Kelet-Magyarország, 1988. augusztus (45. évfolyam, 182-208. szám)

1988-08-06 / 187. szám

[H HÉTVÉGI MELLÉKLET 1988. augusztus 6. „Szeretlek Gorbacsov../' I LOVE GORKI. — Sze­retlek Gorbacsov, a szov­jet pártfőtitkár neve be­cézve a kis jelvényen. Ez a legextravagányabb. Minél bizarrabb a szöveg, a kép rajta és ebből minél keve­sebbet lehet a boltban kapni, annál nagyobb elő­szeretettel vásárolják a fiatalok. Feltűnési viszke- tegség, nagyzási hóbort talán, inkább az önállóság, a külön bejáratú véle­mény, a felnőtté válás ki- nyilvánítása a kis jelvény. Lányoknak tükrösei? csuklójukon. Ha mégsem tud­nak dönteni, nem hagyják ott mindegyiket, hanem addig kérdezősködnek, míg belebe­szélik az emberbe, hogy azt mondja: igen ez jól áll, tény­leg klassz. Persze ízlés dolga, de nem mindegyik csüngő apróság esztétikus egyes lá­nyokon. A fiúknál nincs gond, most a divat a rövid, hátul felnyírt frizura. A nap­szemüvegük kerete fekete, fe­hér, vagy pepita és olyan sö­tét az üveg benne, hogy a szemüket ne lehessen látni. A lányok előszeretettel hordják a tükrös szemüvegeket, ha belenézel, saját magadat lá­tod. „Egyre leiiebb halad...” — Ahogy halad egyre lej­jebb a szemünk, megakad a széles övön. amely hátul kapcsolódik. Régen a lova­gok hordtak ilyet, most jól megfér a márványszoknyán. Azonkívül, hogy elegáns, elő­nye az is, hogy leszorítja az előredudorodó hasat, ezzel is kényszerítve gazdáját a fo­gyásra. Ezzel még nincs vé­ge az apróságoknak, hiszen a lábakon vékony lánc fityeg bőrből, vagy ezüstből. Végigböngészve a csecsebe­cséket, nem is gondolnánk, hogy ezek mögött mekkora feszültségek keletkeznek. Egyik részről a viselőikben, akik próbálnak túltenni ba­rátnőjükön, barátjukon és akkor tölti el őket a sárga irigység, ha rajtuk még job­bat, még ötletesebb apróságot látnak. Másrészről a divatirá­nyítókban, akiknek mindig újat kell kitalálni, hiszen eb­ben a szakmában nem lehet leragadni. Az ötletet legyár­tatni a kisiparosokkal, kínál­ni a fiataloknak, megkedvel­teim velük, cseppet sem könnyű. Ök diktálnak, hiszen róindig újat keresnek, jobbat, szebbet, igényesebbet. Az árusnak törekedni kell a kis szériákra, az olcsóságra (ezek kb. 100 forint alatt vannak). Csak akkor lehetnek ezek az apróságok kiegészítők, de mégis az egyéniséget megha­tározók. Aki pedig viseli, át­éli azt a bizsergető érzést, hogy őrá is felfigyeltek. (máthé) riából a kutyafejes „Hűséges vagyok” és a csalódásukat kifejező „Én már nem hiszek a férfiaknak” feliratút. Né­hány különleges kívánság is akad, ezek közül az élen áll annak a fiúnak a kérése, aki a következő szövegű jelvényt szerette volna kitűzni: Bo­lond vagyok, de szeretnek. A fiúk tartózkodóbbak? A lányokon levő fülbevaló­kat vizsgálva, már nem volt ekkora a különbözőség. Csün- gős, hosszan lelógó, majdnem a vállukat súroló karika a di­vat, legyen az színes, hival­kodó, vonzza messziről a fér- fiszemeket. Mások főleg strancK :hoz, napozáshoz ap­ró, kitűző fülbevalókat vi­selnek. A fiúk ritkábban ke­resik az effajta díszeket, ők tartózkodóbbak ezen a térén. Néhányan pici csillagocská- kat azért hordanak, de csak az egyik fülcimpájukban. A bizsunyakláncok a figyelem- felkeltést hivatottak elősegí­teni, állapítottuk meg. A mé­lyebb kivágást csak félig ta­karják a borsó nagyságnyi golyócskákból álló fűzérek, vagy a több soros apró gyön­gyökből álló láncok. — A lányok sokszor vívód­nak — mondja a tulaj —, hogy például a színes, mű­anyag csatok, hajba való masnik, napszemüvegek kö­zül melyiket válasszák. Leg­szívesebben valamennyit ma­gukra aggatnák, valóságos színorgiát rendezve. Ritka az, akinek a teljes kollekciója egyfajta és egyszínű. Általá­ban a szivárvány minden szí­nében pompáznak ezek a műanyagok, a vékony karkö­tőkből tíz-tizenöt is zörög a Bár az öltözködésben lá­tunk kirívóakat, mégis apró csecsebecsékkel, jelvények­kel is ki lehet lépni a „szür­keségből”. Hogy milyen apró­ságok manapság a menők, ennek divatjában hol tar­tunk, ezt böngésztük át Ku- rucz Györggyel, a Peppino ajándékbolt tulajdonosával. Ügyeletes sztárok — A jelvények egyik cso­portjánál az éppen ügyeletes slágerzenészek, énekesek, most például Michael Jack- son, George Michael, Pet Shop Boys a legkeresetteb­bek. Viselőik éjjel-nappal az ő zenéjüket hallgatnák. Bár egy-egy új csillag feltűnésé­vel gyorsan változik a véle­mény, az addig agyonhordott jelvény a fiók mélyére kerül. A másik rész már hovatarto­zását, kicsit véleményét is kinyilvánítja a trikóra tűzött aprósággal. Eleinte alig mer­tem kitenni az I Love Gorbi feliratút, féltem, hogy kine­vetnek, erre 10 perc alatt az összesét elkapkodták. Ugyan­úgy fogyott a Peresztrojka és a Glasznoszty is. Ezeket egyaránt vásárolták ameri­kaiak és oroszok is. Hogy mi­ért? Erre a többség azt a vá­laszt adta, hogy ez az új hul­lám, ez a divat, de különö­sebb magyarázattal senki sem szolgált. A harmadik fajtájú jelvényeket lehet az egyebek közé sorolni. Meglepően sok leány hordja ebből a kategó­H ogy ki kezdte? Arra már senki sem em­Napimádók Ennek ellenére a fiúk nem azt hangoztatták, ha ezek a lá­lékszik és sen­kit sem érdekel. Annyi biztos, hogy a vízi tú­rázók több mint Eele szinte egyik pillanatról a másikra mezte­lenül evezett. A reggeli ébredés után még min­denki trikóban, fürdőnadrág­ban lapátolt. Azért a két NDK-beli lány már akkor is kivétel volt. ök induláskor a parti homokon mindössze egy vékony strandpapucsban kenték be magukat leégés elleni krémmel, majd feltették szalmaka­lapjukat és beültek a kajakba. Mintha egy pillanatra minden fiúban megállt volna az ütő, úgy néztek rájuk. De mint minden csoda, ez is csak pár másodpercig tartott, utána mindenki pakolt tovább. Lassan elindult a csónakkaraván. Nem beszélt össze senki, mégis, ahogy a pár száz méteres lapátolás után megjelentek az első izzadságcseppek, fokozatosan lekerül­tek a bikinifelsők, kivillantva a csokibar­na bőrtől teljesen elütő hófehér bőrt. A fi­úk sem akartak lemaradni a lányoktól, ők Ádám-kosztümben eveztek tovább. Űgyis látott már mindenki ilyet, ebben nincs semmi tiltani való, a strandokon már engedélyezték, akkor itt is, meg különben is, teljesen más érzés vízi túra közben lát­ni egy meztelen női testet, a másik csónak­ban evezni, mint mondjuk kettesben lenni vele, hangzottak a vélemények. Természe­tesen gyönyörködünk benne, de csak ennyi. Ezek a mondatok is ugyanazt a természe­tességet tükrözték, mint ahogy a vízi túrán pucéron lányok, fiúk közösen ültek a csó­nakban. Arra azért mindkét fél ügyelt, hogy napimádatuknak mások is tanúi le­gyenek, ha már levetkőztek, a többi vízi túrás is lássa bájaikat. nyok már most levetkőztek, ak­kor gyerünk ve­lük a túra köz­ben a vízparti bokrok közé, inkább egy-egy pihenő alkal­mával- megtár­gyalták a mére­teket, de ugyan­ezt tették a lá­nyok is. Ami termé­szetes volt szá­mukra, az tel­jesen meghök­kentette a víz mellett lakókat és az ottani strandokon fürdőzőket. A prü- déria, a tiltások, a titkolózások még min­dig élnek a falusi köztudatban, így nem csoda, ha a látványra megrökönyödtek a környék lakosai. Szemüket ugyan nem kezdték el dörzsölgetni, és nem mondták szomszédjuknak, hogy csípjél meg, álmo­dom vagy sem, azért az élet egy pillanat­ra megállt. Volt, aki egy fa mögül kukkolt, más lázasan tekergette a messzelátóján az élességszabályzót, megint más közelebb úszott, a negyedik nevetve mondta barát­jának, már megérte kijönni. Akkorra már az addig hófehér melleket a nap rózsaszínűre festette, viszont azok, akik korábban is toplessben, vagy mezte­lenül napoztak, olyanok voltak, mint aki­ket egy vödör csokival leöntöttek volna. A nézelődők, bár folytatták addigi fog­lalatosságukat, de fél szemmel a ví­zi túrásokat figyelték. A fiatalok ki­kötöttek egy rövid pihenőre és elterültek a fövenyen, hogy hátsó felüket is süsse a nap. Amikor a 35 fokos hőség szinte éget­te őket, visszaültek a kajakba, és a már pirult testrészüket letakarták. Ahogy elvonult a kajaksereg, néhány helybeli megpróbálta követni a