Kelet-Magyarország, 1988. szeptember (45. évfolyam, 209-234. szám)
1988-09-24 / 229. szám
HÉTVÉGI MELLÉKLET 1988. szeptember 24. O Főiskolások válaszolnak Milyen vagyok? Egyetemistának, főiskolásnak lenni különös állapot, amely a szabadságnak és korlátozottságnak, önállóságnak és kényszernek sajátos ötvözete. A tudománnyal, a hivatással való ismerkedés legelején álló, vagy vége felé járó hallgatókat kerestünk meg, hogy arról .beszéljünk: milyennek látják mai helyzetüket. Krska Mária I. éves magyar—könyvtár szakos hallgató a Békés megyei Tótkomlósról jött Nyíregyházára. Csongrádon óvónőképző szakközépiskolában érettségizett. Édesapja szállítás vezető, édesanyja gazdasági előadó. Nővére szülésznő Gyulán, a húga hetedikes. — Az olvasás szeretetét édesapámtól örököltem: ötévesen tanultam meg a betűket — mondja. — Előbb nővérem tankönyveit, majd apukám könyveit böngészgettem. Az általános iskolában a könyvtáros tanárnő volt rám nagy hatással, bár a szakközépben is jó pedagógusokkal találkoztam. Néhány éve nyílt meg Békéscsabán a megyei könyvtár új, modern épülete, ami leginkább befolyásolt a pálya- választásban: ekkor döntöttem véglegesen a magyar— könyvtár szak mellett, ugyanis én mindenképpen könyvtáros akarok lenni. Tíz esztendeje klarinéto- zik: a tótkomlósi ifjúsági zenekarban játszik. Többször jártak külföldön — eljutottak Csehszlovákiába és az NSZK- ba is. — A zenekarban nekem a közösség a fontos, az együtt "muzsikálás. Erkelt, Brahms- ot, Gershwint s főleg szlovák népzenét játszunk, mivel Tótkomlós nemzetiségi falu. Van szlovák tannyelvű általános iskola is, csaknem kétszáz diák jár oda. A település lakóinak a fele szlovák ajkú. Az édesapám is Szénéről került ide, édesanyám magyar. Én nem tudok szlovákul. Megértem ugyan a köznapi szavakat, de nem beszélem a nyelvet. — Milyennek látód a főiskolát? — Teljesen más, mint a középfok. Az első napokban sem dédelgetett senki — önállóan kellett tájékozódni. Ügy tűnik, hogy itt nagy a szabadság. A kollégiumban viszont elszigeteltek az emberek. A gólyatáborban is a nyíltabb diákok könnyebben találtak barátokat, a zárkó- zottabbak magányosak ma- felelteik — Mennyire sikerült eddig Nyíregyházát megismerni? — Még nem eléggé. Voltam a Krúdy meg a Béke moziban; legközelebb a videó- házba megyünk. Ha nekem lenne vidomagnóm, rengeteg filmet vennék: Zeffirellit, a Pink Floydtól A falat, a Zsi- vágót, a Tiszta Amerikát, a Jób lázadását például. Sajnos, azt hiszem, ma a videózásban nem az emberileg értékes műfajok dominálnak. A videojátékban is le kell lőni, meg kell semmisíteni az ellenfelet. Én kitiltanám a gyerekszobákból a játékpuskákat meg a műanyag tankokat. No meg a képregényeket. A gyerekek nem tudnak olvasni, hiszen nem jól tanítják őket és folyton a tévét nézik. Ezért is van any- nyira szükség a jó könyvtárosra ... A magyar—ének szakos Vajda Enikő Mátészalkáról jött: az Esze Tamás Gimnáziumban végzett. — Általános iskolában hat évig zongoráztam, később abbahagytam, ám továbbra is énekkaros voltam. így bizonyossá vált, hogy zenével akarok foglalkozni. Osztály- főnököm, Sablauer Jenőné szerettette meg vélem az irodalmat. Így negyedikben Szőr László Krska Mária Vajda Enikő „összeállt” a szakpár. Mivel a gimnáziumban szolfézst nem tanultunk, külön tanárhoz kellett