Kelet-Magyarország, 1988. december (45. évfolyam, 286-311. szám)

1988-12-19 / 301. szám

1988. december 19. Kelet-Magyarország 3 Itt a 11-277! Rt. - két bét alatt Nyírbátori Pil-Kaktel Balogh Géia rovatvezető válaszol Nemrés alakult meg a Ma­gyarországi Cigányok Kul­turális Szövetségének Sza­bolcs-szatmári szervezete. Tő­lük várják a választ kérdé­sükre a munkanélküli ci­gányzenészek : számíthatnak- e a közeljövőben valamiféle segítségre? — A kenyér nélkül maradt cdgányzenészek számbavéte­le most folyik — tudtuk meg Farkas Kálmántól, a szövet­ség megyei elnökétől. Már tárgyaltak a MÉSZÖV elnö­kével, a megyei vendéglátó igazgatójával. A cél: ahol csak lehetőség van rá, mű­ködjenek ismét színvona­las muzsikára képes zene­karok. A következő év nya­rától szeretnénk divatba hoz­ni a térzenét Nyíregyháza különböző pontjain. S szor­galmazzák, hogy alakuljon meg egy szövetségi zenekar is. A cigányok többsége — ha jogsérelem éri őket — el nem tudja képzelni, hova fordul­hatna tanácsért. A szövetség gondoskodik-e valamiféle tanácsadó iroda felállításán? — kérdezi Botos János Nyír­egyházáról. — Már eldöntötték, jövő nyáron a szövetség megyei irodáján cigány-jogsegély­szolgálatot indítanak. A ter­vek szerint dr. Lázók Anikó­nak, a megyei tanács igazga­tási előadójának, a szövetség megyei alelnokének vezeté­sével a különféle ügyekben szakemberek várják majd az eligazításra, tanácsra váró ci­gány panaszosokat. Ilkovics Zsolt sok-sok nap­kori szülő és gyermek nevé­ben fogott tollat, amikor szer­kesztőségünket kereste meg levelével. Arról ír, hogy a napkori iskolában hosszú ide­je nem működik a vízveze­ték, a gyerekeknek még kéz­mosásra is alig van lehető­ségük. — Bennünket legalább úgy bánt a dolog, mint a szülő­ket — válaszolta Gurály László, az általános iskola igazgatója, aki elmondta, hogy a vízhálózat törése mi­att korábban elázott egy fal, azt újjá kellett építeni, s hogy az eset meg ne ismét­lődjön, kénytelenek voltak kikapcsolni a vizet. Hogy a hiba okát felderítsék, fel kellene túrni az iskolát, mely lehetetlenné tenné az okta­tást, ráadásul több mint egy­millió forintba kerülne. Er­re pedig a helyi tanácsnak egyszerűen nincs pénze. M. L.-né nyíregyházi olva­sónk lapunkban bukkant ar­ra a tájékoztatóra, misze­rint a GYED-en, GYES-en lé­vők és a havi 3000 forintnál kevesebb nyugdíjban része­sülők a központi szociálpo­litikai alapból decemberben egyszeri jutttatásként ezer forintot kapnak. A decembe­ri GYED-et ö már megkap­ta, ám az Ígért ezer forintot azóta is hiába várja. — Rossz hírt kell közöl­nöm, A megyei társadalom- biztosítási igazgatóságon megtudtuk, a GYED-en lé­vők nem részesülnek egy­szeri juttatásban. A közpon­ti sajtó tévesen közölte a hírt, mert az Országos Terv­hivatal elnöke mást mon­dott. A GYES-en lévők vi­szont joggal várhatják a postást, s még azok is, akik méltányosságból kapják a GYES-t. A társadalombiz­tosítási igazgatóság már ki­utalta a forintokat. Dobos Sándor Dögéről két kérdésére is választ vár, sajnos válaszunk aligha töl­ti el örömmel. Ügy tudja, hogy