Kelet-Magyarország, 1988. december (45. évfolyam, 286-311. szám)

1988-12-17 / 300. szám

1988. december 17. Kelet-Magyarország 3 VÁLTOZATOS GYÁRTMÁNY PROFIL jellemzi a nyíregyházi Elekterfém Kisszövetkezetet. Termékeik Irént nemcsak hazai viszonylatban van érdeklődés. Tőkés országok közül Kanada részére folyamatosan szállítanak csőbútorokat. NSZK-megrendelésre az exportálás jövő év első negyedévében kezdődik. Az NDK már más terméküket is igényli: infúziós állványokat importál a kisszövetkezettől. Főbb szolgáltatásaik: galvanikus felületkezelés, precíziós öntés, fém- tömegcikk gyártása, fémbútorgyártás, továbbá szerkezeti lakatosmunkák, forgácsolás és szerszámok készítése. Képün­kön korszerű technológiával készült galvanikus felületkezelő gépsor. (S. A.) Megépül o szennyvízvezeték! Sikkasztott-e a párttitkár? Nem vették át a tagkönyvet Á közélet tisztaságáért Beszterecen Tarpa újabb közművei Megyénkben tett útja so­rán nyilatkozta Maróthy László környezetvédelmi és vízügyi miniszter, hogy a megyénkben lesz olyan tele­pülés, melyet bevonnak egy közművesítési kísérletbe. Tarpára esett a választás. Ez azt jelenti, hogy a község hozzájárulásával megtoldva kiépítik a szennyvízvezeté­ket. A község vezetői már tárgyaltak is a tervezőkkel, és a jövő évben megkezdik a munkákat is. Javasolták, hogy legyen a vezeték vég­pontja, ahol a tisztító épül majd meg. A nagyközségi ta­nácsi testület a közeli jövő­ben tűzi napirendre a rész­letek megvitatását. Tudják, hogy a lakosság alig terhel­hető túl nagy összegekkel, ugyanakkor nélkülözhetetlen az ott élők megnyerése az ügynek. Amint Kovács Béla, a nagyközségi tanács elnök? elmondta':, a teljes közműyej sítés előfeltétele minden to­vábbi fejlesztésnek, így az idegenforgalom fogadásának is. Miután a térség e jelen­tős települése mindenkép­pen fejlődés előtt áll — tsz- állattenyésztési program, kárpitosüzem, vendégforga­lom —, a jövő évben kezdő­dő, és 1990-ben már funkcio­náló mű fontossága aligha szorul bizonyításra. Dióhéjban ennyit a félig igaz, a tényéktől sokkal több indulattal tarkított beszámo­ló. Ezt akarta többek között elmondani hozzászólásában Kató László, a vasmegyeri pártbizottság titkára a me­gyei pártértekezleten. (Írás­ban be is nyújtotta, s la­punkban közöltük.) Minden esetre érdemes utána menni a dolgoknak, bár elöljáróban szükséges leszögezni: az új­ság nem nyomozó hatóság, a tényekkel bizonyított igazság­keresés a bíróság dolga, az eljárások folynak, jövőre minden bizonnyal ítélet szü­letik. Megdöbbentem ■I« — Megdöbbentem azon, hogy behívtak bennünket a rendőrségre — mondja Szőke István, a vasmegyeri Micsu­rin Termelőszövetkezet autó- buszvezetője, egyike azok­nak, aki nem vette át a tag­könyvet. — Elvégre a poli­tika alapvető feltétele, hogy nyíltan mondjunk el mindent egy taggyűlésen, ne legyen retorzió. Amíg ilyenek van­nak a pártban, mint a levál­tott Horváth Sanyi, nem kí­vánkozom párttag lenni. Szőke István, a megbecsült, szókimondó gépkocsivezető (aki önkéntes rendőr társa­dalmi munkában) dilemmája sokakban megfogalmazódik, amikor a helyi valóság nem egyezik az elvekkel. Csak­hogy máris sorakozik az el­lenvélemény. Tóth Antal nyugdíjas vízügyi dolgozó, a mostani alapszervezeti titkár szavai: — Azt gondolom, nem át­járóház ez a párt, nem sza­bad mindenért megsértődni. Kilencen maradtunk egyelő­re, azon vagyunk, hogy moz­duljon ez a falu. Az események jobb megér­tése érdekében térjünk vissza arra a nyári, junius 17-ei taggyűlésre. Horváth Sándor, az akkori alapszer­vezeti titkár a termelőszövet­kezet főkönyvelője volt ko­rábban, de felmondott egy azóta még lezáratlan ügy kapcsán. Ugyanis a pénztár­nál vizsgálatot rendelt el az elnök, kiderült, hogy a föld­megváltást nem fizették ki, nem adták fel a postán, hi­ányzik mintegy 28 ezer fo­rint. A pénztáros — több ta­nú előtt — jegyzőkönyvbe mondta, hogy a pénzt a fő­könyvelővel együtt tették el. Ennek nyomán adta be ő és a főkönyvelő a tsz-ből való ki­lépési nyilatkozatát május 25- én, amit a vezetőség május 31-én elfogadott. Ezek után került sor a besztereci tag­gyűlésre, hogy felmentsék párttitkári funkciójából Hor­váth Sándort. A tagok pedig teljes joggal rákérdeztek Ka­tó László pártbizottsági tit­kárra, miért kezdeményezi a leváltást. A hivatkozási alap a tsz-ben felvett jegyző­könyv volt. Csakhogy ezt Horváth Sándor tagadta... Ki kell vizsgálni... Hogy kerül ebbe a rendőr­ség? Nos, Horváth Sándor be­csületsértésért feljelentést tett a városi ügyészségnek. Az ügyészség pedig úgy döntött, hogy ezt ki kell vizsgálni, ami a rendőrség feladata. Meglehet, szokásos módszer, hogy legkönnyebb mindenkit beidézni Nyíregyházára (bár nem ártana egyszer vizsgál­ni a költségeket, mi kerül többe, sok ember utazása, vagy a nyomozó helyszíni tá-^ jékozódása). A bíróságon minden esetre a rendőrségi jegyzőkönyvön kívül az sze­repel, hogy az ügyészség mégsem kíván a vád képvi­seletében eljárni. November 30-án már tartottak egy si­kertelen békítő tárgyalást a becsületsértési ügyben az újabb tárgyalásra január 30- án kerül sor. A sikkasztással kapcsolatos feljelentést pedig augusztus Xl-én tette meg a termelőszövetkezet elnöke, rövidesen elkészül a vizsgá­lati anyaggal a rendőrség. Ennyivel akár abbahagy­hatnánk a történetet, azon­ban éppen a nyilvánosság je­gyében kell beszélni arról, ami megütközést kelt. Ugyan­is egy párttaggyűlésen egyre, inkább előfordulhat az éles vita. Meglehet, emiatt a sér­tett a feljelentés eszközéhez folyamodik. Furcsának tartom... — Mikor ezek a dolgok zajlottak, még nem kerül­tünk át a községi alapszer­vezetbe — mondja Balogh Imre, aki feleségével együtt a besztereci általános iskolá­ban tanít, egyike azoknak, akik szintén nem voltak ott az ünnepélyes taggyűlésen. — De megkaptuk a pártbi­zottság meghívóját, átvesz- szük a tagkönyvet — ellenke­zik. — Azonban a falubeli ügyre visszatérve mégis fur­csának tartom, ha a nyíltság jegyében nem beszélhet va­laki őszintén. Csak adalékul szolgál mindehhez, hogy a Vasme- gyert, Beszterecet és Tiszará- dot egyesítő termelőszövetke­zetben tavasszal volt elnök­váltás, megosztott volt a tag­ság, különféle klikkek szerve­ződtek rokoni, baráti alapon. Az ellentétek még most sem simultak el teljesen, miköz­ben a tsz-nek kérnie kellett a több milliós hiány miatt a szanálási eljárás megindítá­sát. Ilyen körülmények között még inkább jogos az igény, hogy tiszta legyen a közélet ezen a tájon is. Lányi Botond Még egy példázat A kőkorszakbeli törzsfőnök komo­ran rázogatta bo­zontos fejét: — Nálunk min­denki hasznos dol­got művel. Itt van például ő. Letört egy ágacskát. Nem is akármilyét! He­gyeset! Egy ilyen ágacskával egy nagyobb halat is át lehet szúrni. Ez a másik meg egy kőbaltát- csinált, és még nyelet is bütykölt hozzá. Ezzel a baltával egy barlangi med­vét is főbe lehet kólintani, ha nem tévesztjük el a medve fejét. De te csak fúrsz, fa­ragsz, de mi a csudát faragsz ki belőle? — Kereket. Rá­adásul még göm­bölyű is. — Azt magam is látom. Csak éppen az nem világos, hogy mire jó. — Halvány gő­zöm sincs. De biz­tosan használható valamire. — Tűnj a sze­mem elől! — ger­jedt be a törzsfő­nök. — Látni se akarlak, te bum- burnyák. A feltaláló só­hajtott egyet, majd vállára vette a ke­reket. Nagyot kö­pött, , és görnyed­ve cipelte súlyos terhét. (A. Putko írását Mizser Lajos fordította) Alkotó párbeszédet! Népfőiskola Nyíregyházán „Jobb polgárt, jobb haza­fit, jobb embert nevelni” — ebben látta a népfőiskola célját Móricz Zsigmond, és ez a szándék hívta életre a nyíregyházi népfőiskolát is 1940—42 között. A munka oroszlánrészét a Bessenyei Társaság vállalta. Faluveze­tőket, művelt parasztfiatalo­kat akartak képezni, hogy közösségük szellemi gyarapo-” dásának kovászai, segítői le­gyenek. Azaz népnevelők, a szó legnemesebb értelmében. Az elhatalmasodó háború azonban elmetszette a kez­deményezés épp csak meg­eredt gyökereit. S jóllehet a móriczi megfogalmazás azóta sem vesztett érvényességéből, csaknem fél évszázadnak kellett eltelnie ahhoz, hogy ez a nyitott közművelődési for­ma — töftb, e téren már ko­moly eredményeket felmuta­tó európai országhoz hason­lóan — nálunk is újra meg­honosodjon. Csak mostaná­ban jutottunk el odáig, hogy fel- és elismer)ük: az or­szág felemelkedésének zálo­ga a képességeit a lehető legteljesebben kibontakoz­tató, hasznosító, jogait isme­rő, azokkal élni tudó és aka­ró, mind önnön dolgaiban, mind a köz ügyeiben eliga­zodni, cselekedni képes ál­lampolgár. Ebben segíthet a népfőis­kola, amelyből jelenleg hat­van működik hazánkban, zö­mük a Nyugat-Dunántúlon. Példájukat követendő — a múlt értékeire, megőrzésre méltó hagyományaira építve, ugyanakkor a mai feltételek­hez, követelményekhez al­kalmazkodva — most Nyír­egyházán is népfőiskolát szer­vez a Váci Mihály művelő­dési központ, a Párbeszéd egyesület és az Oktatási Igaz- J^Jóság. -ryi '• A cél olyan szellemi mű­hely létrehozása, ahol „a tár­sadalom különböző felfogású állampolgárai egyenrangúan vitatják meg közösségben a jelenkor eseményeit, problé­máit, keresve a kiutat”. Ajánlják tehát a népfőisko­lát „mindazoknak, akik lé­pést szeretnének tartani az aktuális közéleti, politikai eseményekkel, gondot fordí­tanak gondolkodásuk frissen- tartására ... A népfőiskola a hazai demokratizálási folya­mat mozgalmi jellegű erősí­tésében segíthet, egyik szel­lemi motor akar lenni”. összesen 12 hétfő esti programra várják az erdek lődőket. Az első összejövetel, január 23-án lesz. amikor is azt a témát vitatják meg a résztvevők: mi a népfőisko­la, melyek ennek mai felada­tai? A továbbiakban Nyír­egyháza reformkori életéről, haladó, huszadik századi ha­gyományairól lesz szó, majd ilyen gondolatkörök követ­keznek: fordulat és reform; a jogállamiság; az ország- gyűlés jelene és jövője; az új országos, helyi egyesületek helyzete; megyénk, városa­ink megpezsdülő közélete. Terveznek egy hétvégi bent­lakásos kurzust is, amelyen nemzeti sorskérdésekről cse­rélnek majd eszmét a nép­főiskola hallgatói. Április közepén közéleti fórummal szeretnék befejezni a tanfo­lyamot. Az előadók között lesz például Fekete Gyula, Für Lajos, Kosa Ferenc, Len­gyel László, Margócsy Jó­zsef, Takács Péter, Biró Zol­tán. A foglalkozásoknak az MSZMP megyei Oktatási Igazgatósága ad otthont. A Váci Mihály művelődé­si központban január 15-ig várják a jelentkezőket —- kortól és iskolai végzettség­től függetlenül bárki hallga­tója lehet a népfőiskolának. A szervezők szívesen ven­nék, ha egykori népfőisko­lái hallgatók, tanárok is megosztanák velük akkori élményeiket, emlékeiket. A moijt jndíjló főiskola nem egyszeri’' alkáfcfm'T&Sz. Ha sikeresnek bizonyuk ak­kor a jövőbén is megszerve­zik, oly módon, hogy a há­rom téli hónap ideién végez­hessék el az érdeklődők a tanfolyamot, amely „hivata­los” végzettséget nem ad, a részvételt emléklap tanúsítja majd. (g. m.) A „honnan” tisztázása Beszélgetés a Párttörténeti Intézet igazgatójával A népi demokratikus át­alakulás hazai sajátosságai és történelmi értékelése címmel nagy sikerű előadást tartott az MSZMP Oktatási Igazga­tóságán Balogh Sándor, az MSZMP KB Párttörténeti In­tézetének igazgatója. Az elő­adás után azt kérdeztük tő­le; miért oly időszerű e té­ma most, 1988-ban? — Ahhoz, hogy megfo­galmazzuk: hová akarunk el­jutni, milyen programokat akarunk kimunkálni, nem kezdhetünk hozzá a honnan tisztázása nélkül. A nemzet- közösség nem létezhet nem­zeti tudat nélkül. Ezt termé­szetszerűleg táplálja a múlt, a múlt tudata.' Az, hogy is­merjük a njjilt vívmányait, amelyek megjegyzésre mél­tók, mert önmagukban is ér­tékek. Így levonhatjuk a ta­nulságokat. Lenin óta tudjuk, hogy a szocializmus építését megelőzően szükséges, kívá­natos egy korszak: a felké­szülésé, amely az anyagi, a szociális, a technikai felté­teleket felhozza a fejlett színvonalra. Ez a NÉP lé­nyege. — És Magyarországon? — Erdei Ferenc megértette ezt, amikor azt mondta: pó­tolni kell, amit a kapitaliz­mus nem teremtett meg. Ám megmondta, hogy ezt már nem lehet kapitalista mó­don. S ha a gazdasági szfé­rában szükség van „ráikészü- lésre”, a politikaiban szint­úgy. Ez az átmeneti idő az, amikor olyan politikai intéz­ményrendszer képes reálisan létezni, amely még nem szo­cialista, de már túlhaladja a polgári demokráciát. Ha ez a meghaladás sikerült volna, most nem lenne a nemzetnek nosztalgiája a polgári érte­lemben vett demokrácia iránt. Ha most ide hoznák nekünk a világ legmoder­nebb telefonkészülékeit, nem tudnánk velük mit kezdeni, hiszen mindennek meg­van a maga kultúrája, amit meg kell tanulni. De tudnunk kell, hogy a mai társadalom nem a 49-es tár­sadalom. Ennek a konkrét szükségletei mások. Szembe­sülnie kell hagyománykin­csével : mi az, amit be tud építeni magába, mi az, amit nem. Például: a munkás­parais2f szövetség" tézise ma már másképp értelmezhető, amikor a diplomások száma meghaladja a mezőgazdaság­ban foglalkoztatottakét. — ön politikatörténettel foglalkozik. Megfogalmazná kutatásainak a mához való viszonyát? — Nekem, mint történész­nek tudnom kell, milyen volt az ország. Enélkül nem lehet politizálni. De ha 1848-at ta­nulmányoznám, akkor is a tanulságait kellene keresnem, információkat gyűjténem. Ugyanis soha nem lehetett és nem lehet politikai prog­ramot készíteni a történelmi háttér kellő ismerete nélkül. A tanulságok megfogalma­zása nélkül. (kzs) Éles vita volt a nyáron a besztereci községi pártgyű­lésen. A titkárt mentették fel, mert sikkasztás gyanújába keveredett, mint tsz-főkönyvelő. 0 tagadta ezt, sértődötten kilépett a tsz-ből, majd becsületsértésért feljelentést tett az ügyészségnél. Mindennek a következménye — többek között — az lett, hogy a rendőrség Nyíregyházára idézte be ki­hallgatásra, mint tanúkat a taggyűlés résztvevőit. Az eset tanulságait pedig úgy szűrte le néhány párttag, ha ilyen előfordulhat a nyíltság szellemében, akkor ők nem veszik át az új tagkönyvüket, kimaradnak a pártból.

Next

/
Oldalképek
Tartalom