Kelet-Magyarország, 1988. október (45. évfolyam, 235-260. szám)
1988-10-07 / 240. szám
Kelet-Magyarország 1988. október 7. Tanácskozik az Országgyűlés őszi ülésszaka (Folytatás az 1. oldalról) Az általános forgalmi adó a végső fogyasztásra — döntően lakossági fogyasztásra kerülő — termékek árában megjelenő adó. Mindig azok fizetik meg, akik az adott termékeket megvásárolják. Ezért kulcskérdés, hogy a végső fogyasztásra kerülő termékek döntő hányadának fogyasztói árában ez az adó megjelenjék. Ha a termékek szűk körére korlátozódik egy nagyon magas adó, az óhatatlanul torzítja, félrevezeti a termelést és a fogyasztást. E hatásokat el kell kerülni. A továbblépést az szolgálhatja, ha a jövőben fokozatosan szűkítjük a mentességek, kedvezmények körét, és ezáltal csökkenteni lehet a jelenlegi 25 százalékos adókulcs mértékét. A másik gyakran, sok helyütt elhangzó kritika az, hogy a személyi jövedelem- adó teljesítmény-visszatartó hatású. Ez a kérdés azonban ennél jóval összetettebb. A munkabérben az adó is benne foglaltatik. Hatékony munkadíjazási, ösztönzési rendszert kell kialakítani; ehhez a mainál kedvezőbb lehetőséget teremt a merev központi bérszabályozás jövő évtől tervezett megszüntetése. Nem javasolható, hogy a bérszínvonalban, a bérarányokban kialakult feszültségeket a személyi jövedelemadó-rendszerben mentességekkel enyhítsük. Ez hiábavalóvá tenné az adórendszer fejlesztésében eddig tett erőfeszítéseket. A kétségtelenül meglévő béraránytalanságokat — például az egészségügyi dolgozók ügyeleti díját — nem az adórendszer mértékeinek differenciálásával kell megoldani. Mindenütt meg kell fizetni a munkát és a túlmunkát is. Az egészségügyben 1988. október 1-jétől kisebb központi béremelésre kerüLt sor. Ez év végéig pedig megvizsgáljuk, hogy az ügyeleti díjak ügyében jövőre milyen intézkedéseket lehet tenni. A túlórapénzek összevont adóztatásáról nem lehet lemondani. Bár még három hónap hátra van az esztendőből, nyilvánvalóan mindenkit érdeklő kérdés az adóbevételek alakulása. A szeptemberi előzetes adatokat is figyelembe véve, a két új adó az év egészében a számított bevételt hozza. Az általános forgalmi adó a forgalomhoz igazodóan ez ideig egyenletesen folyt be. Kilenc hónap alatt 85 milliárd forint volt a bevétel, az év egészében a tervezett szint — 126 milliárd — körüli adóbevétel várható. A személyi jövedelemadó- fizetés az év első felében elmaradt a várttól, azonban hónapról hónapra emelkedtek a bevételek, így jó közelítéssel várható a tervezett ösz- szeg elérése. Eddig 37 milliárd forint személyi jövedelemadót fizettek be; a hátralévő három hónapban még mintegy 18 milliárd forint SZJA-bevétel várható. Vannak, akik úgy vélik, hogy elhamarkodott volt az új adórendszer bevezetése. A jövő évi sok változás közepette az lenne a nagyobb gond — vélekedett Villányi Miklós —, ha az adóreform bevezetésére csak most, ezekkel a változásokkal együtt kerülne sor. Az viszont igaz, hogy az adórendszer előnyeinek kibontakoztatásához szükséges a reform egész folyamatának felgyorsítása, a működő rendszerek összhangjának mielőbbi teljessé tétele. Ez alkalommal elsősorban olyan módosítások átvezetésére van szükség, amelyek a zöKkenőmentesebb működést segítik elő, és világos, rendezett válaszokat adnak a törvényben az év során hézagpótló értelmezésekkel szabályozott kérdésekre. Valós kép csak később alakul ki a jövő évi tervről es költségvetésről. Ennek ismeretében 'kerülhet sor az kulcsok, -sávok és más tékhatárok változtatást A lakosság átlagos adóteret lésének csökkentésére ni lehetőség, de növelni sem vánatos. Az adótábla megjfi lfelő módosítása decemb az Országgyűlés elé kerül A mostani módosítás terjed ki az adórends|z< alapelveire. Az elveket érintő továbbfejlesztésre korábban csak egy teljes a év tapasztalatainak isme tében lehet vállalkozni, kor kerülhet sor például nak mérlegelésére, hogy családi jövedelemadó zetése, vagy a jelenlegi S2| és szociálpolitikai rendéi ai ló- §r- ra. e- tics kí- :e- aerben m :er is lfeg- ló- reina e- JA zer bevi bizottságban hangzott el a magyar kulturális étet jövőjéért. Az évek óta tartó restrikciós intézkedések hatására félő, hogy megszakad egy folyamat, s nem lesz utánpótlása ma még világszínvonalú művészeti életünknek. Mi lehet a megoldás? A problémák feltárását követően a Művelődési Minisztérium és vezető művészek segítségével olyan nyílt támogatási rendszert kell működtetni, mely a források némi bővülésével és a jelenleginél sokkal jobb elosztásával segíti az előrelépést. Tehát nem az adórendszerbe beépített, hanem a nyíltan vállalt támogatási rendszer észszerű feltételeinek a kialakítására van szükség már az 1989-es költségvetésben. eleme a törvénynek, hogy az egyéni vállalkozók (tehát a kisiparosok és a magánkereskedők), továbbá az ügyvédek adófeltételeit a személyi jövedelemadó hatáskörében kell szabályozni. Ezáltal egyszerűbb, áttekinthetőbb tesz az egyéni vállalkozók adózása, csökkenne az adminisztráció is, a mai kétcsatornás adóelvonás helyett csak a személyi jövedelem- adó szabályozná e kör jövedelmeit. A beterjesztett javaslatok között — mind az általános forgalmi adó, mind a személyi jövedelemadó tekintetében — csak az adózók szempontjából kedvező változások találhatók. Az ÁFA-nál már említett költségvetési kihatáson túl a személyi jöA vitából Straub F. Brúnó, az Károly, az MSZMP fóti az ülésteremben. ki Tanács elnöke, Berecz János, az MSZMP KB titkára. Grósz itkára, a Minisztertanács elnöke és Kádár János, az MSZMP elnöke ElnS la- elő- az Übek ilis- k a i első párhuzamos fejlesztése legyen a jövőben követendő út. Ezután Villányi Miklós két törvénymódosítási ja /as lat néhány fontosabb ké'dé sét elemezte. Az általános forgalmi adót érintően kásépítésre vonatkozó írások a javaslat szerint eddigieknél egyértelműi lesznek, az egyes lakáséóíté si formáik kezelésében mutat kozó különbségek minim ra csökkennek. Megszűn visszaigényelhető adó határára vonatkozó korlátozás, bővül a visszaigénj lésre jogosultak köre. Az építésre, az utólagos lakás közművesítésre vontakozó idó- visszaigénylési szabályok könnyítésével párhuzam )san az egyéb lakásfelhaszní lási, -felújítási, -korszerűi ítési munkák műszaki tartalmára vonatkozó megkötések is megszűnnek. Ez jelentős kiterjesztése a kedvezménye inek el- |v ég- vonat kozó sz|abá- t — Viszont ennek részbeni lentételeként a lakáson zett munkákra adóvtisszaigénylési lyok — a tervezet szerir szigorodnak. Az adó vl ,-szaigénylésére 10 000 forint szesített adótartalmat haladó vásárlás esetén ük mód. A két lépést együtt indokolt megtenn|i A közműtársulások acjoza sána új szabályokat ja a pénzügyi kormányzat vízműtársulások és -tári tok adóvisszaigénylési nak meghagyása, illetve vénybe történő beép ítése rda- telefoéépí- részesiiljemellett az egyéb, út-, és villany-, gáztő közösségek is nek adó v isszaté r í tésbe (i bevont lakossági forrás nyában. Az egyéni vállalkozásokat és a kisebb társas váltakozások likviditási hely zetét érinti kedvezően az a módosítási javaslat, amelj az ÄFA-befizetés időpont át a teljesítés helyett az ell mérték befolyásához köti. Ezek a törvénymódositási javaslatok 1989-ben 3—4 milliárd forinttal csökkentik a |költ- ségvetés bevételeit. Villányi Miklós úgy jtólte el kell fogadni azt a sz délyes hangú kritikát ék aggódást, amely a kulturális A személyi jövedelemadót érintő kérdések közül a két gyermeket egyedül nevelő szülőkre is kiterjedő gyermekenkénti, havi 1000 forintos adóalap-csökkentő kedvezmény jár a legnagyobb anyagi teherrel. A tervezet két változatot tartalmaz a lakásbérleti jogok egymás közötti cseréjéből származó jövedelem kezelésére. A változatok közötti különbség lényege, hogy adómentes legyen-e az ilyen jövedelem vagy sem. Az adó- mentesség mellett szól a lakásmobilitás elősegítésének érdeke, az adókötelezettség viszont gátat vetne a spekulációs jövedelemszerzés felerősödésének. Mindkét változat mellett és ellen komoly érvek hozhatók fel, ebben a Parlamentnek kell döntenie. A kisebb kiigazító módosítások mellett