyekvő pilléknek, ezért az ágdarabokat idejében távolítsuk el. Az utóbbi években, sajnos, sok helyen ismét fellépett a már leküzdöttnek hitt vérte- tű. Az általa fertőzött sebeket gondosan takarítsuk ki, majd kenjük be a sebgyógyító anyagok valamelyikével. Tüzetes szemrevételezéssel a kéregben szuvas foltokat fedezhetünk fel. Vágjuk ki ezeket éles késsel, a lehulló törmeléket gyűjtsük össze, s a bennük lévő szúlár- vákkal együtt haladéktalanul égessük el. Fagymentes időben hozzákezdhetünk a kéregkaparáshoz és a korona karbantartásához is. A hámló kérgek, az ágzugok nagyon sok rovarnak, álcának, petének nyújtanak biztos védelmet részben a tél hidege, részben pedig a permetlével szemben. Általuk indul meg tavasszal az első fertőzés, a tömeges szaporodás. A lemosó permetezés hatásossága múlik azon, hogy ezeket a gócokat felszámoljuk a téli időszakban. A koronában már a nyár folyamán felfigyelhettünk lankadó levélzetű, száradó ágakra, eltávolításuknak most jött el az ideje. A lehullott lombozaton nagyon sok gombacsíra van, amelyek zavartalanul áttelelve a tavaszi fertőzés kiindulópontjai lesznek. Megelőzhetjük ezt azzal, ha az avart kétszázalékos bordóilével vagy téli hígítású mészkénlével lepermetezzük. A lombot — ha nem ássuk be — ne égessük el, ehelyett vigyük a komposzttelepre, kiváló trágya lesz belőle. A gyümölcsfák törzsében kemény, havas teleken gyakran okoznak nehezen helyrehozható kárt a táplálékot kereső nyulak. A védekezéssel ne várjuk meg a havat, a munka akkor már sokkal körülményesebb. Fáink másik réme a mezei pocok, amely a hó alatt teszi tönkre a kérget. Ellenük a forgalomban lévő szerek valamelyikét használjuk ugyancsak a hótakaró érkezése előtt. A szerves anyagot — érett istállótrágyát, komposztot — ásás előtt terítsük szét a fák között, s ha indokolt műtrágyázzunk is. A talajmunka közben gondoljunk arra, hogy a fa tönkje rendkívül érzékeny a hidegre, ezért az't gondosan takarjuk. Hagyomány, hogy év végével megrendezik a kertbarátok műveltségi vetélkedőjét. Ezúttal, december 17-én Nyíregyházán. a Váci Mihály művelődési központban kilenc csapat, negyvenöt fővel rajtolt a helyezésekért. öt témakörben: belpolitikában, gyümölcstermesztésben és környezetvédelemben összesen 48 pontot gyűjthetett az a csapat, amelyik mindent tudott. Ilyen nem akadt. A versenybe a rozsályl. a vajai, a tuzsérl. a nyíregyházi vasutas, a helyőrségi, a nyíregyházi központi, a nagyecsedi. a vásárosnaményi és a fényeslitkei klubok tagjai neveztek. Ilyen népes mezőny még soha nem indult és a felkészülés is messze jobb és alaposabb volt a korábbi évekétől. A politikai élet élénkülését az első témakörben feltett kérdésekre adott válaszok is Igazolták. Kitűnt, hogy a kertbarátok tájékozottak, figyelemmel kísérik a belpolitika eseményeit, van véleményük. A személyi jövedelemadó hatását. a stabilizációs programot, a szerkezetváltást, a népgazdaság 1989. évi tervét legalább olyan jól ismerték, mint azt, hogy miként kell gyümölcsfát ültetni, vagy milyen alma- és körtefajtákat termesztenek a megyében. A vetélkedő felfokozott izgalomban. hallatlanul nagy lelkesedéssel és pergő ritmusban zajlott. Mindezt látva arra kellett gondolni. hogy jó ha van ilyen. Rohanó világunkban temérdek gondiáink közepette százszámmal akadnak emberek. akik olyan közösségi életet élnek, amelynek inkább erkölcsi, mint anyagi a haszna. A vetélkedő győztese a nyíregyházi helyőrségi kertbarátklub csapata lett. A lehetséges 48-ból 41 pontot gyűjtöttek. jutalmul 9000 forintot, növényvédő szert és oklevelet kaptak. A második helyezett nyíregyházi központi kertbarátklub 7000 