Kelet-Magyarország, 1988. november (45. évfolyam, 261-285. szám)

1988-11-10 / 268. szám

2 Kelet-Magyarország 1988. november 10. Számítógép irányít Tíz perc alatt harminc busz Borító nélkül drágább a könyv Papírátvétel panaszokkal Olvasónk írja „Az ott Lenin bácsi...” Ha a forgalmi szolgálatte­vőnek tíz szeme volna, talán az is kevés lenne a nyíregy­házi autóbuszállomáson tör­téntek figyelemmel kísérésé­hez, könyveléséhez, lejegy­zéséhez. Tovább fejlesztik a me­gyeszékhelyi autóbusz-pálya­udvar automatikus forgalom- irányító rendszerét. Ugyanis, az átadáskor üzembe helye­zett vezérlő komputer által rögzített adatok értékelésé­hez szükség volt egy másik, a Volán vállalat irodaházá­ban használt számítógépre is. A közeljövőben a két felada­tot (vezérlés, értékelés) a Pe­tőfi téren egy számítógép fogja ellátni, de ezek mellett más teendők is végezhetők vele. A Volán vállalatnál zajló számítógépes forga­lomirányítás országos érdek­lődést váltott ki. A módszert Bárány Gyula és Szabó Zol­tán, a Szabolcs Volán Válla­lat számítástechnikai fő­munkatársai fejlesztették ki, s szabadalmaztatni akarják. Jé meiietrtari Ml kor az elektronikus utastá- jékozbató is ismét üzemelni fog. A békéscsabai autóbusz- pályaudvaron mér működik egy ilyen berendezés, amit szintén mi készítettünk. Ez- ügyben az ország más tájai­ról, sőt még a Budapesti Mű­szaki Egyetemről is megke­restek bennünket. Eleinte többen akkora mellénnyel jöttek, alig fértek be az aj­tón. Amint meglátták, hol tartunk, levették a kalapju­kat. ■■■■■■■■■ Levettéh a kalapot — A számítógépes forga­lomirányítás bevált — hal­lom Buss Vilmostól, a Sza­bolcs Volán Vállalat nyír­egyházi személyforgalmi üzemegysége osztályvezető­jétől. — Az a forgalmi szol­gálattevők adminisztrációs terhein rengeteget könnyí­tett, a munkából a szubjek­tív elemeket kiiktatta. (cselényi) Az utóbbi időben jelentő­sen megszaporodtak a MÉH Vállalat munkáját bíráló megjegyzések. Szakos József­től, a MÉH Nyersanyag­hasznosító Vállalat nyíregy­házi telepigazgatójától kér­deztük ennek okát. — Az ok egyértelműen a most is zajló papírhulladék­gyűjtő akció körüli zűrza­var. Megjelent az országos tájékoztató és azt sokan fél­reértették. Mi csak a minő­ségi papírokat vesszük át felemelt áron. Tehát a feke­te-fehér újság, a nátron, a hullám, az iromány, és bro­súra papírokat. A. színes új­ságok és kiadványok, vala­mint a „vegyes” maradt a régi áron. — Ez talán még nem len­ne a panaszok sorozatának az oka ... — Az a baj, hogy a papír­gyűjtők nem olvassák el tá­jékoztatóinkat, és így sok a félreértés. Nem ismerik az árnyalati különbségeket. Ha például valaki elhozza egy­kori tankönyveit, akkor azt vegyesként vesszük át. Ám, ha leszedi a könyvek ke­mény borítóját, már felemelt árat adunk érte. Ugyanígy, ha valaki kiveszi az iratgyűj­tőkből a fémkapcsot, és az iratokat így adja át nekünk. Persze, sokuknál inkább az a gond, hogy nem válogatják szét az újságokat, hiába kér­jük őket. Kértük átvevőinket is, hogy udvariasan segítsék az embereket —, de csak ta­nácsot adhatnak, mert arra nincs kapacitásunk, hogy helyettük válogassunk, cso­magoljunk. Az átvevőhelyeink munkafegyelmét rendszere­sen ellenőrizzük, és az elle­nük beérkező panaszokat kivizsgáljuk. Súlyuknak meg­felelően fegyelmi felelősségre vonást alkalmazunk, ha a be­jelentés valósnak bizonyul. — Mit tanácsol, hogyan le­het a reklamációkat a hely­színen a leggyorsabban el­intézni? — A tájékoztatóinkat cél­szerű elolvasni a papírköte- gek leadása előtt. Amikor átadják a köteget, meg kell nézni, hogy mennyit mutat a mérleg, és milyen minősítésű­ként vették