Kelet-Magyarország, 1988. december (45. évfolyam, 286-311. szám)
1988-12-16 / 299. szám
XLV. évfolyam, 299. szám ÁRA: 1,80 FORINT 1988. december 16., péntek Időszerű politikai kérdésekről, a terület- és településfejlesztésről Tanácskozott az MSZMP Központi Bizottsága A KB új titkára: Iványi Rál Grósz Károly elnökletével csütörtökön összeült a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága. A testület — a Politikai Bizottság javaslata alapján — döntött a tanácskozás napirendjéről: 1. Időszerű politikai kérdések, előadó: Berecz János. 2. Tájékoztató a terület- és településfejlesztés, valamint az építési, közlekedési, postai és távközlési ágazat egységes kormányzati irányításának kialakításáról, előadó: Németh Miklós. 3. Személyi kérdések. Ezt követően Berecz János tartotta meg előadói beszédét. BERECZ «JÁNOS: Ma az erők összefogására van szükség — A mostani napirend jelentőségét az adja, hogy a Központi Bizottság döntése alapján áttekintsük, menynyire egyértelmű, követhető és orientáló jellegű állásponttal rendelkezünk a szélesebb közvéleményt is foglalkoztató néhány fontos időszerű politikai kérdésben — kezdte előadói beszédét a Központi Bizottság titkára, hangsúlyozva: kizárólag a pártértekezlet, illetve a központi bizottsági ülések állásfoglalásai és az elhangzott előadói beszédek tekinthetők olyan elvi alapoknak, amelyeket a Központi Bizottság képviselhet, amelyek a párttagság számára is irányadóak az általunk követett politikai vonalról. Az ezt értelmező vagy más kérdéseket érintő egyes megnyilatkozások nem tekinthetők a párt vezető testületéi hivatalos álláspontjának. Más területeken azonban a sokszínűségükben — esetenkénti egymásnak való ellentmondásukban iis — természetes alkotórészévé váltak az élénk politikai közéletnek. A pártértekezlet, a Központi Bizottság, a Politikai Bizottság állásfoglalásai, az elhangzott előadói beszédek több kérdésben világosan rögzítik ä párt felfogását. Nem állja meg a helyét az az általánosító vélemény, hogy lényeges ügyekben nincs képviselhető, érvényes álláspontunk. Kétségtelen azonban az is, hogy vannak fontos területek, amelyeken a magunk számára sem munkáltuk ki egyértelműen tisztázott részletekkel a hosszabb távon is képviselhető, a párttagságot, a politikai közvéleményt orientáló nézeteinket. Kétségtelen, hogy köny- nyebb lenne a helyzetünk, ha korábban a tudományos, az elméleti politikai munkát nem kötöttük volna meg azoknak a területeknek a kutatásában, amelyekre ma lépnünk kell. Máig ható következményei vannak, hogy a politikai vitákat nemcsak mellőztük, hanem még akkor is korlátoztuk, amikor az előttünk álló feladatok megoldásához nélkülözhetetlenek lettek volna. A helyzet ellentmondásos voltát mutatja, hogy a párt által támogatott, ösztönzött témákban és tudományterületeken, így a szociológiában, a politológiában, a jog- és a közgazdaság-tudományban jelentős eredmények születtek, ezeket azonban a politikai irányítás többnyire mellőzte. Azt is meg kell mondani, hogy ezek egy része újszerűségében — de marxista alapokon — számos kérdésben meghaladta az MSZMP által korábban képviselt politikai felfogást. Más részük ugyan nem marxista talajon áll, de a szocialista rendszerben jelentős mértékben adaptálható elgondolásokat tartalmaz. Ebben a folyamatban sajátos jelenség, hogy ezek az elméletileg, tudományosan feldolgozott új nézetek a társadalmi közélet területére kerülve több esetben most már politikai tényezőként hatnak a párt korábban kialakult és általunk is meghaladni kívánt politikai gyakorlatával szemben, erősítve a politikai versenyhelyzetet. Ma ezeket a gondokat a megújulási folyamat szerves, kikerülhetetlen kísérőjelenségeiként értékelhetjük. Ugyanakkor a pártmozgalom ezt a helyzetet nem veheti egyszerűen tudomásul, hanem határozottan lépnie kell saját belső megújulásában, az elméleti és gyakorlati politikai kérdésekre adandó válaszok kidolgozásában. — A demokratikus centralizmus, a párton belüli demokratizmus értelmezésével kapcsolatban visszatérően megerősítést nyertek a pártértekezleten megfogalmazott szándékok, így az alul-, ról történő építkezés szükségessége, a platformszabad- ság igénylése, a párton belüli választási rendszer korsze- rűsítéseu a pártviták lehetőségeinek kiszélesítése. Több ízben megerősítést nyert, hogy a párt tevékenységében érvényre kell juttatni a politikai-mozgalmi jelleget, összességében mindezekkel kapcsolatban azonban a KB ülései nem mentek túl a májusi pártértekezlet állásfoglalásában foglaltakhoz képest. A párttal kapcsolatos valamennyi lényeges kérdésben folyamatosan, a feladattervnek megfelelően folyik a döntés-előkészítő munka. Az elkövetkező időszak ebből a szempontból igen jelentős előrelépésre ad lehetőséget. Több fontos témában a korábbi elképzeléseinknek megfelelően pártviták megszervezését javasoljuk. Az eredeti elképzelések szerint 1989 január—februárban a munkahelyi és lakóterületi párt- szervezetek feladatairól és a párt szervezeti felépítésének, valamint a párt választási rendszerének módosításáról kezdődik pártvi.ta. Áprilisra a párton belüli platformok Szavaz a Központi Bizottság. kialakulásával kapcsolatos szabályokra készülnek szempontok szintén pártvita céljából, s a párt szervezeti szabályzatával összefüggésben is hasonló módon kívánunk eljárni. Jelentős politikai veszteség számunkra és a kiszélesedő nyilvánossággal is ellentétben áll, hogy a párt saját előkészületeiről, szándékairól még mindig főleg csak a KB- és PB-üléseifchez kapcsolódóan ad tájékoztatást, az egyéb munkálatokról kevésbé. Nem tartható, hogy a közvéleményt, az ország sorsát érintő számos fontos kérdésben az elképzeléseinket csak e testületi döntések után hozzuk nyilvánosságra. Ezzel a gyakorlattal a kezdeményező szerepünket veszthetjük el. Állásfoglalásunk csak a kívülről jövő kezdeményezésekre való reakciónak tűnik, holott gyakran az elmúlt egy év során időben kezdtünk el foglalkozni az egyes témákkal, például az •alternatív katonai szolgálattal, a népszavazással, az alkotmányreformmal. A kezdeményezés időszakában vállalnunk kell a gondolati ki- érleletlenség veszélyét is, az állásfoglalás után pedig annak következetes, nyilvános képviseletét azért, hogy a vitákban erősítsük pozíciónkat, offenzívvá tehessük magatartásunkat. Űjabb témakörre áttérve a Központi Bizottság titkára emlékeztetett: a tulajdonviszonyokról, a gazdaságról szólva a pártértekezlet rögzíti, hogy a szocialista gazdaság többszektorú, azaz a magántulajdon is tartós részét képezi, A tulajdonviszonyokról való társadalmi felfogás alakításában pártunk végig aktív, kezdeményező szerepet játszott, ösztönözte a gondo(Folytatás a 2, oldalon) Változó feltételek Ösztönözni az újításokat A műszaki fejlesztés egyik leggazdaságosabb tartaléka a külső erőforrások megcsappanása óta az újítás, amely fejlesztési forrásokat pótolhat és az egyik legfontosabb takarékossági lehetőség. Az újítómozgalomnak azonban nemcsak műszaki- gazdasági rendeltetése, hanem társadalmi-politikai szerepe is van. Mindezekre figyelemmel vizsgálták a népi ellenőrök az újítási mozgalmat, szabályozottságát és eredményeit, s tapasztalataikat értékelte csütörtöki ülésén a Megyei Népi Ellenőrzési Bizottság. Megállapították, hogy míg 1986-ban a benyújtott újítások 56, addig 1987-ben 77 százalékát fogadták el. Kedvező változást jelent még, hogy az elfogadott újítások közül 83-ról 90 százalékra emelkedett a hasznosított újítások aránya. Jó eredményeket értek el az újítások hasznosításában a „fémmunkás” nyíregyházi gyárában, a Nyírbátori Növényolajgyárban, az Elekterfém Szövetkezetnél, nagy visszaesés volt viszont a VOR vásáros- naményi üzemében. Duplájára emelkedett a kifizetett újítási díjak összege: így míg 1986-ban 25 ezer, addig tavaly 36 ezer forint jutott az egy hasznosított javaslatra. Megállapították a népi ellenőrök, hogy az elmúlt öt év alatt voltak az újításokat serkentő és voltak azokat hátráltató központi intézkedések. Jelentős előrelépést hozott az az 1983-as rendelet, amely az újítói tevékenységi kör kibővítését tette lehetővé, s a műszaki alkotó értelmiség régi sérelmét orvosolta azzal, hogy az újítást nem tekintette munkaköri kötelezettségnek. A pénzügyi szervezési intézkedések közül az az 1986- os rendelet volt kiemelkedő, mely szerint a múlt év elejétől az újításokra kifizetett díjak nem az érdekeltségi alapot terhelték, hanem költségként számolhatták el a vállalatok. Aztán jött 1988 és a személyi jövedelemadó, ez pedig visszavetette az újítókedvet, mert az újításokért kifizetett díjakat hozzáadják a személyi jövedelemhez, így lényegesen magasabb adót kell fizetni, mintha külön értékelnék azokat. összefoglaló következtetésként azt vonta le a Megyei Népi Ellenőrzési Bizottság, hogy gazdasági helyzetünk szükségessé teszi az innovációt, az újítómozgalomban rejlő lehetőségek jobb és eredményesebb kihasználását, a kreatív értelmiség nagyobb megbecsülését. Ezért is javasolják az újítók érdekeltségének javítását, az elbírálói jogkör kibővítését, a jobb propagandát, az újítás eredményével arányos díjazást, szélesebb körű erkölcsi elismerést. Bővülő vetőmagexport Noha a jövedelmezőség a korábbinál kisebb, és az értékesítés is nehezebb, az állami gazdaságokban a vetőmagtermelést és -feldolgozást továbbra is az egyik legfontosabb tevékenységnek tekintik — állapította meg az Állami Gazdaságok Országos Egyesülésének illetékes szakbizottsága, amelyben az ország legnagyobb vetőmagszaporító nagyüzemeinek szakemberei értékelik időről időre a vetőmagtermelés és -forgalmazás helyzetét. A vetőmagvak jelentős része a hazai nagyüzemekbe kerül, a többit az ÁGKER Kft. értékesíti külföldön. A rubelelszámolású piacokra eladott áruk kilenctizedé a hibridkukorica, öt év alatt megkétszereződött a kivitel, ami az idén várhatóan eléri az 50 millió rubelt. A konvertibilis elszámolású vetőmagexport 1988-ban megközelíti a 40 millió dollárt. Megyei küldöttség utazott Lengyelországba Háromtagú küldöttség utazott csütörtökön megyénkből a lengyelországi Rzeszów vajdaságba, hogy ott a LEMP területi szerveinek gazdaságpolitikai és szervező tevékenységével ismerkedjen. A Lengyel Egyesült Munkáspárt vajdasági bizottsága meghívására odalátogató delegációt Szabó István, a megyei pártbizottság titkára vezeti, tagjai Vajda Sándor, a megyei pártbizottság tagja, a húsipari vállalat nyírmadai leányvállalatának főmérnöke és Szűcs Ilona, a megyei pártbizottság tagja, a KISZ újfehértói bizottságának titkára. Munkagépek és egyéb más villamosgépek motorjának javításával, felújításával foglalkoznak a Nyíregyházi Villamosgépjavító Kisszövetkezetben, (s. a.) MA Gyerekcipő a Kaukázusig (3. oldal) Jövő heti rádió- és tévéműsor (4—^5. oldal)
