Kelet-Magyarország, 1988. december (45. évfolyam, 286-311. szám)

1988-12-20 / 302. szám

4 Kelet-Magyarország 1988. december 20. Ülést tartott az új megyei pártbizottság (Folytatás az 1. oldalról) vábbfejlesztésére is alakul­jon egy időszaki bizottság. Az állandó bizottságok helyett a munkatervhez kapcsolódó al­kalmi bizottságok működje­nek. Fontos — hangsúlyozta —, hogy dolgozó testület és az azt kiszolgáló apparátus alakuljon ki a megyei párt- bizottságon. Almási Sándor is az alkalmi munkabizottság mellett szólt, amely végleges javaslatot tesz le mind e té­mában, mind a közvélemény rendszeres tájékoztatása ügyében. Láczay Magdolna támogatta e javaslatokat, s kezdeményezte, hogy az egyes kérdések konkrét vizs­gálódásával is ad hoc bi­zottságok foglalkozzanak. Bé­res Géza szerint mindig azok legyenek állandó meghívot­tak a testületek — így a végrehajtó bizottság — ülé­seire, akik érintettek a té­mákban. Kostyánszki János kifej­tette : világossá kell tenni a megyei pártszerveknek át alternatív csoportokhoz való viszonyát, s hogy a vb he­lyett a pártbizottság hatáskö­rét bővítsék, amelynek ülé­sein általában részt vehessen a párttagság. Imri László ar­ról beszélt, hogy a pártbi­zottság akkor lesz igazán működőképes testület, ha jól képzett apparátus szolgálja, amelyet viszont meg kell vé­deni az indokolatlan támadá­soktól. Szűk körű és állandó bizottságokat javasolt, ame­lyeket esetenként 2—3 szak­emberrel kiegészítenek. Er­dei Bálint szerint a párt­bizottsági tagok iránt meg­fogalmazott magas követel­ményeknek csak úgy lehet megfelelni, ha alapos infor­mációt kapnak és adnak, ha nyitottabbak a párttagság és a lakosság véleménye iránt. Farkas Ferenc a pártbizott­ság és a pártközvélemény tá­jékoztatásának javítását sür­gette a megyei pártszervek gazdálkodásáról, költségveté­séről. Szorgalmazta, hogy több pártbizottsági ülés le­gyen nyilvános. Juhász Ferenc ugyancsak a párttestület munkájának nyilvánosságáról szólt, s ja­vasolta: fontos döntések előtt és után közvélemény-kuta­tás útján is tájékozódjon a testület munkája hatásáról. Jókay László szerint fontos, hogy minél szélesebb körben tájékozódjanak a pártbizott­ság tagjai, az apparátusi munkatársak. Szerinte egy- egy esetben szükség van az egész megyére kiterjedő tö­megdemonstráció szervezésé­re. Baly János véleménye: több időt kell adni a párt­tagságnak, a testületi tagok­nak egy-egy határozati ja­vaslat megismerésére, a fel­készülésre. Támogatta szak­értők bevonását az anyagok készítésébe, s úgy vélte, hogy ne az egy évre meghatározott munkaterv, hanem a hely­zet diktálja az ülések gyako­riságát és témáját. Kérte: időben és a lényegről infor­málják a pártbizottság tag­jait. Kiss Gábor szerint vilá­gosan szükséges tisztázni mit értünk pártállásponton. „Utazó” pártbizottsággá kell válnia a testületnek, amely az életből meríti tapasztala­tait. Danes Péter javasolta: az állandó meghívottak kö­zött legyen ott az országgyű­lési képviselők megyei cso­portjának megbízottja is; a megye legkülönbözőbb terü­letein a pártbizottsági ülé­sek után rendszeresen tartsa­nak úgynevezett nyilvános­ságestéket. Balogh Árpád szerint a párttestületek tagjait a sze­mélyes politikai felelősség­nek, a becsületnek és tisztes­ségnek kell jellemeznie. Fon­tosnak tartotta, hogy a kü­lönböző helyekről kért véle­ményeket eredeti formájuk­ban, s ne összesítve vegyék