Kelet-Magyarország, 1988. október (45. évfolyam, 235-260. szám)
1988-10-29 / 259. szám
Szilágyi András hálás tudománya yével, akárcsak most; és egoldást ugyanúgy a pe- igiában keresték, akár- manapság. De vajon ott ■e? A válasz megadásá- igy tűnik, kevésnek bizo- t a Tarpai Szilágyi And- munkája óta eltelt né- V évszázad. irpai Szilágyi Andrásnak ;rjük még egy ötödik írá- is. Társszerzője volt mis annak az ajánlóle- ek, amelyik bevezeti ;áti Ferenc 1656-ban yváradon megjelent Me- orphosis Sigmundi Réti című munkáját. Ez az azzal jut jelentőséghez, :erint tudjuk, hogy Bor- Ferenc és Tarpai Szilágyi rás tanártársak voltak yváradon a mű megjelenése idején. Így az ajánlólevél nemcsak írójának irodalompártoló hajlandóságáról, hanem kartársias magatartásáról is tanúskodik. Tarpai Szilágyi András életéről egyébként elég sokat tudunk, de mégsem mindent, és nem mindent teljes bizonyossággal. Szinnyei József (Magyar írók élete és munkái XIII., 1325.) szerint 1624-ben Tarpá-n született. Az viszont már egészen biztos, hogy Debrecen nagy hírű kollégiumában tanult, ahol idővel contrascriba és senior is lett. 1649-ben azonban már az utrechti egyetemen találtjuk, ahonnan 1651-ben átmegy a leideni egyetemre rö- videbb időre. Külföldi útjáról 1652-ben érkezik vissza, és azonnal munkába is áll, Nagyváradon lesz tanár. De egy év után papi pályára lép, Bihar-on lelkészkedik. Ügy látszik azonban, vagy az új foglalkozással elégedetlen, vagy a helység nem megfelelő neki, mert két év után visszamegy Nagyváradra, és folytatja a félbeszakított tanári működést. Az 1658-as év Sárospatakra veti, ott ismét lelkészkedik. Innen már a következő évben Ungvárra kerül, s ott 1666 táján az esperesi címet viseli. Ezután bizonytalanságba, ismeretlenségbe vész életútja. Azt tudjuk még, hogy 1673-ban Erdélyben szolgálja a papi hivatását, de közelebbi állomáshelyét nem ismerjük. Halála időpontjáról sincsenek hiteles adataink, csak annyi, hogy 1682-ben már a néhai jelzővel említik. Tarpai Szilágyi András arca is egy régi arc a Tisza mellől. Ne feledjük hát el egészen! Balogh László >f ásai Katona Judit: Parancsolat Petkes István alkotásai ikarcú suszterek? A gör- patikusok? A szőlősgazda, kertjében ápolt mániáku- néhány szőlőtövet, miután ték hegyi birtokát? Az kertész, akinek diófája — e oldalágán — mandulát ett? A nagy hírű sebész- s, akit — állítólag — eile Sztálin betegágyához, és •Ijesen egyforma Sztálint tt végigvizsgálnia — közrejtőzött az igazi is. S a lek: az iszákos bölcsek, a józan balekok? w örülöttem az alkonyi város — merülő falak és tetők —, mégis két vá- in élek. Látom a járókelő- fönn az őszi varjakat, és n egyszerre a föld alatti cat is, az ércek közt, az elüt folyómedrek partjára 2 — házsorok és terek, able tükrében a futó évsza- vándorló fák, égő falak a menekülők, akik eiehós- íren vágtak neki az éjsza- k, és örökre nyomuk ve- . Gyerekkorom sárkány- stő társai, akik közül ma nem egy lakja a titkos st: válluk görbült, mint a peji katonáé, aki a föld folytatta véletlen megta- áig soha be nem teljesedő iulatát, vagy mint a kínai ng-ti császár rejtelmes gkatonái — dermedten ik az idő partjára vetve. Tiszteld apádat és anyádat, tegyél eléjük tele tálat, szorítsd a széthulló egészet, mentsd ami ép, és nem enyészet. Melegíts hideg, híg leveskét, jönnek szikrázó, fagyos esték, lobbants tüzet, sírjon fatörzse, füsttel, parázzsal sírj pörölve. Egyre szürkébb a gond s beérik. Szakíts bimbót, ha nincs, azért is, áztass idült bánatot, ázzon! Gondolkodj a megváltódáson. Apádnak tiszta szó is kéne, borogatás anyád szívére. Kékítsd a gondot, úgy fehérebb. Csiptesd az éjek köteléhez. Minden időben csak te voltál áldatlan múlt, békesség, zsoltár, hozz új törvényt s istened áldhat: tiszteld apádat és anyádat! Azt is mondhatnánk, Bizet sorsa tipikus művészsors. Mint oly sok pályatársát, őt is elkerülte életében a siker. Mellőzöttség, anyagi gondok, bukások, meg nem értés kísérték életét. Művei halála után kezdték meg diadalútjukat. Bizet a zenetörténet egyik legtragikusabb sorsú alkotója volt — írta róla Pernye András. — Egy-két kivételtől eltekintve, minden műve megbukott, mivel kora nem értette meg fontos stílusreformjait. Jelentősége abban áll, hogy realista, életszerű művészetet szegezett szembe a francia nagyopera stílusával. Igaz, a nagyközönség ma is, mint egyetlen opera, a Carmen zeneszerzőjeként ismeri Bizet nevét. Pedig a Carmen már az életmű betetőzése. Amikor 1875 márciusában bemutatta a párizsi Opera Comique, a mű csendben, közönség- és kritikai visszhang nélkül megbukott. Ez a kudarc az amúgy is gyenge egészségű zeneszerzőt any- nyira megrendítette, hogy nem sokkal később, 1875 júniusában meghalt. Ám nem telt el egy fél év sem Bizet halála óta, amikor a bécsi opera diadalra vitte a Carment. És ettől kezdve az európai operaszínpadok kedvelt repertoárdarabja lett, dallamai meghódították a közönséget és a kritikusokat Gyakran és sokféle felfogásban adták elő a művet. Budapesten egy évvel a bécsi bemutató után tűzte műsorára a Carment az Operaház. A Carment aztán sokan és sokat méltatták. Egyik kritikusa szerint Bizet fő műve, a Carmen úgyszólván elődök nélküli remekmű. A német későromantika és a francia koraimpresszionizmus zenei hatásai mellé a francia naturalista dráma színpadtechnikája és problematikája társult: a Carmen színpadán kisemberek jelennek meg, gesztusaik kevésbé fennköltek, de sokkal szenvedélyesebbek. Carmen (szinte a hisztériáig feszített) figurája már-már. széttöri a francia operaformát; a cselekmény egybekovácsolását már csak a zenekar tudja biztosítani időről időre visszatérő motívumokkal és egy-egy jelenet vagy ária szigorú formájával. Nietzsche Wagnerből kiábrándulva gyógyírként a Carment javasolta, mint üdítő déli zenét, amely megszabadít a nedves észak nyomasztó bűvöletétől. (Annál is furcsább ez az ellentétérzékelés, mert kritikusai Bizet Carmenját és a korábbi Djamileh című egyfel- vonásos operát „zabolátlan wagnerizmusa” miatt utasították el.) A Carmen diadalát ja nyomán sorra kerültek elő a feledés homályából Bizet művei, operái, a Gyöngyhalászok, a Djamileh, az Arles-i lány. A ma is népszerű C-dúr szimfóniája, amellyel 1855-ben kezdett Bizet foglalkozni, de csak 1935-ben mutatták be. Számos műve, köztük keringők, nyitányok, kórusművek, fúgák, pre- lüdök, dalok, csakúgy mint a Csodadoktor című vígopera, máig kiadatlan. A most 150 éve, 1838. október 25-én született Georges Bizet-t a múlt század egyik legnagyobb francia zeneszerzőiéként tartja nyilván a világ. Zenészcsaládban nőtt fel, s már kilencévesen a párizsi Conservatoire növendéke a zongora és zeneszerzés tanszakon. Tanárai voltak többek közt Gounod és Halévy. Halévy később is egyengette Bizet pályáját és leányát is feleségül adta a zeneszerzőhöz. A konzervatórium elvégzése után Clovis és Clotilde című kantátájával elnyerte a Rómaidíjat. Olaszországi tartózkodása idején mutatták be Párizsban első operáját, a Csodadoktort. (Az Opera Comique által hirdetett pályázaton 78 pályamű közül Bizet és Lecocq nyerte a megosztott első díjat.) 1860-ban Bizet visszatért Párizsba. Anyagi gondok, megDizet portréja. hiúsult bemutatók, félbe maradt művek (Rettenetes Iván című opera) jelzik ezeket az éveket. Ekkor született egyik főműve, a Gyöngyhalászok, amely bemutatója után csak 18 előadást ért meg. A zeneszerző halála után viszont annál népszerűbb ez az opera is. És végre egy kis siker, a Walter Scott novelláján alapuló opera, a Perth szép leánya a Theater Lirique-ben. Ám a Musset novellájából készített Djamilah bemutatóját már csak tíz előadás követi. Ekkor készül Bizet másik remekműve Az Arles-i lány című melodráma. Sikere ennek sem volt akkor. Jobb fogadtatásra lelt Az Arles-i lány zenei anyagából összeállított szvit. Aztán következett a Carmen, Mérimée novellájából. Bizet rendkívüli lelkesedéssel és gyorsan dolgozott. Két hónap alatt hangszerelte az 1200 oldalas partitúrát. S az eredmény? Közöny, . a szerző halála után viszont fantasztikus siker. Bizet neve ösz- szeforrott az operaszínpaddal, a Carmen máig tartó diadalmenetével. Szepesi Attila: Dzsida a fűben-hempergő kutyák meg a hamvas harangvirágok mohos kérgen a pillangók és a napfoltok kék pöttyei a szélűzött cseresznyefák hová pörögnek nélküle e vaksötét öreg planétán az őszi tücsök kinek cirpel kinek csendül a báránycsengő kinek csordul a rejtett forrás a lányok titkos nevetése a pincék arany óbora s ki tudja megnevezni még a faluvégi bádogkrisztust a zöld békát egy sáslevélen hóban a cinkék lábnyomát s az árokparton hánykolódó elizzott kváderköveket melyek oly fájók mint a holtak s akár az élők üszkösek Maros-part. — Csizmadia Attila metszete. Százötven éve született Bizet, a Carmen zeneköltője 1988. október Ili'1, OS
