Kelet-Magyarország, 1988. október (45. évfolyam, 235-260. szám)
1988-10-24 / 254. szám
1988. október 24. Kelet-Magyarország 3 Itt a 11-277! Tóth M. Ildiké munkatárs válaszol Sok kérdést tettek fel e&n a héten olvasóink a lapnak. Sóstóhegy lakói azt szeretnék tud- ni, vegyes övezetnek vagy üdülőteleknek nyilvánítják-e lakóhelyüket. Csalódottan vették tudomásul, hogy a tanács végrehajtó bizottsága még nem döntött ügyükben. Ügy vélik, a többség számára az lenne a legjobb megoldás, ha vegyes beépítésű maradna a sóstóhegy! rész. A város egyetlen üdülőterületének a sorsáról kell felelősen dönteni. Az építészek féltik, szeretnék aránylag érintetlenül megőrizni a jövőnek. Ha elhatároznák, hogy az üdülőtelkek között lakóházak épüljenek, talán nagyon hamar arra a sorsra jutna, mint az egykor nagyon szép és békés Császárszállás. A tervről jelenleg vitatkoznak, a közeljövőben a végrehajtó bizottság elé terjesztik. Hudák Sándor Nyíregyháza, Sarló utcai lakos azt kérdezte, hogy a közterület-felügyelők miért nem büntetik meg a cigánytelepen lakókat a szeméthalmok miatt? Besák Páltól a felügyelet vezetőjétől hallottuk, hogy Nyíregyházán mindössze öt közterület-felügyelő dolgozik. Havonta egyszer ellenőrzik a cigánytelepet. De szélmalomharcot vívnak, mert a büntetéssel aligha érik el kívánt céljukat. Negyven család kért segítséget a nyíregyházi Rózsa Ferenc utcábóí: gázvezetékeket építenek az utcájukba. A TI- GAZ műszakilag átvette, mégis vacognak, mert nincs tilt és. Mikor lesz meleg a házakban? — kérdezik. Nemsokára. A TIGÁZ az október 18-i műszaki átadás után azonnal megkérte a szükséges engedélyt a miskolci Kerületi Bányaműszaki Felügyelőségtől. Amint ez megérkezik, bekapcsolják a vezetéket a gázhálózatba. A nyíregyházi Honvéd utcai lakosok képviseletében is többen telefonáltak, miért nincs fűtés a lakásokban, amikor már a gázvezetékek árkait is rég betemették? Húsz „feledékeny” család miatt. Elgondolkodtató és nagyon szomorú dolog, hogy a társulat tagjai közül még húszán nem írták alá az OTP-ben a hitelszerződést, amit egyébként vállaltak. Ez volt a feltétele annak, hogy Időben legyen fűtés a Honvéd és a környező utcákban. Amíg nem hajlandók aláírni a szerződéseket, az OTP nem fizetheti ki a részszámlákat a gázvezeték-építőknek, és addig fűtés sem lesz. Vaskó Andor kisvárdai olvasónk a Hunyadi utca. Iskola tér lakóinak nevében kér felvilágosítást: utcájukban mikor lesz fűtés? A TIGÁZ-tól azt az ígéretet kaptuk, hogy hét, legfeljebb tíz nap múlva a kisvárdai Iskola téri gázvezetéket bekapcsolják a rendszerbe. Komankovics Ottó nyíregy- egyházi olvasónk szerint a mostani szűkösebb időben is pazaroljuk az energiát. Esténként az irodaházak, középületek fényárban úsznak. A távfűtött lakásokban — ahol képtelenség szabályozni a fűtést — kitárják az ablakokat, és a meleg el- oszllk az utca levegőjében. Mindezzel egyetértünk. Valóban ideje felfigyelni a jószándékú szakemberek intésére, mert az energiapazarlás nagyon költséges dolog. Szilágyi László nyíregyházi lakos arra kíváncsi, vajon jól megfontolták-e a szakemberek a Sóstói úti kerékpárút irányát? Felbontották a stadion előtti virágos parkot, a tanárképző főiskolánál viszont fákat kell majd kivágni, hogy tovább építsék. Kerékpárútra — már csak a szűk utcák nagy forgalma miatt is — szükség van. Irányát úgy határozták meg, hogy lehetőleg a legkevésbé bolygassák meg a természetet. Ha nem így építik, hanem a másik lehetőséget választják, sok száz fát kellett volna kivágni a féltett sóstói erdőből. T. Ferenc mátészalkai levélírónk az Adóelszámolási Iroda pontos címét tudakolta: Adóelszámolási Iroda Budapest, XIII., Madarász Viktor u. 5/a. Postafiók 118. Irá- nyítószám: 1300. Kovács Pálné levelében azt kérdezte, miért nem szállít a húsipar elegendő hentesárut a nyírteleki 96. sz. boltba? Az utóbbi két hét szállító- levelei alapján a bolt többségében megkapta a Szabolcs Húsipari Vállalattól a megrendelt hentesárut. Mivel azt hallottuk, hogy a bolt dolgozói elégedettek a húsellátással, valószínűleg a lakossági igények felmérésével van probléma. D. F..