alapvetően új vedelemadót érintő módosítási javaslatok mintegy 300 millió forinttal csökkentik az adót 1989-ben. Végül Villányi Miklós kérte az Országgyűlést, hogy a törvénymódosítási javaslatot a bizottság kiegészítésekkel együtt hagyja jóvá. Vita után szünet következett, amely alatt az adóügyi ad hoc bizottság ülést tartott, hogy megtárgyalja a vitában elhangzott konkrét javaslatokat. Ezután Puskás Sándor beszámolt az ad hoc bizottság üléséről a képviselőknek. Végül az általános forgalmi adóról, valamint a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvények módosításáról szóló törvényjavaslatokat az Országgyűlés általánosságában, illetve a már megszavazott módosításokkal elfogadta. (Folytatás a 3. oldalon) PUSKÁS SÁNDOR Heves megyei képviselő, az Országos Kereskedelmi és Hitelbank Rt. vezérigazgató-helyettese, a törvényjavaslatok bizottsági előadója elmondta, hogy az ad hoc bizottság az Országgyűlés felhatalmazása alapján folyamatosan vizsgálta az ÁFA és az SZJA bevezetésének menetét, elemezte az adótörvények gazdasági és társadalmi hatásait. Azt tapasztalták, hogy báláz új adórendszer bevezetése indokolt volt, az ellentmondások egyrészt azért éleződtek ki, mert az új adórendszernek egy vele nem összhangban lévő gazdasági szabályozórendszerbe kellett beilleszkednie, a gazdaságirányítás közgazdasági környezete nem volt megfelelő. Mindezek alapján a bizottság tagjai úgy ítélik meg, hogy a jelenlegi adórendszer csak a gazdaságirányítás gyökeres reformjának megvalósítása esetén töltheti be a neki szánt szerepet. A reformok felgyorsítását és a még egyáltalán nem tökéletes adórendszer továbbfejlesztését együtt kell végrehajtani. Határozottan, de szelektíven csökkenteni kell a költségvetési kiadásokat — főként a veszteségforrások szűkítésével —, s ugyanakkor helyes, hogy a kormány változatlanul preferálja a társadalom egészének jövőjét szolgáló területeket, például az oktatást, az egészségügyet, a kutatást. DOBI FERENC Pest megyei képviselő, a MEDOSZ főtitkára felhívta a figyelmeit, hogy az új adórendszer táinsadaíllmi fogadtatása rendkívül kedvezőtlen volt, a dolgozók éles kritikával illetlték. mert csökkentette a munlka- kedvet, sok tekintetben igazságtalan és túlságosan progresszív, s így változatlanul sok feszültség forrása. Szólít arról is, hogy a fogyasztói árak a tervezettét meghaladó emelkedése, valamint a lakossági jövedel- mékriek a személyi jövedelemadóval történt drasztikus terhelése lehetővé és egyben szükségessé is tennék a bérreformot. A szakszervezetek nem vehetik tudomásul, hogy ennek a gondnak a megoldása mindinkább elodáizódik. A képviselő javasolta, hogy küszöböljék ki az adótörvény teljesítmény-visszatartó hatását, az adósávok rugalmas módosításával is. A szakszervezetek szükségesnek tartják az adó progresszivitásának jelentős csökkentését, a jelenlegi 12 ezer forintos alkalmazotti kedvezmény összegének aK inflációs rátáihoz igazítását, s bizonyos pótlékok adómentesítését, vagy korábbi értékük adórendszeren kívüli módszerekkel történő helyreálilí- tálsált, a túlóradíj nettó értékének megőrzését. Indítványozta az adóólőleg-fiizetés rendszerének és módszerének módosítását is, mert elfogadhatatlan, hogy a dolgozók csak hónapok múltán kaphatják vissza a tőlük levont adóelőleg visszajáró részét. BALOGH LÁSZLÓ Békés megyei képviselő szerint a személyi jövedelemadó rendszer tervezett változtatásából hiányzik, hogy miként módosulnak az állampolgárok számára kedvezően az adósávok és a százalékok. A termelőszövetkezetekben dolgozók gondjairól szólva rámutatott, hogy a túladóztatás miatt egyre kevesebben vállalnak vasárnapi műszakot. Szükségesnek tartotta, hogy az Országgyűlés tűzze napirendre az adósávok és -mértékek módosítását. SÜTŐ KÁLMÁN Vas megyei képviselő azt hangsúlyozta, hogy végleges megoldás csak a gazdasági környezettel és más szabályozók korszerűsítésével összefüggésben képzelhető el. A kormányzatnak meg kell gyorsítania az adórendszerhez kapcsolódó reformlépéseket, elsősorban az ár- és bérreformot, a népgazdasági tervezés és a költségvetés reformját. CSIPKÖ SÁNDOR Bács megyei képviselő javasolta, hogy az ilyen bonyolult, nehezen érthető törvényjavaslatokat az Országgyűlés a jövőben két olvasatban tárgyalja. Aggályát fejezte ki, hogy valóban sikerül-e ol- csóbbá tenni az államháztartás működését. TÓTH KÁROLY református püspök üdvözölte, hogy a módosító javaslat az egyházi személyeket munkaviszonyban állóknak tekinti. Javasolta, hogy a templomok felújítására, karbantartására és építésére a nulla százalékos forgalmi adót alkalmazzák. mert a templomok történelmi értékeink, nemzeti kultúrkincsünk részei. oszmegnyícsak yasol A fcula- ogá- törA milyen vélemények kialakultak már az Országgyűlés előtt a vállalkozói nyereségadóról készített törvénytervezetről. élőire megjósolható vollt: nem lesz könnyű elfogadtatni, vagy el sem fogadják a képviselőik. S csak hosszabb előkészítés után átdolgozva kerülhet ismét a parlament asztalára. Mér a napirendek elfogadásakor kiderült, hogy sokan ellenzik, száznál többen nem akarták egyáltalán napirendre -tűzni, köztük négy szabolcsi képviselő is volt. Vajon miiért? Molldvay István így érvelt ; érthetetlen számomra, miért fesz kivételt a törvényjavaslat az ügyvédiekkel. — Ez — és egyáltalán a kivételezés — nálam elvi kérdés. A másik ok, van benne tizenvala- hány pont, amelyet végrehajtási utasítás szabályoz. Ilyesmit megettünk már eigy párszor, soha nem lehet előre kiszámítani, milyen következtéé nyekkéi jár, ha végrehajtási utasításban szabályoznak valamit. A harmadik ok:- kimondj a a -törvénytervezet, hölgy a vitás kérdésekben az Elnöki Tanács dönt. Hát Munkatársunk, Balogh József jelenti a Parlamentből Ki és mikor döntsön? ne döntsön. Ha mi egyszer döntöttünk, az Elnöki Tanács már ne döntsön. Soltészaié Pádár Ilonától választókerülete lakói, sőt nyíregyháziak is kérték, szavazzon a törvény elfogadása ellen, mert ez óriálsi terheket jelent a váltál kozok számára. És különben is az a véleménye álákullt ki már régebben, ho-gy nem csupán a terhek növelése lehet a költségvetési hiány csökkentésének eszköze. Olyan törvények keltenék, amelyek nem visszatartják a teljesítményt, hanem nagyobb teljesítményre ösztönöznek, s ennek megfelelően kell átdolgozni az adótörvényeket. Az már csak ráladás, hogy nem volt kellőién előkészítve, így nem tudta volna nyugodt lellküs- merettel megszavazni. Plregun István ezt mondta: A kormányzat — legalábbis a pénzügyi kormányzat — megígérte, hogy az egyéves tapasztalatok birtokában sort kerít az adótörvények átfogó rendezésére, illetve azon hiányosságok megszüntetésére, amelyek nem válltak be, illetve nem a törvény élé állított célt szolgáLták. Mivel erre csak a jövő év tavaszán- kerül soir, célszerűtlennek, elhamarkodottnak tartam, hogy amíg nem tisz- tálzott a pénzügyi alapj-a és a pénzügyi gazdálLkodás formája, akkor most kockáztassunk meg egy olyan lépésit, amit később korrigálni kell. Egy bizonytalan alapra csak bizonytalan felépítményt lehet ráépíteni, s az ilyen hizonyta lanságok nem növelik az Országgyűlés, és a képviselők jó hírét. Bánfalvi András szerint egyszerű a magyarázat. A jogi, igazgatási, valamint a terv és költségvetési bizottság nem javasolta, így hát ö is úgy gondolta, hogy ez a tervezet nincs jól előkészítve. A legikeményebben Tal- lósi Frigyes budapesti képviselő fogalmazott, aizJt mondta: érthetetlen, magyartalan a tervezet, még szakemberek számára is megemészthetetlen s ha tartalmát elfogadnák, elég lenne két pont is. Az egyikben az állna, hogy a Pénzügyminisztérium azt csinál, amit akar, a másikban pedig, hogy ez 1989. január elsejétől lép hatályba. A taps azt jelezte, hogy véleménye a törvényhozók egyetértésével találkozóit. A felszólalások hatásosak voltak, Villányi Miklós pénzügyminiszter tegnap délelőtt azt indítványozta, tekintsék a -törvénytervezetet első olvasatiban meg tá rgyaltnak, de döntést ne hozzanak, dolgozzanak tovább rajba, s novemberben térjenek visz- sza rá. Ez osztatlan sikerrel találkozóit.
