Kelet-Magyarország, 1988. július (45. évfolyam, 156-181. szám)

1988-07-22 / 174. szám

1988. július 22. Kelet-Magyarország 3 JEGYZETEK Tej, társulásban A TEJ- ÉS TEJTERMÉK- ELLÁTÁSRA általában nem lehet panasz. A kielé­gítő mennyiséget rendre követi a minőség javulása, a választék bővülése. Nem csökkenti az állami tejipari vállalatok érdemét, ha meg­jegyezzük, a minőség javí­tásában, a választék bőví­tésében a színrelépő kon­kurenciának jelentős szere­pe volt és lesz. A verseny 1968-ban kezdődött. Akkor épült meg és kezdte terme­lését a Mecsektej. Húsz év telt el és szerte az ország­ban ma már 18 olyan tej- feldolgozó kisüzem műkö­dik, amelyeket zömmel társult termelőszövetkeze­tek tartanak fent. A mezőgazdasági terme­lőszövetkezetek tejfeldol­gozása az országos tejter­melésnek 16—>18 százaléka. Nem kevés, és mint azt a rakamazi példa is igazolja, nincs megállás. A rakama­zi sajtgyár felavatásával az addigi napi 15 ezer liter tejfeldolgozás 45 ezer liter­re nő és ez már megyei mértékkel mérve jelentős. A Trappista sajt, amit ezen­túl Rakamazon is gyárta­nak, piacpolitikai szempont­ból igen hasznos. Egyrészt mindig lesz elegendő ebből a sajtok közül legkedvel­tebb áruból, másrészt az új gyártó és forgalmazó meg­jelenése más sajtüzemeket arra ösztönöz, hogy minő­séget adjanak, hogy ponto­san szállítsanak, különben elveszítik a piacukat. A KISÜZEMI TEJFEL­DOLGOZÁS itt Szabolcs- Szatmárban még nem lefu­tott téma. Megkésve ugyan, de több térségben akarják a tsz-tejfeldolgozóüzemek létesítését. Ami már biztos, a Tiszatej mellett rövide­sen lesz Beregi, Szatmári tej is. A gazdasági társasá­gok megalakultak, a fejlesz­tések elkezdődtek, és remél­jük, nem kell hozzá sok idő, hogy az említett térsé­gek üzleteiben új emblé­más tej- és tejtermékek jelenjenek meg. Hogy mit szól mindezekhez a tejipar? Támogatója és ösztönzője a, kezdeményezéseknek. A kisüzemi gazdasági társasá­goknak tagja, a beruházá­sokhoz saját pénzével is hozzájárul. Természetesen van egy olyan fenntartás is, hogy vajon nem lesz-e túl­kínálat, árudömping a tej­termékekből? A DÖMPINGTÖL, TEJ­TERMÉK-TtJLTERME- LÉSRÖL úgy tűnik egye­lőre nem kell félni. Szeren­csére, ha viszonylag lassan is, de emelkedik a tejter­mék-fogyasztás. A tej és tejtermék viszonylag még olcsó, ugyanakkor egészsé­ges és tápláló. Ezek után visszatérve egy gondolat erejéig a tsz-tejfeldolgozó- üzemekhez, nagy az érté­kük olyan tekintetben is, hogy a mondott térségek­ben a tehéntartást ösztön­zik. Az az üzem, amelyik társul a tejfeldolgozásra, szarvasmarha-állományát nem csökkenti, fejleszti. Ez az érdeke, hiszen már nem csak tej, de a tejfeldolgozás is jövedelmez. Akkor, ami­kor országosan és megyei szinten is csökken a tehén­létszám, nagyon is jó, ha egy tucatnyi helyen a növe­kedés, a tehéntartási kedv erősödése tapasztalható. Seres Ernő Megszűnt egy könyvtár JÖL MŰKÖDŐ ÜZEMI KÖNYVTÁRAT kerestem pár évvel ezelőtt. Többek között a Mezőgép nyíregy­házi gyárát ajánlották, vé­gül ott készült a riport. Már csak azért is meglepett, amikor nemrég azt hallot­tam, megszüntették a majd­nem harminc éven át mű­ködő kis könytárat. Még tavaly fel akarták számol­ni, de az akkori igazgató pártját fogta. - Aztán nyug­díjba ment az igazgató, és nem volt többé akadálya, hogy a szakszervezeti bi­zottság megszabaduljon a nyűgnek érzett, ezerkötetes állománytól. Az idén már nem műkö­dött a könyvtár, tavaly is csak tessék-lássék. Nem csoda: a könyveket zárt (nem