a Szovjetunióban élő barátja Magyarországon vá­sárolhat gépkocsit. Milyen úton-módon? Következő kér­désében pedig azt tudakol­ja: január 1-től szükséges-e a Szovjetunióba való utazás­hoz továbbra is a meghívó- levél? Juhász Margit, a Nemzeti Bank nyíregyházi igazgató­sága osztályvezetője szerint a nemrég megváltoztatott vámtörvény ugyan lehetővé teszi a külföldi gépkocsivá­sárlást a szovjet állampolgá­roknak, ám a magyar vám­törvény változatlan maradt. Így a Magyar Nemzeti Bank nem ad engedélyt a vásár­láshoz. A kiutazásról pedig annyit mondhatunk: tovább­ra is szükség van a meghí­vólevélre. Folynak a tárgya­lások, remélhetőleg a kéz­zel fogható eredmények is hamarosan megszületnek. B. J.-né nemrég a nyíregy­házi földhivatalban járt, s eléggé vegyes benyomáso- kát szerzett. A hivatal mun­katársai gyors, udvarias ki­szolgálásban részesítették, de maga az épület lehangoló: zsúfoltság, tolongás. Olva­sónk nem érti: az APEH nem­rég alakult meg, s máris hoz­zákezdtek kacsalábon forgó irodájának építéséhez, ugyan­akkor egy igen nagy forgal­mat lebonyolító hivatal né­hány szobában kényszerül dolgozni. Homoródi Endre, a megyei földhivatal vezetőhelyettese semmi jót nem tud ígérni. Szűkös költségvetésből gaz­dálkodnak, nincs esélye a költözködésnek. Egyben tö­kéletesen egyetért olvasónk kifogásával. Balázs Albert újkenézi ol­vasónk tömör kérdése: az utóbbi időkben történt sze­mélyi változásoknak milyen hatása lesz a — jelentőségé­hez viszonyítva nem kellő mértékben hangsúlyozott — hivatali korrupció visszaszo­rításában? Nem értem pontosan a kérdést, így én is általában válaszolok. Kincstári opti­mizmusom azt mondatná ve­lem, hogy előbb-utóbb si­kerül olyan morális és el­osztási viszonyokat megte­remtenünk, mely megakadá­lyozza a korrupciót, de at­tól tartok, az még odébb van. Még ha naivnak is tart, meg vagyok arról győződve, ko­rábban sem az első számú vezetők — eltekintve a rit­ka kivételtől — életvite­lével volt baj ebben az or­szágban, sokkal inkább a jó­val lejjebb elhelyezkedők éltek vissza hatalmukkal. Velük szemben csak helyben lehet eljárni. Szőke Miklós érdeklő­dött Mátészalkáról: lesz-e 1989-es Kelet-Magyarország falinaptár? Dr Kárpáti Imre, a Sza- bölcs Megyei Lapkiadó Vál­lalat igazgatója közölte, hogy már elkészült lapunk jövő évi falinaptára, s azt a de­cember 29-i Kelet-Magyaror- szággal együtt kapják meg olvasóink. Fogyókúrán a Szabolcs Cipőgyár Luca napján, december 13- án jegyzett be egy új rész­vénytársaságot a megyei cég­bíróság. S minden bizonnyal a Luca napi lassúságot cáfo­landó alig két hét alatt hoz­ták tető alá az új céget — egy százéves törvény alapján. (Mivel az új társasági tör­vény csak januártól érvé­nyes.) A Szabolcs Cipőgyár az egyik részvényes, a másik partner pedig a BŐRKER Kereskedelmi Vállalat. Az új cég központja Nyírbogdány, az ottani üzemből alakult meg a Cipőfelsőrész- és Kel­lékgyártó Részvénytársaság 28 millió forintos vagyonnal. — Továbbra is az NSZK- beli Westland-cégnek gyár­tunk bérmunkában felsőré­szeket, a várható éves árbe­vételünk 