Kelet-Magyarország, 1988. december (45. évfolyam, 286-311. szám)

1988-12-17 / 300. szám

4 Kelet-Magyarország 1988. december 17. Közlemény az HSZHP Központi Bizottságának üléséről (Folytatás az 1. oldalról) jöjjön létre új nemzeti össze­fogás a magyar társadalom túlnyomó többségét alkotó haladó gondolkodású embe­rek, mozgalmak között. A Központi'Bizottság fel­hívja a párttagokat, hogy az MSZMP megújulást szolgáló programja alapján keressék az együttműködést a társada­lom más haladó, baloldali, demokratikus, népi-nemzeti indíttatású állampolgárai­nak politikai mozgalmaival. A párt kész a párbeszédre és az együttműködésre azok­kal is, akik csak egyes rész­leteiben hajlandók támogatni a haladó mozgalmakkal együtt megfogalmazott közös célokat. A Magyar Szocialis­ta Munkáspárt vallja, hogy mindenkinek — aki a törvé­nyeket tiszteletben tartja — helye van az alakuló új nem­zeti összefogásban. A Központi Bizottság ter­mészetesnek tekinti, hogy a különböző mozgalmak saját céljaik, programjuk és az MSZMP politikája alapján alakítják ki viszonyukat a párthoz. Az MSZMP is saját programja, céljai és a külön­böző társadalmi-politikai mozgalmak törekvéseinek, tényleges cselekvésének elem­zése alapján alakítja ki vi­szonyát a különböző politikai mozgalmakhoz, a pártrend­szer kérdéséhez. Z A Központi Bizottság ■ abból indul ki, hogy a párt a társadalom minden rétegéből építkezik, tehát társadalmi bázisát tekintve egypártként is képes a ma­gyar nép legfontosabb politi­kai érdekeit megfogalmazni és képviselni. Ehhez megfele­lő alapot ad a pártértekezlet állásfoglalása nyomán meg­újuló politikai program, a korszerűsödő ideológia, a párt demokratikussá váló belső élete és tevékenységé­nek széles körű társadalmi el­lenőrzése. 3 A Központi Bizottság ■ kiemelkedő jelentősé­gűnek tartja az általa kez­deményezett új alkotmány kidolgozását. A testület ki­fejezte szándékát, hogy jö­vő év első felében megvitat­ja a Magyar Népköztársaság új alkotmányának koncep­cióját, s hogy szükség szerint később ismételten foglalko­zik az alkotmányozás né­hány fontos politikai alapel­vével. Javasolja, hogy az al­kotmány tervezetét jövő év második felében bocsássák társadalmi vitára, majd ezt követően az Országgyűlés 1990 tavaszán tárgyalja meg és foglaljon állást. A testület kezdeményezi, hogy az új al­kotmányról az Országgyűlés állásfoglalása után országos népszavazás döntsön. 4 A Központi Bizottság ■ ajánlja, hogy az orszá­gos tanácsválasztásokat 1989 őszén tartsák meg; az or­szággyűlési választásokra pe­dig az új alkotmány alapján 1990 őszén kerüljön sor. A Központi Bizottság az új választójogi törvény terveze­tét 1989 első negyedévében megvitatja. Ez a tervezet tar­talmazza az egy vagy két ka­marás Országgyűlés alterna­tíváit, a listás választások, a koalícióalkotás, az elnöki rendszer lehetőségeit. 5 A párttörvény megal- ■ kotása igazodjon az al­kotmány kidolgozásához. A Központi Bizottság 1989 első negyedévében — vélemény- alkotás és a pártértekezleten elfogadott álláspont gazda­gítása céljából — megvitatja a pártrendszer kérdését. S A testület bizottságot ■ hozott létre, hogy a fő­titkár vezetésével dolgozza ki a Központi Bizottság ál­lásfoglalás-tervezetét az egy- párt- vagy többpártrendszer, az alternatív szervezetekhez való viszony és a választási mechanizmus témaköreiben. III. A Központi Bizottság tu­domásul vette Németh Mik­lós tájékoztatóját a terület- és településfejlesztés, vala­mint