át. Ezután a szá­molást kell ellenőrizni. Itt azt fontos megjegyezni, hogy „kivonuláskor” — mint pél­dául most az akció alatt mozgó átvevőhelyeinken — csak ezer forint feletti kifi­zetésnél kell számlát ad­nunk. Akinek valamilyen kifogása van, az ne enged­je belekeverni a többi hulla­dék közé az övét. hanem te­lefonon hívja fel telepünk illetékes szakemberét és majd ő intézkedik. (száraz) „Képzeld Anyu! Mesélte az óvó néni, hogy messze-mesz- sze, Oroszországban volt egy nagy palota. Abban élt a Sztár. A palota mellett volt egy nagy folyó, és azon egy szurkáló, amit Amforá­nak hívtak. Lenin bácsi meg felforralta a népet. A mat­rózok — Anyu, mik azok a matrózok? — elsütötték az ágyút és roham volt.” Ehhez hasonló bájos „gyermekszájakat” gyakran mesélnek a szülők nekünk. Mosolyogva javítják ki gyermeküket, s velünk együtt tűnődnek el: vajon miért kell a politikai ünnepeket bevinni óvodákba? Három­hatéves korban csak a gyer­meki élet örömünnepeinek van igazi létjogosultsága. A többiről elég csak annyit tudniuk, hogy ünnepel a vá­rosunk, az országunk, s ez­ért mi is fellobogózzuk az óvodát. A magyarságtudat számukra érthető tényezőit kellene jobban megismer­tetni velük: például zász­lónk színe, himnuszunk dal­lama. Megláttatni velük az otthon, az óvoda, a város szépségét, s a hazaszeretet pici bimbóját bontogatni a környezetük megbecsülésé­re való neveléssel. Óvónők a megmondhatói, hogy az ünnepek sokaságá­ból az óvodás gyermekek­ben milyen össze-visszaság- ban ragadnak meg az isme­retek. Szomorúan tapasz­talják, hogy szinte minden szobrot — legyen az bár Kos­suth Lajos, Váci Mihály — Lenin bácsinak vélnek. Hi­ába a pedagógiai erőfeszítés, a gyermekidegen ünnepek nem állnak közel ehhez a korosztályhoz. Az Ilyen po­litikai és nem érthető ünnep­léstől nem lesznek boldogab­bak a kis apróságok. Min­den kornak meg kell hagyni az életkori sajátosságaihoz illeszkedő és feldolgozható ismereteket és élményeket. Harcsa Tiborné 26. sz. óvoda, Nyíregyháza, Krúdy Gy. u. 27. Hány éves a Damjanich laktaaya ? — A vállalatnak nagy fel­adatot kell megoldania — vélekedik Bárány Gyula —: minél kevesebb autóbusszal elfogadható színvonalú tö­megközlekedést. Vagyis az egymásnak némileg ellent­mondó törekvések érvénye­sítésénél megtalálni az opti­mumot. Ehhez az autóbuszok menetideje pontosan megha­tározandó, azaz: jó menet­rend kell. Ez utóbbi csak precíz mérésék alapján ké­szíthető el. — Az autóbuszok menet­idejét az időjárás, a piaci napok és még nagyon sok minden befolyásolja — veszi át a szót Szabó Zoltán. — A járatok indulási és érkezési idejét valamikor a forgal­mista naplózta, de ezt napi 700 autóbuszjárat esetében lehetetlen volt megfelelően elvégezni. Például 14 óra 40, és 14 óra 50 perc között a Petőfi térről vagy harminc autóbusz indul. A forgalomirányítást auto­matizálandó kiépítették az elektronikus rendszert. An­nak lényege, hogy vala­mennyi, az autóbuszállomá­son megforduló autóbuszon van egy csak rá jellemző kó­dot adó szerkezet, míg a pá­lyaudvaron az érzékelőik ta­lálhatók. A busz akár el­hagyja az állomás területét, akár oda tart, az érzékelő az illető busz kódját veszi, és azt továbbítja a számítógép­be. A komputerbe az autóbusz rendszáma, meg hogy me­lyik kocsiállásból mikor kell indulnia, oda mikor kell ér­keznie — be van táplálva. A gép leellenőrzi, hogy az autóbusz a kívánt időre be­érkezett-e, a helyén áll-e ... Ha minden stimmel, akikor indulás előtt egy perccel a busz melletti oszlopon kágyúl a sárga indítás-előrejelző, majd pedig a zöld fény. A számítógép az adatokat ösz- szeveti a menetrendben sze­replőkkel. A