Kelet-Magyarország, 1988. július (45. évfolyam, 156-181. szám)
1988-07-22 / 174. szám
2 Kelet-Magyarország 1988. július 22. 73umt&uns OQQOOQ Kitartottak, orgazdák, kártyások Fazekaskiállitás. A debreceni Déri Múzeumban — amely a Néprajzi Múzeum után a legjelentősebb hazai néprajzi anyaggal rendelkezik — a névadó Déri György ezredes gyűjteményéből kerámiakiállítás nyílt. Az egész Kárpátmedence fazekashagyományát bemutató csaknem 1000 ke- rámia elsősorban a felvidéki, erdélyi és dunántúli fazekas központokból kerül ki. (MTI fotó) Tóborszomio A nyár derekán táborszemlét tartva az a tapasztalat, hogy a központi szervezésű művészeti, illetve ismeretterjesztő szaktáborokban sikeresen rendezték meg a programokat, többszáz fiatal és felnőtt számára nyújtottak élményt a közösségi művelődés e speciális formái. Énekkarok tagjai, bábosok, néptáncosok, amatőr festők, népművészek gyűltek egybe közös munkára, szórakozásra, voltak táborok, ahol híradástechnikai vagy nyelvi ismereteket lehetett szerezni. Jelenleg a népművészek vannak nagy munkában, szorgos- kodnak a harangodi tó mellett, ahol több turnusban váltják egymást a fiatalok és a felnőttek, a megyeszékhelyen pedig egy berendezett kovácsműhelyben most először találkoztak azok a vasművesek, akik a kovácsmesterséget művészi szinten gyakorolják. Ez a tábor szombatig tart. Július végétől a vakáció hátralévő részében még újabb táborok nyitják meg kapuikat, a művészeti ágazatból a bábosoknak és a néptáncosoknak lesz még alkalmuk ismereteik bővítésére, tapasztalatcserére. Nagy érdeklődéssel várják a népművelők is, a gyerekek is az életmódos és életvezetési táborokat, az egyiket Tiborszálláson tartják meg, a másik résztvevői a Fóti Gyermekvárosba utaznak. Sok élményre számíthatnak a Pro natura természetvédelmi csoport tagjai, akik öriszentpéteren táboroznak. Éremmüvészeti és kisplasztikái kiállítás látható a nyíregyházi Pál Gyula teremben (Lenin tér), a sóstói nemzetközi művésztelepen készült alkotásokból. Képünkön a bolgár vendégművész Mic- heva Ilieva Rositza kisplasztikája. A nyíregyházi Váci Mihály művelődési ház programjából: Rendezvény: a Jurta Színház a Magyar Passiót július 22-én este 8-kor mutatja be a szabadtéri színpadon. Klubok, körök, tanfolyamok: az amatőrfilmesek pénteken ötkor, a gombászok hétfőn hattól tartanak klubfoglalkozást, az aerobik tanfolyam hétfőn és csütörtökön este hétkor kezdődik. Tanácsadás: a pszichológust hétfőn és szerdán öttől hétig lehet felkeresni. Zene: a nosztalgiadiszkó pénteken és szombaton héttől tizenegyig tart. az ifjúsági diszkó vasárnap hattól tízig. A kerületi házak gyermekprogramjai : az úttöröházban orosz nyelvű játszókor működik hétköznapokon, július 23-án délelőtt 9-kor sakkversenyre, 26-án 10-től délig bábkészítésre várják az elfoglaltságot kereső gyerekeket. A III. kerületben, a Honvéd utcán 22-én délután 5-kor videodiszkót rendeznek, 25-én délután négykor pedig Asterix kalandjait nézhetik meg a gyerekek. Passió a XV. századból Ismeretlen ismerősök, a kassai „venerabilis szerzetesrend és nemes nemzetes tanuló ifjak” munkája az 1465-ből származó Magyar Passió, mely a klasszikus bibliai történetet írja le arról, hogyan váltja meg az Isten fia az emberiséget. A világ megváltásra szorul, mert annyi a földön az erkölcstelenség, tengernyi a bűn és győz a gonosz. Örökérvényű igazságot hirdet a .