Kelet-Magyarország, 1988. július (45. évfolyam, 156-181. szám)
1988-07-19 / 171. szám
2 Kelet-Magyarország 1988. július 19. rr Önöknél szívélyesek és őszinték..." Goidokról Kölesén Waterlooiak Szabolcs-Szatmárkai A kanadai egyetemistákat láthatóan nem zavarja a rek- kenő hőség. Pedig a legnagyobb melegben, déltájban érkeztek meg Nyíregyházára Mátészalkáról. Igaz, Bécsben bérelt, légkondicionált busz- szal járják az országot, ami ugye lényegesen elviselhetőbbé teszi a kánikulát. Találkozásunkkor a tanárképző könyvtárával ismerkednek, s mint mondják, ebéd előtt majd még úsznak egyet az itteni uszodában. — Remek az idő, mi kifejezetten élvezzük — mondja David F. Walker, akit trikójában, rövidnadrágjában első pillantásra az egyetemisták közé sorolnék, de mint szerencsére még időben kiderül, a fiatalokat kísérő két professzor egyike. — Az én szakterületem az ipari fejlődés, de a csoportot természetesen nemcsak ez érdekli. Több, a földrajztudománnyal kapcsolatos kérdést, az ipart és a mezőgazdaságot egyaránt tanulmányozzuk önöknél és Ausztriában. Én egyébként másodszor vagyok itt. — Miért éppen ezt a két országot választották? — Ez látszott a legcélszerűbbnek. Nekem régi kapcsolataim vannak Ausztriával, és amikor szóba került egy ilyen tanulmányút, úgy gondoltuk, hogy ezt a két szomszédos országot érdemes felkeresni. Ausztria alkalmas a hegyvidék, az annak megfelelő klíma és a tőkés gazdaság megfigyelésére, Magyarországon pedig a síkság, az itteni éghajlat és a szocialista országok legsikere- sebbike tanulmányozható. — Valóban úgy vélik Kanadában. hogy Magyarország lenne erre a legsikeresebb példa? — Határozottan. Nagyon tetszett nekünk az is, hogy az emberek milyen közvetlenek, szívélyesek, őszinték, hogy mindenről van véleményük, és el is mondják. — Öröm látni, milyen fejlett a mezőgazdaság, hogy minden darab földet gyönyörűen megművelnek — veszi át a szót Andrzej Késik professzor, aki mint a neve is mutatja, lengyel származású. — Már tizedszer vagyok Magyarországon, és mindig szívesen jövök. Mi is vendégül láttuk már otthon Gööz Lajost, a nyíregyházi tanárképző tanárát, aki nagyon jó követe hazájának. Elsősorban neki és a főiskolának köszönhetjük, hogy ilyen sikeresek ezek a tanulmányutak. Voltunk a debreceni egyetemen is, ahol a földrajz szakosok gyakorlati képzését tanulmányoztuk, kapcsolatban vagyunk a Földrajztudományi Intézettel, valamint a lublini egyetemmel. Én egyébként fizikai földrajzzal foglalkozom. A vendéglátók nevében Göőz Lajos egészíti ki a hallottakat: — A nyíregyházi tanárképző főiskola és a kanadai Waterloo városának egyeteme („University of Waterloo”) között évekkel ezelőtt alakult ki ez a kapcsolat, amely egyelőre egyoldalú. Most 13 földrajz szakos hallgató, két professzor és egy tanársegéd tartózkodik két hétig hazánkban. Az egyetemisták környezetvédelemmel, gazdaságfejlesztéssel, tervezéssel is foglalkoznak, közülük sokan államhivatalokba kerülnek a diploma megszerzése után. Ottjártamkor azt tapasztaltam. hogy nagy az érdeklődés a szocialista országok iránt, ök is szívesen látnák a mi hallgatóinkat, remélem, erre is hamarosan mód nyílik. A Művelődési Minisztérium és az ottawai minisztérium is támogatja kérésünket. A kanadai csoport két napot töltött megyénkben. A főiskolán kívül a Mátészalkai Állami Gazdaságot keresték fel, majd folytatják az országjárást. Üticéljaik közül példaként a Nagyhegyesi Állami Gazdaságot, a Nagykunsági Nemzeti Parkot, az aggteleki cseppkőbarlangot említhetjük; ellátogatnak egy miskolci ipari üzembe, a Dunántúlon is felkeresnek egy termelőszövetkezetet, Budapesten a Tungsram gyárban •várják őket, és eljutnak a Balatonra is. Tapasztalataikról naponta feljegyzést készítenek, hiszen ez valóban nem (csak) nyaralás — ismeretgyűjtés is. Gönczi Mária Sláger a ribizlikrémleves A Szamos menti Állami Tangazdaság fehérgyarmati