szakemberek a sok információ tanulmányo­zása során kellő biztonság­gal megállapíthatják, hogy jó-e a menetrend, vagy mi a gond oka. — Ha a korszerűsítés elké­szül, vagyis a vezérlés és az adatok számítógépes kiérté­kelése is az állomáson zajlik — szól Bárány Gyula —, aik­A nyíregyházi Örökösföldön december közepétől új Afész vegyesbolt nyílik, mely a meg­lévő ABC-áruházat hivatott némiképp tehermentesíteni. (Fotó: Garay László) Lapunk november 4-i szá­mában jéleht meg egy képes hír arról, hogy zászlóavatás­ra került sor a nyíregyházi Damjanich laktanyában. Har­minc évvel ezelőtt is, most is a megyei építőipari vállalat ajándékozta a szép csapat- zászlót, s a régebbi most a helyőrségi múzeumba kerül­hetett. A szerkesztés ördöge a hír címébe is a harmincas szá­mot asszociálta, ,de most már nem a zászlóval, hanem, a laktanyával kapcsolatban. Hogy ti. az is 30 éves. Több olvasónk beszólt, te­lefonált: ők úgy tudják, hogy a Damjanich régebbi lakta­nya. Nekik van igazuk: hat­van évvel ézelőtt, a húszas évek második felében vető­dött fel a terv, hogy épüljön itt a gyalogság számára is megfelelő laktanya. Akkori­Penzimado kislányok Gáz — nincs! Tiltakozás egy döntés miatt Mindeddig büntetlenek, bár nem bűntelenek voltak az egy háztartásban. Kisvár­dán a Kodor tanyán lakó lá­nyok, az azóta már felnőtt­korú V. Zsuzsanna .és társa, a tizennégy évesen ötödikes L. Tünde. Június hetedikén este a két lány tanyájuk kö­zelében észrevett egy férfit, a'ki erősen ittas volt. Elesett, felállt, elesett... V. Zsuzsan­na felvetette, hogy el kelle­ne venni a pénzét, ötlete jó fogadtatásra talált. Odamen­tek a férfihez, V. megpró­bálta kivenni íarzsebéből a pénztárcáját. Annyira azon­ban nem volt részeg, hogy ne védekezett volna. A ha­donászó férfi kezét aztán L. Tünde lefogta, s így már si­kerrel járt az akció. Elsza­ladtak a lányok, megosztoz­tak a 4500 forinton, a sértett igazolványait pedig eldob­ták. (Ez utóbbi okirattal visz- szaélés vétségének minősül.) V. Zsuzsannának azonban korábban, még áprilisban volt egy ügye. Kisvárdán, az úgynevezett berkesei fala­tozóban szórakozott, s meg­ismerkedett egy férfivel. Ki­figyelte, hogy az illető pénz­tárcája dagad a bankóktól... Záróra után Zsuzsanna kér­te a férfit, kísérné el. Együtt mentek ki. A falatozó előtt a lány gyors mozdulattal el- melte a pénztárcát. Rögtön jön, mondta, s azzal távozott. 37 ezer forinttal gazdagab­ban ! A Nyíregyházi Városi Bí­róság — mint a fiatalkorúak bírósága — V. Zsuzsannát rablás, lopás és okirattal visszaélés, L. Tündét _ pedig rablás és okirattal visz- szaélés miatt vonta fele­lősségre. V. Zsuzsanna bün­tetése másfél év fogház, L. Tündének pedig elrendelték a javítóintézeti nevelését, s kötelesek megtéríteni a sér­tetteknek okozott kárt is. Az ítélet jogerős. A Kelet-Magyarország ok­tóber 4-i számában „Irányí­tott musterjesztés” címmel megjelent cikkben felvető­dik a következő igény: „Visz- szatérő gond viszont, hogy a kiállítói bőség a kereske­delemben mint kínálat már nem jelentkezik. Jó lenne, ha az üzletekben a vállalko­zó kedvű kistermelők min­den olyan gépet, amelyre szüksége van, elfogadható áron a választhatás lehetősé­gével megvehetne.” A fenntartási költségek emelkedése és 'az alacsony forgalom miatt október kö­zepén több kisebb gázpalack- cseretelepet megszüntetett Nyíregyháza körzetében a Tempó szövetkezet. A palac­kok cseréjét a továbbiakban meghatározott napokon és órákban túrajáratszerűen szeretnék folytatni. Az idő­pont-egyeztetés nem sikerült, ugyanis a döntés az érintett települések — Sóstóhegy, Nyírszőlős, Vajdabokor, Mandaboikor, Rozsrét —, la­kóiból élénk ellenkezést vál­A kistermelők eligazodá­sának segítése érdekében — az előző bekezdésben fog­laltakkal összefüggésben — jelezzük, hogy a Szabolcs- Szatmár megyei ÉKV Búza téren üzemelő 48. sz. vetőmag- boltjában a vásárlók meg­találhatják a cikkben sze­replő kisgépeket, kerti szer­számokat, többféle válasz­tékban és árban — írja dr. Hajnaláé Petrikovics Má­ria a megyei élelmiszer-kis­kereskedelmi vállalat áru­forgalmi igazgatóhelyettese. tott ki, s nem hajlandók tu­domásul venni a telepek be­zárását. Október 31-én, a városi tanács ülésén a tanácstagok kérték, hogy a tanács tegyen meg mindent annak érdeké­ben, hogy a régi módon le­hessen cserélni a gázpalac­kokat. A külterületen élő la­kosság — akik között sok az idős ember — attól tart, hogy a túrajárattal nem lesz megfelelő színvonalú az el­látás. A tanács termelés­ellátás-felügyeleti osztálya kötelezte a Tempót, hogy még hat hónapig üzemeltes­se a telepeket. Egy belke­reskedelmi jogszabály sze­rint minden bolt bezárását az üzemeltető hat hónappal előtte köteles bejelenteni az osztálynak, a Tempó pedig ezt elmulasztotta. A tanácsi illetékesek min­den olyan más szervvel fel­vették a kapcsolatot — a TIGÁZ-zal, az ÁFÉSZ-szel, termelőszövetkezetekkel és más gazdálkodó egységek­kel —, akik biztosítanák a telepek folyamatos működé­sét. Jelentkeztek magánsze­mélyek, magánkereskedők is, de a rendeletek szerint ők ezt a tevékenységet nem vé­gezhetik. A Tempó novem­ber elsejével megkezdte a gázpalackok autóval való szállítását Az Illetékes válaszol Ajánlat kistermelőknek ban a huszárok a vasút men­ti nagy pavilonlaktanyában (a mai Guszev-telepen), a tü­zérek pedig a Honvéd utcai régi laktanyában kaptak el­helyezést. Városfejlesztési ér­dek is, hogy nagyobb létszá­mú katonaság tartózkodjék a városban, hiszen ellátásuk, fogyasztásuk a város forgal­mát növeli, az állomány csa­ládtagjai itt keresnek lakást, gyermekeik itt járnak iskolá­ba. Ezért ajánlott fel a város készséggel nagyobb területet, az akkoriban már nem hasz­nált régi vásártér területéből. A versenytárgyalási hirdet­ményt már 1929 tavaszán ki­írták Zaháry László budapes­ti mérnök tervei alapján, s a kivitelezést a nyíregyházi Ko­vács Dezső és a budapesti Dávid János és fia cég közö­sen vállalta, azzal a szigorú kikötéssel, hogy a munkála­toknál kizárólag nyíregyházi munkaerőt vehetnek igénybe. Az egyik telefonálónk, K. I., maga is itt dolgozott akkori­ban: már csak ezért is emlé­kezhetett — pontosabban — a laktanya „korára”. — A bokrétaünnepséget már 1929 szeptemberében megtarthat­ták az első épületen, s az ak­kori újságíró szerint kb. 500 állandó munkás dolgozik az egész építkezésen, s ezért he­ti 20 ezer pengő bért kapnak, — ami igen nagy segítség ak­koriban. A következő évben már fel is avatják az első épületeket, s azóta is — az igényeknek megfelelően — folyamatosan további épüle­teket is emeltek. A harmincas évek elejétől a 12. Rákóczi Ferenc honvéd gyalogezredet találjuk itt: ak­koriban az is a terv, hogy Rákócziról nevezik el ezt a kaszárnyát, amelyik közis­merten „messzi van”, de az­tán — nem sokkal később — Damjanich neve került a be­járat díszes táblájára. M. J. VOR-EXPORT. Nincs le­maradás a Vörös ©któber Férfiruhagyár ez évi termelé­si eredményeiben, sőt jövő évi kapacitásainak egy része is lekötött már. A nyíregy­házi vállalat folyamatosan tőkés exportra termel, me­lyek közül az amerikai piac az első számú. Voltak sike­res üzleti vállalkozásai a gyárnak a nyugat-európai és az arab piacokon. Ezek ki­aknázása azonban már a jö­vő célja. I lép elleiirlz

Next

/
Oldalképek
Tartalom