üvegajtós) szekré­nyekben helyezték el, s ez ugye a legkevésbé alkal­mas az érdeklődés felkelté­sére. Különösen, ha a szek­rények az ebédlőben van­nak, amit viszont csalc az ebéd idejére nyitnak ki... Nagyon eltökéltnek kell lennie, aki ilyen körülmé­nyek között is könyvet akar kölcsönözni. Vagy harmin­cán azért tavaly még kitar­tottak (ennyi beiratkozott olvasó volt a félezres lét­számú üzemből), de hiába. A szakszervezeti bizott­ság elérkezettnek látta az időt, hogy „igény hiányá­ban" felszámolja a könyv­tárat, amelynek költségeit egyébként is sokallották. Nos, ami ez utóbbit illeti: évente tíz-egynéhányezer forintról .van szó, amiben benne foglaltatik az SZMT központi könyvtárának át­utalt összeg (ezzel járul hozzá az üzem a könyvek vásárlásához), és a könyv­táros igen-igen szerény, pár száz forintos tisztelet­díja is. NEM AKAROM TÜ LBE­CSÜLNI a dolog jelentősé­gét, hiszen aki nagyon akar olvasni, valóban elmehet a városi, községi könyvtárba, és persze vásárolhat is könyvet. De a műszakban dolgozó, esetleg vidékről bejáró ember bizonyára in­kább kivenne egy-két köny­vet az üzemi könyvtárból, ami ott van szinte a keze- ügyében, mint, hogy munka után még elballagjon lakó­helye könyvtárába. Vásár­lásra pedig egyre kevésbé jut a családi költségvetés­ből, ha így emelkednek a könyvárak (is). < Emlegettük eleget, ha meg kell húzni a nadrág­szíjat, biztosan a művelődé­sen fogják kezdeni. Pedig arra sosem jutott több hét krajcárnál. S most ebből csípünk le egyet-egyet. Gönczi Mária Cgenfer — madártávlatból, (jl) Lakásépítés: nehezebb helyzet Számvetés a lakásellátási kormányprogram megvalósulásáról a tervidőszak felénél A megye lakásállomá­nya 1980 óta 10 százalék­kal gyarapodott. A 100 la­kásra jutó lakosok száma 290, az országos átlag­hoz képest a lemaradás jelentős. A lakásellátás javítá­sára a VII. ötéves tervi társadalmi-gazdasági program megyénkben 18— 20 ezer új lakás megva­lósítását irányozta elő. Ebből 1986—1987-ben megépült 7856, ami meg­felel az időarányos tel­jesítésnek. Az 1987. évben az előző évihez képest csökkenés következett be, különösen a városokban, ahol a múlt évi 70 száza­léka valósult meg. 1988. I. félévében annyi lakás épült, mint az előző év azonos időszakában (534). Ez évben is visszafogott fejlesztéssel kell számol­ni. Az állami lakásépítés a je­lenlegi tervidőszakban vár­hatóan az épített lakásoknak csak a 6 százalékát fogja el­érni, a tervezett bérlakások­nak a fele (1000) valósul meg. A bérlakásépítés csök­kenése a lakásigények kie­légítésében nehézségeket okoz — 1978. év végén 6,2 ezer la­kásigénylő volt, ezek hétti­zede Nyíregyházán él —, ezért a személyi tulajdonú lakásépítést kell ösztönözni. Fő feladat a kiemelt rétegek (fiatal házasok, sokgyerme­kesek, alacsony jövedelmű­ek) lakáshoz jutásának segí­tése. Tanácsi támogatás A lakásellátásban előtérbe került — az elosztható lakás­alap bővítése céljából — a mobilizációs tevékenység. A használatbavételi díj több­szörösének visszatérítése kedvező folyamatot indított meg. Jelenleg Nyíregyhá­zán a tanácsi bérlakás leadá­sa esetén a bérlőnek a hasz­nálatbavételi díj 3—6-szoro- sát, a többi városban 3—4- szeresét téríti vissza a ta­nács. 1986 és 1987-ben össze­sen 557 bérlakásról mond­tak le, ezekért átlagosan 108 ezer forintot fizettek a ta­nácsok. A tanácsi támogatási rend­szer megfelelően funkcio­nál: 1986—1987 években 1547 család 144 millió forint la­kástámogatási hitelt ka­pott, 1988-ban 100 millió fo­rint