az építési, közlekedési, postai és távközlési ágazat egységes kormányzati irányí­tásának kialakításáról. Egyet­értett azzal, hogy a kormány a tervezett korszerűsítést és átszervezést az Országgyűlés elé terjessze. A Központi Bizottság aján­lásokat fogadott el állami tisztségek betöltésére. IV. A Központi Bizottság dön­tött a hatáskörébe tartozó személyi kérdésekben: — Németh Miklóst a KB titkári funkciójából felmen­tette, mivel az Országgyű­lés a közelmúltban a Mi­nisztertanács elnökévé meg­választotta ; — Iványi Pált, a Fővárosi Tanács elnökét titkos sza­vazással megválasztotta a Központi Bizottság titkárá­nak; — Pál Lénárdot, a Köz­ponti Bizottság titkárát, sa­ját kérésére, nyugállomány­ba vonulása miatt — ér­demei elismerésével — fel­mentette titkári funkciójá­ból; — Benke Valériát, a Tár­sadalmi Szemle Szerkesztő Bizottságának elnökét nyug­állományba vonulása miatt — érdemei elismerésével — felmentette funkciójából; — Radios Katalint, a Köz­ponti Bizottság osztályve­zetőjét felmentette beosz­tásából, és kinevezte a Tár­sadalmi Szemle Szerkesztő Bizottsága elnökének; — Varga Pétert, a Köz­ponti Bizottság osztályveze­tőjét nyugállományba vo­nulása miatt — érdemei el­ismerésével — felmentette beosztásából. A Központi Bizottság jó­váhagyta az állandó bizott­ságainak összetételére. Ta­nácsadó Testületének vezető­jére és tagjaira, munkakö­zösségeinek vezetőire vonat­kozó javaslatot. Kommunista aktíva ’ Aíf-MSZMP. Borsod-Abaúj- jZemplén-.Jyifjjíyei, -bizottsága pénteken délután kommunis­ta aktívát rendezett a Mis­kolci Városi Sportcsarnok­ban. A 800 ezer lakosú me­gye 62 ezres párttagságát 4 ezren képviselték. Az aktíva résztvevőit, kö­zöttük Grósz Károlyt, az MSZMP főtitkárit Dudla József, -a -megyei pártbizott­ság titkára köszöntötte. Áttekintést adott a megye gazdasági, társadalmi hely­zetéről, a politikai hangulat­ról. Megerősítette; a megye lakossága a kilábalást a sú­lyos gondokból a szocializ­mus megújulásától várja. Ezt követően Grósz Károly tartott előadást. Január elsejétől Vám- és devizakönnyítések Czibere Tibor művelődési miniszter december 16-án a mi­nisztériumban Pro Cultura kitüntetést adott át Petro L.iza- nyec professzornak, az ungvári Hungarológiai Intézet igaz­gatójának. (MTI fotó) Karácsonyi televíziós műsorok A lakosságot érintő több új. januárban érvénybe lépő vám- és devizaintézkedésről tájékoz­tatta pénteken a sajtó képvise­lőit Bartha Ferenc, a Magyar Nemzeti Bank elnöke, valamint Patkó András pénzügyminiszter­helyettes. A világútlevél ez évi beveze- tése következtében jelentősen megnőtt a bevásárlóturizmus. A tavalyi 3 millióval szemben ok­tóberig 8,8 millió magyar állam- polgár utazott külföldre. Az idén 1,6 millióan vették igénybe rész­ben. vagy teljes egészében a tu­ristaellátmányukat. A múlt évi len millió dollárral szemben az első tíz hónapban a magyar tu­risták 428 millió dollárt költöt­tek el külföldön. Az idegenfor­galomban az idén lényegesen kisebb lesz az aktívum, mint ta­valy volt. A jelenlegi többlet L14 millió dollár, ami várhatóan az év végére eléri a 150 milliót, ám a népgazdasági terv 360 millió dollárral számolt, indokolt tehát a bevásárlóturizmus visszaszo­rítása — hangzott el. Ennek érdekében több intéz­kedés született. Alapvetően a forintért árusító boltok kínála­tát tervezik jelentős mértékben bővíteni. A kínálat jövőre első­sorban olyan cikkekből nő. ame­lyeket eddig csak Ausztriában vagy az