Kelet-Magyarország, 1988. július (45. évfolyam, 156-181. szám)
1988-07-02 / 157. szám
„Visszanéztem fél utániból... ta „édes nénjét”, aki egyben a haza is volt, a száműzhetek hétköznapjairól, azt sem kereste tovább, hogy Zágon vajon melyik csillag ragyogása alatt él tovább, hiszen ő is idegenben hajtotta fejét örök álomra, csaknem utolsónak a száműzött kurucok között. Hányán kívánkoztak a kivándorlás, a száműzetés ideiglenes hazájából az édes-hazába, az otthonba, már csak a halál után is — hiába! A nagy világégés tragikusan kiszolgáltatott földjéről, városából, Budapestről indult el Bartók Béla is, keserűséggel szívében, akkor még remélte, csak egy kis időre. A testi kór és baj — olykor irgalmatlanok. Idegen világban érezte meg, mit jelent még a hamisan szóló hang is: „Szép vagy, gyönyörű vagy,- Magyar- ország ...” Hallotta belül az értelmét a hangzatosán fogalmazott igazságnak, ami épp itthon és. akkor volt torz,- kétarcú és félrevezető, hiszen valójában igaz fiainak nem volt itt hazája. Benne a Concerto, a III. Zongoraverseny akkordjai szólaltak, amikor fogyott, egyre hanyatlott az erő, és utolsó magányos sétáin, amikor tudta, hogy egyedül van, s nem hallja senki, mondta, ismételte, olykor kiáltotta a Vak, síiket világba: „Hazádnak rendületlenül légy híve, óh magyar!” Bartók Béla hazakészült. Európában, a legmegkínzot- tabb kontinensen elhallgattak a fegyverek, új világ bontakozott itthon is, amelyben az elsők között ünnepelte az ország messzeszakadt fiát, a modern magyar zene megteremtőjét. Próbálták a kórusok, megnyitották kapuikat a hangversenytermek, és várták a messzekerült kivándorlót — haza. A készülődés itt is, ott is tartott. Itthon az ország, Amerikában Bartók Béla gyűjtötte a maradék erőt. ö hiába. A megkínzott test, a megsebzett lélek azt a terhet akkor már nem tudta élhordozni. Gyászénekként zengték a kórusok: „Elindultam szép hazámból, híres kis Magyarországból... ” A XX. század leghűségesebb fiát siratta az ország. 1988.’ V Amikor először hangzott a híradás: Bartók Béla hamvait hazahozza Magyarország, nem volt olyan magyar ember, aki ne örvendezett volna. Hol is lenne igazi nyughelye a nemzet egyik legkiválóbb, leghűségesebb fiának, mint itthon. Temetni fogunk a szomorúság jegyében, de igaz értékű nemzettudattal és büszkeséggel, hiszen a végtisztességet így adhatjuk meg a magyar zene már örökké élő, nagy művésze emlékének: hálával, tisztelettel. •ől most derült ki, milyen ikíiviili megérzéssel keres- i viliág tetején is őseinket, ősi Csorna Sándort az újak felfedezésétől csak a ha- Eosztotta meg, hiszen álmotiert felvétel Bartókról. ő másik útról, amely Ti- 51 még keletebbre vezette a, ha a nélkülözéssorozat tlanul véget nem ér. kés Kelemen levelei is szakadtak. Nem tudósítotBorsos Miklós készíti a gránit síremléket. Mellette ifj. Bartók Béla'. Lopott örömórák ra, az ibrányi elemire, a rádi, szálkái polgári isko- már elment anyáinkra, kra... em Hajnal Árpád karúr „mételyezett meg”, r az elmúlt évben Csen- lába invitált kézimunka- ásukat megnyitni, me- lelgiumi vendégelje tiszte hordtak össze a falu- zt ismételtük meg Buda- A városka százados latot idéz, zsalugáteres házai régi é$ mai jósejtet. Szombat kora n lévén, számomra szamodon, kiöltözve, önfe- sétálnak, csoportban álva beszélgetnek a reis alatt lévő templom és nszédos művelődési ház téren, széparcú, testes Itt még, vagy már, tud- ünnepelni, pihenőnapo- órakozni a polgárok, bi- itja Kása Pál, a me- höl „elszármazott” ava- tazgató. Itt a levegőben ilami antik, mégis pati- i mai kisvárosi hangu- érzem. •színű ez vonzza a fővá- szabolcsiakat-szatmária- e, persze a Ház „agya- mélylélektani honisme- ’■ogramjai mindenre a ték. Mindnyájan tudjuk, i ság közönség hiányában szenved majd minden művelődési vállalkozás. Titokban ilyen gondolatok forognak a fejemben „nyitás előtt”, mivelhogy számtalanszor toporogtam magam is üres kiállítótermeink megnyitóin, öt óra tájban egyszeresük sorolnak a látogatók. Régen látott barátok, osztály- és volt egyetemi