áll rendelkezésre a ki­emelt rétegek első lakáshoz jutásának támogatására. A jelenlegi helyzetből va­ló előrelépéshez szükség len­ne további változtatásokra, például: a nyújtott támoga­tás a lakásvásárló, -építtető, vagy -bérlő támogatása le­gyen elsősorban. A lakásgaz­dálkodás területén is piaci árak és lakbérek alakulja­nak ki. A lakásmobilitás növekedjen, azonos • számú lakás építése mellett az igé­nyek nagyobb hányada vál­jék kielégíthetővé. Az álla­mi bérlakások építéséhez több céltámogatás indokolt. A tefVidőszak hátralévő részében megyénkben is a magánlakás-építést kell még inkább ösztönözni, előtér­be helyezni. Ehhez szüksé­ges a folyamatos, differen­ciált telekkínálat, az építő­anyag-ellátás biztosítása, a tanácsi lakásügyi rendele­tek felülvizsgálata, a gaz­dálkodási szemlélet ■ erősí­tése, a családra szabott tá­mogatáspolitikai intézkedé­sek, pl. kamatmentes köl­csön, vissza nem térítendő támogatás alkalmazása. A tervben 4250 telek ki­alakítása szerepel, melynek egyharmada' Nyíregyházán valósulna meg. Az első két Üj lakások Záhonyban. évre tervezett 2100 telekkel szemben 1783 kialakítása történt meg. A megyeszékhe­lyen a legnagyobb a lemara­dás. Az állami telekkínálat az igényekkel nem növekedett párhuzamosan, a mennyiségi lemaradás mellett a válasz­ték sem megfelelő. Hiányzó cikkek • A megye építőanyag-ellá­tása nem kielégítő. 1987. II. félévétől jelentősen foko­zódott a lakossági kereslet, a várható 1988. évi intézkedé­sek hatására a fogyasztói piacot felvásárló jellegű forgalmazás jellemezte. Az építőanyagipari vállalatok a felfokozott lakossági igénye­ket nem tudják kielégíteni, állandósult a hiányhelyzet. 1988. év eddig eltelt idősza­kában az előző év végi ál­lapot továbbra is fennma­radt. Jelenleg is rossz az ellátás égetett cserépből, mozaik és cementlapból, fenyöfűrész- áruból és parkettából. Hi­ánycikk az égetett tégla, a betoncserép, a vasbetonge­renda, a csempeáru. A kor­szerű hőszigetelési anyagok­ra is jellemző a hiányos és rossz ellátási színvonal. Az ÁFA-visszatérítés rend­szere sok bürokratikus ele­met tartalmaz. Az építkezők­nek a visszatérítés lebonyo­lítása miatt a megyeszék­helyre kell többször beutaz­ni, ami a lakosság hangula­tát kedvezőtlenül befolyá­solja, a munkaidőalapot csökkenti, illetve csak sza­badság vagy szabadnap igény- bevételével bonyolítható le. Szükséges lenne az ügyin­tézés egyszerűsítése. A lakásépítési költségek gyorsabban nőnek, mint a munkajövedelmek. A lakást építőkre jutó többletterhe­ket csak részben tudja ellen­súlyozni a szociálpolitikai kedvezmény differenciált növelése, a hitelhatárok egységesítése. A lakásépítési költségek növekedésével nem tud lé­pést tartani a központi és helyi támogatás, egyre na­gyobb hányadot kell képvi­selni az egyén lakáscélú meg­takarításának. Az átlagos kölcsönök nagy­sága a munkáltatói kölcsönt illetően az előző tervidő­szak utolsó évéhez képest nem változott, a bankkölcsön összege átlagban másfélsze­resére nőtt. Aránytalan A lakásmegszerzést egyre nehezebbé teszi a lakásár- jövedelemolló szétnyílása. A megyében az eladósodottság növekszik. Míg 1980-ban 100 forint betétre 120 forint, addig 1987-ben már 158 fo­rint hitel jutott, a hitelek zöme építési hitel. A lakás megszerzése, majd fenntartása aránytalanul nagy terheket jelent a la­kosság egyre nagyobb réte­gének. A lakáskérdés, a la­káshoz jutás ma azon kér­dések egyike, amely jelentős feszültségeket hordoz ma­gában. Ezek feloldása sür­gető és alapvető változtatáso­kat, komplex intézkedéseket igényel. Pampuch Istvánné KSH megyei igazgatóság jr ó másfél évvel ezelőtt, # amikor még hozzá ** sem kezdtek A vak asszony visszanéz című magyar játékfilm forgatá­sához, látni lehetett, hogy nem mindennapi alkotásról van szó. Elsőként Szotyolai Re­zső stúdióvezető nyilatko­zott a Hajnali Igazság cí­mű napilapban: — Felméréseink azt mu­tatják, hogy olyan magyar filmeket vár tőlünk a kö­zönség, amelyek szórakoz­tatnak, önfeledt kikap­csolódást jelentenek a mo­zilátogatóknak. Félre hc(t a sok millió forintba ke­rülő, úgynevezett művészi filmekkel, az öncélú, át­szűrt, sokszor érthetetlen mondanivalóval telített képsorokkal, abba kell hagyni a görcsös önmuto­gatást, nincs szükség a rendezők rébuszos fogal- mazású sirámaira, az app- rehendáló befelé fordu­lásra! Ezentúl kizárólag olyan filmeket forgatunk, amelyeket a közönség is megnéz, nemcsak az átve­vő bizottság, meg a szak­mai zsűri. Ezért várunk nagy sikert legközelebbi filmünktől, amelynek ide­iglenes címe: A vak tyúk is talál szemet. Nem sokkal ezután Bá­dogos Csaba, a Mindent bele! hetilap szemfüles ri­portere Olvastam a forga­tókönyvet című írásából megtudtuk, hogy elkezdőd­tek a Féllábú manöken forgatásai. Az új magyar film némi módosítással A vak asszony visszanéz for­gatókönyve alapján ké­szül. Az is kiszivárgott, hogy a legjobb magyar filmvíg­játékot, így a Hippolit, a lakáj, A veréb is madár produkciók méltó folyta­tásaként tartják számon a szakemberek. A riportból megtudtuk, hogy az újság­író majdnem halálra' rö­högte magát a forgatáson, de szerencsére volt a kö­zelben egy orvos, aki görcs­oldó injekcióval elsősegély­ben részesítette Bádogos Csabát. — Élvezem a forgatást! mondta rádióinterjújában Bazsi Gazsi, a népszerű komikus, kit alacsony ter­mete miatt Góliátnak be­céz a filmszakma. — Vég­re egy nekem való szerep. A Vakarlak, mert akarlak című produkcióban, amely régebben a Vak tyúk is ta­lál szemet, illetve a Féllá­bú manöken címet viselte, én egy analfabéta, holdkó­ros gyárigazgatót játszom, aki nudista divatbemuta­tón beleszeret egy fél láb­bal is gazellajárású manö­kenbe. Csak a film végén derül ki, hogy a manöken­nek hitt hölgy nem más, mint az egyik hírhedt bor­délyház éjjeliőre. De amíg eljutunk idáig, kacagtató jelenetek hosszú sorát ne­veti végig a közönség. Ál­lítom, hogy bármelyik Búd Spencer- vagy Benny Hill- produkció kismiska és gyenge fércmű e ma­gyar film mellett. Ilyen agitatív reklámhad­járat hatására még szép, hogy rohan az ember meg­nézni a filmet, nem igaz? Töredelmesen bevallom, hogy én, a naiv mozinéző csak az előcsarnokban kezdtem gyanakodni, hogy itt valami gáz van. Nem­csak az árjegyzéket néz­tem végig, hanem a pénz­tár felett lógó tájékoztatót is. Az igazgatóság közölte: ha jegyet váltok a Vakar­lak, mert akarlak című új magyar széles vásznú film­hez, akkor ráadásként meg­nézhetek egy Búd Spencer- produkciót, mert a jegy árában ez is benne foglal­tatik. mm it mondjak? Négyen Ili v°ltunk a nézötérem A mozigépész, az igazgató, az ügyeletes rend­őr meg én. Ennek ellenére kitűnően szórakoztunk, mert a félhomályban egy­forintos alapon ultizni kezd­tünk. Félóra múlva már az irodában vertük a blat­tot. Nem panaszkodhatom, elég jó lapjárásom volt. A mozijegy árát többszö­rösen visszanyertem. Csak azt nem értem, mi­ért szidják egyesek állan­dóan a mai magyar filme­ket? Kiss György Mihály <• - ■ . ’* * . ULTI

Next

/
Oldalképek
Tartalom