NSZK-ban tudtak meg­vásárolni a magyar fogyasztók. Emellett javulni fog a devizáért árusító boltok választéka is. Jö­vőre lehetővé válik, hogy a BC- számlákon elhelyezett külföldi valutát ne csak utazásra hasz­nálhassák fel a magyar állam­polgárok. Ebből a pénzből vásá­rolhatnak január 1-jétől gépko­csit is a valutáért árusító ma­gyarországi boltokban. Ugyan­csak lehetővé teszik, hogy a va­lutáért árusító boltokban külön­böző fogyasztási cikkeket is vásárolhassanak a BC-számla- tulajdonosok. Ez utóbbinak azon­ban az a feltétele, hogy a BC- számlán elhelyezett pénzt előző­leg egy évig lekötve tartsák. Ez a lehetőség a számlatulajdono­soknak tehát legkorábban 1990. január 1-jétől adott. Januártól megszűnik a jelen­legi háromezer forintos kötele­ző valuta tellátási minimum, a nyugati országokba utazóknak nem kell igazolniuk a határon, hogy kiváltottak-e háromezer forint értékű konvertibilis valu­tát. Januártól kétezer forint he­lyett négyezer forint értékű kon­vertibilis valutával rendelkezhet­nek engedély nélkül a magyar állampolgárok. Ennek megfele­lően ilyen értékben vásárolhat­nak a valutáért árusító boltok­ban minden külön engedély nél­kül. A vámrendszer korszerűsítése keretében módosul január 1-jé­től a magánforgalomban beérke­ző gépkocsik vámkezelésére vo­natkozó szabályozás. A négy­évesnél nem régebbi gyártású személyautók után fizetendő vám összege jelentősen csökken. A többszörösen büntetett se­gédmunkás, Farkas Béla erősen ittas állapotban taxival akart ha­zatérni április 9-én Szamosan- gyalosról Márokpapiba. A falu határába érve már annyira rosz- szul volt, hogy a taxis — féltve a kocsi belsejének tisztaságát — megállt, és kinyitotta az ajtót. Ekkor látta meg, hogy Farkas egy 18 centiméteres pengéjű kés­sel a mellkasa felé szúr. A so­főr elkapta a támadó kezét, de az így is több hónap alatt gyó­gyuló sebet ejtett rajta. Farkas azzal védekezett, hogy csak meg akarta ijeszteni a taxist, és el szerette volna kerülni a számla kifizetését. A Szabolcs-Szatmár Megyei Bí­róság első fokon — életveszélyt okozó testi sértés kísérlete miatt — két év hat hónapra ítélte a terheltet. Csak a vádlott és védő­je fellebbezett enyhítésért, az ügyész nem kért súlyosítást. A másodfokon eljáró Legfelsőbb Kellemes szórakozást, változa­tos programot kínál a karácso­nyi ünnepek idejére a televízió műsora. A képernyő délelőtt és kora délután — immár hagyományo­san — a gyermekeké és a fiatai korosztályé lesz: bábfilmek, me­sejátékok és izgalmas kalandfil­mek közül választhatnak ked­vükre valót. December 24-én pél­dául a Mark Twain regényéből készült Élet a Mississippin című amerikai filmet, valamint az Arany László népmeséinek fel- használásával írt Kiskirályfi és a róka című bábjátékot láthat­ják. December 25-én délelőtt a Bíróság az enyhítés! kérelmet el­utasította, és felhívta a Legfel­sőbb Bíróság elnökének a figyel­mét az ítélet törvénysértően ala­csony mértékére. A Legfelsőbb Bíróság elnöke törvényességi óvással élt. Ezt a hét tagú elnök­ségi tanács pénteken bírálta el, és négy évre emelte Farkas Béla büntetését. Az indoklásban kiemelték: a taxisofőr olyan szolgáltató tevé­kenységet folytat, amelynek so­rán bizalmi viszony jön létre az utassal. Ha az utas — anyagi előnyszerzés végett — megtá­madja a taxist, akkor rendkívül veszedelmes bűncselekményt kö­vet el. Az utóbbi időben elsza­porodtak a taxisofőrök elleni erő­szakos cselekmények, vagyis nö­vekedett ezek társadalmi veszé­lyessége. Ezért a szóban forgó esetben a 2-től 8 évig terjedő ha­tárok között indokolt volt a bün­tetés emelése. Banyatanya című színpadi játék felvételét közvetítik a Mikrosz­kóp Színpadról, délután Az utol­só mohikán című amerikai fil­met vetítik, karácsony másnap­ján pedig Török Sándor regényé­nek ismert szereplői — Kököjszi és Bobojsza — szórakoztatják a kicsinyeket. Szokássá vált. hogy karácsonykor sugározzák a Há­rom kívánság című összeállítást, s igazi karácsonyi gyermekmű­sornak ígérkezik a Titiri című betlehemes bábjáték is. amely a korabeli hordozható bábszínház­ról kapta nevét: ezen elevenedik meg a karácsonyi ünnepkör me­séje. Az ünnep sajátos hangulatát idézi majd a Karácsonyi dalok Európából című válogatás, amelyben az osztrák televízió kezdeményezésére tíz ország te­levíziósai fogtak össze, hogy’ né­peik legszebb karácsonyi dalait gyűjtsék össze, népszerű gyer­mekkórusaik előadásában. Gyer­mekeknek és felnőtteknek egy­aránt szól majd Móra Ferenc is­mert meséjének, a Didergő ki­rálynak az operaváltozata. A ze­nei kínálatban lesz továbbá a margitszigeti Pillangó kisasszony előadásáról készült keresztmet­szet. Kincses Veronikával a cím­szerepben, valamint a szeptem­beri Mátyás templombeli Monte- verdi-hangverseny felvétele. A zene és tánc kedvelői számára igazi csemegének ígérkezik az Almok ura című balettfilm. amely a Győri Balett egyik legújabb produkciójának, a Diótörő zené­jére írt balettnek a televíziós változata lesz. A magyar irodalom klasszikus darabjából, Tamási Áron utolsó, balladisztikus szépségű novellá­jából, a Gyökér és vadvirágból készült a karácsony első napján este látható tévéfilm. s ugyan­csak magyar irodalmi alap­anyagból. Biró Lajos munkájá­ból forgatták A rablólovag című másnap esti tévéjátékot. Súlyosabb ítélet a taxisofőrt támadónak Megkérdeztük KB-tagiainkat Mi a véleményük a csütörtöki ülésről? Egy hónapon belül másodszor tűzte napirendre ha­zánk életének legfontosabb, legidőszerűbb kérdéseit a párt Központi Bizottsága. A csütörtöki ülés késő estig tartott, éjszaka volt, mire a testület szabolcsi tagjai ha­zaérkeztek. Csupán néhány órát aludtak, amikor la­punk munkatársa telefonon hívta őket, osszák meg ol­vasóinkkal véleményüket, benyomásukat az ott tár­gyalt fontos kérdésekkel kapcsolatban. Kői Tibort, a MÁV záhonyi térség főpályameste­rét május végén választották a Központi Bizottság tag­jai közé. Azóta hetedszer ülésezett a testület, s ő most másodszor szólalt fel. — Miről beszélt? — Novemberben Szabolcs-Szatmár megye helyze­téről elmondtam, hogy bizony elmaradtak a korábbi ígéretek. Itt van Záhony, a magyar—szovjet határ, amely természetes lehetőségeit adja a beruházásoknak. Nem kegyet kérünk tehát, amikor új üzemek telepíté­sét szorgalmazzuk és ehhez az infrastruktúra kialakí­tását, amikor központi segítséget akarunk. Ez komo­lyan hozzásegítene minket a mind szorítóbb foglalkoz­tatási gondok enyhítéséhez is. És szóvá tettem még, hogy itt a végeken is bele akarnak szólni a párttagok a nagypolitikába, a döntések alakításába. Most, a csü­törtöki ülésen nem készültem felszólalásra, de a hoz­zászólások tarkasága arra inspirált, hogy ne hallgassak. Az én határozott véleményem, hogy nem kell félni se a többpártrendszertől, se az alternatív csoportoktól. Félni kell viszont attól, hogy dolgokat elsietünk, el­kapkodunk. Higgadt, megfontoltság nélkül e témákról — mint ahogy másokról — sem lehet