napimádó­kat, de az ismerősök, szomszédok tekinte­tét látva, inkább lemondtak róla. (m. cs.) Nem apácazárdás szakma — mondja egy „road” A nyár elején az ifjúsági parkban koncertezett az egyik rockegyüttes. A né­zők tapsoltak vagy éppen „csápoltak”, mindenesetre igen jól szórakoztak. A „roadok” — a műszakiak a háttérben azt számolgat­ták, hogy mikor lesz vége: jól érezték magukat ők is, de a műsor után vissza kel­lett indulniuk Pestre, mivel nem volt szállásuk. Még a buli előtt beszél­gettünk velük. Ketten vol­tak — közel a negyvenhez — és két tizenhat éves tini­lány. „Stoposok.” Amíg „a csajok konzervet flamóz- tak”, készséggel álltak rá a fiúk egy kis beszélgetésre. — Régi motorosok vagyunk már mindketten. Ez a sza­badság, ami nekünk van, az az, ami megfizethetetlen. Né­ha fáradtak vagyunk, de jó így. — Képzeld, egyszer az egyik bandával kinn voltunk Ipolyakárhol. A faluban 1500- an laktak öregekkel együtt, szőröstől-bőröstől. Hát na­gyon kíváncsiak voltunk, há­nyán jönnek el. Ráadásul dél­után háromtól volt a kon­cert. Aztán meglepetésünkre kétezer jegyet adtak el. ösz- szejött az egész környék. — Azért ennél biztosan van érdekesebb történet is —■ pró­báltam provokálni őket egy-két sztoriért. — Nézd, ha nem lennél új­ságíró, akkor mondanánk mi olyat, hogy kiesne a toll a kezedből. Viszont az a hely­zet, hogy a zenészek nagyobb része — így mi is — nősök vagyunk. Képzeld, mit szól­nának otthon az asszonyok, ha megírnád, hogy X vagy Y ezzel vagy azzal, ennyiszer vagy annyiszor feküdt le. Nem egy apácazárdás a mi szakmánk. — Mit csináltok, ha nem kon­certeztek1: — Ügyeskedünk, megyünk ide-oda. Egyébként sem lehet olyan nagy pénzt itt leakasz­tani, hogy ne szorulna pótlás­ra. Évente a bandák két tur­nét csinálnak, ez jó, ha fél évig kitart. Szerencsére a mi együttesünknek van egy fix helye télen-nyáron minden vasárnap. így pár rongyra előre mindig számíthatunk. — Azért mondhatnátok né­hány pletykát a feloszlott P. Mobilról vagy* a Loksiról . . . — A fekete bárány Mobil megjuhászodott és a barikák elmentek vendéglátózni Lóri kivételével — ő valami han- gosításos gmk-t alapított. A Tunyogi teljesen kikupáló- dott és a Fórumban énekel. Erről jut eszembe: a Révész Sanyika is bárénekes — is­mét valahol Európa es Ame­rika között —. hajókon telje­sít szolgálatot. A Pici megint bele van bolondulva valami musicalba, meg a pártfogolt- jai lemezeit készíti. Még nem oszlottak fel. A Solti az egy kutya gazdag káder, elmegy akár ötszázért is dobolni a Klárika (Katona — a szerk.) turnéjára, csakhogy ott lehes­sen. — Mikor jártok legközelebb erre? — Az a bandáktól függ. Egyébként ne sértődj meg, nem szeretem különösebben ezt a helyet. Még egy rohadt ponyva sincs a tartókon, hogy eső esetén ne ázzunk meg. Száraz Attila A mostani listánk több meglepetéssel szolgál azoknak, akik rendszeresen figyelik slágereink sorrendiét. Egyetlen mentségünk van csupán: az olvasóink szavazatai alapján állí­tottuk össze. HAZAIAK 1. Vincze Lilla—Kiki: 2. Első Emelet: 3. V’ Moto-Rock: 4. Első Emelet: 5. Neoton: 6. Zorán: 7. Zoltán Erika: 8. R-GO: 9. EDDA: 10. HBB: Júlia (1) Csakazértis szerelem (—) Tűzvarázslő (2) Baba Jaga (—) Latin szerenád (3) Ahogy volt, úgy volt (8) Túl szexi (—) Rosszlány (5) Fohász (4) Apák rock and rollja (—) 1. Michael Jackson Szennyes Diana 2. Pet Shop Boys: Szív 3. London Boys: Rekviem 4. Black: Csodálatos élet 5. Europe: Végső visszaszámlálás (—) 6. Kick Astley: Örökké ölellek (3) 7. France Gall: Ella, Ella l’a (5) , 6. A-HA: Maradj ezeken az utakon (8) 9. Mandy: Lányok és fiúk (—) 10. Bros: Ejtsd a fiút! (9) 130 forintos könyvül, anyt nyertek: Czirják Mária Nyír­egyháza. Romhány László Mátészalka és Turóczi Ágota Bara­bás. Továbbra is várjuk tippjeiteket — három-három hazai, il­letve külföldi dalra —. amelyet augusztus 13-ig adjatok postára lapunk címére: Nyíregyháza, Zrínyi Hona u. 3—5. 4401. A le­velezőlapra feltétlenül inatok rá: KM-Slágerlisla. o Slágerlista

Next

/
Oldalképek
Tartalom