járnom. A sikeres felvételi után azonban kiderült, nincs kollégium. Mivel a nővérem már férjhez ment, az egy főre jutó jövedelem magasnak bizonyult, így kerültem albérletbe. Beszélgetésünk során kiderült, hogy a szülők az egészségügyi pályát tartották volna szerencsésebbnek. (Enikő édesanyja műtős a szemészeten, nővére fogászati asszisztens), ő viszont a gimnáziumot választotta. — Igaz, még messze van a diploma, de most úgy érzem, mindenképpen tanítani szeretnék. Még nem gondolok arra, mennyit fogok keresni, s hogy meg tudok-e élni belőle. — Mennyibe kerül az albérlet? — Havonta ezerötszáz forint, plusz a villanyszámla. Négyen vagyunk egy főbérlő nélküli lakásban: mindnyáZsigrai Erika jan elsőévesek, így problémáink is közel azonosak. A lakás kényelmes, s mivel a szüleim fedezik a költségeket, én még tulajdonképpen nem érzem, hogy ez menynyire drága vagy olcsó . . . Enikő az első napok benyomásait kedvezőnek ítéli: azt hitte, a tanárok sokkal tartózkodóbbak, zárkózottab- bak lesznek, s lám, úgy tűnik, hogy az oktatók között „sok a rendes ember” ... — A heti óraszámunk sajnos elég magas: 34. Ehhez még társul a magánének, a hangszeres gyakorlás, az énekkar... — Mire marad idő? — _A barátokra, olvasásra, zenehallgatásra, talán hangversenyre. — Melyik zenetörténeti kort szereted leginkább? — A reneszánsz madrigálokat, s a bécsi klasszikusokat kedvelem, de még nincsenek elég alapos ismereteim. Ügy vélem, hogy majd most fog előttem kitágulni a világ . . . Arra a kérdésre, gondoltál-e pódiumi fellépésekre, határozott nemmel felel: — Nem akarok szerepelni. Gátlásos, nehezen oldódó típus vagyok, de abban bízok, hogy a főiskolán majd tudok változtatni ezen. Szőr László és felesége, Zsigrai Erika végzősök: Laci történelem—népművelés, Erika magyar—orosz szakos. Fiatal házasok; Laci a Kazincbarcika melletti Rudolf-te- lepről származik; Abaújszán- tón járt mezőgazdasági szak- középiskolába. — Jó tanárom volt történelemből, így elkezdtem olvasni. S mivel sportolni nem lehetett magasabb szinten, ezért elolvastam az iskolai könyvtár összes történelemmel foglalkozó kötetét: különösen a II. világháború érdekelt. Válogatás nélkül olvastam, s mivel a nagybátyám is pedagógus, így „eldőlt a sorsom”. Igaz, én testnevelés—történelem szakos szerettem volna lenni, de akkor még nem volt ilyen szakpár; így lettem népművelő. Laci szerint manapság csak ott lehet érdekesebb a népművelői munka, ahol pénz van; ahol nincsenek meg az anyagi lehetőségek, ott nagyon nehéz. Kisebb községben nagy a népművelő felelőssége. — Én nem merném vállalni, inkább tanítani szeretnék. A pedagógus és a népművelői pálya is hivatás: nem lehet „félszívvel” csinálni; mégis úgy érzem, a tanárság több emberséget kíván. — Van-e valamilyen állás- lehetőségetek? Munkára várva Esélylesen — Múcsonyban Ajánlottak a körzeti általános iskolában mindkettőnknek munkát, és persze lakást is. Még nem döntöttünk, hová megyünk, de biztos, hogy Borsod megyébe, s oda, ahol van lakás • - ■ Erika edelényi; eredetileg orosz—rajz szakra szeretett volna kerülni. — Mindenem volt az orosz, ezért jöttem a főiskolára. Ügy gondoltam, valami kiemelkedőt fogok csinálni ebből a nyelvből. Most már azonban másképp látok bizonyos dolgokat. Azt érzem, hogy az orosz vesztett népszerűségéből. — Vannak pedagógiai tapasztalataid? — Két évet tanítottam Ib- rányban, illetve Székelyben. Ibrányban jó volt, ellenben Székelyben a tanár kizárólag a maga eszére és kezére számíthatott: ha csináltam szemléltetőeszközt, volt, ha nem, nem volt. Sok bukott gyerekkel találkoztam: 3. osztályban 14 éves tanuló is előfordult. Persze ott, ahol a gyerek tavasszal a földön dolgozik, állatot etet, be van fogva a háztájiba, nincs ideje tanulni. Ha déltől este nyolcig gürcöl, utána már nincs ereje leülni a könyv mellé. Erika azonban mégis tanítani akar, bár úgy véli, egyre nehezebb a gyerekekkel. — Amíg a pedagógusnak a Toldi tanítása közben azt mondhatja a hatodikos tanuló: minek tudjam én Arany Jánost, lesz belőlem segédmunkás, mégis többet fogok keresni, mint a tanárnő — addig sajnos elég nehéz a helyzet... — A pálya mára kialakult leértékelődése — veszi át a szót Laci — tíz-húsz év múlva mutatja meg végzetes hatásait. A mai pedagógusoknak kellene fölnevelni a XXI. század tudósait, gondolkodóit, politikusait. De lesz-e ilyen réteg? Mert a ma tanárai maszek órákat hajtanak, falun dohányt termelnek, disznót tartanak: nincs idejük a tanítványokra. A művelődésre, önművelésre így egyre kevesebb az esély, pedig az igényeket az általános iskolában kellene fölkelteni. Ez a legfontosabb, hiszen ott dől el minden... Manapság egyre többet hallani arról, hogy a fiatalok elhelyezkedési gondokkal küzdenek. Szabolcs-Szatmár megye munkaerőhelyzetét leginkább a munkaerő-szol- gálafi iroda munkatársai ismerik. Vezetőjét, Rusin Józsefet arról kérdeztük: mik az esélyei a most elhelyezkedni kívánó 14—20 éves korosztálynak ? Kevés rá az igény — Bizonyos esetekben nincs probléma: az autófényező-autóvillamossági műszerész szakmákban sokkal több a jelentkező, mint amennyi az állás, viszont kevés a lakatos-, az esztergályos-, a kőműves- és az ácsjelölt. A legnagyobb gonddal a 14—16 évesek és az érettségivel rendelkezők küzdenek: az előbbieknél nincs még megfelelő iskolai végzettség. Ezeket a gyerekeket így legfeljebb segéd- vagy betanított munkára lehet alkalmazni, amelyre megye- szerte kevés az igény. Ez év augusztus 31-ig 429 segédmunkás helyre 3230 ember pályázott. — Mit csinál a többi 2800? — Ütőn vannak: lehet, hogy már találtak munkahelyet; nem mindenki jelez vissza nekünk. Intézményünk a megyei munkaerő-forgalomnak kb. egyharmadát intézi, s a munkavállalóknak is csak az egyharmada jelenik meg nálunk. Az viszont érdekes, hogy a pályakezdő munkába állók száma 1987- hez képest nem növekedett úgy, ahogy vártuk: most nagyobb az elvándorlás a megyéből, mint tavaly vagy tavalyelőtt. összességében elmondható, hogy szakmunkásként, illetve felsőfokú végzettséggel viszonylag könnyebben lehet boldogulni: elsősorban közgazdászokra, számviteli főiskolát végzettekre van szükség. Álma a gépírás Óvári Ildikó Kemecsén érettségizett, a Váry Emil Gimnáziumban. Tanulmányi eredménye nem volt kiemelkedő, így felsőfokú továbbtanulásra nemigen gondolt. A 107-es szakmunkásképzőbe fölvették elektroműszerésznek. — Szeptember eleje óta viszont rájöttem, nem ne,kem való. Otthagytam, s most ide jöttem: hátha találok valami munkát. A gyógyszertári központba irányítottak: még nem tudom, mit kell csinálnom. Az egyik patikában már érdeklődtem, ott naponta 12 8-tól 1/2 5-ig dobozokat kellett volna pakolnom a raktárban. Én viszont nem bírom a bezártságot: embereket akarok magam köré. — Milyen munkát szeretnél tulajdonképpen? — Végül is mindegy, csak sok emberrel tudjak találkozni. Jó lenne, ha megtanulhatnám a gyors- és gépírást: így lenne szakmám. Szakma nélkül, érettségivel nagyon nehéz... „Nekem mindegy...” Üjteleki Sándort és öcs- csét, Tibort édesanyjuk is elkísérte. Többnyire ő beszél a fiúk helyett: — Sándor a 8 általános után a kenyérgyárban dolgozott, és kőműves mellett segédkezett. Ám ez csak szezonmunka volt. — Mennyit keresett? — Napi 5—600 forintot — mondja Sándor. — Igen ám — folytatja a mama —, de jó volna egy állandó munkahely: fölkerestük az almatárolót, a SZÁ- ÉV-et, a KEMÉV-et, a volánt, a gumigyárat és a konzervgyárat: sehol nem kell, hiszen még csak tizenhét éves. Most nyáron költöztünk be Üjfehértóról, ott voltak állataink, itt már nem lehetnek ... — Milyen munkát szeretnél, Sándor? — Nekem mindegy, Amilyen akad. — Tibor még rosszabb helyzetben van — panaszkodik az anya —, ő 15 éves, de csak öt osztályt végzett. 10 éves korától mostanáig otthon volt, gondozta a jószágot, tett-vett a ház körül, meg dolgozott a kőműveseknél. Igaz, napi 400 forintot is megkeresett, de ez is csak idénymunka volt. Most már jó lenne valami megállapo- dottság. Persze négyórás elfoglaltság kéne, mert délután iskola lesz. — Te, Tibor, hol szeretnél dolgozni? — Nekem mindegy. Ahol lehet. Nekem mindegy. ★ Három arc az állást keresők közül. Vajon, ha kapnak is munkát, megtalálják-e benne önmagukat? ... (k. zs.) Karádi Zsolt Most már június vége óta tartja első helyét Vincze Lilla és KJki; az Első Emelet együttes rajongói ezúttal sem hagyták cserben kedvenceiket. Először találkozhatunk listánkon az ex-Eddás Slamovlts csapatával, akárcsak a Pokolgép együttessel. A V’Moto-Rock és a Tűzvarázsló úgy tűnik, Ismét felszálló ágba került. A külföldi nóták között Michael Jackson első helyét a Bros foglalta el. Érdekesség, hogy itt nincs új szám: a két héttel ezelőttiek vagy megtartották helyüket, vagy helyet cseréltek. HAZAIAK: 1. Vincze Lilla—Kiki: 2. Első Emelet: 3. V’Moto-Rock: 4. Első Emelet: 5. Dolly Roll: 8. Zoltán Erika: 7. Csepregi Éva: 8. R-GO: 3. Pokolgép: 10. NO: Júlia (l) Európában hallgatnak a fegyverek <3> Túzvarázsló (5) Crakazértís szerelem (4) Zakatol a szív (8) Túl szexi? (Z) A sárkány éve (—) Ne félj, te kis bolond (—) Vallomás (—) Hallottalak sírni téged (—) KÜLFÖLDIEK: 1. Bross: I Owe You Nothing (2) 2. George Michael: Monkey (6) 3. Michael Jackson: Dirty Diana (1) 4. Kylie Minogue: Locomotion (3) 5. Pet Shop Boys: Heart (5) 6. Glenn Medeiros: Nothing’s Gonna Change My Love For You (4) 7. Mory Kante: Yeke, Yeke (10) 8. S. Express: Superfly Gut (8) 9. A-HA: Stay On These Roads (7) 10. France Gall: EUa, Ella l’a (9) ISO forintos könyvutalványt nyertek: Balogh Eva Geszte- réd. Kelemen László Nyírbátor. Nagy Ibolya Nyíregyháza. E heti sztárcímünk: BROSS c o C.BS-Rekords, 17-19 Soho Square, GB-London Wl, England. Zoltán Erika, H75 Budapest, Pf. 188. Továbbra is várjuk tippjeiteket — három-három hazat, illetve kűiföidi dalra —, amelyet október 1-ig adjatok postára lapunk címére: Nyíregyháza, Zrínyi Ilona u. 3—5. #401. A leve* lezölapra feltétlenül írjátok rá: KM-Slágerlista. KM Slágerlista