20—30 millió forint — tájékoztat Alkér Imre, az új vállalat ügyvezető igazga­tója. — Csakhogy mostmár teljes önállósággal, felelős­séggel kell dolgoznunk. Csütörtökön jön a kamion Ktovkaz (cirill betűkkel) — Szabolcs felírást visel a do­boz, amelyben forgalomba hozzák a Szovjetunióban a gyerekcipőket. Szekrényes Károlyné tűzőnő a felsőrészeket gyártja. (Suri Attila felv.) Már „bejáratott" menet­rend szerint dolgoznak Nyír- bogdányban. Hétfőn jelentik, Hogy ütemesen termeltek, csütörtökön jön a kamion, amely hozza az alapanyagot, viszi a készterméket. Napon­ta 800—1000 pár cipőt gyár­tanak, mégpedig úgy, hogy a legnagyobb széria is csak 240 darabos. A Szabolcs Cipő­gyár záhonyi üzemében is készül ehhez napi kétszáz felsőrész, ugyanolyan minő­séggel, mint ahogy azt a tő­kés partner megkívánja. A 150 emberrel dolgozó részvénytársaság létrehozá­sa a „menekülés előre” tak­tikájának egyik megtestesí­tője a Szabolcs Cipőgyárnál. Ugyanis az új cégnél a nyír- bogdányi vagyont 26 millió forintra értékelték, a BÖR- KER 13 millióért vásárolt részvényt és még kétmillió forintot adott be. Vagyis annyi pénzt kapott a cipő­gyár, hogy minden bizony­nyal elkerüli a különben be­következő év végi vesztesé­get. Szuper minőségű Rockport cipők A sommás megállapítás, hogy általában a csőd szélén tántorog a magyar cipőipar. vállalatok, szövetkezetek sa­nyarú sorsának sorával iga­zolható megyén belül és kí­vül. Váltást kíván a gaz­dasági élet, változást kell végrehajtani ahhoz, hogy el­kerüljék a veszteséget. A Szabolcs Cipőgyár például teljes termékszerkezetet vál­tott, új piacokat tárt fel. Csak az idén 45 millió forin­tot tesz ki az új gépek és berendezések értéke, melye­ket munkába állítottak. Meg­szűnt a mennyiségek bűvö­lete, a tizedmilliméterre pon­tos, szuperminőséget követe­lő Rockport-cipőket az USA-ban is a vagyonosab­bak vásárolják. A tavalyi 12- vel szemben az idén 79 mil­lió forint lett a vállalat tő­kés exportjának értéke. Csakhogy a már említett fejlesztés, a szocialista és a belföldi piac bizonytalansá­ga és főleg alacsony jövedel­mezősége már évek óta pénz­ügyi kötéltáncra kényszeríti a vállalatot. — Közben hitet kellett ön­teni a nyíregyházi igazi susz­terekbe, hogy tudnak jó ci­pőt gyártani, hogy rajtuk múlik, milyen lesz ez a vál­lalat — említi Zagyi Sándor igazgató. Üj boltokat nyitott a vál­lalat, s az egy éve abbaha­gyott szovjet export helyett új módszert, a termelési együttműködést választotta, amely végre megszűnteti az örök panaszt, miszerint dol­lárért vásárolják a drága bőrt, s rubelért küldenek olcsó cipőt a Szovjetunióba. Ugyanis már az idén száz­ezer pár gyerekcipő-felső­részt gyártottak a sztavro- poli Kavkaz Vállalat szá­mára, az onnan érkezett nyersbőr ellentételeként. S a múlt héten már úgy tár­gyaltak, hogy akár vegyes vállalat formájában — erre kiválóan alkalmassá tehető a záhonyi üzem — a fejlet­tebb együttműködést vá­lasztják. íróasztal helyett munkapad — Mi pedig támogatjuk az ilyen törekvéseket, mert mindkét félnek megfelelnek — mondja Jevgenyij