-né vásárosnaményi olvasónk elérte^ paár az öregségi nyugdíjkorhatárt. Eddig háztartásbeli volt, most munkát vállait. Az kérdezte, évi 96 ezer^ forintos, vagy 48 ezer forintos összjövedelem után kell- személyi jövedelemadót fizeH nie? Az évi 96 ezer forintos adó- kedvezmény a nyugdíjhoz társul, és nem a nyugdíjkorhatár betöltéséhez. Ha sem saját, sem özvegyi, sem pedig másféle jogon megszerzett nyugdíja nincs, évi összjövedelme 48 ezer forinton felül már adóköteles. A. Károly újfehértói lakos az iránt érdeklődik, mennyi szabadság jár annak a dolgozónak, aki nyugdíjaskorú lett? Nyugdíjazáskor ilyen címen külön szabadság nem jár. Ha a munkaviszonyt a munkahely mondta fel, a felmondási időn belül — annak hosszától függően — 15—30 napra a munkavégzés alól fel kell menteni a dolgozót. A felmentési időre átlagkereset jár. Viszont ha a dolgozó mondja fel munka- viszonyát, a felmondási időt le kell dolgoznia. Havonta egy kiló mínusz A nyíregyházi Szarvas utcai ABC-ben a szokásos déli forgalom. A pultok, gondolák között mindössze néhány ember válogat, a kosarakban ebédre, vacsorára való. Az üzlet két sarkában annál többen várakoznak. Az egyik csoport kezében aprócska cédula. Rajta két saám: a testsúly és a magasság adatai. Első pillantásra feltűnik: a várakozók java része kisebb-nagyobb súlyfelesleggel rendelkezik. — Jaj, meg ne írja a nevemet — nevet kissé zavartan. — B. Jánosné pedagógus. Nem szeretném, ha megtudnák, le akarok fogyni. Még szülés után felejtettem magamon a kilókait, amelyeket most ideje lenne végre leadni. Erre most már a gyermekeim is állandóan biztatnak. Tizenöt kilóval szeretnék kevesebbet magamon. Már megpróbáltam a gyógyszert is, sajnos nem vált be. Inkább ártott, mijit használt. Ideges, ingerlékeny lettem tőle. „Hég a víz is hizlal...* msmmmmmmmammmammm — A rádióból, újságból értesültem erről az akcióról, de a Lenin téri ABC-bein már lekéstem. Most lemondtam egy helyettesítést, hogy ide végre eljussak. Higgye el, nem. a pénz miatt szeretnék csatlakozni. Csak úgy gondolám, ha már pénzzel is segítenek, szégyen lenne abbahagynom, meghátrálnom. Nem is annyira csinos alkarok lenni, hanem egészséges — mondja a mosolygós barna hölgy, miközben nevetve figyeld kolléganőjét, aki éppen a mérlegen állva várja adatait. — Súlyos műtét miatt kórházban feküdtem, ott az 1000-es diétára állítottak be operáció után, mégsem tudtam lefogyni — panaszolja G. J.-né, akin bizony tetemes súlyfelesleg látszik. Nincs ennél rettenetesebb. Higgye el, én még életemben jól nem lakhattam. Engem még a víz is hizlal. Igaz, 'anyai ágon nálunk gyakori a kövérség, ezt sajnos a fiam is örökölte. Sajnálom is miatta nagyon. Miért jöttem? Azt mondják, ezektől az ételektől mindig jóllakottnak érezheti magát az ember, s mégis lefogyhat közben. 