Kelet-Magyarország, 1988. augusztus (45. évfolyam, 182-208. szám)

1988-08-27 / 205. szám

1988. augusztus 27. Kelet-Magyarország (Folytatás a 8. oldalról) vényességének helyreállítá­sa céljából — összehívhatja a közgyűlést; c) ha a működés törvényes­sége másképp nem biztosít­ható, az egyesület tevékeny­ségét felfüggesztheti, ellenőr­zésére felügyelőbiztost ren­delhet ki; d) feloszlatja az egyesüle­tet, ha annak működése az 1. paragrafus (2) bekezdésébe ütközik; e) megállapítja az egyesü­let megszűnését, ha legalább egy éve nem működik vagy tagjainak száma tartósan az e törvény által megkívánt lét­szám alatt van. (2) Az egyesület nyilván­tartásba vételét megtagadó, az egyesület működését fel­függesztő, a felügyelőbiztost kirendelő, az egyesületet fel­oszlató vagy megszűnését megállapító határozat bíróság előtt megtámadható. (3) A tömegszervezet és a tö­megmozgalom tekintetében az (1) bekezdés a), b), c) és e) pontjában foglalt jogosít­ványokat az ügyész keresete alapján a fővárosi, megyei bíróság; a d) pontban foglalt jogosítványt a Népköztársa­ság Elnöki Tanácsa gyakorol­ja. A társadalmi szervezet gazdálkodása 23. § A társadalmi szervezet tar­tozásaiért saját vagyonával felel. A tagok — a tagdíj megfizetésén túl — a társa­dalmi szervezet tartozásaiért saját vagyonukkal nem felel­nek. • 24. § (1) A társadalmi szervezet vagyona elsősorban a tagok által fizetett díjakból, jogi személyek és magánszemé­lyek felajánlásaiból, hozzájá­rulásaiból képződik. A társa­dalmi szervezet költségvetési támogatásban részesülhet. A/változat (2) A szervezeti és műkö­dési szabályzatban meghatá­rozott céllal szoros összefüg­gésben, tagjai részére a tár­sadalmi szervezet gazdálkodó tevékenységet is folytathat. B/változat (2) A társadalmi szervezet — célja megvalósítása, gaz­dasági feltételeinek biztosí­tása érdekében — gazdasá­gi tevékenységet is folytat­hat. Gazdasági tevékenysége után külön jogszabályokban meghatározott adót köteles fizetni. (3) A társadalmi szervezet vállalatot alapíthat. kezni. Az ezzel kapcsolatos teendők ellátása a felszámo­lók feladata. (2) Ha a vagyon hovafor- dításáról nem történt rendel­kezés, és a társadalmi szer­vezet feloszlatással szűnt meg, vagy megszűnését állapítot­ták meg, vagyona a hitele­zők kielégítése után állami tulajdonba kerül, és azt köz­érdekű célra kell fordítani. A vagyon felhasználásának módját nyilvánosságra kell hozni. Vegyes és záró rendelkezések 21. § E törvény alkalmazásában az állam biztonságának, a közbiztonságnak, valamint a közrendnek a sérelmét jelen­ti a társadalmi szervezet olyan tevékenysége, amely 1. a Magyar Népköztársa­ság alkotmányos rendjével való szembenállásra, 2. a Magyar Népköztársa­ság függetlensége, területi ép­sége, szövetségi rendszerhez való tartozása ellen, 3. nemzeti, nemzetiségi, fa­ji vagy felekezeti csoport hát­rányos megkülönböztetésére irányul, 4. háborús uszításnak mi­nősül, vagy 5. bűncselekmény elköve­tésére hív fel. 28. § Ahol jogszabály társadalmi szervezetről rendelkezik, azon tömegszervezetet és tömeg- mozgalmat kell érteni. 29. § A szakszervezetekre vonat­kozó részletes szabályokat külön törvény állapítja meg, amely e törvény rendelkezé­seitől eltérhet. 30. § Felhatalmazást kap a Mi­nisztertanács, hogy a társa­dalmi szervezetek gazdálkodó tevékenységével kapcsolatos rendelkezéseket meghatároz­31. § (1) A Büntető Törvény- könyvről szóló 1978. évi IV. törvény 212. paragrafusának helyébe az alábbi rendelkezés lép: „212. paragrafus: Aki olyan társadalmi szervezet vagy egyéb szervezet szervezésé­ben vagy vezetésében vesz részt, amelynek célja vagy tevékenysége sérti az állam biztonságát, a közbiztonságot, a közrendet, a közerkölcsöt, a közegészséget, vagy mások jogait és szabadságát, vétsé­get követ el, és egy évig ter­jedő szabadságvesztéssel, ja­vító-nevelő munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.” (2) A Büntető Törvény- könyvről szóló 1978. évi IV. törvény a következő 228/A. paragrafussal egészül ki: „Az egyesülési és a gyüleke­zési szabadság megsértése 228/A. paragrafus: Az a hi­vatalos személy, aki mást egyesülési vagy gyülekezési jogának gyakorlásában jogo­sulatlanul akadályoz bűntet­tet követ el és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.” (3) A szabálysértésekről szóló 1968. évi I. törvény 103. pa­ragrafusa a hatályát veszti. 32. § Ez a törvény lép hatályba. Törvénytervezet a gyülekezési jogról A társadalmi szervezet megszűnése 25. § A társadalmi megszűnik, ha szervezet a) feloszlását a legfelsőbb szerve minősített többséggel kimondja; b) más társadalmi szerve­zettel való egyesülését a leg­felsőbb szerve minősített többséggel kimondja; c) az arra jogosult szerv feloszlatja, illetőleg megszű­nését megállapítja. 26. § (1) A társadalmi szervezet megszűnése esetén vagyoná­ról a szervezeti és működési szabályzat előírása szerint, vagy a legfelsőbb szervének döntése szerint kell rendel­Az Országgyűlés annak ér­dekében, hogy a gyülekezési jog, mint alapvető szabadság- jog zavartalan gyakorlását biztosítsa az Alkotmány 54. § (3) bekezdésében és 64. íj­ban foglaltak alapján — össz­hangban a Polgári és Politi­kai Jogok Nemzetközi Egyez­ségokmányának rendelkezé­sével — a következő törvényt alkotja: I. FEJEZET Általános rendelkezések í. § (1) A Magyar Népköztársa­ság elismeri és biztosítja a gyülekezési szabadságát. (2) A gyülekezési jog gya­korlása nem sértheti az ál­lam biztonságát, a közbizton­ságot, a közrendet, a közer­kölcsöt, illetőleg nem járhat a közegészségnek, valamint mások jogainak és szabadsá­gának sérelmével. 2. § (1) A gyülekezési jog gya­korlása keretében békés ösz- szejövetelek, gyűlések, felvo­nulások (a továbbiakban együtt: rendezvény) szervez­hetők, illetőleg tarthatók, amelyeken a résztvevők vé­leményüket szabadon kinyil­váníthatják és közös állás­pontot alakíthatnak ki. (2) A rendezvény résztve­vői jogosultak a közösen ki­alakított álláspontjukat az il­letékes állami szervhez, gaz­dálkodó szervezethez, társa­dalmi szervezethez vagy egye­sülethez eljuttatni, amely a közérdekű bejelentésekről, javaslatokról és panaszokról szóló törvény rendelkezései­nek megfelelően köteles el­járni. 3. § A rendezvény rendjének biztosításáról a szervezők gondoskodnak. A rendezvény rendjének biztosításában — szükség esetén — a rendőrség és egyéb illetékes állami szer­vek közreműködnek. 4. § A törvény hatálya nem ter­jed ki a) állami szervek, gazdál­kodó szervezetek, társadalmi szervezetek és egyesületek rendeltetésszerű működésével kapcsolatos rendezvényekre; b) az országgyűlési képvi­selők és a tanácstagok vá­lasztásával összefüggő gyűlé­sekre, valamint a képviselői és a tanácstagi beszámoló gyűlésekre; c) az államilag bevett és elismert vallási felekezetek épületeiben szervezett vallási szertartásokra, rendezvények­re és a körmenetekre; d) a kulturális rendezvé­nyekre és a sportrendezvé­nyekre; e) a családi eseményekkel kapcsolatos rendezvényekre. II. FEJEZET A rendezvény szervezése és megtartása A rendezvény szervezése 5. § Nem lehet a rendezvény szervezője az a személy, akit a bíróság eltiltott a közügyek­től. 6. § A/változat (1) A közterületen vagy középületben tartandó ren­dezvény szervezését a rendez­vény helye szerint illetékes rendőrkapitányságnak, Bu­dapesten a Budapesti Rend­őr-főkapitányságnak (a to­vábbiakban : rendőrség) leg­alább öt nappal a rendez­vény megtartásának tervezett időpontját megelőzően be kell jelenteni. A bejlenbési kötelezettség a rendezvény szervezőjét terheli. B/változat (1) A közterületen vagy középületben tartandó ren­dezvény szervezését a rendez­vény helye szerint illetékes városi, nagyközségi, községi tanács — Budapesten a Fő­városi Tanács — végrehajtó bizottsága titkárának (a to­vábbiakban: végrehajtó bi­zottság titkára) öt nappal a rendezvény megtartásának tervezett időpontját be kell jelenteni. A bejelentési köte­lezettség a rendezvény szer­vezőjét terheli. (2) Ha a rendezvény több tanács (rendőrség) illetékes­ségi területét is érinti, a be­jelentés bármelyik érintett tanács végrehajtó bizottságá­nak titkáránál (rendőrségnél) megtehető. 7. § (1) Nem kell előzetesen be­jelenteni azoknak a retndez­közbiztonságot, a közrendet, a közerkölcsöt sértheti, illető­leg a közegészségnek, vala­mint mások jogainak és sza­badságának sérelmével jár­hat, továbbá, ha a bejelentés a 8. paragrafusban meghatá­rozottakat nem tartalmazza. (2) A 6. paragrafus (2) be­kezdésében meghatározott eseteben a rendezvény meg­tartását csak a% a tanácsi szerv (rendőrség) tilthatja meg, amelyhez a bejelentés érkezett. (3) A rendezvény megtar­tását megtiltó határozatot ha­ladéktalanul közölni kell a szervezőikkel. 10. § (1) A rendezvény megtar­tását megtiltó határozat el­len fellebbezésnek helye nincs; a határozat a közlésé­től számított három napon belül bíróság előtt megtá­madható. A keresetlevélhez csatolni kell az- államigazga­tási szerv határozatát. (2) Ha a bíróság az állam- igazgatási szerv határozatát a rendezvény bejelentésben megjelölt időpontját követő­en helyezi hatályon kívül, a rendezvény megtartásának tervezett új időpontjáról a bejelentést elbíráló hatóságot 24 órával a rendezvény meg­tartását megelőzően tájékoz­tatni kell. H. § A hatóság a rendezvény megtartásának feltételeként — a rendezvény résztvevői­nek várható létszámához iga­zodóan — meghatározhatja a rendezők számát. 12. § (1) A szervező jogosult el­távolítani a rendezvényről azt, akinek magatartása a rendezvény törvényes lebo­nyolítását veszélyezteti. (2) Ha a rendezvény részt­vevőinek magatartása miatt annak törvényes lebonyolítá­sa nem biztosítható, a szer­vező köteles a rendezvényt feloszlatni. rendezvényt fel kell oszlat­nia. (3) A rendezvény feloszla­tását figyelmeztetésnek kél! megelőznie. (4) A rendezvény feloszla­tásának jogszerűsége a fel­oszlatástól számított tizenöt napon belül a bíróság előtt megtámadható. 15. § A helyi tanács a helyi kö­rülményekre figyelemmel közegészségügyi, közlekedés- biztonsági, tűz rendészeti és honvédelmi érdekből kivéte­lesen — rendeletben — kor­látozhatja egyes közterületek és középületeik gyülkezési jog céljából történő igénybevéte­lét. Vegyes és záró rendelkezések III. FEJEZET Értelmező rendelkezések 16. § E törvény alkalmazásában a) az állam biztonságának, a közbiztonságnak, valamint a közrendnek a sérelmén olyan tewétauységet ke® ér­teni, amely 1. A Magyar Népköztársa­ság alkotmányos rendjével való szembenállásra; 2. A Magyar Népköztársa­ság függetlensége, területi ép­sége, szövetségi rendszerhez való tartozása ellen; 3. nemzeti, nemzetiségi, tá­ji vagy felekezeti csoport hátrányos megk ü lörabözteté- sére irányul; 4. háborús uszításnak mi­nősül, vagy 5. bűncselekmény elköve­tésére hív fel. b) Közterület: a mindenki számára igénybe vehető, ma­gántulajdonban nem lévő te­rület, útvonal, út, utca, tér; Tömeggyűlés március 15-én Nyíregyházán. vényeknek a szervezését, amelyeken a résztvevők lét­száma — előreláthatóan — a 200 főt nem haladja meg. (2) Nem mentesül az elő­zetes bejelentés kötelezettsé­ge alól az a rendezvény, amelynél a részvételre való felhívás tömegkommunikáci­ós eszközök útján, plakáton vagy röplapon történik. 8. § A bejelentésnek tartalmaz­nia kell: a) a tervezett rendezvény időpontját, helyszínét, illető­leg útvonalát; b) a rendezvény célját, il­letőleg napirendjét; c) a rendezvényen részt vevők várható létszámát; d) a rendezvényt szervező szerv vagy személyek és ' a szervezők képviseletére jogo­sult személy nevét és címét. A rendezvény megtartása 9. § (1) Az előzetes bejelentés­hez kötött rendezvény meg­tartását a végrehajtó bizott­ság titkára (rendőrség) a be­jelentésnek a hatósághoz va­ló beérkezésétől számított öt napon belül megtilthatja, ha az az állam biztonságát, a (3) A rendezvényen részt vevők nem jelenhetnek meg fegyveresen, valamint fel­fegyverkezve. E rendelkezés nem vonatkozik azokra, akik hivataliból jogosultak fegy­verviselésre és szolgálati ok­ból vesznek részt a rendezvé­nyen. 13. § (1) A rendezvény résztve­vőinek magatartásával oko­zott kárért a károsulttal szemben a rendezvény szer­vezője felelős, kivéve ha úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárha­tó. (2) Ez a szabály nem érin­ti a szervezőnek azt a jogát, hogy a károkozótól a kár megtérítését követelhesse. 14. § (1) Ha az előzetes bejelen­téshez kötött rendezvényt be­jelentés vagy pedig a terve­zett új időpontról való előze­tes tájékoztatás nélkül tarta­nak, a rendőrség a rendez­vényt feloszlathatja. (2) Ha a gyülekezési jog gyakorlása az állam bizton­ságát, a közbiztonságot, a közrendet, a közerkölcsöt sér­ti, illetőleg a közegészség­nek, valamint mások jogai­nak és szabadságának sérel­mével jár, a rendőrségnek a c) középület: a mindenki számára nyitva álló illetőleg a díjfizetés vagy más idő­szaki belépési engedély alap­ján hánki által igénybe ve­hető épület. 17. 9 Záró rendelkezések (1) Ez a törvény 198. 1-jén lép hatályba. (2) A szabálysértésekről szóló 1968. évi I. törvény a 103. paragrafus után a kö­vetkező címmel és 103/A pa­ragrafussal egészül ki: „Gyülekezési joggal vissza­élés 103. paragrafus (1) Aki be­jelentési kötelezettséghez kö­tött összejövetelt, gyűlést vagy felvonulást bejelentés vagy a tervezett új időpont­ról való előzetes tájékoztatás nélkül vagy a hatóság tiltó határozata ellenére szervez, vagy a megtartását irányítja, illetőleg a hatóság által meg­határozott feltételeknek nem tesz eleget, tízezer forintig twjödő Pénzbírsággal súijjftfcató. 7 (2) hu (1» (bekezdésben rr A.“_h atározot szabálysértés 'zuatt az eljárás .a rendőrség hatáskörébe tartozik. 9

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom