Kelet-Magyarország, 1988. augusztus (45. évfolyam, 182-208. szám)
1988-08-24 / 202. szám
Az MSZMP PB a párt és az egyesületek viszonyáról és a vezetők látogatásairól Az MSZMP Politikai Bizottsága augusztus 23-án ülést tartott. A testület megvitatta azo- kát az elveket, amelyek meghatározzák a kommunisták viszonyát az újonnan létrejövő szervezetekhez, egyesületekhez. A párttagságnak elő kell segítenie az MSZMP és az állampolgárok különböző egyesületei közötti partneri kapcsolatok kialakulását és fejlődését. A kommunisták feladata, hogy a közös célok elérése szocialista építőmunkánk szilárd belső és külső feltételeinek biztosítása érdekében törekedjenek az új típusú nemzeti konszenzus megteremtésére, együttműködve a megalakuló új szervezetekkel, a magyar társadalom haladást igenlő erőivel — állapította meg a testület. A Politikai Bizottság úgy döntött, hogy a témát megvitatásra a Központi Bizottság elé terjeszti. A Politikai Bizottság jóváhagyta azt a programot, amelynek keretében a testület tagjai. és a Központi Bizottság titkárai az év hátralévő időszakában, "munkájuk szerves részeként látogatásokat tesznek az ország megyéiben, városaiban. A látogatások során — az országos pártértekezlet állásfoglalásának megfelelően — részt vesznek alapszervezetek taggyűlésein, megyei, városi, vállalati és intézményi pártszervek tanácskozásain, tájékoztatókat tartanak politikai kérdésekről, találkoznak és eszmecserét folytatnak párt-tisztségviselőkkel, állami és gazdasági vezetőkkel, párttagokkal és pártonkívü- liekkel. A testület döntése szerint e találkozókra a jövőben kötetlen és közvetlen formában kerül sor. A testület a továbbiakban hatáskörébe tartozó személyi kérdésekről tárgyalt. I lesi tartott kedden a megyei tanács végrehajtó bizottsága. A testület többek között a nagykállói elme- és ideggyógyintézet tevékenységét értékelte, majd ezután a megye tanácsai idei, első fél évi gazdálkodásáról vont mérleget. Indokolta az élénk érdeklődést és a vitát a megyei tanács elme- és ideggyógyintézete tevékenységéről szóló előterjesztés, hiszen a Nagykállóban lévő, országos hírű intézet fontos szerepel tölt be területünk egészségügyében. Megállapították: a neurózisokat is beleszámítva a különféle mentális zavarokban szenvedők aránya megyénkben megközelíti a harminc százalékot. Ha mindehhez hozzávesszük az alkoholbetegeket is, akkor megyénkben közel harmincezer ember szorul ilyen jellegű egészségügyi ellátásra, döntően Nagykállóban. (A nagykállói intézet 560 psy- chiatriai ágya mellett az elmebetegek ellátására jelenleg a megyei kórház-rendelőintézetben is rendelkezésre áll 62 ágy, míg további 50 ágy szolgálja az alkoholbetegeket Mátészalkán és Kisvárdán.) A nagykállói intézet mindemellett az alkohológiai fekvőbeteg-gyógykezelés bázisa megyénkben. Megfelelő átszervezéssel itt az elmúlt öt év alatt az „alkoholos ágyak" szárna öt vénről 117-re növekedett. Ennek hatására három éve még 800. tavaly pedig már Többet tenni a felzárkózásért Megalakult a cigányok kulturális szövetségének megyei tagozata Megalakult kedden Nyíregyházán a Magyarországi Cigányok Kulturális Szövetségének Szabolcs-Szatmár megyei Tagszövetsége. A feladatokról Farkas Kálmán megyei szervező tájékoztatta az alakuló közgyűlés résztvevőit, Kiemelte: nehéz, már- már kilátástalan helyzetben láttunk hozzá ügyünk képviseléséhez, hiszen a munkanélküliség a cigányságot sújtja leginkább. Jönnek haza Szabolcsba is, s tenni kell azért, hogy ne jussanak a bűnözés útjára, a börtönökbe. Elmondta, hogy a kulturális szövetségnek nem csupán a kultúra ápolása a célja, hanem a munkakultúrára való nevelés is. Felkutatása azoknak a lehetőségeknek, amelyekkel kenyeret lehet ke resni. Foglalkozni kíván a szövetség a telepek egészségügyével, szociális helyzetének javításával, a megszületendő gyerekek bölcsődébe, óvodába, később iskolába juttatásával, a tehetségesek gondozásával, olyan táborok megteremtésével, ahol megtanulhatják a társadalomba illeszkedés szabályait, viselkedési, emberi normákat, amelyek segítik őket eligazodni az életben. Az országos szövetség munkájáról és feladatairól Lakatos Menyhért, a Magyar- országi Cigányok Kulturális Szövetségének elnöke szólt. A feladat nagyságát érzékeltetve elmondta, hogy az elmúlt negyven év alatt megnégyszereződött a cigányok száma, s démográfusok szerint a jövőben is nőni fog. Sokat változtak a körülmények is, de a társadalomban még nagyobb változások történtek, így a különbség nem csökkent, hanem nőtt. A felAz alakuló ülés résztvevői. zárkózás elengedhetetlen feltétele a cigányok képzése, hiszen ha lesz is szükség a jövőben segédmunkásokra, a számítógépek világában segédmunkásnak is képzettnek kell lenni. Hangsúlyozta, hogy a szövetség nemcsak érdek- védelmi szerve a cigányságnak, hanem belülről szeretné mozgósítani őket, hogy a cigányság önmagáért tegyen nagyon sokat. A vitában szót kért többek között Bánóczi Gyula megyei tanácselnök, aki bejelentette, hogy a megyei tanács partnernek tekinti a szövetséget, hiszen senkinek nem közömbös, Szabolcs-Szatmárban, hogyan alakul a cigányság sorsa, milyen minőségű munkát képe végezni az etnikum- hoz tartozó több ezer ember. Ekler György, a megyei párt- bizottság titkára arról szólt, hogy ha az együttműködés nem is jelentett párhuzamos felemelkedést, a cigányok integrálódásáért sok intézkedés született. Elmondta: nemcsak a cigányok között vannak szegényemberek, hanem a magyarok között, s talán ez is oka, hogy az előítéletek az utóbbi időben felerősödtek. A foglalkoztatás gondjai sem csak a cigányság gondjai, s ez nagy próbatételt jelent az egész lakosságnak. Megszüntetése, csökkentése csak együtt, közös akarattal, megértéssel és nagy türelemmel képzelhető el. A vitát követően héttagú elnökséget és háromtagú ellenőrző bizottságot választottak az alakuló közgyűlésen. A Magyarországi Cigányok Kulturális Szövetsége megyei Tagszövetségének elnökévé Farkas Kálmánt választották. 1200 alkoholbeteg gyógykezelését tudták elvégezni és jelentősen lecsökkent a korábbi öt-hat hónapos várakozási idő. Nagy szerepet játszott a káliói intézet az alkoholizmus elleni klubok szervezésében. amelyekből jelenleg kilenc található megyénkben. A végrehajtó bizottság elismerését fejezte ki az itt folyó gyógyító munkáért, amely egyre javuló szintű, ugyanakkor számba vette azokat, a szükséges teendőket is, amelyekkel tovább kell javítani a munka feltételeit. A testület a megye tanácsainak 1988. évi gazdálkodási tapasztalatairól megállapította: az előirányzott évi 9 milliárd 50 millió forint csaknem 16 százalékkal haladja meg az előző évit, ám ez korántsem jelent ily mérvű javulást a feltételekben. Az elmúlt első fél év során a tanácsoknak és intézményeknek nálunk is alkalmazkodni kellett a nehezedő népgazdasági helyzethez. Ez a megfontoltabb gazdálkodásban, az új bevételi források keresésében, a tervezett bevételek eredményesebb beszedésében nyilvánult meg. (Folytatás a 4. oldalon) Szeptember végére Gázhálózat Mátészalkán Többek között az első félévi gazdálkodásról hallgatott meg beszámolót augusztus 23-án a Mátészalkai Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága. Mint elhangzott, a meglévő pénzügyi gondok mellett is jelentősen javult az ellátás és a közműhálózat. Kiemelt figyelmet fordítottak az út- és hídfelújítási, -fenntartási munkákra. Épül a művelődési ház; a tűzvédelmi előírások megszigorítása és kivitelezői elmaradás miatt 3 hónapot csúszik. A múlt évben megszervezett közterületi gázhálózat szeptember 30- ig minden utcában elkészül, s a II. fél évre szervezett lakossági gázhálózat építése is befejeződik december 31- ig. Fesztiváldíj a Országos szövetkezeti néptáncfesztiválon vett részt az elmúlt hét végén a fővárosiban a Nyírség táncegyüttes. Augusztus 19-én a Budai Vigadóban sikerrel mutatták be versenyprogramjukat a fiatal táncosok, s nyertek el a fesztivál nívódíját és az azzal járó húszezer forintot. A korszerű ismeretterjesztésről és a TIT előtt álló feladatokról kezdődött négynapos tanácskozás Nyíregyházán. Az augusztus 22—25-e közötti rendezvényen a 19 megye és a főváros TIT-tit- kárai — köztük Rottler Ferenc főtitkár —, cserélnek eszmét. Nyíregyháza először ad otthont az évente szokásos eseménynek és a házigazdaszerep egyúttal lehetőséget jelent a tudományos ismeretterjesztés illetékes vezetőinek arra, hogy bepillantást nyerjenek Szabolcs- Szatmár gazdasági, társadalmi, tudományos és kulturális életébe. Ezt szolgálta tegnap az az előadás, amelyen Varga Gyula, a megyei pártbizottság első titkára szólt a megye történelmi örökségéről, a demográfia alakulásáról, a foglalkoztatási gondokról és azokról a most kibontakozni látszó erőfeszítésekről, amelyek révén párt- és kormányprogram sürgeti a megye sokszoros hátrányának ledolgozását. Az előadást követő ankéten a TIT megyei titkárai az A TIT megyei titkárai a Sza- bolcs-Szatmárról szóló előadást hallgatják. értelmiség helyzetéről és a megye életében betöltött szerepéről, a cigányság problémáiról, az elvándorlás okairól kérdeztek. A négynapos programban előadás hangzott el a TIT és a kulturális vállalkozások kapcsolatáról. A tudományos ismeretterjesztés a kisvárosokban címmel Lázár Tibor főtitkárhelyettes osztotta meg gondolatait a hallgatósággal. Ke- rekasztal-beszélgetésen a TIT előtt álló aktuális feladatokról mondták el tapasztalataikat a megyei TIT-ve- zetők. Ma Ungvárra látogatnak a vendégek, holnap megyejáró kiránduláson Nyírbátor és Vaja történelmi, néprajzi, kulturális emlékeivel ismerkednek. majd augusztus 25- én utaznak el Szabolcs-Szatmár megyéből. (A TIT főtitkárával készített interjút lapunk holnapi számában közöljük.) .Almát színez, gyarapít az eső Rekord napraforgóból is! Űjabb reményekre adott okot a tegnap végre megyénket is elért csapadékzóna. Az országosan is sűrű fohászkodásokkal óhajtott esőből jutott elegendő Sza- bolcs-S/ntmárnak is. Bár akkora aszály nem fenyegetett mint az alföldi részeken, ahol a csövet sem hozott kukoricát melasszal locsolva tudták csak besilózni, nálunk is furulyává zsugorodott már sok helyen a kukorica levele. Főleg a nyírségi homokos földek szenvedtek, mert azokban szinte egyáltalán nem volt már nedvességtartalék. A szénahordásnak nagy részével a hosszúra nyúlt kánikulában boldogulni tudtak. A rendforgatás, gyűjtés, petrencézés és behordás a legtöbb helyen megtörtént és a termés védett kazlakban várja felhasználását. A csapadékot nemcsak a még érésre váró kapások, a napraforgó, a cukorrépa várta, jól jött a lucerna harmadik gyapja növekedésének is. Nem lesz tehát hiány ebben az évben szálas takarmányokból. Amíg országszerte csaknem egyötödét, egyes becslések 'szerint még annál is többet vitt el a kukoricából a hőség, nálunk ez a szám nem tehető többre tíz százaléknál Most. lehet nagyszerűen figyelemmel kísérni, hogy csak azok a területek szenvedtek igazán, amelyekbe tulajdonképpen nem is kellett volna ebből a fontos szemes takarmánynak valóbgl vetni. Az előirányzatot azonban nem mulasztották el teljesíteni, mert sok helyen a vezetők prémiuma bánta volna. Ugyanez volt a helyzet a kalászosok esetében, hiszen egész biztos magasan öt tonna fölött lett volna a megyei átlag, ha csak a búzának való földeket vetik be ősszel. Esetleg több napraforgónak jutott volna hely és az is örömteli hírrel kecsegtetne. Jelenleg, ahogy a szakemberek mondják, citromérésben van a növény, vagyis, bókoló tányérjának üstöké citromsárga, jelezvén a közeli érést. Rekordtermést jósolnak még a legóva- tosabbak is, mert beteg tányért alig találni, évek óta nem volt ilyen egészséges a megye nap- raforgóájlománya. Hallani olyat, hogy megközelíti majd az átlagtermés a 2,5 tonnát is hektáronként. Igaz, addig néhányszor kinn alszik még, de lehet bízni az előirányzatban. A tarlókon dolgozó traktorosok a megmondhatói menynyire jobb eső után tárcsázni, diszktillerezni, vagy szántani. Az utóbbi időben már akkora porral járt ez a munka, hogy a tarlóégetés füstjét elhomályosította. Egyre több helyen fejezik be a tarló lezárását, amit lehetővé tesz, hogy gyorsan lehordták a szalmát, vagy „egyszerűen” meggyújtották, hogy hamar rá lehessen menni a művelő eszközökkel a táblákra. A kertekben megindult az alfnaszüret, és mint arról lapunkban is hírt hdtunk, az export is kezdetét vitte. J Az pső színező hatása közismert, szükség is van rá. De nemcsak pirosít, most még gyarapítja is az almát. Ój utakat keres a TIT Országos értekezlet Nyíregyházán a tudományos ismeretterjesztésről XLV. évfolyam, 203. szám ARA: 1,80 FORINT 1988. augusztus 24.^szerda Tanévnyitás előtt néhány nappal \ Gyorsabb tempót az iskoláépjtésnéI R tél évi gazdálkadásról tárgyalt a megyei tanács vb.