« mii. Magyar mivoltát azzal magyarázzák, hogy a történetből „kihallja*’ Sájfájdalmát á tör-j lehelem során oly sokszor íike- resztrefes^zített”. magyar nép. Ezt a színdarabot játssza Nyíregyházán a szabadtéri színpadon a Jurta Színház julius 22-én, pénteken este nyolc órakor — rossz idő esetén az előadást vasárnap tartják meg. A rendező Romhányi László, Jézus szerepében Benedek Gyulát ismerhetjük meg, Máriát Petényi Ilona alakítja, Pilátus pedig Keres Emil Kossuth-díjas, Kiváló művész. A nagy létszámú darabban több öfyan fiatal művész is fellép, aki a korábbi években a nyíregyházi színház tagja volt. Yórszínházi programok Vl’j/CídÖÍ i 'i»P /' 4-'. ’•q't A műit heti bemutató és az azt követő előadások után még kétszer tűzik műsorra A falu rosz- szát a Kisvárdai Várszínházban. Ezt játsszák a várszínpadbn július 24-én és 25-én este fél kilenctől a nyári kisvárdai szín- társulat tagjai, akik között a város díszvendégének számít Szabó Gyula érdemes művész, az egyik főszereplő. Rossz idő esetén az előadásokat 26-án és 27- én tartják meg. A nyári játékokhoz kapcsolódva a Rétközi Múzeumban az állandó kiállítások mellett időszakos tárlatokat is rendeznek. Egyebek között néprajzi, helytörténeti gyűjtemény látható a múzeumban a Rétköz történetéből. NépmÖvelőportré: Hajdú Zsolt matematika —műszaki ismertek szakon végzett, számítástecni- kából is vizsgát tett, a nyíregyházi Váci Mihály művelődési házban műszaki és természettudományos ismeretterjesztéssel foglalkozik, első számú kedvence a számítógép, ezt igyekszik minél szélesebb körben népszerűsíteni. Az első számítógépet újabbak követték a művelődési házban, sikerült egy komoly „parkot” kialakítaniuk, megszervezték az iskolán kívüli oktatást, tanfolyammal, bizonyítvánnyal. Kivették részüket ők is a Basic-lázból, azután megalakították a Commodore-klubot, most pedig az IBM—XT számítógépes rendszer kiépítésén dolgoznak. Az utóbbi 4—5 évben az egymást követő tanfolyamokon mintegy 300-an szereztek számítógépes bizonyítványt, főként gyerekek, akik sokkal nyitottabbak a korunkat megújító technika iránt, mint a felnőttek. Miért félünk a számítógéptől? Miért húzódozik sok vezető az alkalmazásától, ilyen szakemberek foglalkoztatásától ? Gyakran tapasztalja szervezőmunkája során az idegenkedést, holott ma már nem lehet számításon kívül hagyni a számítógépet — például a vezetői döntéseknél. Azzal érvel: 10 lépésig még képes az emberi elme előre következtetni, de 150 lépésig már nem, arra viszont ott van a gép, és mint a sakkjátszmát, „lejátssza” a döntések várható következményeit. Megemlíti a Ság- vári Tsz-t, ahol szinte semmit se csinálnak számítógép nélkül. Sajnos, sok helyen a megvásárolt gépek használaton kívül porosodnak, tönkremennek, csak a drága pénz fekszik bennük, mert nincs szakember, aki „megszólaltathatná” azokat. Pedig nem vagyunk ilyen gazdagok ... Szívügyének tekinti a gyerekek körében a tehetségkutatást — most például az idei számítógépes táborban, melynek a vezetője volt, három tehetséges gyereket fedeztek fel, velük érdemes lesz külön foglalkozni. Amellett társadalmi munkában is szívesen vállalja a korszerű természettudományos ismeretterjesztő munkát — újabban az MTESZ tisztségviselőjeként is vállalta ezt a számára nagyon szép feladatof. Munka legyűri kísérettel — Olyan, mint egy munkásszálló, szigorú házirenddel. — Az életben nem volt még kapa a kezemben, nehéz ezt csinálni... — Munkaterápia, így hívják, sokkal jobb, mint a börtön vagy a fogház, szabadabb itt az élet! Szigorított javító-nevelő munkára ítéltek vélekedtek így büntetésükről, akik a bíróság által kiszabott időtartamot a Nyírlugosi Állami Gazdaság telepein töltik le, Nyírmihálydiban a férfiak és Nyírbátorban a nők. A szigorított javító-nevelő munka büntetést 1985-ben a közveszélyes munkakerülőkkel szemben vezették be. Mint a neve is mutatja, a javító-nevelő munkánál ez többet jelent, hiszen az elítélt azon kívül, hogy kijelölt munkahelyen köteles dolgozni, egy-egy évre bekerül egy erre a célra létrehozott büntetés-végrehajtási intézetbe, ahol különböző szabályoknak kell magát alávetnie. Hatásos fegyvernek bizonyulhatott, mert ez év január elsejétől az üzérkedés, lopás, csalás vétségét elkövetőkkel szemben, a tartást elmulasztókkal, az üzletszerűen kéjelgőkkel, a kitartottakkal, kerítőkkel, tiltott szerencsejátékot űzőkkel, orgazdákkal szemben is alkalmazható. Jól jón a munkaerő — Miért vállaltuk el ezeknek az embereknek az elhelyezését és foglalkoztatását? — kérdezte Botos Ferenc, a gazdaság termelési igazgató- helyettese. — Akkortájt kezdtünk áttérni az egyre kevésbé jövedelmező gyümölcs- termesztésről az élelmiszer- feldolgozásra, konzervüzem, húsüzem épült, de nem volt elég dolgozónk, akiket átcsoportosíthattunk volna egyik ágazatból a másikba. A munkások tiltakoztak a belső mozgatás ellen, munkaerő-felvételt pedig hogy hirdethettünk volna, amikor tizenkét községből hordjuk a munkásokat, s még így sincs elég jelentkező, mert sokan eljárnak dolgozni inkább Bátorba, Debrecenbe. Olyan munkaerőre volt szükségünk, amely állandóan rendelkezésünkre áll — kapóra jött hát a lehetőség és megkötöttük 86 áprilisában a szerződést a büntetésvégrehajtás országos parancsnokságával. — Nemcsak a megyéből, hanem az egész ország területéről kerülnek ide elítéltek. 160 férfi és 40 nő elhelyezésére van lehetőség. Eny- nyien azonban még sohasem voltak itt, pedig a gazdaságnak szüksége lenne a nagy létszámra. Azt hittük, január elseje után ugrásszerűen megemelkedik a számuk, de nem igy történt, szinte semmilyen változást nem tapasztaltunk — állítja Pásztor András százados, a telep parancsnoka. — Nem szabad szem elől téveszteni, hogy ez nem börtön; elsődleges célunk, hogy aki eddig nem dolgozott, bűncselekményekből élt, vagy az állammal tarttatta el magát, azt most rendszeresen munkára szoktassuk. A konzervgyárban, a fűrészüzemben, a csemetekertben, dohányföldeken, gyümölcsösökben épp elég tennivaló akad, a férfiak három, a nők egy műszakbá járnak. A végzett munka után bér illeti meg őket, de ezt csak a szállás, élelmezés, szállítás költségeinek, a nyugdíjjáruléknak a levonása után kapják kézhez. Akinek a magatartásával, munkájával nincs semmi baj, eltávozást kaphat, hétvégén hazautazhat, az évi rendes szabadság pedig mindenkinek jár. Kéthetente hazautazik E. Gábor Kecskemétről került ide, 25 ezer forint elmaradt gyermektartásdíj miatt. Azon kevesek közé tartozik, akinek szakképzettsége van: általános gépszerelő. — Ellinkeskedtem az 1984- es évet, ezért aztán feljelentett a volt feleségem. Azóta már megbánta, vissza is csinálná, ha lehetne, mert addig 2700 forintot fizettem havonta, most meg még talán a felét sem kapja meg. írnokként dolgozom itt, a szobatársaim nem irigyelnek, annyit lótok-futok. A faluba nem járok ki, fizetéskor jön a büfé, onnan be- szerzem, ami kell. A pénzem a hazautazásra tartogatom, hogy. kéthetenként meglátogathassam a kicsi lányomat és a szüléimét. — Az ismerősök nem tudják, hogy büntetést töltök, eddig is vidéken dolgoztam, fel sem tűnik, hogy csak időnként járok haza. Egyszer megemlítettem az egyik szomszédnak, hogy elítélt a bíróság, kinevetett és hazugnak nevezett, hogy akkor nem lennék olyan gyakran a családommal. Botos Ferenc: — Az a baj, hogy mindössze négy-öt olyan elítélt van, aki szakmával rendelkezik, a többieket be kell tanítani. A nőkkel sok a probléma, teljesítményük és így természetesen a munkabérük is alacsony, nem nagyon fülik a foguk a munkához. Kezdetben saját dolgozóinkat állítottuk melléjük, de aztán kénytelenek voltunk őröket kérni hozzájuk. A férfiak rendesebben dolgoznak, van olyan csapat, amelyikkel nincs is felügyelő. Szívesen vállalnak hét végén különmunkát, például vagonrakodást, hogy több pénzhez jussanak. Náluk az ivással volt gond, megtalálták a konzervüzemben a cefrét. Ezen úgy próbáltunk változtatni, hogy bevezettük a „Kiváló munkacsapatvezető” és a „Hónap dolgozója" címet: a munkacsapatvezető havonta megkapja a bére 10 százalékát jutalomként, ha nincs ittas dolgozó a brigádban, s egy-egy fő a munkacsapattokból is, aki visszafogta magát egy hónapon keresztül és nem jelent meg ittasan a munkahelyen. Berúgtam Nyírbátorban — mondja B. Lívia, aki Pa- nyoláról került ide közveszélyes munkakerülés miatt. — Az orvoshoz kérez- kedtem ki, aztán a fiúm fizetett egy italt, meg még egyet és végül elaludtam. Tudom, hogy ezért büntetés jár. Botrányt csinált, börtönbe került — Az önkényes távolrpa- radásért; eltávozásért, késésért, aít* intézet rendjének megsértéséért különféle büntetésekkel élhetünk — így Pásztor András. — A feddés, a bércsökkentés, a falu1 elhagyásától, az intézet elhagyásától eltiltás, valamint januártól a magánelzárás a büntetési eszközünk, végső esetben pedig a szigorított javító-nevelő munka szabadságvesztésre változtatása. A közelmúltban volt éppen egy ilyen esetünk, az egyik elítélt betörte az ablakokat, szidalmazta az őröket, összevagdalta magát, megfenyegetett mindenkit, aki a közelébe került. Javasoltuk a büntetése átváltoztatását, amelyben már a bíróság is döntött, s az elítélt a büntetése hátralevő részét börtönben tölti. — Tizennyolc hónapot kaptam most, közölte Putnoki Gyula, aki közveszélyes munkakerülés vétsége miatt került be — de előtte már lehúztam itt egy évet. Szikszó mellett lakom, szabadulás után nem tudtam elhelyezkedni, mert rámtették a REF-et. Nagyon szeretem a zenét, a szobában van rádió, tévé, nem olyan vészes, mint a börtön. Nyírlugosra szoktam átjárni a haverokhoz, haza ritkán megyek — kevés a pénz, nem nagyon telik utazgatásra. Látogatók? Hát, jöhetnének, de szinte senkire nem kíváncsiak az otthoniak. — Az elítéltek felét hazaengedjük a nagyobb ünnepekkor. 10—15 százalékuk otthonmarad, vagy késve jön vissza. Aki megszökik, önkényesen távolmarad, azt előbb-utóbb elfogják. És kezdődik minden elölről... Bartha Andrea MINIMUM O lvasom a fejtegetést: a társadalmilag szükséges létminimumba áz is bele kellene tartozzék, hogy a magyar családok legalább ötévente egyszer eljussanak valamelyik szomszédos szocialista országba . nyaralni. Ilyesfélét is beszámítva rúg ma a társadalmi létminimum körülbelül négyezerre fejenként, mopdja a szakember. Azon töröm a fejem: vajon mennyi az ahhoz szükséges minimum, hogy beleférjen egy ITTHONI rendes nyaralás a Balatonnál? No, ne legyünk túlzók, mondjuk ötévenként. (tgy) Miért félünk a számítógépiéi ?