figyelembe. Baja Ferenc sür­gette az elhúzódott személyi ügyek mielőbbi rendezését, s szóvá tette: káderkérdések­ben egyfelől nagyobb de­mokratizmus, másfelől vi­szont nagyobb határozottság szükséges. Csak így vállal­hat a testület e nehéz hely­zetben személyes felelősséget döntéseiről, számolhat be az őt megválasztó párttagság­nak. Molnár László a megye helyzetét bemutató KSH- és banki információk rendsze­rességét igényelte. Bencs Tibor szerint a két­fordulós ülések, az alterna­tív javaslatok hozzásegítik a pártbizottság tagjait, hogy megbízatásukat jobban lás­sák el, s igazodni tudjanak a helyzethez. Veres János ja­vaslata: a később megválasz­tandó tanácsadó testület ve­zetője is vegyen részt a párt- bizottság ülésein; az ott el­hangzottak gyorsan és rész­letesen kerüljenek el a me­gye párttagságához. Mészáros János indítványozta: a testü­let minden tagja dolgozza ki saját javaslatát és azok ösz- szesítése alapján készüljön a végleges előterjesztés. A vitát követően a pártbi­zottság Gazda László megyei titkár vezetésével alkalmi munkabizottságot hozott lét­re, amely az elhangzottakat hasznosítja, a Kiss Gábor megyei titkár által vezetett ideiglenes bizottság pedig az apparátus szervezeti felépíté­sével összefüggő elképzelése­ket dolgozza ki. A testület úgy döntött, hogy ki kell dol­gozni a párttagság gyors és folyamatos tájékoztatásának rendjét; minden pártbizott­sági taghoz el kell juttatni a megyei pártbizottság hatás­köri listáját; rendszeres idő­közökben be kell számoltat­ni az apparátust a párt me­gyei költségvetéséről. A testület tagjai ezután tu­domásul vették Kiss Gábor összegző értékelését a me­gyei pártértekezletről, meg­hallgatták Gyuricsku Kál­mán tájékoztatóját a Köz­ponti Bizottság december 15-i üléséről. A nap folyamán került sor az új, tizenhárom tagú vég­rehajtó bizottság tagjainak megválasztására is. Mészá­ros János, a jelölőbizottság elnöke közölte: a javaslato­kat a pártbizottság minden tagjával történt beszélgeté­sek nyomán alakították ki. Figyelembe vették a területi és az ágazati elvet, de az el­ső számú követelmény az al­kalmasság volt. Ennek alap­ján tizenhét név került fel a szavazólistára. Szavazás kö­vetkezett, melynek eredmé­nyéről Imri László, a szava­zatszedő bizottság elnöke szá­molt be. Ennek alapján az új végrehajtó bizottság tag­ja lett Aranyosi László (37 éves) mérnök, az Ipari Mű­szergyár fehérgyarmati gyár­egysége vezetője, dr. Balogh Árpád (45) biológus, főisko­lai tanár, a Bessenyei György Tanárképző Főiskola főigaz­gató-helyettese, Erdei Bálint (40) mérnök, a Papíripari Vállalat nyíregyházi gyárá­nak főmérnöke, Farkas Fe­renc (56) közgazdász, az MNB megyei igazgatója, Gazda László (40) mérnök, a megyei pártbizottság titkára, dr. Gyuricsku Kálmán (44) köz­gazdász, a megyei pártbizott­ság első titkára, Hepp János- né (36) technikus, a Nyír­egyházi Konzervipari Válla­lat művezetője, Iklódi László (56) mezőgazdász, a vajai II. Rákóczi Ferenc Tsz elnöke, Jókay László (33) mérnök- közgazdász, a Taurus Gumi­ipari Vállalat nyíregyházi gyára főosztályvezetője, dr. Kovács Géza (40) agrármér­nök, a szabolcsbákai Búza- kalász Tsz elnöke, Sipos Ist­ván (37) üzemmérnök, a MÁV Záhonyi Üzemigazga­tóság igazgatója, Szedlár Sán­dor (41) mérnök, a Magyar Acélárugyár tiszaszalkai gyáregységének igazgatója és dr. Veres János (31) közgaz­dász, a nyírbátori városi pártbizottság első titkára. A testület állást foglalt sze­mélyi kérdésekben is. Hozzá­járult, hogy Bíró Lászlónét, a megyei pártbizottság párt- gazdasági és ügykezelési osz­tályvezetőjét nyugállomány­ba helyezése miatt beosztá­sából felmentsék. E funkció­ba dr. Mikola Andrásné (47) közgazdászt, a pártbizottság politikai munkatársát kine­vezte. Kopka János (55) új­ságírót megerősítette a Ke- let-Magyarország főszerkesz­tői beosztásában. A mun­kásőrség országos parancsno­ka kezdeményezésére állást foglalt abban, hogy Ballai István megyei munkásőrpa- rancsnok nyugállományba vonuljon. A pártbizottság következő ülésén foglal állást a mun­kásőrség új megyei parancs­nokának és helyetteseinek személyiről, s a későbbiek­ben — a pártbizottság új szervezeti rendjének. kiala­kulását követően — dönt az osztályvezetők és az oktatá­si igazgatóság vezetője ügyé­ben. A testületet tájékoztat­ták arról is, hogy az illeté­kes párt- és állami szervek hozzájárultak Varga Gyula volt megyei első titkár és Ekler György megyei titkár nyugdíjazási kérelme telje­sítéséhez. A megyei pártbizottság ülésének befejezése előtt Gyuricsku Kálmán kívánt Szabolcs-Szatmár megye párttagságának és egész la­kosságának békés karácsonyt és boldog új esztendőt. Sevardnadze Tokióban Eduard Sevardnadze szov­jet külügyminiszter, aki va­sárnap 40 tagú küldöttség élén érkezett Tokióba, hét­főn a császári palotánál tett látogatással kezdte meg hi­vatalos programját. A szov­jet dilomácia vezetője beírta nevét a súlyos beteg Hirohi- to császár jobbulását kívá­nók emlékkönyvébe, majd a császári udvartartási hivatal vezetőinek átadta Mihail Gorbacsov üzenetét, amely­ben a szovjet vezető jókíván­ságait és rokonszenvét fejez­te ki. Palme­gyilkosság Rendkívül jól őrzött bör­tönbe szállították azt a fér­fit, akit Olof Palme egykori svéd miniszterelnök meg­gyilkolásával gyanúsítanak — jelentette be hétfőn a svéd rendőrség szóvivője. A letar­tóztatott férfit a svéd fővá­rostól 50 kilométerre észak­ra, Norrtalje város közelé­ben fekvő börtönbe szállítot­ták — egyes sajtóértesülé­sek szerint azért, mert bará­tai kiszabadítását tervezik. Csapatkivonás A Német Szociáldemokrata Párt egyik katonai szakértő­je a szovjet csapatkivoná­sokra adandó válaszlépéseket sürgetett az Egyesült Álla­moktól. Erwin Horn a nyu­gatnémet Bild Zeitungban közölt interjújában hangsú­lyozta, hogy Washingtonnak a szovjet lépésekre válasz­ként ki kellene vonnia Euró­pában állomásozó csapatai egy részét. Arab csúcs A bahreini Manamában hétfő este megnyílt az Öböl­menti Országok Együttmű­ködési Tanácsa hat tagjának négynapos csúcstalálkozója. A gazdag öbölmenti arab olajállamok uralkodóinak ez az első találkozója az iraki— iráni tűzszünet életbe lépé­se óta. Erről ír a magyar hírlap Menekülttáborok felállítása A lap interjút közöl Gál Zoltán belügyminiszter-he­lyettessel, az áttelepültekkel foglalkozó tárcaközi bizottság vezetőjével. A beszélgetésből kiderül: eddig 12 ezer 500 tartózkodási engedélyt adtak ki Romániából menekültek­nek. Sajnos, a Romániával kialakult helyzet semmit nem változott, ezért további menekültekre is számolni kell. Az utóbbi időben a ma­gyar hatóságok küldtek visz- sza tiltott határátlépőket, de azok büntetett előéletűek, ká­bítószeresek, elmebetegek, vagy éppen szüleik tudta nél­kül szökő kiskorúak voltak. Az Országgyűlés által meg­szavazott 300 millióból 40 milliót kifizettek, de ez az összeg az év végéig megdup­lázódik, mert ebből az alap­ból a lakó- és szálláshelyek kialakítását is támogatják. Ha a menekültek száma to­vább emelkedik, menekülttá­borok felállítására is sor ke­rülhet. A menekültek ma már ala­kíthatnak önsegélyező és kul­turális szervezeteket, ezekkel a tárcaközi bizottság is együttműködik. Ugyanakkor követelmény, hogy a mene­kültek közéleti tevékenysége ne sértse országunk érdekeit. A miniszterhelyettes leszö­gezte: a menekültkérdés nem átmeneti jelenség. Ezért is kellett kiadni egy olyan sza­bálygyűjteményt, mely mind a menekültnek, mind a hiva­talnak tájékoztatást ad a ten­nivalókról. Hivatalos szerve­ink továbbra is számítanak a társadalom megértésére. A lap hétfői száma teljes terjedelemben közli azokat a tudnivalókat, melyek a tar­tózkodási engedéllyel rendel­kezők kötelezettségeit, ügyeik intézésének főbb szabályait tartalmazza. Milánóból is vettek lányokat A Magyar Hírlap számol be arról is, hogy a Fórum szállóban évadzáró divatbe­mutatót tartott az Intermo- dell GM. Huszonhét végzős manökeniskolás vonultatta fel a Május 1. Ruhagyár és a Ruházati Bolt Vállalat mo­delljeit. Ugyanitt közvetítet­ték a lányokat Nyugat-Euró- pába. A bemutatón több külföldi modellügynökség is részt vett, Werner Imolát és Ruff Beátát a milánói Flasch cég szer­ződtette. Elsősorban a magas, vékony, érdekes arcú. lehető­leg sápadt, jó mozgású ma­nökenek vannak divatban. Napi 100—3000 dollár az ár­folyamuk, mindig megegyezés tárgya, ki mit kap. A magyar lányokat keresik külföldön, nemrégiben példá­ul huszonnégy csinos manö­kent vittek ki Bécsbe, ahol a különböző ügynökségek vá­lasztottak közülük. Aktmo- delleket nem közvetítenek, a GM által ajánlott lányok csak divatbemutatókon szerepel­nek, és csak ruhában fotóz­zák őket. A közvetítő cég ju­talékot kap, ez megegyezés tárgyát képezi. Az Intermo- dell rendszeres tanfolyamo­kon képezi ki a lányokat, akik színpadi mozgást, kore­ográfiát, sminktechnikát ta­nulnak. Mondani sem kell, a fiúknak is van esélyük, őket is közvetítik. A GM divatbe­mutatókat is szervez, és ké­résre kollekciókat állít össze hazai és külföldi cégeknek. 243 órás és 49 perces fogságból szabadítottak ki a mentő- alakulat tagjai egy 62 éves örmény nőt a hét végén. (MTI — telefotó) A gazdisági kamara állásfoglalása A Magyar Gazdasági Ka­mara állást foglalt a költség- vetés 1989. évi hiányának mérsékléséről és alternatív javaslatot dolgozott ki. Mind­ezt hétfőn ismertették az or­szággyűlési képviselők egy csoportjával. A kamara meg­küldte állásfoglalását az or­szággyűlési bizottságok elnö­keinek. A tagvállalatok véle­ménye szerint a gazdálkodó szervezeteket érintő, különö­sen a külkereskedelmi forga­lom feltételeinek szigorítását jelentő változtatások a telje­sítmények csökkenését ered­ményezhetik. így az 1989. év­re tervezett, mintegy 25 mil­liárd forintos költségvetési hiány növekedését más, a gazdasági folyamatokat ked­vező irányba befolyásoló eszközökkel kell megakadá­lyozni. Szerintük a lakásfinanszí­rozási alapba történő 16 szá­zalékos vállalati eredmény- befizetés a költségek mester­séges növelését jelenti, és fi költségvetési hiány csökkentéséríil ezért inflációgerjesztő hatású. A kamara maximálisan 5 százalékos, a vállalati nyere­ség terhére történő befizetést támogat, mint új adófizetési kötelezettséget, akkor, ha en­nek 50 százalékát a vállala­tok saját dolgozóik lakástá­mogatására fordíthatják. Ez az intézkedés — számításaik szerint — mintegy 5—6 mil­liárd forintos költségvetési bevételt jelentene. A kamara sürgeti a köz­ponti költségvetési szervek és tanácsok támogatási elő­irányzatainak mérséklését, ami mintegy 6 milliárd fo­rint kiadáscsökkenést jelent­het. Az állami tulajdon érté­kesítésével a tervezett 5 mil­liárd forint helyett legalább 10—15 milliárd forint bevé­telt lehetne megalapozni. Ezen belül, főként a jelenleg nem hatékonyan működő ke­reskedelmi, szolgáltató egysé­gek, földterületek, valamint Sétálóutca a Via Veneto A római városi tanács újabb utcá­kat zárt le a város­központban a gép­kocsik előtt, hogy csökkentse a kará­csonyi vásárlások miatti dugókat. A lezárt területen van többek között a hires Via Véneto egy része és a Via Internazionale egé­sze. A rendelkezés de­cember 17-töl ja­nuár 15-ig érvényes. Az újonnan lezárt részbe, amely egy- harmaddal növeli meg a gépkocsik­tól mentes város- központot, csak külön engedéllyel lehet behajtani. az állami lakások, állami részvények és értékpapírok értékesítésére célszerű töre­kedni, és azt egy, a lebonyo­lításban érdekelt szervezetre kellene bízni. A kiadások mérséklése ér­dekében a kamara azt java­solja, hogy a költségvetési in­tézmények esetében a társa­dalombiztosítási járulék 10- ről 43 százalékra történő nö­velése három lépésben való­suljon meg. További kamarai javaslat a kamatpolitika antiinflációs jellegű változtatása. Ez igény­li mind a hitel-, mind a be­téti kamatpolitika és a tény­leges infláció közti összhang megteremtését. A hitelkama­tok maximumát ennek meg­felelően mérsékelni kell mind a lakossági, mind a vállalati hitelek esetében. A kamara javasolja a la­kossági betétek utáni pré­miumok, felárak és egyéb in­tézkedések megszüntetését, ezzel a költségvetési terhek mérséklését. A kamatintézke­dések hatására a költségve­tés terhei mintegy 10 milli­árd forinttal mérsékelhetők. Összességében a kamarai javaslatok alapján a költség- vetés terhei a jövő évben mintegy 40 milliárd forinttal csökkenthetők. A megjelent képviselők a kamara kezde­ményezésével egyetértettek. 12 évvel Mao halála után Csiang Csing kórházban * Csiang Csinget, Mao Ce- tung özvegyét rossz egészsé­gi állapota miatt kiengedték a börtönből és torokrákkal egy pekingi kórházban ke­zelik. A hírt a kínai ifjúsági szö­vetség havi folyóiratának legutóbbi számában kö­zölték, egy olvasó levelére válaszolva. Csiang Csinget — mint a hírhedt „négyek bandájá­nak” egyik tagját — nem sokkal Mao halála után, 1976- ban tartóztatták le. Az 1966 —76-os „kulturális forrada­lom” irányításában való tevékeny részvételéért, ál­lamcsínykísérletért és ellen- forradalmi tevékenységért először halálra ítélték, majd büntetését életfogytiglani börtönre változtatták. Kínai tisztségviselők ko­rábban cáfolták azokat a hí­reket, melyek szerint a 74 éves Csiang Csinget egész­ségi állapotára való tekin­tettel szabadon engedték vol­na. Az igazságügyminisz­térium illetékesei most nem fűztek azonnali kommentárt az ifjúsági folyóirat által közöltekhez. Vezetnek a kólák Növelte részesedését az Egyesült Államok üdítőital- piacán a Pepsi- és a Coca- Cola. Az üdítőital-gyártás átlagosan 4,5 százalékkal nőtt, a két kóláscég azon­ban ennél gyorsabb ütem­ben növelte termelését.

Next

/
Oldalképek
Tartalom