Kelet-Magyarország, 1988. június (45. évfolyam, 130-155. szám)

1988-06-03 / 132. szám

MA Szomszédháború a város szélén (2. oldal) Hűség a tanyához (3. oldal) Fejlesztési alap a felsőoktatásra Ülist tartott a Minisztertanács Fejlődésünk elválaszthatatlan a szncialista országok történelmi váltnzásaitúl A Minisztertanács csütörtö­ki üléséről a kormány szóvi­vője a következő tájékozta­tást adta: A Minisztertanács jóváha­gyólag tudomásul vette Grósz Károly beszámolóját Prem Tinszulanondával, a Thaiföldi Királyság minisz­terelnökével folytatott tár­gyalásairól. A kormány meghatározta a felsőoktatás fejlesztésének feladatéit és cselekvési prog­ramját. Döntött a felsőokta­tási fejlesztési alap létreho­zásáról. A Minisztertanács vitát folytatott az egységes vállal­kozói adórendszer elveiről és a bevezetéssel kapcsolatos kérdésekről. A kormány jelentést hall­gatott meg a népgazdaság 1987. évi munkavédelmi helyzetéről. A Minisztertanács jóváha­gyólag tudomásul vette a Győr-Sopron megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának munkájáról szóló beszámo­lót. ★ A Minisztertanács ülését követő kormányszóvivői tájé­koztatón Bányász Rezső az egységes vállalkozói adó­rendszerről, annak tartalmi elemeiről és a bevezetésével A könyv ünnepén ___________J lyenkor nyár elején felidéződik bennem nagybátyám könyves­polca, melynek díszes köté­sű Gárdonyi- és Jókai-re- gényei mindig csábítottak, s a nála töltött vakáció él­ményei közé tartozott, hogy ezeket a régen áhított köny­veket sorra olvashattam. Mindez azért jut eszembe, mert olvasom, hogy Ma­gyarországon tíz ember kö­zül kilenc olyan családban él, ahol vannak könyvek. A Stúdió műsorában azt is hallhattuk, hogy Magyaror­szág felnőtt lakosságának 17 százaléka rendszeres olvasó, azaz havonta legalább egy- egy könyvet elolvas. Sok ez vagy kévés? Ne­héz ezt megmondani, de ta­lán még ennek is örülhe­tünk, ha arra gondolunk, hogy a második és harma­dik műszakok mellett, a tv- műsorok és a műholdas adások, a videók és a számí­tógépek világában még mindig ennyien fordulnak a könyvhöz, hogy a tudásu­kat tovább fejlesszék, vagy éppen csak a szórakozás és a kikapcsolódás kedvéért. A legtöbb embert bizo­nyára örömmel tölti el a könyv ünnepén az utcán fel­állított sátrak látványa, amelyek szebbnél szebb V kapcsolatos elképzelésekről szólva kifejtette: a cél: egy­szerű, áttekinthető jövede­lemszabályozási rendszer ki­alakítása, amelyben elsősor­ban nem az adózási szabá­lyok — és a rengeteg kivé­tel —, hanem a gazdasági hatékonyság vezérli a dön­téseket. Az egységes belső pi­ac megteremtése, a szabad tőkeáramlás feltételeinek lét­rehozása szektorsemleges és szervezetsemleges adóztatást kívánna. Ennek megfelelően a vállalkozási adótörvény hatálya azonos súllyal és fel­tétellel érint majd vala­mennyi, társas formában te­vékenykedő vállalkozót. Az egyéni vállalkozók, így a kisiparosok és a magánke­reskedők adóztatására to­vábbra is a személyi jövede­lemadó-rendszer szolgál. A tervezett egységes adórend­szerben meghatározott kör­ben megszűnnek a különadó jellegű elvonások. Ezzel pár­huzamosan megszüntetik az adókedvezmények egy részét, bizonyos támogatásokat le­építenek. Tekintettel arra, hogy az Országgyűlés várha­tóan az őszi ülésszak napi­rendjére tűzi ennek a tör­vénynek a tervezetét, a kor­mánynak lesz alkalma még egyszer foglalkozni ezzel a. kérdéssel. könyvekkel csábítják a ve­vőket. Sok vásárló azért is boldog, mert sikerült meg­szereznie valamelyik könyv­heti újdonságot. Meglehet, hogy ünnepron­tás, ha ezt a képet azzal is kiegészítjük, ami a mérleg másik oldalán látható. E szerint a felnőtt népesség­nek csaknem 40 százaléka, mintegy hárommillió ma­gyar állampolgár nem olvas könyvet. Egy másik felmérés sze­rint minden hetedik ember olyan családban él, ahol a hét éven felüli családtagok közül senki sem olvas. Ezek a családok főleg kisebb fal­vakban és községekben él­nek. E tekintetben bizonyára Szabolcs-Szatmárban sem biztatóbb a helyzet, mert a megyei könyvtár adatai sze­rint az itteni falvakban is kevesebben olvasnak, mint a városban. Sajnos