Rusza- kov, debreceni alkonzul. — A bürokratikus akadá­lyokat le kell bontanunk, hogy gyorsabb legyen a jó tervek valóra váltása — erő­síti meg a megbeszélésen Németh György, az ®rszá- gos Kereskedelmi és Hitel­bank nyíregyházi bankszer­vének igazgatója. pácsolók már elvo- küzdelmüket: gallyaik nultak, vízcseppek ül- elszáradtak, csak né- nek az ágakon. Né- hány főágon látszik hány portán már valamicske élet. földgyalu vágott ren- Bezzeg a szőlő! A det, kiforgatott fák sok, feketére kérgese- csonkolt gyökereimé- dett tőke kétségbe- rtdntk ez égre. Amit esetten kapaszkodik a 4 2 út túlsó olda­lán öreg csalá­di házak sora­koznak a dombok alatt. A kontraszt fel­tűnő, de az évek so­rán megszokta az em­ber. Itt a jósavárosi, sivár szalagházak, amott meg a széles porták a homokbuc­kákra kaptató szőlő­tőkékkel, gyümölcs­fákkal. Reggelente kakas- szó kelti az embert, mely a régi, gyermek­kori hajnalokat idézi. De most mi az a nagy kopácsolás ... ? Csak nem a házakat bont­ják!? De bizony azokat. Egy hét elég volt ah­hoz, hogy eltakarítsák az épületeket, már csak a sor közepén álló maradt hátra. Annak a tetejét bont­ják. Álmos, ködös va­sárnap délután. A ko­a házakból még hasz­nosítani lehetett, el­vitték. A szomszéd­ban, mint egykor vá­lyogvető gödrök men­tén gúládban áll a sárból, törekből össze­gyúrt sok vályog, a szürkére szikkadt agyag csendesen ma­iik a csepegős időben. Vén diófák karmo- lásszák az eget, ők mintha csak jó előre látták volna sorsukat, rég feladták a sovány homokkal folytatott földbe. Itt, a valyug- csomók mögött még állnak a fák. .Jobbára almafák, egy-egy gyümölcs is csüng rajtuk. Megbámulták már a fagyon, húsu­kat megkezdték a cin­kék. A domb derekán magányos eperfa, sző­lősátor alatt rejteke- zik. Kiszürkült, meg­duzzadt szemek a fürtökön, a gazda már nem tartotta ér­demesnek a szom­szédtól kölcsönkérni a létrát. Ki tudja, hol járt már az ö esze az őszön? Az udvar kö­zepén félig beomlott kút, mohos deszkapa­lánk a betongyűrűk fölött. A birs ágára fakopáncs száll, alatta megzörren egy újság­darab, a madár elrö­pül. Holnap itt is meg­jelennek a földgya­luk, síkra kaszálják a dombokat. Könnyebb így építeni. Az új tu­lajdonosok nem is igen tudják majd, hogy házaik helyén nemrég még szőlő fu­tott az ágra, cinke csipkedte a fennma­radt almák húsát. És arra sem gondol hová lettek a régi há­zak lakói. Merre köl­töztek, gyökereik mi­be kapaszkodnak majd . .. ? B. G. Az említett piaci változta­tásokkal együtt egyelőre több a szép elképzelés, s keserve­sebb a valóság. A Szabolcs Cipőgyárnak ugyanis a ter­mékszerkezet-váltás újabb feladatokat ad. Az új rész­vénytársaság, a szovjet együttműködés eleve felté­telezi, hogy a vállalatnál alacsonyabb alkalmazotti lét­számra van szükség. Bizony nehéz lesz 40—50 embernek megmagyarázni, hogy íróasz­tal helyett a termelésben van rájuk szükség. Mint ahogy az is napi fejtörést je­lent, ha az amerikai fél ke­vesebb megrendelést küld, akkor a magas szintű terme­lési kapacitást milyen piac­ra szánt gyártmányokkal kössék le. Kellenek az ország több pontján működtetett sa­ját boltok, ahol szondázhat­ják a vevők igényeit, kell a további piackutatás, amely szándékaik szerint azt bizo­nyítja be: egy magas szinten termelő középvállalat a jó minőséggel, a termelékeny­séggel tudja hozni a megfe­lelő nyereséget. Lányi Botond Parlament, OKÉ, m enekttltek Üj formát keresett és talált a nyírbátori városi KISZ-bi- zottság arra, hogy megnyerje a fiatalokat a politizálásra. Szeptembertől sajátos soroza­tot indított POL-KOKTÉL címmel. Különböző helyszíne­ken szerveztek fórumszerü beszélgetéseket a fiatalokat leginkább érdeklő kérdések­ről. A romániai menekültek helyzetéről Szép Lászlóval, a HNF városi titkárával és az áttelepült fiatalokkal beszél­gettek. A várospolitikai kér­déseken belül különösen a gázhálózat továbbfejlesztési elképzeléseinek alternatívái foglalkoztatták a bátori fiata­lokat; álláspontjukat, vélemé­nyüket Levendáné dr. Len­gyel Valéria tanácselnök-he­lyettesnek tolmácsolhatták. 1988 utolsó POL-KOKTÉL című rendezvényén, a Nyírlu- gosi Állami Gazdaságban — üzemlátogatást követően — mintegy száz KISZ-vezető és -aktivista aktuális parlamenti információkat kapott dr. Moldvay István képviselőtől. Az országos KlSZ-értekezlet- ről Juhász Ferenc megyei első titkár tartott beszámolót, vé­gül könnyed kulturális prog­ram zárta a napot. Idei tapasztalataik alapján megállapították a POL-KOK­TÉL szervezői, hogy a későb­biekben is szükség van ha­sonló rendezvényekre, mivel megnövekedett az igény a fia­talok körében is a közvetlen politizálás iránt. Az „Után velünk" sorozatban Tv-film a Felsft-Tisza vidékéről A Magyar Televízió ifjúsá­gi osztálya folytatja a már eddig is nagy sikert aratott Utazz velünk! sorozatát. Egy­más után készülnek a filmek az ország tájairól, ahová el­sősorban a fiatalokat — de nemcsak őket! — szeretnék elkalauzolni. E sorozat kere­tében örökítik meg megyénk tájait, embereit, az itteni éle­tet is, bemutatva a Felső-Ti- sza vidékének értékeit, min­dennapjait. A televízió sok ismert mű rendezőjét. Beregszászi Má­riát bízta meg a film készí­tésével. Elég ha csak azt em­lítjük, hogy a népszerű Kuc­kó és sok más ifjúsági műsor fűződik a nevéhez. A forga­tókönyvet Bürget Lajos, la­punk főmunkatársa írja, a film képeinek nagy részét a Nyíregyházi Városi Televízió operatőre, Kéry Péter veszi fel. Még nem dőlt el, melyik ismert, fiatal magyar színész lesz a műsor vezetője, de el­sősorban olyanra gondolnak, akinek kapcsolata van e táj­jal. , Az Utazz velünk sorozat e filmje a jövő esztendőben ke­rül bemutatásra, hírt küldve Szabolcs-Szatmár irodalmi, történelmi, természeti, embe­ri értékeiről az országnak. ÉVEKKEL EZELŐTT te­remtett szép hagyomány Nyírbátorban a karácsonyi koncertek szervezése. Az ün­nepi esemény ezúttal sem marad el. A 4-es számú álta­lános iskola, Tinódi Sebes­tyén Zeneiskola, valamint a szülői munkaközösség és a helyi KISZ szervezésében megrendezendő hangverseny­re ezúttal december 21-én este 6 órakor, a 4-es iskolá­ban kerül majd sor.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom