Kelet-Magyarország, 1988. július (45. évfolyam, 156-181. szám)
1988-07-22 / 174. szám
1988. július 22. Kelet-Magyarország 3 JEGYZETEK Tej, társulásban A TEJ- ÉS TEJTERMÉK- ELLÁTÁSRA általában nem lehet panasz. A kielégítő mennyiséget rendre követi a minőség javulása, a választék bővülése. Nem csökkenti az állami tejipari vállalatok érdemét, ha megjegyezzük, a minőség javításában, a választék bővítésében a színrelépő konkurenciának jelentős szerepe volt és lesz. A verseny 1968-ban kezdődött. Akkor épült meg és kezdte termelését a Mecsektej. Húsz év telt el és szerte az országban ma már 18 olyan tej- feldolgozó kisüzem működik, amelyeket zömmel társult termelőszövetkezetek tartanak fent. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek tejfeldolgozása az országos tejtermelésnek 16—>18 százaléka. Nem kevés, és mint azt a rakamazi példa is igazolja, nincs megállás. A rakamazi sajtgyár felavatásával az addigi napi 15 ezer liter tejfeldolgozás 45 ezer literre nő és ez már megyei mértékkel mérve jelentős. A Trappista sajt, amit ezentúl Rakamazon is gyártanak, piacpolitikai szempontból igen hasznos. Egyrészt mindig lesz elegendő ebből a sajtok közül legkedveltebb áruból, másrészt az új gyártó és forgalmazó megjelenése más sajtüzemeket arra ösztönöz, hogy minőséget adjanak, hogy pontosan szállítsanak, különben elveszítik a piacukat. A KISÜZEMI TEJFELDOLGOZÁS itt Szabolcs- Szatmárban még nem lefutott téma. Megkésve ugyan, de több térségben akarják a tsz-tejfeldolgozóüzemek létesítését. Ami már biztos, a Tiszatej mellett rövidesen lesz Beregi, Szatmári tej is. A gazdasági társaságok megalakultak, a fejlesztések elkezdődtek, és reméljük, nem kell hozzá sok idő, hogy az említett térségek üzleteiben új emblémás tej- és tejtermékek jelenjenek meg. Hogy mit szól mindezekhez a tejipar? Támogatója és ösztönzője a, kezdeményezéseknek. A kisüzemi gazdasági társaságoknak tagja, a beruházásokhoz saját pénzével is hozzájárul. Természetesen van egy olyan fenntartás is, hogy vajon nem lesz-e túlkínálat, árudömping a tejtermékekből? A DÖMPINGTÖL, TEJTERMÉK-TtJLTERME- LÉSRÖL úgy tűnik egyelőre nem kell félni. Szerencsére, ha viszonylag lassan is, de emelkedik a tejtermék-fogyasztás. A tej és tejtermék viszonylag még olcsó, ugyanakkor egészséges és tápláló. Ezek után visszatérve egy gondolat erejéig a tsz-tejfeldolgozó- üzemekhez, nagy az értékük olyan tekintetben is, hogy a mondott térségekben a tehéntartást ösztönzik. Az az üzem, amelyik társul a tejfeldolgozásra, szarvasmarha-állományát nem csökkenti, fejleszti. Ez az érdeke, hiszen már nem csak tej, de a tejfeldolgozás is jövedelmez. Akkor, amikor országosan és megyei szinten is csökken a tehénlétszám, nagyon is jó, ha egy tucatnyi helyen a növekedés, a tehéntartási kedv erősödése tapasztalható. Seres Ernő Megszűnt egy könyvtár JÖL MŰKÖDŐ ÜZEMI KÖNYVTÁRAT kerestem pár évvel ezelőtt. Többek között a Mezőgép nyíregyházi gyárát ajánlották, végül ott készült a riport. Már csak azért is meglepett, amikor nemrég azt hallottam, megszüntették a majdnem harminc éven át működő kis könytárat. Még tavaly fel akarták számolni, de az akkori igazgató pártját fogta. - Aztán nyugdíjba ment az igazgató, és nem volt többé akadálya, hogy a szakszervezeti bizottság megszabaduljon a nyűgnek érzett, ezerkötetes állománytól. Az idén már nem működött a könyvtár, tavaly is csak tessék-lássék. Nem csoda: a könyveket zárt (nem üvegajtós) szekrényekben helyezték el, s ez ugye a legkevésbé alkalmas az érdeklődés felkeltésére. Különösen, ha a szekrények az ebédlőben vannak, amit viszont csalc az ebéd idejére nyitnak ki... Nagyon eltökéltnek kell lennie, aki ilyen körülmények között is könyvet akar kölcsönözni. Vagy harmincán azért tavaly még kitartottak (ennyi beiratkozott olvasó volt a félezres létszámú üzemből), de hiába. A szakszervezeti bizottság elérkezettnek látta az időt, hogy „igény hiányában" felszámolja a könyvtárat, amelynek költségeit egyébként is sokallották. Nos, ami ez utóbbit illeti: évente tíz-egynéhányezer forintról .van szó, amiben benne foglaltatik az SZMT központi könyvtárának átutalt összeg (ezzel járul hozzá az üzem a könyvek vásárlásához), és a könyvtáros igen-igen szerény, pár száz forintos tiszteletdíja is. NEM AKAROM TÜ LBECSÜLNI a dolog jelentőségét, hiszen aki nagyon akar olvasni, valóban elmehet a városi, községi könyvtárba, és persze vásárolhat is könyvet. De a műszakban dolgozó, esetleg vidékről bejáró ember bizonyára inkább kivenne egy-két könyvet az üzemi könyvtárból, ami ott van szinte a keze- ügyében, mint, hogy munka után még elballagjon lakóhelye könyvtárába. Vásárlásra pedig egyre kevésbé jut a családi költségvetésből, ha így emelkednek a könyvárak (is). < Emlegettük eleget, ha meg kell húzni a nadrágszíjat, biztosan a művelődésen fogják kezdeni. Pedig arra sosem jutott több hét krajcárnál. S most ebből csípünk le egyet-egyet. Gönczi Mária Cgenfer — madártávlatból, (jl) Lakásépítés: nehezebb helyzet Számvetés a lakásellátási kormányprogram megvalósulásáról a tervidőszak felénél A megye lakásállománya 1980 óta 10 százalékkal gyarapodott. A 100 lakásra jutó lakosok száma 290, az országos átlaghoz képest a lemaradás jelentős. A lakásellátás javítására a VII. ötéves tervi társadalmi-gazdasági program megyénkben 18— 20 ezer új lakás megvalósítását irányozta elő. Ebből 1986—1987-ben megépült 7856, ami megfelel az időarányos teljesítésnek. Az 1987. évben az előző évihez képest csökkenés következett be, különösen a városokban, ahol a múlt évi 70 százaléka valósult meg. 1988. I. félévében annyi lakás épült, mint az előző év azonos időszakában (534). Ez évben is visszafogott fejlesztéssel kell számolni. Az állami lakásépítés a jelenlegi tervidőszakban várhatóan az épített lakásoknak csak a 6 százalékát fogja elérni, a tervezett bérlakásoknak a fele (1000) valósul meg. A bérlakásépítés csökkenése a lakásigények kielégítésében nehézségeket okoz — 1978. év végén 6,2 ezer lakásigénylő volt, ezek héttizede Nyíregyházán él —, ezért a személyi tulajdonú lakásépítést kell ösztönözni. Fő feladat a kiemelt rétegek (fiatal házasok, sokgyermekesek, alacsony jövedelműek) lakáshoz jutásának segítése. Tanácsi támogatás A lakásellátásban előtérbe került — az elosztható lakásalap bővítése céljából — a mobilizációs tevékenység. A használatbavételi díj többszörösének visszatérítése kedvező folyamatot indított meg. Jelenleg Nyíregyházán a tanácsi bérlakás leadása esetén a bérlőnek a használatbavételi díj 3—6-szoro- sát, a többi városban 3—4- szeresét téríti vissza a tanács. 1986 és 1987-ben összesen 557 bérlakásról mondtak le, ezekért átlagosan 108 ezer forintot fizettek a tanácsok. A tanácsi támogatási rendszer megfelelően funkcionál: 1986—1987 években 1547 család 144 millió forint lakástámogatási hitelt kapott, 1988-ban 100 millió forint áll rendelkezésre a kiemelt rétegek első lakáshoz jutásának támogatására. A jelenlegi helyzetből való előrelépéshez szükség lenne további változtatásokra, például: a nyújtott támogatás a lakásvásárló, -építtető, vagy -bérlő támogatása legyen elsősorban. A lakásgazdálkodás területén is piaci árak és lakbérek alakuljanak ki. A lakásmobilitás növekedjen, azonos • számú lakás építése mellett az igények nagyobb hányada váljék kielégíthetővé. Az állami bérlakások építéséhez több céltámogatás indokolt. A tefVidőszak hátralévő részében megyénkben is a magánlakás-építést kell még inkább ösztönözni, előtérbe helyezni. Ehhez szükséges a folyamatos, differenciált telekkínálat, az építőanyag-ellátás biztosítása, a tanácsi lakásügyi rendeletek felülvizsgálata, a gazdálkodási szemlélet ■ erősítése, a családra szabott támogatáspolitikai intézkedések, pl. kamatmentes kölcsön, vissza nem térítendő támogatás alkalmazása. A tervben 4250 telek kialakítása szerepel, melynek egyharmada' Nyíregyházán valósulna meg. Az első két Üj lakások Záhonyban. évre tervezett 2100 telekkel szemben 1783 kialakítása történt meg. A megyeszékhelyen a legnagyobb a lemaradás. Az állami telekkínálat az igényekkel nem növekedett párhuzamosan, a mennyiségi lemaradás mellett a választék sem megfelelő. Hiányzó cikkek • A megye építőanyag-ellátása nem kielégítő. 1987. II. félévétől jelentősen fokozódott a lakossági kereslet, a várható 1988. évi intézkedések hatására a fogyasztói piacot felvásárló jellegű forgalmazás jellemezte. Az építőanyagipari vállalatok a felfokozott lakossági igényeket nem tudják kielégíteni, állandósult a hiányhelyzet. 1988. év eddig eltelt időszakában az előző év végi állapot továbbra is fennmaradt. Jelenleg is rossz az ellátás égetett cserépből, mozaik és cementlapból, fenyöfűrész- áruból és parkettából. Hiánycikk az égetett tégla, a betoncserép, a vasbetongerenda, a csempeáru. A korszerű hőszigetelési anyagokra is jellemző a hiányos és rossz ellátási színvonal. Az ÁFA-visszatérítés rendszere sok bürokratikus elemet tartalmaz. Az építkezőknek a visszatérítés lebonyolítása miatt a megyeszékhelyre kell többször beutazni, ami a lakosság hangulatát kedvezőtlenül befolyásolja, a munkaidőalapot csökkenti, illetve csak szabadság vagy szabadnap igény- bevételével bonyolítható le. Szükséges lenne az ügyintézés egyszerűsítése. A lakásépítési költségek gyorsabban nőnek, mint a munkajövedelmek. A lakást építőkre jutó többletterheket csak részben tudja ellensúlyozni a szociálpolitikai kedvezmény differenciált növelése, a hitelhatárok egységesítése. A lakásépítési költségek növekedésével nem tud lépést tartani a központi és helyi támogatás, egyre nagyobb hányadot kell képviselni az egyén lakáscélú megtakarításának. Az átlagos kölcsönök nagysága a munkáltatói kölcsönt illetően az előző tervidőszak utolsó évéhez képest nem változott, a bankkölcsön összege átlagban másfélszeresére nőtt. Aránytalan A lakásmegszerzést egyre nehezebbé teszi a lakásár- jövedelemolló szétnyílása. A megyében az eladósodottság növekszik. Míg 1980-ban 100 forint betétre 120 forint, addig 1987-ben már 158 forint hitel jutott, a hitelek zöme építési hitel. A lakás megszerzése, majd fenntartása aránytalanul nagy terheket jelent a lakosság egyre nagyobb rétegének. A lakáskérdés, a lakáshoz jutás ma azon kérdések egyike, amely jelentős feszültségeket hordoz magában. Ezek feloldása sürgető és alapvető változtatásokat, komplex intézkedéseket igényel. Pampuch Istvánné KSH megyei igazgatóság jr ó másfél évvel ezelőtt, # amikor még hozzá ** sem kezdtek A vak asszony visszanéz című magyar játékfilm forgatásához, látni lehetett, hogy nem mindennapi alkotásról van szó. Elsőként Szotyolai Rezső stúdióvezető nyilatkozott a Hajnali Igazság című napilapban: — Felméréseink azt mutatják, hogy olyan magyar filmeket vár tőlünk a közönség, amelyek szórakoztatnak, önfeledt kikapcsolódást jelentenek a mozilátogatóknak. Félre hc(t a sok millió forintba kerülő, úgynevezett művészi filmekkel, az öncélú, átszűrt, sokszor érthetetlen mondanivalóval telített képsorokkal, abba kell hagyni a görcsös önmutogatást, nincs szükség a rendezők rébuszos fogal- mazású sirámaira, az app- rehendáló befelé fordulásra! Ezentúl kizárólag olyan filmeket forgatunk, amelyeket a közönség is megnéz, nemcsak az átvevő bizottság, meg a szakmai zsűri. Ezért várunk nagy sikert legközelebbi filmünktől, amelynek ideiglenes címe: A vak tyúk is talál szemet. Nem sokkal ezután Bádogos Csaba, a Mindent bele! hetilap szemfüles riportere Olvastam a forgatókönyvet című írásából megtudtuk, hogy elkezdődtek a Féllábú manöken forgatásai. Az új magyar film némi módosítással A vak asszony visszanéz forgatókönyve alapján készül. Az is kiszivárgott, hogy a legjobb magyar filmvígjátékot, így a Hippolit, a lakáj, A veréb is madár produkciók méltó folytatásaként tartják számon a szakemberek. A riportból megtudtuk, hogy az újságíró majdnem halálra' röhögte magát a forgatáson, de szerencsére volt a közelben egy orvos, aki görcsoldó injekcióval elsősegélyben részesítette Bádogos Csabát. — Élvezem a forgatást! mondta rádióinterjújában Bazsi Gazsi, a népszerű komikus, kit alacsony termete miatt Góliátnak becéz a filmszakma. — Végre egy nekem való szerep. A Vakarlak, mert akarlak című produkcióban, amely régebben a Vak tyúk is talál szemet, illetve a Féllábú manöken címet viselte, én egy analfabéta, holdkóros gyárigazgatót játszom, aki nudista divatbemutatón beleszeret egy fél lábbal is gazellajárású manökenbe. Csak a film végén derül ki, hogy a manökennek hitt hölgy nem más, mint az egyik hírhedt bordélyház éjjeliőre. De amíg eljutunk idáig, kacagtató jelenetek hosszú sorát neveti végig a közönség. Állítom, hogy bármelyik Búd Spencer- vagy Benny Hill- produkció kismiska és gyenge fércmű e magyar film mellett. Ilyen agitatív reklámhadjárat hatására még szép, hogy rohan az ember megnézni a filmet, nem igaz? Töredelmesen bevallom, hogy én, a naiv mozinéző csak az előcsarnokban kezdtem gyanakodni, hogy itt valami gáz van. Nemcsak az árjegyzéket néztem végig, hanem a pénztár felett lógó tájékoztatót is. Az igazgatóság közölte: ha jegyet váltok a Vakarlak, mert akarlak című új magyar széles vásznú filmhez, akkor ráadásként megnézhetek egy Búd Spencer- produkciót, mert a jegy árában ez is benne foglaltatik. mm it mondjak? Négyen Ili v°ltunk a nézötérem A mozigépész, az igazgató, az ügyeletes rendőr meg én. Ennek ellenére kitűnően szórakoztunk, mert a félhomályban egyforintos alapon ultizni kezdtünk. Félóra múlva már az irodában vertük a blattot. Nem panaszkodhatom, elég jó lapjárásom volt. A mozijegy árát többszörösen visszanyertem. Csak azt nem értem, miért szidják egyesek állandóan a mai magyar filmeket? Kiss György Mihály <• - ■ . ’* * . ULTI
