Kelet-Magyarország, 1988. október (45. évfolyam, 235-260. szám)
1988-10-07 / 240. szám
MA A rádió és a televízió ■ ii ■ a ■ jovo heti műsora (4—5. oldal) M KeletVILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! agyarország AZ MSZMP SZABOLCS-SZATMÄR MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XLV. évfolyam, 240. szám ARA: 1,81 FORINT 1988. október 7., péntek Napirenden a bős—nagymarosi vízlépcső Novemberben újratárgyalják a vállalkozási nyereségadóról szóló törvényjavaslatot Szavaz az Országgyűlés. (Keiet-Magyarország telefotó) A vállalkozási nyereségadóról szóló törvényjavaslat vitájával folytatódott csütörtökön az Országgyűlés őszi ülésszaka Stadinger Istvánnak, az Országgyűlés elnökének indítványára a képviselők megemlékeztek az aradi 13 hős tábornokról, a vértanúhalált halt gróf Batthyány Lajosról, Magyarország első felelős miniszterelnökéről és az 1848—49-es forradalom, szabadságharc többi hőséről. A vitában elsőként Horváth Jenő budapesti képviselő kért szót, s elmondta1, nem győzte meg az az érv, hogy egy hónap halasztás, amikor kézbe vehetnék a pontosított törvénytervezetet, kést éltetné az általa is szükségesnek tartott január elsejei bevezetést. Ezért ismételten megfontolásra ajánlotta: a parlament novemberben ismét tűzze napirendre a tervezetet, s a mostani vitáját a törvényhozó testület csak ».első olvasatnak” tekintse. Miklós Zoltán Nógrád megyei képviselő nehezményezte, hogy a vállalkozási nyereségadó nem veszi figyelembe a mezőgazdaság objektív természeti, biológiai sajátosságait. A képviselő javasolta, hogy a mezőgazdaságban, de legalább a kedvezőtlen adottságú tsz-ekben a vállalkozási adótörvény engedje meg az adózatlan nyereség terhére történő tartalékolást az alap- tevékenység árbevétele alapján meghatározott nagyságrendben. Szabóné dr. Kakas Irén Vas megyei képviselő javasolta: az elmaradott térségekben létesített új, munkahelyteremtő beruházások adóalanyai — legyenek azok magánszemélyek, vagy gazdálkodó egységek — kapjanak jelentős, 80 százalékos adókedvezményt. Reményét fejezte ki, hogy egy ilyen érdemi döntéssel sikerül elérni, hogy a népességmegtartó képesség nem csak szó marad. A vita bezárultával Villányi Miklós pénzügyminiszter bejelentette: a vitában elhangzottakat, valamint a szavazás várható eredményét figyelembe véve úgy tartja célszerűnek, ha a parlament az előterjesztést most első olvasatban megtárgyalt javaslatnak tekinti és a legközelebbi ülésszakon — az átmenetet szabályozó törvénynyel együtt — hagyja jóvá. Ezután Stadinger István — mivel a vitában felszólalók többsége a döntés elhá- lasztását kérte — szavazásra bocsátotta a kérdést: elfogadjad-e az Országgyűlés, hogy az előterjesztést a legközelebbi, várhatóan november második felében sorra kerülő ülésen vitassák meg újra a képviselők. Az Országgyűlés túlnyomó többséggel ezt a megoldást fogadta el (huszonhármán voltak az azonnali döntés mellett, tízen tartózkodtak a szavazástól). Az elfogadott napirendnek Villányi Miklós bevezetőben arra emlékeztette a képviselőket, hogy egy éve tárgyalta az Országgyűlés a két új adó bevezetésének törvénytervezetét. Nagy viták után és több módosított javaslat elfogadásával a képviselők a reform mellé állva bizalmat szavaztak a kormány stabilizációs és kibontakozási programjának, és az annak eszközrendszeréül szolgáló új adók bevezetését is elfogadták. E nagy horderejű lépésről gazdaságpolitikai értékelést adni korai, kellő felelősséggel ez csak több év tapasztalata alapján végezhető el. Az adópolitikai elvek értékeléséhez is legalább egy év szükséges. Most még csak rövid távú számvetésre lehet vállalkozni. — Az új adórendszerről — bár a társadalmat