ezeken a településeken a könyvtá­rak helyzete is veszélybe került, pedig az ilyen he­lyeken akár afféle szociális juttatásnak is felfogható volna a könyvtári szolgálta­tás. ehet, hogy naiv álom, de jó lenne, ha a mos­tani ünnepre megje­lent mintegy 80 könyv azok­ba a falvakba is eljuthatna, ahol nincsenek könyvesbol­tok, s az ebből a szempont­ból is hátrányos helyzetű emberek a lakóhelyükön is megtalálhatnák az olvasni­valót. Bodnár István ____________________________ Grósz Károly találkozója a KGST-tagországok KB-titkáraival Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt fő­titkára, a Minisztertanács el­nöke csütörtökön a Központi Bizottság székházában fogad­ta a KGST-tagországok kom­munista és munkáspártjai központi bizottságainak gaz­daságpolitikai kérdésekkel foglalkozó titkárait, akik Bu­dapesten tartják tanácsko­zásukat. A találkozón jelen voltak a KB-titkári tanácsko­záson részt vevő miniszterel­nök-helyettesek, s ott volt a küldöttségek több más tagja, továbbá a KGST titkára. Az értekezlet résztvevői nevében Grisa Filipov, a Bol­gár Kommunista Párt Politi­kai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára foglalta össze a tanácskozás főbb tapasztalatait. A magyar kommunistáknak sok sikert kívánt pártértekezletük állás- foglalásának megvalósításá­hoz. Az MSZMP főtitkára szólt hazánk helyzetéről, az idősze­rű politikai és gazdasági fel­adatokról. A pártértekezlet fontos tanulságaként hangsú­lyozta, hogy a párt tagsága, a társadalom széles rétegei a megújulás, a reformok követ­Grósz Károly fogadta a KGST KB-titkárokat kezetes folytatása mellett szállnak síkra. Grósz Károly hangsúlyozta: a társadalomban széles körű egyetértés van abban is, hogy hazánk fejlődése elválasztha­tatlan a szocialista országok történelmi változásaitól. Üd­vözöljük a szocialista világ megújulását. Az MSZMP főtitkára sike­reket kívánt a testvérpártok­nak a gazdasági-társadalmi' feladataik megoldásához. Hangsúlyozta, hogy az MSZMP, a Magyar Népköz- társaság nagy jelentőséget tu­lajdonít a szocialista országok gazdasági integrációja megú­jításának. A KGST-tagorszá­gok testvérpártjai vezetőinek 1986 novemberi moszkvai ta­nácskozásán hozott nagy je­lentőségű megállapodások megbízható politikai alapot teremtettek az előrehaladás­hoz. A politikai feltételek ma egyre kedvezőbbek ahhoz, hogy gyorsabb és hatéko­nyabb munka folyjék a gaz­dasági feltételrendszer minő­ségi megváltoztatásában, az áru- és pénzviszonyok követ­kezetes érvényesítésében. Agrártudományi Egyesület a Magyar Agrártudományi Egyesület megyei szervezeté­nek elnöksége csütörtökön délután Vásárosnaményban tartotta ülését. A tanácsko­zás munkájában részt vett Marillái Vilmos, a MAE ügy­vezető főtitkára is. A veze­tőség munkájáról adott tájé­koztató után két szakosztály, az agrárgazdasági és az ál­lattenyésztési számolt be te­vékenységéről. Az agrárgazdasági szak­osztály jelentős segítséget nyújt a termelőüzemeknek a tervezés, a szabályzórendszer alkalmazásában, a kereset- szabályozás, a belső érdekelt­ségi rendszer továbbfej lesz­Ui szakmai ismeretek tésében, az ügyvitelszerve­zésben és gépesítésben, vala­mint egyéb üzemgazdasági kérdésekben. További mun­kájukban kiemelt helyen sze­repel az elmaradott agrár térségek fejlesztésének segí­tése. Az állattenyésztési szak­osztály többek között nagy figyelmet fordít a technikai fejlődés alkalmazására a ba­romfi és sertés iparszerű hústermelésében. Nagy gond, és egyben feladat is a juh­tenyésztés korszerűsítése. Az állattenyésztési ágazatban a szakemberek száma kevesebb a szükségesnél, munkájuk nagyobb elismerést kíván. (csb)' Megemlékezés a környezetvédelmi világnapról Vigyázzunk jobban a természetre Már-már az emberiség fennmaradását veszélyezteti a környezet szennyezettsége. A talaj, a víz, a levegő fer- tőzöttsége nemcsak az ipari­lag fejlett országokban mu­tatható ki, hanem földünk valamennyi részén. Az ENSZ által 16 évvel ezelőtt meg­rendezett világkonferencián fogalmazták meg a környe­zetvédelem fontosságát. A Szabolcs-Szatmár Me­gyei Tanács Műszaki, Kom­munális és Környezetvédel­mi Bizottsága szervezésében tegnap Záhonyban emlékez­tek meg a környezetvédelmi világnapról. Káposztássyné Berecz Emília megyei kör­nyezetvédelmi titkár megnyi­tó beszédében utalt arra, hogy a világnap csak egy dátum, amely a teendőkre fi­gyelmeztet. Megyénk lakos­sága is túl van már a riasz­tó vészjelzés döbbenetén, s most már folyamatosan cse­lekedni kell a természeti ér­tékek megóvása érdekében. Ehhez sok pénzre van szük­ség, s a beruházások nagy­ságát meghatározza a gaz­daság mindenkori teherbíró képessége. A megnyitó beszéd után előadás hangzott el a kom­munális szilárd és folyékony hulladékok gyűjtésének me­Az ünnepi tanácskozás részt­vevői. gyei tapasztalatairól. Előadá­sában Zilahy József, a me­gyei tanács vb építési és víz­ügyi osztály vezetője el­mondta, hogy a megyében a szervezett szemétszállításba bevont lakások aránya 1987 végére elérte a 34,0 százalé­kot. A településeken hatósá­gi kijelölésre kerültek a hul­ladék-lerakóhelyek. A regio­nális hulladék-lerakóhelyek kialakítására ebben az • öt­éves tervben 19,8 millió fo­rint áll rendelkezésre. Az el­múlt évben 14 település költségvetése kapott támoga­tást, az idén pedig 15 tele­pülésen alakítanak ki regio­nális hulladék-lerakóhelyet. A környezetvédelmi vi­lágnap alkalmából díjakat, kitüntetéseket adtak át. „A megye legszebb települése” című pályázat nyertese Fe­hérgyarmat, 100 ezer forint jutalmat kapott.' Második Geszteréd (50 ezer forint), a harmadik Nyíribrony lett (25 ezer forint). Különdíjat ka­pott Záhony (30 ezer forint). A pénzjutalmat a települé­sek a további szépítésre, par­kosításra fordítják. (További kitüntetések a 7. oldalon.) GAZDÁLKODÁSI VERSENY Több termék kevesebb energiával A debreceni Körzeti Ener­giafelügyelet, a Magyar Elektrotechnikai Egyesület, az Energiagazdálkodási Tu­dományos Egyesület, vala­mint fa Területi Energiaipari Bizottság szervezésében ke­rült sor a tiszántúli ipari energiagazdálkodási — im­már 19. éves — versenymoz­galom múlt évi eredményei­nek értékelésére a nyíregy­házi gumigyárnál, június el­sején. A versenyben részt vevő 35 nagy iparvállalat — Haj- dú-Bihar megyéből 15, Szol­nok megyéből 13, Szabolcs- Szatmár megyéből 7 vállalat vezetőit és főenergetikusait Jaczkó László, a gumigyár vezetője fogadta. Az energiagazdálkodásban elért 1987. évi eredményeket Vas József, a debreceni Ener­getikai Körzet vezetője is­mertette. Értékelése szerint 1987-ben a 35 nagy iparvál­lalat villamosenergia-fel- használása elérte a 623 mil­lió kWó-t, a hajtó- és tüze­lőanyag-felhasználása pedig a 13,58 Petajoule (323 ezer tonna olaj fűtőértéke) hő­mennyiséget. A versenyző vállalatok termelési értéke 15,7 százalékkal nőtt, míg a villamosenergia-felhasználás 2 százalékkal emelkedett, a hőenergia-fogyasztásuk pe­dig 0,2 százalékkal csökkent. Ezek nagyon kiemelkedő eredmények. A hőenergia­csökkenés értéke 26,954 mil­liárd Joule —, ami megfelel 644 tonna olaj fűtőértéké­nek. Az éves összenergiaköltség is érdekesen alakult. Míg az energiaárak átlagosan 18—20 százalékkal emelkedtek, ad­dig a versenyzők éves össz- energia-költsége csak 8,3 százalékkal nőtt. A többit az energetikusok mintegy kigaz- dálkodták, takarékossággal és olcsóbb energiafajták fel- használásával. Az értékelésen az első he­lyezést kapta Miklós Pál, a Szolnoki Papírgyár főener­getikusa, a másodikat Boty- tyán István, a Taurus Gumi­ipari Vállalat nyíregyházi főenergetikusa, a harmadikat Illés Józsefi a Debreceni Tar­tósítóipari Kombinát főener­getikusa, a negyediket Sze­gedi Csaba, az ÉRDÉRT vá- sárosnaményi faforgácslap­gyár energetikusa. A helyezést elérő energe­tikus! kollektívák azzal ja­vították kiemelkedő mérték­ben az 1987. évi eredményei­ket, hogy csökkentették az esti csúcsidőszakban igénybe vett vllamos teljesítményt, jobban törődtek a villamos fázistényező javításával. Az okleveleket, pénzjutal­makat és az emléktárgyakat az Ipari Minisztérium képvi­seletében Tóth Endre osz­tályvezető adta át a helye­zetteknek. ■ XLV. évfolyam, 132. szám ÁRA: 1,80 FORINT 1988. június 3., péntek

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom