Kelet-Magyarország, 1988. december (45. évfolyam, 286-311. szám)

1988-12-20 / 302. szám

1988. december 20. Kelet-Magyarorszig 3 Kiválí kisvállalkozás A Proton névjegye Nehéz megmagyarázni, mi­ért a hidrogén atommagjá­nak, a protonnak a nevét választotta a Tiszavasvári- ban működő elektronikai gmk. Mindenesetre nevükhöz méltó gyorsasággal lepték meg a mezőgazdasági szak­embereket számítógépes rendszereikkel. Az ötödik születésnapját ünneplő Pro­ton egy olyan ajándékkal is büszkélkedhet, amelyet idén az országban csak 24-en kaptak. A Kiváló Kisvállal­kozás 1988. kitüntetés annak a szellemi tőkének az elis­merése, amellyel folyamatos újításukat jutalmazták. „Munkahelyünkön időnk nagy részét az ügyviteli mun­ka kötötte le. Hiányoltuk a folyamatos szakmai előrelé­pést, szellemi tőkénk kama­tozását. És természetesen a keresetkiegészítés is a cé­lunk volt. Nem is gondoltuk, hogy egy szinte szűz terület­re találtunk. Legelőször a Mezőgépnek és a mezőgaz­dasági főiskolának készítet­tünk egy-egy bemérő mérle­get, azután mint a népmesé­ben: szájról szájra járt a ne­vünk. Az indulástól kezdve igazán soha nem kellett a megrendelések után szalad­ni.” (Róka János közös kép­viselő.) öt éve mellékfoglalkozású­ként, a tiszavasvári Alkaloi­da dolgozóiként kóstolgatták ezt a területet. Első komo­lyabb munkájukat a helyi Munka Termelőszövetkezettől kapták, ahol egy takarmány­keverő üzem komplett auto­matizálását készítették el. A „diplomamunkát” a nyír­egyházi Ságvári Termelőszö­vetkezetnek összeállított szá­mítógépes rendszer, majd kenyérgyáraknak lisztbemé­rő, az Alkaloidának digitális mérleg követte. A nyírma- dai sertéstenyészet takar­mánykeverő üzemébe szintén számítógépes rendszert sze­reltek fel. Közben kifejlesz­tettek egy laboratóriumi hő­mérséklet-szabályozót, va­lamint állattartó telepeken alkalmazható szellőztető ven­tilátorokat. Utóbbiból jövő­re már 400-at rendeltek. A fejlesztések arányában bő­vült létszámuk, négyen fő-, négyen mellékfoglalkozású- ak. Egyikőjük csak a progra­mok készítésével foglalkozik, amellyel az idén vásárolt IBM AT számítógépen a tel­jes ügyviteli munka mellett a komplett tervezést is el­készítik. „Nálunk nem számít, ki­nek milyen papírja van. Mindenki azzal foglalkozik, amit szeret csinálni. Nem a munkaidő határozza meg a munkát, hanem fordítva. A felelősség egyetemleges és közvetlen, mindenki tudja, hogy a többi bőrét is vásár­ra viszi. A rezsiköltségünk minimális, csakúgy mint az anyaghányadunk, viszont igen magas a szellemi érték, fgy sikerül egy-egy munkán körülbelül 40 százalékos nye­reséget produkálni. Míg a kezdetekkor 65 ezer forint bevételt könyveltünk el, idén „EGYOLDALÚ” KÉT8ZAZ- PRANKOS. Refat Iszmael, egy amszterdami pénzbeváltó iroda egyiptomi származású alkalma­zottja bemutatja azt a csupán egyik oldalán nyomtatott 200 francia frank névértékű bankje­gyet, amelyet az előző napokban talált egy új bankjegykötegben. Numizmaták szerint a hibásan nyomott kétszázfrankos nem 100 frankot, hanem még 500 dollárt is megér. (MTI Külföldi Képszer­kesztőség) yárhatóan közel hatmilliót. Nyereségünk is hasonlóan aránylik.” Jelenleg Tiszavasváriban szétszórtan, egy saját és két bérelt műhelyben dolgoznak. Leginkább a telefon hiánya sújtja őket, hiszen emiatt az utazási számla igen magas. Jövőre a városi tanácselnök segítségével önálló telephely kialakításán fáradoznak, ahol öt fővel ismét bővülne lét­számuk. Megfelelő körülmé­nyek között a lakossági szol­gáltatást is megtarthatnák, amely ugyan elenyésző, de a közművelődési intézmények és a vasváriak igénylik a személyi számítógépek hely- beni javítását. „Hogy miért fektettük a szellemi tőkénket kisvállal­kozásba? Egy vállalatnál túl sok a lépcső ahhoz, hogy va­lami újba bele lehessen fog­ni. Ráadásul hiányzik az anyagi érdekeltség és nincs kockázatvállalás. Könnyebb egy biztos referenciát is ki­alakítani, amely hozza ma­gával a vevőt és nem ne­künk kell utána rohangálni.” Máthé Csaba Fábián Zoltán emlékére Az olvasó népért Fábián Zoltánt számos szoros szál fűzte megyénk- hez. Nyíregyházán született, itt ismerkedett meg későbbi feleségével is. Az írószövet­ség titkáraként, illetve az olvasó népért mozgalom el­kötelezettjeként gyakran el­látogatott Szabolcs-Szatmár- ba. Sok emberrel ápolt itt meleg barátságot, különösen kedvelte Bereget. Ez is magyarázza, hogy a hatvani városi könyvtár mel­lett — a Hazafias Népfront Országos Tanácsának támo­gatásával — Vásárosnamény és Nagykálló könyvtára is kezdeményezte a Fábián Zol­tán Alapítvány létrehozását. Kultúraközvetítő és szerve­ző munkájával az író jelen­tős mértékben segítette az olvasó népért mozgalom szé­les körű meghonosodását, a közművelődési könyvtárak társadalmi támogatását. Ne­véhez fűződik a ma már or­szágszerte, sőt, külföldön is ismert olvasótábori munka elméletének és gyakorlatának megalapozása. Ez az örökség — az író halálának ötödik évében a kezdeményezőket egy olyan alapítvány létre­hozására indította, amely er­kölcsi, gazdasági fejlesztő erő lehet az olvasási kultúra színvonalának emelésében, erőt ad az olvasótáborok to­vábbi szervezéséhez, és köz­vetve a magyar könyvtár­ügy fejlődését is szolgálja. Az alapítvány létrehozói bankszámlát létesítettek. Az alapítvány vagyonát magán- és jogi személyek egyaránt gyarapíthatják. E vagyon tör­vényes felhasználását kura­tórium felügyeli. A Fábián Zoltán Alapít­vány célja, hogy segítse a tehetséges, de műveltségben hátrányos helyzetű gyerekek részvételét az olvasótáborok­ban; szorgalmazza az olva­sótábori munka feltételeinek javítását. Támogatja azokat a kezdeményezéseket, ame­lyek hozzájárulnak a magyar kultúra és történelem nem­zetközi el- és megismerteté­séhez. Segíti a hazai és a ha­táron túli kisközösségek szel­lemi eszmecseréjét, a kapcso­lattartást. Támogatja a Fá- bián-emlékeket, a fiatal te­hetségeket. Az alapítványból pályázat útján lehet részesülni, a pá­lyázatot a rendelkezésre álló vagyontól függően egy- vagy kétévenként hirdetik meg. A MERT jön és vizsgál Szállítás előtti utolsó ellenőrzés MERT, ez a kötőszó a rö­vidítése a Minőség Ellenőr­ző Részvénytársaságnak, melynek öt kirendeltsége közül az egyik Debrecenben található, öt megye tartozik a hatáskörébe, közöttük Sza- bolcs-Szatmár is. Feladatuk az exportra kerülő termékek mennyiségi és minőségi el­lenőrzése, a hangsúly főleg az utóbbin van. Ez egy jól képzet szakembergárdával rendelkező semleges szerv, mellyel a hazai vállalatok szerződést kötnek külföldre induló termékeik átvizsgáláJ sara. A MERT-nek és a gyár­tóknak a célja közös: jó mi­nőségű magyar áru kerüljön a külföldi piacokra. Járják a Tiszántúlt Előfordul olyan eset is, amikor a nyugati vásárló ké­ri az ellenőrzést a kiszállítás előtt, ők adják meg a minő­ségi paramétereket. Napja­inkban ilyen jellegű vizsgá­latokat végeznek az Olasz­országba kerülő elő állatok esetében. Szoros a kapcsola­tuk a Hajdúsági Iparművek­kel, ők az NSZK-ba expor­tálnak műszaki cikkeket. Az ötvenhárom főállású dolgozón kívül nyugdíjasok és külső szakértők végzik a munkát, állandóan úton van­nak, járják a Tiszántúlt. Ahhoz, hogy a vállalatokkal jó kapcsolat alakuljon ki, szükség van arra, hogy jól felkészült, az adott területet ismerő emberek végezzék az ellenőrzést. Az ő javasla­taikat a gyártók is szívesen fogadják. A festés mi Ilyen elismert ember a maga szakterületén Ferkó Miklós is, aki a különböző gépipari termékeket, beren­dezéseket vizsgálja. Együtt indultunk Nyíregyházáról Nagy kálióba, a vasipari szö­vetkezethez, ahol egy Kíná­ba induló szállítmány várt ránk. Ö már négy éve van a MERT-nél, korábban két szakmát tanult ki, dolgozott satupad mellett, volt meós, majd művezető. Jól ismerik már az egyes gyárakban, hi­szen egész eddigi életét gé­pek között, azok mellett töl­tötte. Egyik nap Tisziaszal- kán, aztán Tiszavasváriban, majd Nagykállóban jelenik meg. Ahogy a helyszínre kiér­tünk, azonnal megláttuk az előre kikészített lépcsőket, korlátokat, azok tartozékait, amik később a takarmányke­verő üzembe kerülnek... Itt kapta kezébe a tervrajzokat és azok rövid áttekintése után megkezdődött a leírt adatok utánmérése. Ellen­őrizte a festés minőségét, a rétegek vastagságát. Kérésé­re néhány elemet összeszerel­tek, amik láthatóan jól il­leszkedtek egymáshoz. A MERT vizsgálatára már a gyártó vállalatnál történt ellenőrzés után kerülhet sor, de még így is gyakran adód­nak kisebb-nagyobb hibák. Most is előfordult ilyen, de ezek azonnal javításra ke­rültek. Ilyen engedmények­re az év végi kiszállítások érdekében van szükség. Az utolsó lépés a jegyzőkönyv készítése, ami pozitív vagy negatív véleményt tartalmaz­hat. A hibákat feltárni — Ilyenkor decemberben több a munkánk, hiszen a vállalatok is igyekeznek be­fejezni a szállításokat. Igyek­szünk minden terméket megvizsgálni, a nagyobb mennyiségben gyártottakból pedig szúrópróbaszerűen vá­lasztjuk ki az ellenőrzésre kerülőket. Mint itt is, álta­lában két hónap munkájáról Közelkép az iiazgatíríl Tevékenysége egybeolvadt a megyei iparfejlesztés és bútorgyártás fellendítésével. Szűkszavú ember. Nehezen önti szavakba életútja meg­határozó állomásait. Mon­dataiból — jelleméből faka­dóan — szerénység árad. Kun István a Szatmár Bú­torgyár igazgatója. A gyár­tásról, gazdasági útkeresé­sükről segítőkészen számol be, ám önmagáról nehezen beszél. Töröikszentmiklóson szü­letett, itt végezte középis­kolai tanulmányait. Érett­ségivel kezében dolgozni kez­dett, majd a közgazdasági egyetemre iratkozott be utá­na. 1962 októberében ke­rült Mátészalkára a gyár akkori jogelődjéhez, a Szat- már-vidéki Faipari Válla­lathoz, mint főkönyvelő. — Feleségem nyíregyhá­zi illetőségű. Választanunk kellett tehát: maradunk Szolnok megyében, a saját pátriámban, vagy „leköltö- zünk” Szabolcsba. Mivel a munkahelyem lakást is adott, ez a tény eldöntötte a kérdést — emlékezik visz- sza azokra az időkre. Szavaiból kicseng: nem bánta meg döntését. Alig egy év után kinevezték a gyár első számú vezetőjévé. Elévülhetetlen érdemeket szerzett a megyei ipartele­pítésben. A helyi ERDÉRT- telep, a vásárosnaményi, nyírbátori faipari telephe­lyek meghonosításában te­vékeny részt vállalt, ösz- szekapcsolódott nevével a bútorgyártás fejlesztése is. — A hatvanas évektől kezdődően a gyártástech­nológia dinamikusan fejlő­dött. Rátértünk a moder bútorok készítésére, a ko­rábbi kézi fényezésű, ha­gyományos bútorok háttér­be szorultak. A negyedik öt­éves tervi rekonstrukció a bútoripari profilt erősítet­te, az akkori gyártáskultú­ránk elérte a nemzetközi szín­vonalat. Termelési volume­nünk tízszeresére nőtt, lét­számunk pedig közel há­romszorosára emelkedett. Az utolsó két év ismét a fejlesztés jegyében telt. Kor­szerűsítették a gyártósoro­kat. Gyártmányaik közel 20 százaléka exportra kerül, meghatározó a jelenlétük a nyugatnémet piacokon. Miután bemutatta „biro­dalmát” az igazgató, kény­telen szembenézni önmagá­val, saját munkájáról tö­redékekben beszél. Több mint tíz éve a Faipari Tudo­mányos