Kelet-Magyarország, 1988. június (45. évfolyam, 130-155. szám)

1988-06-15 / 142. szám

XLV. évfolyam, 142. szám ÁRA: 1,80 FORINT 1988. június 15., szerda Grósz Károly romániai útjáról Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, a Minisztertanács el­nöke június 14-én a Magyar Építőművészek Szövetségébe látogatott. Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, a Minisztertanács elnöke kedden délután a Magyar Építőművész Szövet­ség vendégeként bar' i be­szélgetésen vett í ' • - ta­lálkozó szünetében oszolt az újságírók kérdéf úre Közelgő romániai látoga­tásával kapcsolatba, el­mondta: legutóbb Con&tanUn Dascalescu miniszterelnök járt Budapesten és az a rend, hogy a látogatást viszonozni szokták, a meghívást teljesí­tik. — Ügy érzem, hogy olyan időszakot élünk, ami­kor van mondanivalónk egy­másnak. Bizonyos kérdések­ben másképpen gondolko­dunk, bizonyos kérdéseket másképpen ítélünk meg, és egy ilyen látogatás alkalmat ad arra, hogy nyílt, őszinte eszmecserét folytassunk. A meghívás a miniszterelnök­nek szól, a miniszterelnöki látogatás esedékes, így hát kötelességemnek érzem, hogy a párbeszédben rejlő lehető­ségeket maximálisan kihasz­náljuk. A mondanivaló szem­pontjából nem mérem sem Debrecenhez, sem a korábbi évekhez a mostani tárgyalá­sokat. A mai valóságból in­dulunk ki, a mai, megoldás­ra váró kérdéseket tűzzük napirendre, ezekről próbá­lunk nyílt, őszinte eszmecse­rét folytatni. Nem hiszem, hogy visszafele kellene néz­ni, sokkal inkább a jövőt kell számbavenni. Grósz Károly arról is szólt, hogy a beszélgetésre a Poli­tikai Bizottság üléséről ér­kezett. Elmondta, hogy a testület sok napirendet tár­gyalt, de közlemény az ülés­ről nem fog megjelenni. Ar­ról, hogy a Politikai Bizott­ság és a Központi Bizottság üléséről milyen tájékoztatás jelenik meg, a Központi Bi­zottságnak kell döntenie. Ünnepség Mátészalkán Százéves az áramszolgáltatás Országos ünnepséget tar tottak kedden Mátészalkán ab­ból az alkalomból, hogy ebben a városban kezdődött meg száz évvel ezelőtt a magyarországi közüzemi áramszolgál­tatás. Délelőtt a TITÁSZ üzemigazgatóságán a villamos- ipari emlékekből öszeállított gyűjteményt nyitották meg. A centenáriumi ünnepség nagygyűlését délután tartot­ták a városi pártbizottság előadótermében, ahol Forgács András első titkár köszön­tötte a megjelenteket, adott rövid tájékoztatást a szat­mári „főváros” százéves fej­lődéséről. A villamosipari szakembe­rek és helyi meghívottak előtt Hatvani György, a Ma­gyar Villamos Művek Tröszt vezérigazgatója szólt a jeles évfordulóról. — Ipartörténeti feljegy­zések és okmányok felkuta­tásából és átvizsgálásából jutottunk arra a megálla­pításra, hogy 1888-ban a mai Magyarország területén először Mátészalkán kezdő­dött meg a közcélú villa- mosenergia-szolgáltatás — mondta. — Az 1880-as pári­zsi világkiállításon az akko­ri malomtulajdonos meglátta a kor egyik legjelentősebb vívmányát, az áramfejlesz­tő dinamót. A malomból ki­indulva faoszlopokra kifeszí­tett vezetéken a lakásáig, a mai Kossuth irtca 16. sz. há­zig vezették ki a villamos áramot és a vezetékre né­hány szénszálas izzót is fel­szereltek. A vezérigazgató ezután vá­zolta a jelenleg 22 vállalat­ban 43 ezer embert tömörí­tő tröszt, valamint az áram­szolgáltatás fejlődését. Szólt arról, hogy kiépült az 'or­szágos vezetékrendszer, a széntüzelésű erőművek után megjelent a Paksi Atomerő­mű, mely a kilencvenes évek közepén kétezer megawattos blokkal bővül. Nevezetes időpont, s ugyancsak a megyét érinti, hogy az országos faluvilla- mosítás 1963-ban fejeződött be, a Mátészalkához légvo­nalban alig húsz kilométer­re lévő Aporligeten. A tröszt és dolgozói azon fáradoznak, hogy a fejlődés­ben mind nagyobb szerepet kapó villamosenergia-szol- gáltatás zavartalan legyen. Szólt a gyűlés résztvevői­hez Varga Gyula, a megyei pártbizottság első titkára is. Kifejtette, hogy van néhány foglalkozás, amely akkor lát­ja el jól közösséget szolgáló funkcióját, ha nem veszik észre azt a hatalmas mun­kát, ami mögötte van. Meg­feszített, összehangolt, jól átgondolt tevékenység ered­ménye, amely fényt ad a la­kásokban, működteti a ház­tartási gépeket. Ehhez a mű­ködéshez hasonlította a tár­sadalmat, amelyben az utób­bi időben zavarok keletkez­tek, azonban időben felis­merték a változtatás követel­ményét. A pártértekezlei megszabta a feladatokat min­den egyes embernek. A villamosítás hőskorának sajtójából ismertetett sze­melvényeket Szilágyi Béla, a TITÁSZ mátészalkai üzem­igazgatója. Az idén kiváló címet elnyert üzemigazgató­ságnak centenáriumi emlék­plakettet nyújtott át Hatvani György, majd Nagy Géza, a Tiszántúli Áramszolgáltató Vállalat vezérigazgatója ki­tüntetéseket adott át. A Kossuth utcán lévő ju­bileumi emlékparkban Bíró Lajos szobrászművész Mécset tartó kisfiú című alkotásának leleplezésével, valamint a korabeli villanyoszlop mel­lett, és a 16. számú ház fa­lán elhelyezett emléktábla átadásával fejeződött be az ünnepség. Kárpáti Tibor, a városi tanács elnökhelyette­se vette át megőrzésre a parkot, az ipartörténeti em­lékeket. Szoboravatás a centenárium alkalmából (jávor) Taaácskozás a határ menti együttműködésről A határ menti gazdasági együttműködésről tanácskoz­tak a magyar vendéglátókkal a Szovjetunió budapesti ke­reskedelmi képviseletének munkatársai, Alekszej Bod- rasov, közgazdasági kérdé­sekkel foglalkozó követtaná­csos és Vlagyimir Vaszin főmérnök Nyíregyházán jú­nius 14-én. Ä vendégek a pa­pírgyárban vállalati vezetők­kel folytattak eszmecserét a határ menti gazdasági kap­csolatok bővítésének lehető­ségeiről, majd Gyuricsku Kálmán, a megyei pártbizott­ság titkára vázolta a Szovjet­unió és Magyarország ha­tár menti területein kiala­kult gazdasági és kereske­delmi együttműködést. A szovjet vendégek a nyíregy­házi Ságvári Termelőszövet­kezetben is megbeszélésen vettek részt. Július elsejére Összehívták a megyei tanácsot Az idegenforgalom hosszú távú koncepciójút tűiik napirendre A Szabolcs-Szatmár Megyei Tanács Végrehajtó Bizott­sága kedden Csengerben tartotta ülését. A testület tagjai délelőtt üzemeket látogattak meg, s ismerkedtek a városiasodó te­lepülés életével. Délután a nagyközségi pártbizottság nagytermében először előké­szítették a megyei tanács ülését, amelyet július elsejé­re hívtak össze. Javasolják, hogy a testület kezdemé­nyezze egyes nagyközségi, községi tanácsok tevékenysé­gének közvetlen megyei irá­nyítás alá vonását, vitassa meg az idegenforgalom hosz- szú távú fejlesztésére kidol­gozott koncepciót és döntsön a nyíregyházi Művészeti Szakközépiskola tevékeny­ségi körének kiegészítéséről. A végrehajtó bizottság ál­lást foglalt Űjdombrád köz­séggé szerveződésének ügyé­ben, továbbá, hogy a Ro­zsaidhoz tartozó Gacsályban önálló tanács alakuljon, Csenger, Záhony és Nagy- kálló nagyközségek várossá nyilvánítása ügyében pedig az Elnöki Tanács döntését kérik. A végrehajtó bizottság Csengf ben tartott ülésének oka az volt, hogy beszámol­tatták a Csengeri Nagyköz­ségi Közös Tanács Végrehaj­tó Bizottságát ellátás- és szolgáltatásszervező tevé­kenységéről. Ilyen beszámoltatás tíz év­vel ezelőtt történt. Ez év márciusában a megyei ta­nács vb valamennyi szak­II Vetőmag Vállalat kutatóközpontjának bemutatója A * h rr I r f ■ jovo borsofajtai A zöldborsó tenyészkerti bemutatója a Vetőmag Vál­lalat Nyíregyházi Kutató Központjában egy kissé már a holnapnak szólt. A Lida, a Vica, a Robi, az Ave (fajtajelölt), a Zeusz ésí a Zsuzsi egy olyan zöld­borsó fajtasor, amely a köz­termesztésben már jelenleg is részt vesz, de nagyobb arányú elterjedése, illetve elterjesztése a következő évek feladata. A bemutatót megelőzően Kiss László, a kutatóközpont igazgatója hangsúlyozta: a zöldborsó hazánkban a zöld­ségfélék közül a legnagyobb területet foglalja el. A kon­zerv- és a hűtőipar számára a paradicsom után a máso­dik legfontosabb növény. Ez indokolja és szükségessé te­szi a fajtafenntartó és neme­sítő munkát, a borsótermelők jó vetőmaggal történő ellá­tását. A nyíregyházi zöldbor­só fajtasor jellemzőit Deák Veronika tudományos mun­katárs, nemesítő ismertette. A szuperkorai Lida és a korai Vica 4—5, a középko­rai Robi és Ave 6—7, a kö­zépkésői Zeusz és a késői Zsuzsi borsófajta 8—9 tonna zöldtermésre képes hektá­ronként. A betakarítás üte­mességét biztosítja, hogy egyidejű vetés esetén is a legkorábbi és legkésőbbi fajta között 18 nap az érés- idő-különbség. Szakaszos ve­téssel a feldolgozóipar igé­nyéhez igazodva az érési idő 30—35 napra bővíthető. Va­lamennyi nyíregyházi fajta piacos hüvelyű, velőtípusú, sötétzöld szemszínű. Nem­csak a nagyüzemben, hanem a házikertekben is ajánlatos a termesztésük. A fajták termésbiztonsága kivétel nél­kül jó, fuzáriummal szem­ben ellenállók. Csapadékban szegény éghajlati viszo­nyokhoz jól alkalmazkod­nak. Az előadásokat követően a szakemberek a tenyészkert­ben arról győződhettek meg, hogy az ajánlott borsófajták a kutatók által ismertetett minőségű és mennyiségű ter­mést produkálják. Itt szó volt arról is, hogy a nemesi- tőmunka az importvetőmag­vak kiváltásáért tovább tart. A nemesítőanyagok bőséges választéka áll a kutatók rendelkezésére, a meghívót* szakemberek a bemutatón csaknem 150 nemesítést tör­zset láthattak. Június 14-én volt még egy bemutató és tapasztalatcse­re. Az IKR és még számos vállalat a tiszavasvári Mun­ka Tsz-be tapasztalatcseré­re hívta a gabona- és borsó­termesztőket. Előadás hang­zott el a gabona és fehérje- növények termelésének idő­szerű kérdéseiről, a vetőmag­ellátásról, majd fajta- és technológiai bemutató követ­kezett. igazgatási szerve és szakági referense átfogó felügyeleti vizsgálatot tartott, így ezek tapasztalatait is a végrehaj­tó bizottság elé tárhatták. A két értékelés egyöntetűen ál­lapította meg: a testületi munkát az elmúlt években az jellemezte, hogy egyre széle­sebb körben kérték ki a la­kosság véleményét és figye­lembe vették a határozatok, a rendeletek megalkotásánál. A vb jó színvonalon látta el intézményirányító tevékeny­ségét, a hat elöljáróság egyre színvonalasabban végzi mun­káját. Szó volt a környező taná­csokkal, a környéken műkö­dő intézményekkel, vállala­tokkal kialakított jó kapcso­latról, a biztonságos és javu­ló színvonalú költségvetési és fejlesztési gazdálkodásról, majd részletesen elemezték a végrehajtó bizottság ellá­tást, szolgáltatást szervező te­vékenységét. Kitűnt: Komlódtótfalu ki­vételével minden Csengerhez tartozó településnek van rendezési terve, az energia- ellátás terén kedvező helyzet alakul ki, ivóvíz minden fa­luban van, s 1991-re Csen­gerben az ivóvíztisztító telep is elkészül. Az úthálózat ki­építettsége jobb a megyei át­lagnál, de a térség kötött ta­lajadottságaihoz mérten még így is kedvezőtlen. A tömeg- közlekedést autóbuszokkal bonyolítják, s ez jónak érté­kelhető, de egy buszpályaud­varra nagy szükség volna. A lakosság ellátásáról zö­mében a helyi áfész gondos­kodik, bár az utóbbi időben a többszektorúság kibontako­zása is tapasztalható. Indo­kolt, hogy a tanácsi szervek jobban éljenek az új orien­tációs és hatósági eszközeik­kel a kereskedelmi ellátás és vendéglátás feltételeinek megteremtésében, javításá­ban. A helyi tanács a népesség megtartását külső segítség nélkül nem képes megolda­ni. Szó volt arról is, hogy erősíteni kellene Csenger ide­genforgalmi szerepét. Annál is inkább, mert itt van a Szamos-vízitúra induló ál­lomása, s a csengersimai ha­tárátkelőhely nagy személy- forgalma miatt is indokolt volna a fogadófeltételek ja­vítását meggyorsítani. A megyei tanács végrehaj­tó bizottsága — amellett, hogy elismerését fejezte ki a csengeri tanács vb-nek —, a feladatok közé sorolta, hogy a döntés-előkészítésben job­ban kell alapozni a lakosság véleményére és bátrabban él­ni a társadalmi vita lehető­ségével. Előrelépést igényel az államigazgatási munka egyszerűsítése és korszerűsí­tése. A fajtabemutató résztvevői M A Tiszta vizet a pohárba! (2. oldal) Mi lesz veled, emberke? (3. oldal)

Next

/
Oldalképek
Tartalom