társak, jó ismerősök, számos ismeretlen beregi, szabolcsi, szatmári „pestrekerült”. A kiállítóteremben megállnak a szőttesek, varrottasok, kézimunkák előtt, nézik szótlanul a valamikori gyermekkor szépséglátványait. A fanyergek, mécsesek, az üggyel-bajjal furgonban odaszállított csengeri esztergált tornúcoszlop, rédely- részlet előtt egymásra néznek, versengve magyarázzák a „szomszédnak” a szatmári típusokat. A szülőföld idézte zsongásban alig ^esszük, észre, hogy a teremheti/ egy tűi sem lehetne leejteni... Pontban öt órakor a komoréi születésű dr. Erőss Pál beköszöni! rangos, emelkedett gondolatok érzelemsugárzásában a pestiek emlékező ittlétfigyelmét. Majd magam akadozva beszélek Adyt idézve a szatmári ember habitusáról, nemzetmegtartó otthoni világáról ... Nem akárkiknek, az ottlevők, gyermekkori, maimagunknak! Érzem, látom mindnyájunknak szüksége van a gyermekkor üzenetére köznapi küzdelmeinkben. A kiállításról a színházterembe megyünk, sodródunk. A simái kórus hajdani daiokat, balladás énekeket röpít felénk a színpadról... Lefeküdt a gulyám harmat szállatjára . . . Hallottátok Szárazberken mi történt? ... Kő- j mörői legény vagyok, Kömörő- ben születtem. .- Észre sem vesszük és dúdol a hallgatóság is, fittyet hányva a teremcsend, színhástörvé- I nyének. Már-már fennhangon I is énekelünk. Nagyok és ki- I esik, fontosak és tüsténkedök, I egyszóval a tájhoni család- ilyen hangulatban ülünk ételhez-itálhoz, s kezdetét vette egy oldott, kitárulkozó, figye- j lően érdeklődő, öntisztálkodó beszélgetés, melyre a kalapot I Sgpszon Ferenc karnagy úr I „Pro Muslca” kórusa tette fel, I „Jer közénk és énekelj” lehe- I let finomságú rögtönzött mű- j sorával. A mai világban loptunk né- j hány• örömórát „fentieknek” j és „lentieknek” egyaránt, i mindnyájunk örömére, szel- j lemi hasznára, a tájhaza javára. Farkas József A Századunk folytatódik Beszélgetés Bokor Péterrel Népszerűségben felvette a versenyt a Klinika-sorozattal, s ez már csak azért is könnyen összehasonlítható volt, mert míg a másikat kedd esténként, ezt — a Századunk című sorozatot — szerdán, főműsoridőben sugározta a televízió. S noha ez sokkal kevésbé vidám eseményekről szólt, mint amaz — érdekességben, mi több: kalandosságban aligha maradt el tőié. A legnagyobb különbség: a Századunk csupa megtörtént eseményt, politikai cselszövést, véghezvitt és félbemaradt cselekvést mutatott be. Olyan időkről szól, amelyek elmúltak ugyan, de máig hatóan is meghatározták hazánk sorsát. Százezrek ültek a televízió-készülékek előtt: idősek, akik átélték, s fiatalabbak, akik mindaddig csak könyvből ismerték a felszabadulást közvetlenül megelőző idők történelmét^ most először látták-hallották „Koronatanács a Várban” című epizód. Középen Bokor Pé- megelevenedve mindazt. tér rendező és Molnár Miklós operatőr. Az asztalnál ill Egy szerdán este azzal ért Raksányi Gellért színművész, véget a Századunk adása, hogy a bemondd közölte: dik század — szerencsére — szén az idő rohan, felőrli folytatása „egy idő múlva” nem csak a Horthy- és a nyi- azokat is, akiknek még van következik csak. las-uralomból állt. A törté- mondanivalójuk a jelen és a — Mikor lesz az az „egy nelem, az élet folytatódott, s jövő számára. Sokan közüidő”? — kérdeztük a sorozat mi ezt akarjuk a további lük korábban nem mertek író-rendezőjétől, Bokor Pé- filmeken bemutatni. Egész vagy nem akartak megszó- itertől. nemzedékek számára már lalni. Ma már a félelmek el— Talán egy fél év múlva, mindez éppúgy történelem, múltak, szívesebben megPontosan nem lehet előre mint a századelő. nyílnak azok, akik egykor a megmondani, annyi minden- — Mit látunk ezeken a fii- kulisszák mögé láttak, s szá- től függ, ideértve a filmek jneken? munkra tudnak újat mondaelkészültét, a televízió mű- — ügy mondjuk magunk Műsorszerkesztését és még szá- között: ez volt a nulladik év — A Századunk eddigi mos tényezőt. Európa és Magyarország szá- filmjei sok dokumentumot, — Legutóbb a nyilas mára is. Kialakultak és mű- egykorú híradórészletet is puccsról volt szó. Azzal le- ködni kezdtek az új kor- bemutattak a színészekkel zárult egy korszak, de bizo- mányszervek, helyi hatósá- előadott események mellett, nyára van még mondanivaló gok. Dolgoztak, intézkedtek ÍSy lesz a továbbiakban is? a nyilas uralom hónapjairól „stempli nélkül”, sokszor — Bármilyen hihetetlenül is. csak saját maguk igazságér- hangzik: a korszak film— Legutóbb a Horthy- zetére, elképzeléseire tá- anyaga sokkal szegényesebb, rendszer végnapjait mutatta maszkodva, hiszen olykor he- mint a korábbiaké. Bár ezek be a sorozat. A munka most tekig kapcsolatuk sem volt az évek időben közelebb folytatódik. Négy filmet ké- az irányító szervekkel, a kü- vannak és a háború is ter- szítünk az 1944. október 15-i lönböző hatóságokkal, mi- mészetesen a korábbi filmek nyilas puccsot követő idők- nisztériumokkal. S mert a között végzett pusztítást, ről. Az első a Horthy-prok- hazai helyzet sok tekintetben mégis azokból a régebbi lamáció Idején a Kárpátok- összefüggött Európa más or- anyagokból van több. Az ok ban harcolt 1. magyar had- szágaiéval, ezekre is vetünk ißen egyszerű: még nem műsereg további sorsáról szól, néhány pillantást. ködött — vagy csak alig — a a második a Bajcsy-Zsi- — Hol tartanak most a propaganda-apparátus, nem linszky-féle ellenállási moz- tervek megvalósításában? örökítettek meg olyan ese- galom tevékenységéről és — — Sok részletet sikerült ményeket, amelyeknek pedig főleg — lebukásáról. Továb- már felvennünk, de a gyűj- nagy jelentőségük volt a ké- bi két filmben mutatjuk be tés természetesen folytató- sőbbiek szempontjából. Ma- a pokol előszobáját — bár dik. Lesz szó például az gától értetődik, bogy a ke- talán ez már maga a pokol Ideiglenes Kormányról és v®s meglévő filmanyagot felvolt! —: az úgynevezett nyi- Nemzetgyűlésről, a koalíciós használjuk. las kormány és hatóságai, kormányzásról, annak kiala- — Aki* figyelmesen, gon- alakulatai „működését”, job- kulásáról és ellentmondásai- dolkodva nézte a Századunk ban mondva garázdálkodá- ról az 1945-ös őszi választá- eddigi adásait, láthatta, hogy sát Nyugat-Magyarországon. sok tükrében. Bár az Ideig- egységes koncepció alapján Ez az időszak egészen 1945 lenes Kormány egykori mi- épül fel a sorozat. Mi tehát áprilisának első napjaiig niszterei közül ma már sen- az Író és rendező alapgondo- tartott. ki sem él, találtunk szemta- Inta? — Vagyis az ország teljes núkat, sőt részvevőket a — Bel kell számolni törtéfelszabadulásáig. Ezzel vég- „második vonalból”: volt ál- nelmünk „fehér foltjait”. Ha ződik a sorozat? lamtitkárokat és másokat, nem y°lna üyen általános — Mint ismeretes, a soro- akik alakítói voltak az 1945- törekvés, nem volna érdemes zatnak azt a címet adtuk, ös eseményeknek. a sorozatot folytatni. Mélyen hogy Századunk. Ez pedig — Bizonyára nehezíti a él bennem a hit, hogy ha a megköveteli, hogy történél- munkát, hogy egyre keve- két világháború közti idomunk további eseményeit is sebben vannak közülük is. szak ábrázolásánál hosszú bemutassuk, hiszen a húsza- — Igen, sietnünk kell, hi- ideje nem ütköztem komoly akadályba, ezután sem fogok, hiszen a gondolkodás nyitottsága erőteljesen fejlődik. Ha a Horthy-korszakot igyekszünk differenciáltan látni és bemutatni, ezt a látásmódot az 1945 utáni időkre is kell alkalmazni. — Még egy utolsó kérdés: kik a legjobb segítőtársai ebben az óriási munkában? — Sokan készítjük a Szá- . zadunk filmjeit, a stábnak több tagja cserélődött ki az évek folyamán. Legrégibb és ma is velem dolgozó munkatársaim közül szeretném elsőként megemlíteni Dóka László gyártásvezetőt, továbbá Palásthy Pált, aki 25 éve gondoskodik a zenéről. Külön kell szólnom Benkő Gyuláról, aki nemcsak narrátora a Századunk minden adásának, hanem sokféle módon segít nekem kezdettől fogva. A sorozat készítésében, a gondolkodásban is. Mindehhez csak annyit lehet hozzáfűzni: várjuk a Századunk újabb adásait, sok Horthy — alakítója Tyll Attila — aláírja lemondását és folytatást, mielőbb. Szálasi kinevezését. - V. E. I o o