Egyesület megyei szervezetének elnöke. — Kezdetben a debreceni FATE csoport munkájában tevékenykedtem csaknem 5 évig. Mivel megyénkben a foglalkoztatottak közel 20 százaléka a faiparban dol­gozik, a termelési érték mintegy 30 százaléka itt re­alizálódik, egy idő után érez­tük a megyei szervezet életre hívásának szükségét. Ennek már 15 éve. Ez a szervezet a műszaki infor­máció terjesztését és az ok­tatást karolta fel. Kun Ist­ván sokat „kilincselt” azért, hogy Nyíregyházán, Vásá- rosnaményban, Mátészalkán beindulhatott az esti faipari képzés. Érdemei vannak abban is, hogy Mátészalkán faipari szakközépiskola léte­sült. Környezetében sokan tud­ják róla, hogy az MTESZ mátészalkai intéző bizott­ságának elnöke. Munkájá­nak minősítése az is, hogy az IB saját klubot, önálló pénzügyi kereteket kapott a várostól. Mindemellett a Magyar Gazdasági Kama­ra Észak-Alföldi Területi Bizottságának a társelnöke és tagja a városi pártbizott­ságnak is. Munkáját kitün­tetések egész sorával is­merték már el. A teljesség igénye nélkül: Munka Ér­demrend arany és ezüst fo­kozata, miniszteri Kiváló Munkáért, Kabay János Emlékérem. Felesége faipari mérnök, .két lánya közül egyik sem folytatta a családi hagyo­mányokat. Sóstón van egy hétvégi házuk, ahová saját szavaival élve „alvókúrára” jár. Szívesen tesz-vesz a konyhában is — árulja el magáról — szeret főzőcs- kézni. Munkájának közel 30 éve ölt testet a jelenlegi bútor­gyárban. Az elkövetkezendő időszak talán ennél is több verejtéket, ráncot szül majd az igazgató homlokára ,.. A Műszaki és Természettu­dományi Egyesületek Szö­vetsége a szervezeten belül végzett kiváló szakmai és társadalmi munkája elisme­réseként, Kun Istvánt MT- ESZ-díjjal tüntette ki decem­ber 16-i országos elnökségi ülésén. (Cs. Zs.) ... majd elvégzi az ellenőrző méréseket. egy ellenőrzésen kell eldön­teni, hogy jó-e. Feladatunk a hibák feltárása és annak biz­tosítása, hogy a termékek megfelelő minőségben kerül­jenek a külföldi vásárlók­hoz. Gyártásközi ellenőrzé­seinkkel arra törekszünk, hogy kiszűrjük a sorozatgyár­tásból adódó üzemi vakságot. A jelenlegi vizsgálat ered­ménye pozitív. Megkezdőd­het a csomagolás és a szállí­tás — mondta búcsúzóul Ferkó Miklós ... Szilágyi Zsuzsa A BALESET 4 z úttestre hirtelen kiszaladt egy őrizet­lenül hagyott kisgye­rek. Az arra haladó teher­autó vezetője, hogy ne üs­se el a gyereket, elfordítot­ta a kormányt és fékezni kezdett, de megcsúszott, és a közeli földszintes házikó falának ütközött közvet­lenül az ablak mellett, ame­lyen éppen kinézett a kis ház tulajdonosnője. Egy arra haladó gyalo­gos félreugrott, még mielőtt a teherautó ütközött vol­na, és így nem szorította őt a falhoz, de az ugrás olyan szerencsétlenül sikerült, hogy közben eltörte a lá­bát. Amikor a ház tulajdo­nosnője az ablakon kite­kintve észrevette a felé tartó teherautót, gyorsan hátraugrott, de az ugrás lendületétől elesett, és a padlóba ütötte a fejét. Férje, a szívbeteg em­ber, látva a földre zuhanó feleségét közvetlenül a te­herautó ütközése után, any- nyira megrémült, hogy a helyszínen meghalt. Az ügy alapos kivizsgá­lása után megállapították, hogy a tehergépkocsi ve­zetője vérében 2,1 ezrelék alkohol volt. A törött lábú járókelő vérében 3 ezre­lék. Az ablakon kitekintő lakástulajdonosnő véré­ben 2 ezrelék, a halott szívbeteg férj véré­ben 2,6 ezrelék. Viszonylag a legkisebb mennyiségű alkoholt az őrizetlenül ha­gyott gyermek vérében ta­lálták — mindössze 0,9 ez­reléket. (Janusz Oseka írását for­dította: Lipcseyné Bánfalvi Júlia) Ferkó Miklós, a MERT ellehőre először megnézi a terv­rajzot ...

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom