Kelet-Magyarország, 1988. június (45. évfolyam, 130-155. szám)

1988-06-03 / 132. szám

2 Kelet-Magyarország 1988. június 3. Párizs után Tallinnba — Naménybál Joggal büszkék a beregiek az Iványi Tamás vezette vá- sárosnaményi Liszt Ferenc Kórusra. Az elmúlt évek a helyi elismerések mellett a „Fesztivál Kórus” címet, s a „Szocialista Kultúráért” ki­tüntetést is meghozták. Az öntevékeny művészeti együt­tes az elsők között alakított ki kapcsolatot külföldi kóru­sokkal. A következő hetekben fo­kozott tempóban készülnek a nyári franciaországi szerep­lésre. Vitry le Francoise 70 beregi 7—8 napos vendéglá­tását vállalta. Július elején viszonozzák ugyanis a múlt évi magyarországi látogatást a naményiak. Hazatérve még jelentősebb feladat várja a kórust. Augusztus közepén versenyre és fesztiválra utaz­nak Tallinnba. A kórus működtetését ed­dig is felvállaló városi mű­velődési központ e két úthoz is igyekszik segítséget nyúj­tani. Ünnepi könyvhét Bár megyénkben néhány nappal korábban megkez­dődték az ünnepi könyv­héthez kapcsolódó 'kulturá­lis események, a könyv ün­nepének hetét hivatalosan nálunk is június 3-án nyit­ják meg. Az ünnepélyes meg­nyitót szokás szer,int Nyír­egyházán, a Zrínyi Ilona ut­cában tartják pénteiken dél­után 3 órától. Jókai Anna, az írószövetség alielnöke mond beszédet, közreműkö­dik Csikós Sándor Jásaai- díjas színművész és a Hol- íbome rézfúvós kv,intett. Ugyanezen a napon dél­után 4 órától könyvpremi­ert rendeznek a Hazafias Népfront megyei bizottsága klubjában, ahol Miklós Ele­mér Bereg irodalmi hagyo­mányai című munkáját és Antal Miklós legutóbbi mű­fordítását mutatják be. A könyvhét idején néhány neves író ismét ellátogat megyénkbe, hogy dedikálják műveiket, találkozzanak ol­vasóikkal. íróvendégünk lesz Jókai Annán kívül Páskán- di Géza, Móricz Virág és Kunszabó Ferenc, akinek a közelmúltban jelent meg egy Nyírbátorról szóló szociog­ráfiai munkája. A jövő hét elején folytatódnak az író­olvasó találkozók a megye különböző településein. A június 8-ig tartó könyvhé­ten mintegy 25 irodalmi rendezvényt tartanak majd. Június 6-án például Móricz Virág a Volán vállalathoz és Nyírbátorba látogat el, június 7-én T.iszalökre és Tiszavasváriha. Jókai Annát június 6-án Kisvárdán, más­nap pedig Fehérgyarmaton és Mátészalkán látják ven­dégül. Kunszabó Ferenc jú­nius 8-án Nyíregyháza több intézetében szerepel. A me­gyénkben élő Antal Miklós, Kulcsár Attila, Ratkó József és Udud István is részt vesz néhány találkozón. Megjelent az Álföld Az idei Magyar Játékfilm­szemle zsűrijének tagja volt Király István akadémikus. A vele készített interjút az Al­föld most megjelent júniusi számában olvashatjuk. A filmszemlén mutatták be a Gulyás testvérek Törvény- fértés nélkül című alkotását. A hortobágyi munkatáborok­ról szóló szociográfia első részét közli most a folyóirat, amely jelentős teret szentel a 75 éves Weöres Sándor munkásságának is. /---- > Nyírbél tek: Népzenészek fesztiválja Énekszóval, muzsikával köszöntik vendéglátóikat a népdalkörök és népzenei együttesek tizennegyedik megyei találkozójának résztvevői Nyírbélteken június 5-én. Vasárnap reg­gel 9-kor kezdődik az egész napos program, amelyen nyolc szólista és huszonkét csoport mutat­ja be produkcióját. A ren­dező szervek — a megyei tanács vb művelődési osz­tálya, a Nyírbátori Váro­si Tanács, a nyíregyházi Váci Mihály Megyei és Városi Művelődési Ház, a tanárképző főiskola, a Nyírbélteki Nagyközségi Tanács és a művelődési ház — képviselőin kívül ezúttal szakmai zsűri is jelen lesz a fesztiválon, amelyen a szereplésről or­szágos minősítés készül. , A nagyközönség az este 7-kor kezdődő gálaest műsorában a kiemelkedő színvonalú előadókkal ta­lálkozhat, és fellép két együttes a határokon túl­ról is, Csehszlovákiából és Kárpátaljáról jön egy- egy ifjúsági folklórcso­port. ^ _________J A nyíregyházi váci Mihály Me­gyei-Városi Művelődési Központ programjából: Rendezvények: a Zrínyi nona Gimnázium évzáró hangverse­nyét rendezik meg a nyíregyhá­zi szabadtéri színpadon június 4- én (rossz idő esetén ugyanott 5- én). A városmajori művelődési ház balett-tanfolyamának növen­dékvizsgája június 5-én lesz. Az operettek kedvelőit várják június 6- án a hangversenyterembe. A koncerten Kálmán Imre, Lehár Ferenc, ifj. Johann Strauss müvei hangzanak majd el. Fellép Kal­már Magda, Tréfás György, Hor­váth József. Közreműködik a Szabolcsi szimfonikus zenekar, vezényel Pazár István. Klubok, körök: A mentálhigié­nés tanfolyam soron következő foglalkozását június 4-én tartják. Ezen a napon találkoznak a dísz­madártenyésztők, valamint a Ko­pernikusz Kör tagjai is. A gom­bászok június 6-án tartják fog­lalkozásukat. a művészetbarátok pedig június 8-án találkoznak. A pszichológus június 6-án és 8- án várja a tanácskérőket. Zene: nosztalgiadíszkót június 3-án és 4-én rendeznek, ifjúsági diszkót pedig 5-én és 9-én. A mű­velődési központ kávéházában Jú­nius 8-tól minden szerdán este 6—10 óráig jazzbárt tartanak. Közreműködik a Blaz együttes; Egy tehetséges grafikus Nagyhalászból Tehetséges fiatal amatör grafikus tűnt fel megyénk képzőművészeti életében. Baráz János tanát két éve végzett a főifckoláiy és je­lenleg a nagyhalászi általá­nos iskolában tanít. Több al­kalommal volt már kiállí­tása amatőrök tárlatán, ter­mészetesen előzetes zsűrizén­sel. így például a nagyiha­lászi művelődési háziban, a konzervgyárban és más üze­mekben láthatta, képeit a közönség. Kezdetben előnyben ré­szesítette a linómetszetet, újabban főként a különféle grafikai megoldások érdek­lik — itt látható képe, az Arthúr király például 1 ve­gyes technikával készült, monotípia és tus. Ami pedig a témaválasztást illeti, erő­sen vonzódik a régi kultúr­történethez, a magyarság sá- mánisztikus mítoszaihoz, és általában a mitológia vilá­gához. Ezekben a körökben keres merész megoldásokat a két kedvenc, Kondor Bé­la és Csontváry képeinek ihletésével. Képünkön: Ba­ráz János: Arthúr király. Színpadai: a zrínyitek Zeneest a szabadtérin Több műfaj kedvelői szó­rakozhatnak kellemesen Nyíregyházán, a szabadtéri színpadon, június negyedikén fél kilenctől. A Zrínyi Ilona Gimnázium zenekedvelő di­ákjai mutatkoznak be a nagy- közönség előtt. Évadzáró hangversenyükön Schumann* Chopin és fnások klasszikus műveit mutatja be az ének­kar és a szólisták, a negy­ventagú dzsesszvokál pedig örökzöldeket, musicalrészle­teket énekel, többek között a Hairből és a Pomádéból. Közreműködik a gimnázium egyik osztályának tánckára, kísér a Spirit együttes. (Ha az időjárás szombaton este rossz lenne, akkor másnap ugyanabban az időben kez­dődik a Zrínyi, Ilona Gimná­zium évadzáró hangverse­nye.) Brahms-, Bartólc- koncert Briliáns hangszereléssel Az Országos Filharmónia utolsó felnőtt bérleti hang­versenye hangzptt el hétfőn este Nyíregyházin. A koncert első felében Brahms: Hegedűversenye csendült fel. A szólista Ko­vács Dénes Kossuth-díjas hegedűművész volt. Játéka nemesen egyszerű, átélt. Ez a mű technikailag igen ne­héz, a művész produkciójá­ban mégsem a virtuóz ele­mek ragadtak meg, hanem a játék tisztasága, belső fűtött­sége. Szünet után Bartók Con­certója hangzott el. A Budapesti MÁV Szim­fonikus Zenekar jól látta el nehéz, összetett feladatát. Különösen tetszett a vonós szólamok egységes, tömör hangzása, de a sejtelmes, visszafogott, finom játék sem állt tőlük távol. Az együttest — néhány éve állandó, veze­tő karmesterük — Mark Go- renstein vezényelte. Érző­dött, hogy ő maga hegedű- művész is. A Brahms-műben igen szép ossz játékot sikerült kialakítani a szólista és a zenekar között. A Bartók- műben, amely vezényléstech- nikailag igen nehéz, világos, határozott mozdulataival meggyőző tudott lenni. Öröm volt élőben hallani ezt a mű­vet, mely először hangzott el városunkban élő előadásban, és az is öröm, hogy a közön­séghez már ilyen közel áll Bartók zenéje. A nagysikerű est ráadásaként Brahms egyik magyar tánca hangzott el. Mindennapi csoda A pedagógusnappal szinte egy időben egy küzdelmekben és sikerekben gazdag tan­évet zárnak országszerte az óvodák, miközben a nap­közis ellátás, a vidám, szer­vezett játék nyáron is biz­tosított. A pedagógusnap még jobban ráirányítja a figyel­met az óvónőkre is, akik­nek a társadalomban elfog­lalt helyét, rangját a nö­vekvő feladatok; a családi törődés pótlása, az iskolá­ra előkészítés fontossága nemcsak jelzik, hanem to­vább erősítik. Gyönyörű és nehéz pálya ez. Sajnos, egyre több a ne­hezen nevelhető, eltérő ma- gatartású gyerek, a magas kötelező óraszám. A zaj­szint nagyon igénybe veszi idegrendszerüket, próbára teszi türelmüket. Nehéz ez a pálya, mert a nevelés ezer és ezer buktatón, oly­kor csalódáson át vezet folytonos újrakezdés, állan­dó erőgyűjtés révén. A ma pedagógusai mindig a hol­napnak dolgoznak, s a jö­vő generáció nevelése az egyre elfoglaltabb család kellő támogatása nélkül nem hozhat megfelelő ered­ményeket. De gyönyörű is ez a pá­lya! Gyönyörű, mert hi­vatással és tudással, szere­tettel művelik az óvónők azt a csodát, melynek nyo­mán a szorongó, síró kis­gyerekből ragaszkodó, sze­retni tudó, kitárulkozó, gondolkodó, munkálkodó, bátor fellépésű, iskolaérett emberpalántát varázsolnak. Eközben az óvónéni alkotó módon önmegvalósítható le­het a gyermek képességei­nek feltárásában, kibonta- ■koztatásában, azok megerő­sítésében. Odanyújthatják kezüket az elesett, a lema­radó, a sok egyéni bánás­módot és szeretetet igénylő rászoruló gyereknek. Gyönyörű, mert a gyerek szemében az óvónő a jó példa, a követendő ideál. És ha ez vonzó a kislányok óvónők szeretnének lenni, s a fiúk majd az óvónénit „veszik feleségül”. A szü­lők többsége tisztelettel adózva ismeri el a fáradt­ságos munka árán született eredményeket. Szép ez a hi­vatás, mert nincs még egy olyan pálya, mint az óvó­nőé, ahol a mindennapi munkát mindennap meg is hálálja egy-egy gyermeki mosoly, simogatás, a sok felemelt csillogó szempár. A pedagógusnapon a hibáinkra is figyelni kell, s javítani. Ál­landó önképzéssel szüksé­ges az új feladatok mind jobb ellátására alkalmassá tenni magunkat. ~Tegyük ezt hittel, jó egészségben, s le­gyen részünk több elisme­résben, megbecsülésben. Harcsa Tiborné . óvónő Nyíregyháza külterületének egy kis utcáját értékesítette a városi tanács J. A.-nak, melyről szomszédja, K. J. csak véletlenül szerzett tudomást. Levélben megkereste az ille­tékeseket, akik közölték az eladás tényét. Ettől kezdve megindult a huzavona, akta aktát követett, mert K. J. nem értett egyet az utca eladásával. Íme, a történet időrendi sorrendbe szedve. 1985. június 21. A városi tanács műszaki osztályának válasza K. J. levelére: „... osztályunk tervezi a megjelölt közterület értékesí­tését, olyan formában, hogy J. A. ingatlan részével ösz- szevonva egy építési telket alakít ki családi lakóépület építése céljából. A kialakí­tandó telekre J. A. gyerme­ke jelentette be igényét.” Elzárkózott az egyezség elöl Az ezt ljövető személyes megbeszélések és' ígérgetések után három évig nem történt semmi. 1987- március 27.: újabb értesítés a műszaki osztálytól: „ ... ha a telek­rendezést végrehajtjuk, az ingatlan a jelenlegi bejárati zónával nem lesz megköze­líthető” Megszületik a tanácsi ha­tározat is. „J. V. (aki J. A. leánya) tulajdonát képező in­gatlant kiegészítem, illetve mint feleslegessé vált közte­rületet hozzájegyzem, mely a Magyar Állam tulajdonában lévő 515 négyzetméteres terü­let ... ellenértékét 85 833 fo­rint összegben határozóm meg, s a szomszédos ingat­lan megközelítésének bizto­sítása miatt további 10 000 fo­rint összeget határozok meg ... zöldkár és bejárati lehe­tőség kialakítása címén. K. J. a kártalanítási összeg esetleges megváltoztatásá­nak érdekében polgári peres eljárást kezdeményezhet,. Részletek az indoklásból: „ ... az útként nyilvántartott ingatlan egy vízállásos terü­lethez vezet, s azon gépjár­műforgalom nem történik, csak K. J. telkét e terület­ről közelíti meg...” Az út- területre ezért nincs szük­ség. Az érintett felek köpött egyezségi eljárást kívántam lefolytatni. K. J. az egyezség elől elzárkózott. Sérelmezve az egész eljárást...” „Állapítsák meg a káromat..“ K. J. fellebbezéssel élt a határozat ellen, melyben ezt olvashatjuk: „... kértem, hogy szakértőkkel állapítas- sák meg a tényleges káro­mat, de ez a mai napig nem történt meg. Az összes valós kárérték 123 200 forint.” A műszaki osztály válaszá­ból kiderül: „a kártérítési összeg polgári peres eljárás' keretében a városi bíróságon rendezhető. Nem kifogásolja viszont a telekalakítással kapcsolatos államigazgatási eljárást, mely ellen szintén biztosítottam a fellebbezési jogot.” K. J. újabb levéllel kereste meg a tanácsot. „Ha Önök úgy látják, hogy a ko­rábbi elképzelések, illetve tervek — aminek alapján lé­tesítették a jelenlegi utat és telkeket — teljesen céltala­nok, úgy a jelenleg tervezett területrendezést tudomásul kell vennem.” A határozat jogerőre emel­kedett. „Felhívom K. J. fi­gyelmét,-hogy a határoza­tomnak megfelelően az in­gatlanának megközelítését a Szerény utcáról a kapuk át­helyezésével biztosítsa, a je­len levelem kézhezvételét kö­vető 15 napon belül... Egy másolati példányával a jog­erős határozatomnak meg­keresem a földhivatal telek­könyvi részlegét.” K. J. felülvizsgálati kérel­met nyújtott be a Szabolcs- Szatmár Megyei Tanács V. B. titkárához ...........álláspon­tom szerint törvénysértő mó­don a területet megszerző szomszéd már a közúton anyagokat helyez el, gödröt ás, annak ellenére —, hogy fellebbezésem miatt — jog­erős határozat jelenleg még nincs.” A Szaboics-Szatmár Me­gyei Tanács építési és víz­ügyi osztálya a felülvizsgá­lati kérelmet elutasította, mondván: figyelembe vette a szomszédos ingatlan tulajdo­nosának jogos érdekeit. J. A. egy postán küldött levélben felszólította K. J.-t: „Kérjük a telkünkről a tu­lajdonát képező mindenféle anyagot, szemetet elpakolni, valamint a bejárást megszün­tetni szíveskedjen 8 napon belül.” 1988. január 22-én K. J. újabb felülvizsgálati kérel­met nyújtott be a megyei fő­ügyésznek, a megyei pártbi­zottságnak. a Megyei Népi Ellenőrzési Bizottságnak és a megyei' tanács vb-titkárá- nak. Egyben személyesen felkereste a fogadónapon a megyei tanács elnökhelyette­sét. A megyei földhivatal köz­ben arról tájékoztatta K. J.-t: „Ha 30 napon belül nem nyilatkozik és a bejegyzésre alkalmas okiratok sem ér­keznek meg, úgy a megosz­tási vázrajzot intézkedés nél­kül visszaküldöm.” Bár ez nem történt meg, a műszaki osztály J. A. részére építési engedélyt adott ki, amely még nem jogerős, mi­vel fellebbezésre van lehető­ség. K. J. természetesen meg­fellebbezte a határozatot. Ez­után egy névtelen-levelet ka­pott. „Ide figyelj! Ha nem hagyod abba ...” Lánc, lánc... Eddig a véglegesen le nem zárult dosszié. Az iratok a főügyészségen, a harag, a tettlegesség, a perlekedés a szomszédok között. Nem tud­ni, mi lesz az ügy végered­ménye, de tanulságai azért már megvonhatók. Ha a ta­nácson úgy döntöttek, hogy eladják azt a zsákutcát, mert fontos érdek a lakásépítés, talán meg kellett volna hir­detniük legalább a szomszé­dok között. Dankó Mihály fHH Szisztiiorii a nos szélén

Next

/
Oldalképek
Tartalom