próbára tevő komoly erőfeszítések árán került bevezetésre — elmondható, hogy működik, a termelésben, a gazdálkodásban miatta nem voltak komolyabb fennakadások. Ez már önmagában is eredménynek tekinthető, ami a továbbfejlesztéshez jó alapul szolgálhat. A működéssel voltak és vannak gondok. A bevezetésre valóban kevés volt az idő. Valóban nagy türelemre volt szükség, amikor nyomtatványokért kellett sorba állni, amikor a megszokott árarányok számottevően megváltoztak. A bruttósítás! sérelmeket a munkálmegfelelően ismét a pénzügyminiszter emelkedett szólásra, hogy előterjessze az általános forgalmi adóról és tatók orvosolták, vagy ahol indokolt voltpedagógusoknál —, ott a forrásokat a költségvetés biztosította, illetve rendelkezésre bocsátja. Az új adórendszert komoly egyensúlyi gondok közepette, a gazdasági folyamatok romló irányzatai mellett kellett bevezetni. Ezek a gazdasági nehézségek évtizedes folyamatok végeredményei, amelyeket az adórendszer önmagában nem képes megoldani. Ma azonban a társadalom az új adórendszer hatásaként éli meg az életszínvonalcsökkenést. A lakosság helyzete 1988-ban akkor sem lett volna jobb, ha nem az adók révén, ■ hanem más módon csökken az életszínvonal. Ezért koraiak és érdemben vitathatók azok a megállapítások, amelyek egyoldalúan az új adók hatásának tulajdonítanak egyes társadalmigazdasági jelenségeket, például a szándékoltnál nagyobb inflációt, a teljesítmények visszatartását. Az ÁFA csak eszköze a fogyasztás drágításának, mértékei nem öncélúak, és nem szabadon változtathatók. Az ez évi fogyasztói áremelkedésből 8 százalék tulajdonítható az adóreform bevezetésének. Folyamatában az adórendszernek önmagában nincs inflációs hatása, ha az adó- mértékek nem növekednek. Az viszont tény, hogy a for- galmiadó-rendszer az eddiginél következetesebben kapcsolja össze a termelői és fogyasztói árak mozgását. a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvények módosítására vonatkozó tervezeteket. Ameddig a magyar gazdaság döntő részben a világpiacon nem vagy csak veszteségek árán eladható termékeket állít elő, addig az inflációt nem lehet megállítani. Ezért a forgalmiadó-kulcsok csökkentése, illetve az ártámogatások szélesítése nem perspektivikus megoldás. Jogos azonban az a kérdés: ki viselje a gazdaság nemzetközi leértékelődése miatti hátrányokat és a korábban elmaradt vagy hibás gazdaságpolitikai döntések terheit? A valós kérdés és dilemma az, hogy milyen arányban oszlanak meg a terhek a társadalom egészén belül az egyes rétegek, csoportok között. Mi a szerepe ebben az általános forgalmi adónak? (Folytatás a 2. oldalon) Villányi Miklós expozéja Javaslatok az adótörvények módosítására Vetik az őszi búzát Tízezer hektárral csökkentik az üzemek idén az őszi kalászosok vetésterületét. Búzából 60 ezer, rozsból 30 ezer, őszi árpából 5 ezer hektár lesz a bevetett terület. A rozs és árpa vetése 60 százaléknál tart, a búza vetéséhez még éppen csak hozzáláttak. A megyei szervezési bizottság október 6-i ülésén elhangzott, hogy a napraforgó kom- bájnolása késik és megkezdték a 82 ezer hektár kukorica törését. Kukoricából várakozáson felül jó lesz a termés, a cukorrépa is 40 tonnával fizet hektáronként. Még tart a kukorica silózása, nagy a zöldtömeg, lesz elegendő lédús takarmány. A fő figyelem természetesen most az alma szedésére, exportálására irányul. Az almaszedés a nagy- és kisüzemekben 40 százaléknál tart. Késésben vagyunk, ez érezteti hatását az exportnál, a hűtőházi betárolásnál és a léfeldolgozásnál. A Hungaro- fruct tájékoztatója szerint október 4-ig összesen 112 ezer tonna téli alma ment exportra, 10 ezer tonnával kevesebb, mint az elmúlt év hasonló időszakában. Vagon, konténer rendelkezésre áll az exportütem gyorsításához. Gond, hogy nem lesz elegendő a Szatmár láda. Az exportgöngyöleg egy részét az üzemek belföldi szállításra, ipari alma tárolására használják. Az exportalma minősége jó. Tavaly ilyenkor az első osztály aránya 44 százalék volt, most 65 százalék. A minőségjavulás az átlagárban úgy jelentkezik, "hogy a tavalyi 7 forint 42 fillérrel szemben idén 8 forint 42 fillér egy kilogramm alma. A kedvező ár megtartásához a szedés és a szállítás gyorsítására van szükség. Elhangzott az is, hogy a hűtőházakban kevés a betárolt alma, mértékét a későbbi export- szállítások érdekében növelni szükséges. A burgonya betakarítása 80 százaléknál tart. A termés jobb, mint tavaly volt, exportszállításokról is tárgyalnak. (seres) Támogat a Világbank Kereskedőhöz nyílt a megyeszékhelyen Kereskedőházat nyitottak Nyíregyházán, október 6-án. A Trade Coop ipari szövetkezeti kereskedőház nyíregyházi irodájával szemben megfogalmazott követelmények közül Köveskúti Lajos, az OKISZ elnöke kiemelte: közvetlen kapcsolatot teremtsenek a vevő és az eladó között. Nemcsak az egyszerűbbnek minősülő adás-vétel formájában, hanem hitelekkel támogathatják az igényes piacon jól eladható áruféléket. Nagy szükség volt erre a kereskedőházra — hangzott el a tájékoztatón —, hiszen az országban már működik néhány irodájuk, nagyon eredményesen. A nyíregyházi szervezi majd a jövőben a Borsod és a Hajdú megyei kapcsolatokat is. További feladat, hogy a szovjet, csehszlovák és román partnerekkel együttműködve bővítsék kooperációs kapcsolataikat. A termeltetésbe működő hazai és külföldi tőkét vonhatnak be. A Világbank 20 millió dolláros kerettel, hitelfelvételi lehetőségekkel támogatná azokat az ipari szövetkezeteket, amelyek hatékonyan, jó minőségű terméket kínálnának fel eladásra. A kereskedőház nagy segítséget nyújthat az ipari szövetkezeteknek a piacok felkutatásában, a termeltetés pénzügyi támogatásában, a kooperációs kapcsolatok bővítésében, esetleg vegyesvállalatok alakításában. A Trade Coop ipari szövetkezeti kereskedőház rt. nyíregyházi irodája a Nyírvízpalotában található, az irodát Homoki Attila vezeti. A munkát azonban már az ünnepélyes átadás előtt megkezdték. (tk) A nyíregyházi városi párt- bizottság szeptember 20-án levélben fordult a város és vonzáskörzete kommunistáihoz, amelyben állásfoglalásukat kérte abban: városi pártértekezlet megrendezésével, vagy a jelenlegi keretek között történjen meg a pártélet tartalmi, szervezeti és személyi megújulása. A megkérdezett 384 alapszervezet tagságának 68 százaléka vélekedett úgy, hogy pártértekezletet tart szükségesnek. Ennek alapján hívták össze csütörtökön a városi pártbizottság rendkívüli ülését, ahol a testület egyetértett a párttagság javaslatával és november 12-ében határozta meg a városi pártértekezlet dátumát. Új elsfi titkárt választott a nyírbátori pártbizottság Az MSZMP Nyírbátori Városi Bizottsága csütörtöki ülésén a jelölőbizottság javaslatára a pártbizottság új első titkárává választotta dr. Veres János agrár-közgazdászt, a pártbizottság eddigi titkárát. Ezen az ülésen került sor a megyei pártértekezletre közvetlenül küldendő két küldött megválasztására, majd a szervezeti struktúra korszerűsítésére született javaslatot vitatták meg. A testület úgy döntött, hogy az eddigi három titkár helyett a jövőben kettő végzi el a munkát. A pb ülésén a testület kilenc tagját — saját kérésükre — felmentették. A pártbizottság ülésén felszólaló Ekler György megyei titkár a pártszervek és testületek alapszervezeteket segítő tevékenysége fontosságát hangsúlyozta. Elmondta: a pártnak mindinkább vissza kell térnie a mozgalmi eszközökhöz.