forint, a két harmadik helyezett rozsályi és nagyecsedi klub csapata 5500— 5500 forint jutalomban részesült. A további helyezettek is kaptak pénzjutalmat, ajándékot és oklevelet. A zsűri elnöke Széles Csaba zárszavában hangsúlyozta, hogy köszönet azoknak. akik a műveltségi vetélkedőt erkölcsiekben és anyagiakban támogatták. Szervezője és támogatója volt a vetélkedőnek a Hazafias Népfront. a megyei tanács, a TE- SZÖV. a Váci Mihály Megyei és Városi Művelődési Központ és az AGROKER. A kertbarátklobok megyei vetélkedőjének egy csoportja. ÚJ állandó felállítás A kertészet története A kertészet története Magyarországon címmel új állandó kiállítás megnyitója lesz ma a Magyar Mező- gazdasági Múzeumban. (Bp. Városliget, Vajdahunyad- vár.) Az új állandó kiállítás megnyitásával a múzeum befejezte azt a nagyarányú munkát, amely 1981 óta tart belső felújítással, kiállítások átrendezésével, illetve új kiállítások létesítésével. Ma a múzeunak 17 állandó kiállítása van. A kertésztörténeti kiállítás fotókon dokumentumokon és eredeti tárgyakon keresztül szemlélteti a gyümölcs- és zöldségtermesztés, a diszkultúra- és gyógynövénytermesztés fejlődését. A kertészeti növények termesztése az új kőkortól a XVIII. századig több korszakra osztva látható a tárlókban, tablókon. A kertészeti növények termesztésében, a különböző kultúrák elkülönülését a XIX. századtól számítják. Ezt három fő történeti korszakra bontva követi nyomon a kiállítás. A három korszak: a XIX. századtól az I. világháborúig, a két világháború közötti időszak, illetve 1945- től napjainkig. Néhány érdekessége a kiállításnak? a konzerválás ősének az aszalóháznak a bemutatása, avagy a gyógynövények tartósítását bemutató parasztház, a népi gyógyászat évszázados tapasztalatainak ismertetése. Az egészséges életmód kialakításához nyújt segítséget az ételrecept-ajánlat, a népi táplálkozási hagyományok felelevenítése. Ez főként zöldségből, gyümölcsből készült ételek fogyasztására buzdít. A magyar kertészet történetének bemutatása so- tak igényét elégítheti ki. A téma hallatlanul szerteágazó és gazdag, a kiállítás rendezői igyekeztek a legrégebbi korok és napjaink kertészkedését, a kertészeti termékeket úgy bemutatni, hogy az a látogatóknak a legnagyobb ismeretet és élményt adja. léli etetés Egyre többen roglalkosuüc birkatenyésztéssel Fehérgyarmaton. Ami a nagyüzemeknek ráfizetés, az a vállalkozóknál, kistermelőknél nyereséges lehet. Ezt vallja Varga Tiborné is, akinek birkanyájában 33 anya és két kos van. A birkák kora tavasztól késő őszig jól megvannak a legelőn, télen a tartásban, etetésben az egész család segít. A birkatartás kettős haszna a bárányhús és a gyapjú Varga Tiborné véleménye szerint jó jövedelem. Felvételünkön téli etetés Vargáéknál. (molnár) A betett-kivett hal A horgászszövetség megyei intéző bizottságának idei utolsó ülésén beszámoló hangzott el többek között arról is, hogy a horgászok pénzéből mennyi hal került a vizekbe megyénkben. Előre kell bocsátani, hogy nem az egyesületek kezelésében lévő horgászvizek halasításáról van szó, hanem a Szabolcsi Halászati Közös Vállalat és a fehérgyarmati Rákóczi Halászati Termelő- •szövetkezeti h al kih el y ezéseiről. Közismert, hogy a halászok kezelésében lévő, de a horgászok által is látogatott vizeken — sok ilyen holtág, csatorna és folyó van ilyen megyénkben minden évben halasítani kell abból a pénzből, amit a horgászok fizetnek a halászvizeken érvényes területi engedélyekért. Mégpedig a törvény szerint ennek a pénznek a 70 százalékát egy fillérig halkihelyezésre kell költeni. 30 százalék pedig halőrzésre és egyéb költségekre marad a halászoknál. (A halőrzésről itt most nem szólunk, minden horgász tudja, hogy alig-aiig van ilyesmi a ..szabad” vizeken.) Nos. az említett 70 százalékból a tavaszi és őszi kihelyezések során 1,3 millió forint értékben került hal a halászkezelésű vizekbe. A szabolcsi területen működő vállalat: kb. 800 ezer. a fehér- gyarmati htsz pedig kb. 500 ezer forint értékű halat tett a vizekbe — mindannyiszor a megyei intéző bizottság, vagy a helyi egyesületek képviselőinek jelenlétében. így került 60 mázsányi két- nyaras ponty a szatmári részen a Tiszába, a Túrba és a Holt- Szamosba a fehérgyarmati htsz kötelezettségteljesítése révén. A szabolcsi részen a halászati közös vállalat kihelyezése mintegy 90 mázsa kétnyaras ponty volt. de 6000 darab előnevelt harcsat is tettek a Keleti-főcsatornába és 4000 darab előnevelt süllőt a Tiszába, Tiszadob térségében. A kétnyaras pontyokból 12 mázsányi a tiszalöki kenyérgyári holtágba, több mint 30 mázsa erőmű melletti úgynevezett cso- baji holtágba, lö mázsányi a Keleti-főcsatornába jutott. De a Tisza folyóba is került 30 mázsányi ponty, amit Dombrádnál helyeztek ki. Vádaskodás bizonyítók nélkül Ennyit a betete halakról. Hogy miként változnak ezek a? egyik nap betett halak másnapra, harmadnapra. vagy negyednapra kivett halakká, arról nagyon sok mendemonda szól. Aligha van olyan horgászgyülés, ahol jó néhány fűtött hangú felszólamlás el ne hangzana ebben a témában. Vádolnak lelkiismeretlen horgászokat, akik a halkihelyezés napján csapatostól szálljak meg a vízpartokat. Ki tudja, honnan vették a halasítás hírét! Azt viszont rögvest mondják, hogy „nem hirdettek tilalmat a hála- sitás- miatt!” De hiszen, ha van tilalom, ha nincs, a kétnyaras méreten aluli pontyokat sohasem szabad zsákmányul ejteni se horgásznak, se halásznak, mert tiltja a törvény és büntetés jár érte. Vádolnak halászokat. akik mindenféle szerszámot vízbe vetnek közvetlenül a hal kihelyezés után és még nyíltan ki is jelentik. hogy ..úgyis visszafogjuk ezt mind egy szálig pár napon belül!” És látnak egyik-másik városunkban, községünkben autós halárusokat, akik ládából, nejlonzsákból mérik jó pénzért az alig tenyérnyi kis pontyokat. Se szeri, se száma a színes históriáknak, haragos felszólalásnak, dühös vádaskodásnak. Viszont egy valami nincs: egyetlen feljelentés sem születik, amelyet alátámasztva tanúk is állítják, hogy itt. meg itt. ekkor és ekkor, ezek és ezek léptek akcióba, hogy visszafogják al alig vízbe rakott halivadékot, így és így, meg nem engedett eszközökkel az írmagját is kiszedik a vizek halainak. Mert bizony ez a nehezebb. Törvény elé vinni és bebizonyítani, hogy ellopják a horgászok pénzén vett halat, hogy előírásokat, törvényeket semmibe véve garázdálkodnak. Ez a nehezebb, de mégis meg kell tenni, a becsületes emberek összefogásával a becstelenek ellen. Nem a horgászok és a halászok ellentétének újbóli kiélezéséről van szó, hiszen éppen a halászok jó szándékú irányítóinak köszönhetők a fentebb felsorolt halkihelyezések, akik az előírások szerint teljesítik halasítási kötelességüket. Hanem azok ellen kell fellépni — és ehhez kevés a gyűléseken elhangzó vádaskodás —. akik ..jobb ma egy veréb, mint holnap egy túzok” alapon nem átallják tolvaj módjára kirámolni a vizekből azokat a kishalakat. amiket egy év múlva másfél kilósán vehetnének ki törvényesen és tisztességgel. Akire rábizonyosodik a vétke, elveszíti az engedélyét, legyen az horgász, vagy halász — és a fizetendő szabálysértési bírság is tetemes összeg. Csakhogy ehhez kevés a bizonyítatlan vádaskodás! Pristyák József £ KISTERMELÖK-KISKERTEK f