ételbárjának dolgozói igazolták : ételforgalmazásból is lehet nyereséget produkálni, ha a választék, a jó ízek vonzerőt jelentenek. Alig két éve nyitottak, s a húsellátás javításában, a korszerű táplálkozás kialakításában úttörő szerepet játszanak. Évszaktól függetleA pult két oldalán — délben. mil megjelennek húskészítményekkel, hidegtálakkal — legyen szó üzemi rendezvényről, ballagási ünnepségről, vagy éppen családi ünnepségek valamelyikéről. Július közepének slágerei: ribizlikrémleves, borjúpörkölt, piskóta. A tárgyalóteremből Az ittasságon nem segít a kávé Helybenhagyta a megyei bíróság a huszonegy éves szabolcsveresmarti Lakó István büntetését: halált okozó ittas járművezetés és veszélyhelyzetet előidéző általa elkövetett segítségnyújtás elmulasztása miatt 4 év 6 hónap börtönbüntetésre ítélték és 5 évre eltiltották a közúti járművezetéstől. Házi termésű borából fogyasztott 6 decit 1988. február 6-án a déli órákban Lakó István. Estefelé még a kocsmában ráivott két üveg sört és másfél deci konyakot, aztán kocsiba ült és áthajtott a jékei diszkóba. Itt találkozott ismerőseivel, akik egy idő után megkérték, hogy szállítsa őket haza. Lakó érezte, hogy jót tenne neki egy kávé, ezért a társaság egyik tagjához elmentek Me- zőladányba, feketét inni. Amikor elindultak, a sofőr ittassága miatt nekihajtott egy kerítésnek. Mezőladányból Tornyospálca felé indultak. Tornyospálcán, a falu vége felé állt egy Trabant, sofőrje meg szerette volna tudni, hogy merre van a téesztelep. Három fiataltól érdeklődött, H. Szilviától, Bélától és Zoltántól. Ök szívesen útbaigazították az idegent — szerencsétlenségükre mindhárman odaálltak a Trabant mellé, s az úttest menetirány szerinti bal oldalára áttérő Lakó mindannyiójukat elgázolta. H. Zoltán felcsapódott Lakó autójának szélvédőjére, betörte az üveget, s levágódott az úttestre. Csaknem kilenc métert repült, de nagyot esett a két testvére is. Lakó István a baleset után lefékezett, majd továbbhajtott. Utasainak ennyit mondott: „biztos meghalt a fiú, elkaptuk a fejét!” Jéke határában aztán eszébe jutott a tuzséri cserbenhagyásos gázoló, akiről többször is írt az újság, s akit elfogtak a rendőrök, nem akart az ő sorsára jutni, ezért visszament a tragédia színhelyére. Addigra azonban a környéken lakók segítséget hívtak, s a fiatalokat hamarosan beszállították a kórházba. H. Zoltán másnap reggelre koponyaalapi törés és agyzúzódás miatt életét vesztette. H. Szilvia combcsont- és sípcsonttörést szenvedett, amely előreláthatólag fél évnél is hosszabb idő alatt gyógyul meg. H. Béla köny- nyű, zúzódásos sérüléseket szenvedett. Lakó Istvántól a gázolás után vért vettek, s a vizsgálat 1,8 ezrelékes alkoholkoncentrációt mutatott ki, ami közepes fokú ittasságnak felel meg. B. A. Sokan válnak — kevesen házasodnak Az 1987-es pénzügyi terv végrehajtásáról, valamint a társadalmi beilleszkedés zavarairól tárgyaltak legutóbbi ülésükön a kölesei nagyközségi tanács tagjai. Amint a jelenlévők megállapították, az Alkoholizmus Elleni Bizottság felmérése szerint Kölesén és vonzáskörzetében 205 alkoholistát és nagyivót tartanak nyilván. Sajnos, folyamatosan emelkedik, s ma már közel 20 százalék az alkoholbetegek száma. Az alkoholfogyasztás csökkentésére az utóbbi időben több intézkedést bevezettek. Fokozzák a munkahelyi ellenőrzéseket — így legutóbb a kölesei sütőüzemnél, a Kossuth téesznél, valamint a botpaládi Űj Barázda Termelőszövetkezetben végeztek ellenőrzéseket, s vizsgálták az alkohol elleni küzdelem ügyében hozott intézkedéseket. A bűnözés gyakoriságát vizsgálva egyértelműen kiderült: kialakulásában jelentős tényező a gyermek és fiatalkori veszélyeztetettség. Javulásra már csak azért is kevés a remény, mert az országos helyzethez hasonlóan Kölesén és környékén is emelkedik a felbomló családok, válások száma. Az 1986- ban megkötött 27 házasságból hat bomlott fel, az idén eddig már 20 házasságot és nyolc válást rögzíthet a helyi statisztika. N megoldás nem jé, csak áthidaló Á piac keringője Borzongatóan hűvös a kora reggel, de aki jó helyhez akar jutni Nyíregyházán, a Hatzel tér környékén, az vállalja a hajnali kelést és a több órás didergést. Hosszú a Rózsa utca, ahol az ócskások kipakolnak, nem minden nézelődő sétál el a végéig. A három tinilány kijött időben, jó helyet fogtak maguknak az utca elején, már terítenék le a plédjüket, pakolnák szét a kinőtt ruháikat, amikor a szomszéd árusok jóindulatúan figyelmeztetik őket: — Jobb, ha arrébb mentek, kislányok, ez egy cipőárus helye, képes nekiesni mindenkinek, aki elfoglalja. A lányok tanakodnak, végül elfogadják a jótanácsot és hátrébb mennek. Okosan teszik, mert egy fél óra múlva éktelen patália tör ki, amikor megérkezik az a bizonyos cipő- árus és a megszokott helyén egy ruhás-könyves asszonyt talál. A tömeg már csak arra lesz figyelmes, hogy az asszony erős hangján így kiabál: — Nézzék már, ez elmebeteg! Ügy lökdösött, majdnem elestem! Csak tudnám, mit képzel magáról! „Gyorsabban telik az idő../* A cipős azért beszuszakol- ja a nejlonját a többi közé és hányja lefelé a kisteherautóról a gyanús eredetű lábbeliket. Művészeti szenzáció Nyíregyházán Hétszáz festmény — ajándékba Képzőművészeti csemege Nyíregyháza művészeti életében, az idei nyár egyik kulturális szenzációja Prokop Péter Rómában élő magyar származású festőművész kiállítása a Jósa András Múzeumban. A képeket Geröly Tiborral, a Budapesti Művészetbarátok Egyesülete főtitkárával néztük meg, ő nyitotta meg a kiállítást, tőle hallunk bővebbet a mesterről és nagyszerű gesztusáról: majdnem 700 képet ajándékozott a magyar államnak. — Egészen pontosan 685 műről van szó — tájékoztat a főtitkár — a képek őrzését, gondozását egyesületünkre bízták. Az ajándékot nagy megtiszteltetésnek érezzük, nem sok ilyen van a világon és úgy gondoltuk, akkor sáfárkodunk jól a ránk bízott értékkel, ha a közönség elé visszük. Egy-egy kiállításon a mú- zeumnyi gyűjteménynek természetesen csak egy-egy töredékét tudják bemutatni — Nyíregyházára 30 képet hoztak el. Tavaly a Jurta Színházban rendeztek hasonló kiállítást, augusztusban pedig Kőszegen az Írott- kő szállóban nyitnak egy újabbat. Van még egy állandó kisgaléría a mester műveiből a fővárosi Landler Jenő utcában. Prokop Péter nevét világszerte ismerik, és előbb lett népszerű művész Amerikában, Angliában. Franciaországban, vagy Jugoszláviában, ahol először mutatták be a képeit — mint itthon, hazájában. Igaz, messze szakadt ettől a hazától, több mint három évtizede külföldön él, de azt vallja, műveit a magyarságnak szánta, amit bizonyít az ajándékozás nagyszerű gesztusa is. A kalocsai középiskola után papi pályára készült, ám erősebb elhivatottságot érzett a festészet iránt. Sok megpróbáltatás, hatalmas élettapasztalat, végletesen sok élmény, emberismeret és emberszeretet motiválja a képeket. A most 68 éves mester évtizedeken keresztül festményeinek százait készítette el. A nyíregyházi kiállítóteremben látható alkotások egy része a szenvedő embert ábrázolja. — Hadd emeljem ki az együvé tartozó Anyaság, Istentanya, Mária és a gyermek és a Bizánci madonna című képeket. Témájuk azonos, megfestésmódjuk más és más, mint ahogyan az édesanyák is különbözőek ... A főtitkári „tárlatvezetés” kitér arra is, hogy voltak korábban, akik nem vették jó néven Prokop Pétertől a túl sok egyházi, bibliai témát — melyek azonban sohasem csak a szentek képei, vagy Mária a gyermekkel, hanem a mindenkori anya mindenkori szenvedő, vagy felmagasztosuló ember. (A kiállítás a múzeumban augusztus végéig látható.) (ke.) Lopásgátló műszer Elektronikus autózár Újfajta autólopásgátló műszer gyártását kezdték meg az Agroinnova GT. A szabadalmaztatott berendezés lényegében egy elektronikus zár; csupán az autóban elhelyezett rejtett kapcsolóval válik indíthatóvá a motor. A szerkezet a műszer bekötő kábelének elvágására is rövidre zár, megakadályozza a gyújtást. Mivel az autólopások száma emelkedik, csupán az Állami Biztosító tavaly 12 millió forintot fizetett ki az eltűnt autók után, az új műszer várhatóan sokak érdeklődését felkelti. Annál is inkább, mert viszonylag olcsó — ára 1000 forint alatti — s a vészjelzőkkel szemben hangtalanul fel őrzi a kocsit, nem veri az éjszaka csendjét. A Cantravol elnevezésű műszer gyártására a gazdasági társaság műhelyt rendezett be, s terméke hamarosan megjelenik az üzletekben. A Fővárosi Garázsipari Vállalat néhány szerelőt már betanított a műszer szakszerű bekötésére, de az ügyesebb autósak maguk is fölszerelhetik gépkocsijukba az új lopásgátlót. A készülék iránt osztrák és jugoszláv kereskedők is érdeklődnek, s mivel hasonló műszert még sehol sem gyártanak, az Agroinnova több európai országban is bejelenti a szabadalmat. Egy néni a Rózsa utca közepe táján használt ruhaneműket, muskátlit és néhány cserép begóniát kínál. — Nyugdíjas vagyok, minden szerdán és szombaton kijövök, így gyorsabban telik az idő. Kedden és pénteken meg a nagypiacra járok, ott terményt szoktam árulni. Kihozom ide a menyem kihízott, s a kisunokáim kinőtt ruháit, mennek, amennyiért mennek, tíz-húsz forintért. Megesik, hogy egy nap csak egy darabot adok el, de azzal a pénzzel is elszámolok nekik, magamnak csak a virágpénzt tartom meg. — Nem jöttem ki korán, öt órakor, mellettem ez a bácsi mindig fogja nekem a helyet. Ő már sokkal hamarabb megérkezik, négy óra tájt, de van, aki szombati napokon hajnali kettőkor kiül. Látni kellett volna, mi ment itt, amikor a sátrasok visszaköltöztek! Addig a tér környékén is tudtunk árulni, de akkor támadt itt olyan kavarodás meg veszekedés, hogy rossz volt hallgatni! Leeresztett redőnyök Hallgatni bizony most is van mit, nem irigylésre méltóak piaci napokon a békés családi házak lakói. A redőnyöket szinte kivétel nélkül minden ablakon leeresztik, hogy megpróbálják tompítani a zajt, a kiabálást. Itt a kávéárus asszony kínálja hangosan a forró italt, ott a lengyeleket szidják, mert az egyik vevőnek ötven forinttal olcsóbban adta a lepedőket, mint a többinek, amott az árusok viccelődnek egymással az úttesten keresztül: árulsz is valamit, vagy csak ájulsz el a hidegtől? Valamivel csendesebb volt a környék, amíg az iparcikkárusokat áttelepítették a Korányi Frigyes és a Garibaldi utca sarkára a csatornázások miatt. Ez ellen azonban ők berzenkedtek: — Én ki se mentem oda — mondja a szövetes, miközben gyorsan pergeti le a csíkos kartonanyagot a végről — mert nem volt érdemes. Itt a nagy mozgás, az ócskások környékén, ide jönnek r csencsesek és ezek vonzzák a népet. Rengeteg pénzbírságot bezsebeltek az ellenőrök mert az iparcikk-piac visszahelyezése előtt néhány hétté már sokan itt állították fe önkényesen a sátrukat, hogj legyen valami forgalmuk Mondhatom, amióta újr; együtt vannak az ócskások és az iparcikkesek, száznyolc van fokos fordulat állt bs a hasznunkban! Ha megteramtik a feltételeket Való igaz, így jó a piac, h< minden egy helyen van. Di nem itt. A Hatzel tér környé ki utcák szűkek, az ablakot alatt zajong az árus és a ve vő, egyetlen illemhely van ezért sokan bekéredzkedne! a házakhoz, rosszak a parko lási lehetőségek és kévé busz jár errefelé. A megöl dás az, amit régóta tervez városi tanács: kiköltözteti! az állatvásártérre az egéf mindenséget. Biztos, hog eleinte kisebb lesz a forga lom, hiszen az emberek töbt mint húsz éven keresztül ez szokták meg, de ha rendsze rés piacjáratot állítanak b< ha megteremtik az árusítá és vásárlás kulturált feltété leit, előbb-utóbb hozzászoki mindenki a gondolathoz. Mi lyen tömeg, mennyi szegec jár a kiskundorozsmai vásá rokba, pedig Dorozsma vág húsz kilométerrel arrébb vai Szegedtől! Bartha Andre