beszélni. Az a tapasztalatom és ebben nem vagyok egyedül, hogy az egész pártnak fokozni kell a politikai teljesítményét. Ha vissza akarjuk szerezni a bizalmat hathatósabb ér­vekre, szervezettségre, tettekre van szükség. Az első napirendi pontban — amelyet Berecz elvtárs adott elő nem született állásfoglalás. Helyesebben annyi, hogy jövő tavaszra egy Grósz elvtárs által vezetett bizottság teszi le konkrétan az álláspontját, mit akar az MSZMP az egypárt-, többpártrendszer, az alternatív csopor­tokhoz való viszony, illetve a választási rendszerrel kapcsolatos kérdésekben. Szóltam még arról, hogy tér­ségünkben is nagy figyelem fordult a sportcsarnokbeli aktívaülésre, azzal kapcsolatban újabb kérdések is fel- vetődtek. Elmondtam,-hogy sok párttag is belefárad a politikába, aminek az is oka, hogy egyre többet kell dolgozni a megélhetésért. És tolmácsoltam az elégedet­len, magukra hagyatott kommunista közösségek, az alapszervezetek igényét a segítségre a megfontoltabb és nyugodtabb politizáláshoz. Tóthné Kiss Mária, a Nyírbátori Cipőgyár személy- zeti vezetője arra a kérdésre, hogy milyenek a csü­törtöki KB-ülésen szerzett benyomásai, így válaszolt: — Vegyesek, csakúgy, mint a december 3-i megyei j pártértekezlet után. Ügy látom, hogy a párttagságban van egyfajta igény a tisztánlátásra. Ez most elsősor­ban néhány nagy kérdésre koncentrálódik és teljes joggal. Hiszen a megközelítés sokszínű, a dolgok nem csupán hónapok, hanem sokszor hetek, vagy éppen na­pok alatt változnak, és egy-egy tegnapi állásfoglalás a ma elvárásainak már nem képes megfelelni. Sok min­dent túlhaladott az idő, másként kell a dolgokhoz kö­zelíteni. Ha én most elmegyek az alapszervezetekhez, az ott feltett súlyos kérdésekre nemigen tudok megvá­laszolni, bár tagja vagyok a legmagasabb párttestület­nek. Ezért nagyon is fontosnak tartom, hogy az idő­szerű kérdéseket állandóan tartsuk a Központi Bizott­ság napirendjén. A dilemmám azonban most is az, ami régebben: félek tőle — s bár csak én lennék így egyedül — hogy a pártszervezetek elbizonytalanodást folyamata tovább tart. És ennek szerintem az az oka, hogy rendkívül fontos és kényes kérdésekben bizony­talanságot tapasztalok. A most tárgyalt belpolitikai helyzetről szóló előterjesztést novemberben kérte a Központi Bizottság. Meggyőződésem, hogy rossz ren­delést adtunk le ezzel a múltkor, hiszen ilyen nagy horderejű témákra három hét közel sem elég. Ügy vé­lem: pontosan meg kell határozni, mit akarunk, majd ha tudjuk, alaposan át kell gondolni, hogyan is akar­juk. Felelős véleményt letenni mélyebb elemzés nélkül nem lehet. — Ez várható a Grósz elvtárs által vezetett bizott­ságtól? — Igen, ez. Ezt a mélyebb elemzést a Grósz Ká- rolyból, Aczél Györgyből, Berecz Jánosból, Fejti Györgyből és Romany Pálból álló bizottság fogja le­tenni az asztalra kora tavasszal. Nagyon jó lenne, ha addig is, s ezt követően is nem csupán rendeljünk, majd kritizálunk, hanem kollektív segítséget is adjunk az eligazodáshoz. Elemi erejű erre az igény Nyírbátor­ban és környékén — de azt hiszem nem csupán erre­felé — a párttagság körében. Mielőbb jó lenne tisztáz­ni fent, hogy legalább fővonalaiban mit képviseljünk. Nem kaptafára gondolunk, de egy egységesen kialakí­tott és képviselt fenti álláspontra, amely a párttagság­ra is kisugárzik. Ez az öttagú bizottságnak talán sike­rülni fog, bár ezt követően sem lesz könnyű a hely­zetünk. K. J.

Next

/
Oldalképek
Tartalom