1 Kedvezmény a vásárlóknak A szervezők talán nem is gondoltaik ekkora sikerre, hiszen a kijelölt négy boltban a vártaál lényegesen több volt a jelentkező. Bódi AndÜJ ÓVODA ÖRÖKÖSFÖLDÖN. Közelmúltban óvodát avattak Örökösföldön. A szépen berendezett, kényelmes bútorokkal ellátott óvodában több .mint kétszáz kisgyermek számára van hely. (Garay László felvétele) N agy már a ká- rogás. A varjak a városba jöttek. A tél eme nagy hangú propagandistái kora hajnalban felverik álmából Stohaneket és hallom, amint pöröl a fekete tollasokkal.: — Mit károgtok! Legalább tőletek lenne nyugalma a magamfajtának. — Nocsak — szólok a szomszédnak —, már a madarakkal sincs 'kibékülve? Stohanek belebor- zong a haijnali hűvösségbe, átnéz rám az erkély korlátja fölött, és nem enged fel a morózus hangulata. Kötekedik: — Nem értettem a megszólítását. Hogy is mondta: Elvtárs! Uram! Polgártárs! Netalán tán fityfi- ritty? Ezzel meglepett. Honnan szedi ez a marhaságait? Passzra teszem a fickót azzal, hogy kijelentem: — Tudja mit, szomszéd, legyen az, ami akar. De nem a megszólítás teszi az embert. Felőlem úr is lehet, nekem ez semmibe sem kerül. — Látta, mi? Só, liszt, élesztő. Bemegy a massza a masinába és kijön a kenyér. Mindez házilag. Korszakalkotó találmány. Nem kell se kovászol- ni, se dagasztani, csak beállítom a masinát, — Ezt mondták a Fórumban is. Remélem látta az adást? Ott azt mondta a politikus, mindenkit annak lehet szólítani, ami. A jövőben tehát szólítson uramnak. Nem veszem zokon. — Mást nem üzen? Kár volt megkérdezni. Stohanek kijelentette, hogy tele van már a begye a fórumokkal. Akkor inkább már a zenélő házikemence: beetetem, aztán reggel arra ébredek, hogy szól a Liszt-rapszódia. Hát nem angyali? Ja, és a masina ára. Potom húszezerért! Egy valóságos népilkohót, akarom mondani, népikemencét. Veszik majd, mint a cukrot, hiszen annyi az embereknek a felesleges húszezer forintja, mint most égen a varjú. Gúnyolódik. Sőt, cinikus a szomszéd, de jó lesz még az a házi kenyérsütő valamire. Esetleg szocgazdagék ezután nem koktélpartikat, hanem kenyérpartikat rendeznek. Valahogy el kell majd dicsekedni, hogy nekik mijük van. Lehet, így teszik majd: „Gyertek fel hozzánk nassolni. Csipegetünk egy kis házikenyeret. Isteni saját sütőm van, méregdrágán vettem.” A míg ez átfut az agyamon, kezdek fázni, bemegyek egy kis lólek- melegítőért. — Mi ez? — kérdezi a szomszéd a poharat forgatva. — Rum. Mondhatnám FÓ-RUM. Erre iszunk, s azonmód berékesztem az erkélyi (FÓ)RUM-ot. Seres Ernő rásné, az Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat igazgatója joggal elégedett. Egy percig sem titkolja, örül az eredménynek. — Elolvastuk az Országos 'Egészségvédelmi Tanács felhívását, s legjobban az tetszett, hogy nem mondták meg mit csináljunk, ránk bízták a módszert. A pályázaton nyert 300 ezer forint nem a mi hasznunk, hiszen kedvezmény formájában továbbadjuk a vásárlóknak. Miért éppen ezt a módszert választottuk ? Üton-útfólen hallható a vád: hiábavaló a korszerű táplálkozásról beszélni addig, amíg a korszerű jóval drágább a hizlaló korszerűtlennél. Mi azt tapasztaljuk, mindezek ellenére is számolnunk kell a fagyasztói áítrétegeződéssel. Már csak azért is, mert ezek az élelmiszerek nálunk korábban is folyamatosan kaphatók voltak, csak éppen nem ismerték őket eléggé. Nem tagadjuk, hasznot is remélünk a dologból. Aki az akció ked*- véért jön be a boltjainkba, az már a mi vevőnk, s ha látja, mit kínálunk, gyakrabban vásárol nálunk. Nemcsak a korszerű élelmiszereket, mindenféle mást is. Kóstolók, bemutatók Tervezik, hogy a figyelem ébrentartása céljából folyamatosan tartanak majd élelmiszer-bem ubatókart, kóstolókat is. Szervezésükben, sikerükben jelentős rósz jut az egészségügynek is. A jelenlegi akció résztvevői havonta 300 forintos vásárlási utalványt kapnak, amelyen korszerű élelmiszereket vásárolhatnak. A kedvezményért cserébe vállalják, súlyfeleslegükből havonta 1 kilót leadnak. A mérleget és centit Czégé Zoltánné, a megyei Jósa András kórház egészségnevelője kezeli. A korszerű táplálkozás hirdetője, ha úgy tetszik megszállottja. Nemcsak munkát és fáradságot, örömet is jelent számára az akció. — Legjobban annak örülök, hogy sok gondozottunkkal is találkoztunk. Magas vérnyomásban, cukorbetegségben szenvedőkkel, akikre folyamatosan figyelnünk kell. A félévenkénti méréssel ez kitűnően megvalósítható. Legnagyobb sikernek azt tartom, hogy a nálunk bevezetett hypertónia-gondozás- sal az országos akciót is megelőztük. Az Országos Egészségvédelmi Tanács által létesített Egészségvédelmi Alap 90 millió forinttal támogatja az egészséges életmód elterjesztését. Nem véletlenül. Mint az élet oly sók területén, itt is kiderült: a szép szavak mellé nem árt az anyagi érdekeltség. Igaz, háromszáz forint nem sok pénz. Aki azonban felveszi, már joggal érezheti úgy, teljesítenie illik vállalt kötelezettségét. SZERKESZTŐI oooooooo ttoteáf h mines abban semnix Mm különös, ha nem csak az újságíró kérdez, hanem időnként tőle is kérdeznek — »állom. Nem is éltem tehát a gyanúperrel, amikor a múlt hét végén tőlem megkérdezték: hír-e az a Kelet-Magyarországnak, hogy ötvenen mentek szombaton Szabolcsból turistautazásra az Egyesült Államokba? Lehet éppen hír — mondtam —, ennél apróbb dolgot is megírtunk már, végtére is nem mindennap jut ötven megyénkben tengerentúli élményekhez. De a következő mondat kezdeténél „leesett a tantusz”, hogy a kérdés beugrató, mert így folytatódott: és akkor i s hír, ha ötven tsz-el- nökről van szó, akiket New Yorkba és a Niagara vízeséshez az a tsz-szövet- ség visz fejenként százezer forintért kirándulni, amelyik év közben szavaztatta meg a tsz-ek hozzájárulásának felemelését, merthogy a korábbi ösz- szeg nem volt elég a költségvetésére. Ilyen ötmilliókkal kellene faragni azt a költségvetést __ Hát igen, „bementem a csőbe”, s mivel éppen a szombati lapban írtam arról, milyen jó az, ha az emberekben feléled a „közéleti kíváncsiság”, csak folytattam a korábbi gondolatmenetet. Jó-e, ha szép számú szabolcsi tszvezető Amerikával ismerkedik? Természetesen jó, hiszen egy mai, igazán korszerű vezetőnek, akitől azt várjuk, hogy menedzser is legyen, nem árt megnézni egy élvonalbeli nemzetgazdaságot. Jó az is, ha bepillanthat a csúcs- technológia napi alkalmazásába, s meg kell nézni egy olyan piacot, amelyikre mi is többet akarunk szállítani. No és, ki is kell kapcsolódni. Persze, nagy kérdés, kinek a számlájára és menynyiért, meg mikor ... Mert ha a mai gazdasági helyzetben és közpénzből, akkor azt valakinek jól meg kellett gondolni, s nem volt híján a bátorságnak sem. Mert ötmillió nem kis pénz' s annyi mindent beszélnek manapság az emberek különböző juttatásokról ... Végül mégis megkérdeztem az IBUSZ illetékesét, ment-e csoport tőlünk aznap Amerikába. „Igen, 31- en utaztak, a nyolc nap 58 900 forintba kerül, ezt egyben fizette a megrendelő, a költőpénzt és a fakultatív programokat mindenki magának, készpénzben. A hivatalos programban szakmai rész, farmlátogatás is van” — az utazási iroda részéről ezek a tények. Tehát nem ötvenen és fejenként nem százezerért, hanem 31-en és „csak” hatvanezer ért. A „beugrató kérdés” éle azonban megmaradt. Ezért is nem írtam meg hírként, csak szerkesztői jegyzetként aZ immár leellenőrzött (s végül is közölhető) adatokat. Mert még most is meditálok: jó ez nekünk, vagy nem? Rakom a hangsúlyt ide, oda ... Marik Sándor Kovács Éva