Kelet-Magyarország, 1988. június (45. évfolyam, 130-155. szám)
1988-06-15 / 142. szám
XLV. évfolyam, 142. szám ÁRA: 1,80 FORINT 1988. június 15., szerda Grósz Károly romániai útjáról Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, a Minisztertanács elnöke június 14-én a Magyar Építőművészek Szövetségébe látogatott. Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, a Minisztertanács elnöke kedden délután a Magyar Építőművész Szövetség vendégeként bar' i beszélgetésen vett í ' • - találkozó szünetében oszolt az újságírók kérdéf úre Közelgő romániai látogatásával kapcsolatba, elmondta: legutóbb Con&tanUn Dascalescu miniszterelnök járt Budapesten és az a rend, hogy a látogatást viszonozni szokták, a meghívást teljesítik. — Ügy érzem, hogy olyan időszakot élünk, amikor van mondanivalónk egymásnak. Bizonyos kérdésekben másképpen gondolkodunk, bizonyos kérdéseket másképpen ítélünk meg, és egy ilyen látogatás alkalmat ad arra, hogy nyílt, őszinte eszmecserét folytassunk. A meghívás a miniszterelnöknek szól, a miniszterelnöki látogatás esedékes, így hát kötelességemnek érzem, hogy a párbeszédben rejlő lehetőségeket maximálisan kihasználjuk. A mondanivaló szempontjából nem mérem sem Debrecenhez, sem a korábbi évekhez a mostani tárgyalásokat. A mai valóságból indulunk ki, a mai, megoldásra váró kérdéseket tűzzük napirendre, ezekről próbálunk nyílt, őszinte eszmecserét folytatni. Nem hiszem, hogy visszafele kellene nézni, sokkal inkább a jövőt kell számbavenni. Grósz Károly arról is szólt, hogy a beszélgetésre a Politikai Bizottság üléséről érkezett. Elmondta, hogy a testület sok napirendet tárgyalt, de közlemény az ülésről nem fog megjelenni. Arról, hogy a Politikai Bizottság és a Központi Bizottság üléséről milyen tájékoztatás jelenik meg, a Központi Bizottságnak kell döntenie. Ünnepség Mátészalkán Százéves az áramszolgáltatás Országos ünnepséget tar tottak kedden Mátészalkán abból az alkalomból, hogy ebben a városban kezdődött meg száz évvel ezelőtt a magyarországi közüzemi áramszolgáltatás. Délelőtt a TITÁSZ üzemigazgatóságán a villamos- ipari emlékekből öszeállított gyűjteményt nyitották meg. A centenáriumi ünnepség nagygyűlését délután tartották a városi pártbizottság előadótermében, ahol Forgács András első titkár köszöntötte a megjelenteket, adott rövid tájékoztatást a szatmári „főváros” százéves fejlődéséről. A villamosipari szakemberek és helyi meghívottak előtt Hatvani György, a Magyar Villamos Művek Tröszt vezérigazgatója szólt a jeles évfordulóról. — Ipartörténeti feljegyzések és okmányok felkutatásából és átvizsgálásából jutottunk arra a megállapításra, hogy 1888-ban a mai Magyarország területén először Mátészalkán kezdődött meg a közcélú villa- mosenergia-szolgáltatás — mondta. — Az 1880-as párizsi világkiállításon az akkori malomtulajdonos meglátta a kor egyik legjelentősebb vívmányát, az áramfejlesztő dinamót. A malomból kiindulva faoszlopokra kifeszített vezetéken a lakásáig, a mai Kossuth irtca 16. sz. házig vezették ki a villamos áramot és a vezetékre néhány szénszálas izzót is felszereltek. A vezérigazgató ezután vázolta a jelenleg 22 vállalatban 43 ezer embert tömörítő tröszt, valamint az áramszolgáltatás fejlődését. Szólt arról, hogy kiépült az 'országos vezetékrendszer, a széntüzelésű erőművek után megjelent a Paksi Atomerőmű, mely a kilencvenes évek közepén kétezer megawattos blokkal bővül. Nevezetes időpont, s ugyancsak a megyét érinti, hogy az országos faluvilla- mosítás 1963-ban fejeződött be, a Mátészalkához légvonalban alig húsz kilométerre lévő Aporligeten. A tröszt és dolgozói azon fáradoznak, hogy a fejlődésben mind nagyobb szerepet kapó villamosenergia-szol- gáltatás zavartalan legyen. Szólt a gyűlés résztvevőihez Varga Gyula, a megyei pártbizottság első titkára is. Kifejtette, hogy van néhány foglalkozás, amely akkor látja el jól közösséget szolgáló funkcióját, ha nem veszik észre azt a hatalmas munkát, ami mögötte van. Megfeszített, összehangolt, jól átgondolt tevékenység eredménye, amely fényt ad a lakásokban, működteti a háztartási gépeket. Ehhez a működéshez hasonlította a társadalmat, amelyben az utóbbi időben zavarok keletkeztek, azonban időben felismerték a változtatás követelményét. A pártértekezlei megszabta a feladatokat minden egyes embernek. A villamosítás hőskorának sajtójából ismertetett szemelvényeket Szilágyi Béla, a TITÁSZ mátészalkai üzemigazgatója. Az idén kiváló címet elnyert üzemigazgatóságnak centenáriumi emlékplakettet nyújtott át Hatvani György, majd Nagy Géza, a Tiszántúli Áramszolgáltató Vállalat vezérigazgatója kitüntetéseket adott át. A Kossuth utcán lévő jubileumi emlékparkban Bíró Lajos szobrászművész Mécset tartó kisfiú című alkotásának leleplezésével, valamint a korabeli villanyoszlop mellett, és a 16. számú ház falán elhelyezett emléktábla átadásával fejeződött be az ünnepség. Kárpáti Tibor, a városi tanács elnökhelyettese vette át megőrzésre a parkot, az ipartörténeti emlékeket. Szoboravatás a centenárium alkalmából (jávor) Taaácskozás a határ menti együttműködésről A határ menti gazdasági együttműködésről tanácskoztak a magyar vendéglátókkal a Szovjetunió budapesti kereskedelmi képviseletének munkatársai, Alekszej Bod- rasov, közgazdasági kérdésekkel foglalkozó követtanácsos és Vlagyimir Vaszin főmérnök Nyíregyházán június 14-én. Ä vendégek a papírgyárban vállalati vezetőkkel folytattak eszmecserét a határ menti gazdasági kapcsolatok bővítésének lehetőségeiről, majd Gyuricsku Kálmán, a megyei pártbizottság titkára vázolta a Szovjetunió és Magyarország határ menti területein kialakult gazdasági és kereskedelmi együttműködést. A szovjet vendégek a nyíregyházi Ságvári Termelőszövetkezetben is megbeszélésen vettek részt. Július elsejére Összehívták a megyei tanácsot Az idegenforgalom hosszú távú koncepciójút tűiik napirendre A Szabolcs-Szatmár Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága kedden Csengerben tartotta ülését. A testület tagjai délelőtt üzemeket látogattak meg, s ismerkedtek a városiasodó település életével. Délután a nagyközségi pártbizottság nagytermében először előkészítették a megyei tanács ülését, amelyet július elsejére hívtak össze. Javasolják, hogy a testület kezdeményezze egyes nagyközségi, községi tanácsok tevékenységének közvetlen megyei irányítás alá vonását, vitassa meg az idegenforgalom hosz- szú távú fejlesztésére kidolgozott koncepciót és döntsön a nyíregyházi Művészeti Szakközépiskola tevékenységi körének kiegészítéséről. A végrehajtó bizottság állást foglalt Űjdombrád községgé szerveződésének ügyében, továbbá, hogy a Rozsaidhoz tartozó Gacsályban önálló tanács alakuljon, Csenger, Záhony és Nagy- kálló nagyközségek várossá nyilvánítása ügyében pedig az Elnöki Tanács döntését kérik. A végrehajtó bizottság Csengf ben tartott ülésének oka az volt, hogy beszámoltatták a Csengeri Nagyközségi Közös Tanács Végrehajtó Bizottságát ellátás- és szolgáltatásszervező tevékenységéről. Ilyen beszámoltatás tíz évvel ezelőtt történt. Ez év márciusában a megyei tanács vb valamennyi szakII Vetőmag Vállalat kutatóközpontjának bemutatója A * h rr I r f ■ jovo borsofajtai A zöldborsó tenyészkerti bemutatója a Vetőmag Vállalat Nyíregyházi Kutató Központjában egy kissé már a holnapnak szólt. A Lida, a Vica, a Robi, az Ave (fajtajelölt), a Zeusz ésí a Zsuzsi egy olyan zöldborsó fajtasor, amely a köztermesztésben már jelenleg is részt vesz, de nagyobb arányú elterjedése, illetve elterjesztése a következő évek feladata. A bemutatót megelőzően Kiss László, a kutatóközpont igazgatója hangsúlyozta: a zöldborsó hazánkban a zöldségfélék közül a legnagyobb területet foglalja el. A konzerv- és a hűtőipar számára a paradicsom után a második legfontosabb növény. Ez indokolja és szükségessé teszi a fajtafenntartó és nemesítő munkát, a borsótermelők jó vetőmaggal történő ellátását. A nyíregyházi zöldborsó fajtasor jellemzőit Deák Veronika tudományos munkatárs, nemesítő ismertette. A szuperkorai Lida és a korai Vica 4—5, a középkorai Robi és Ave 6—7, a középkésői Zeusz és a késői Zsuzsi borsófajta 8—9 tonna zöldtermésre képes hektáronként. A betakarítás ütemességét biztosítja, hogy egyidejű vetés esetén is a legkorábbi és legkésőbbi fajta között 18 nap az érés- idő-különbség. Szakaszos vetéssel a feldolgozóipar igényéhez igazodva az érési idő 30—35 napra bővíthető. Valamennyi nyíregyházi fajta piacos hüvelyű, velőtípusú, sötétzöld szemszínű. Nemcsak a nagyüzemben, hanem a házikertekben is ajánlatos a termesztésük. A fajták termésbiztonsága kivétel nélkül jó, fuzáriummal szemben ellenállók. Csapadékban szegény éghajlati viszonyokhoz jól alkalmazkodnak. Az előadásokat követően a szakemberek a tenyészkertben arról győződhettek meg, hogy az ajánlott borsófajták a kutatók által ismertetett minőségű és mennyiségű termést produkálják. Itt szó volt arról is, hogy a nemesi- tőmunka az importvetőmagvak kiváltásáért tovább tart. A nemesítőanyagok bőséges választéka áll a kutatók rendelkezésére, a meghívót* szakemberek a bemutatón csaknem 150 nemesítést törzset láthattak. Június 14-én volt még egy bemutató és tapasztalatcsere. Az IKR és még számos vállalat a tiszavasvári Munka Tsz-be tapasztalatcserére hívta a gabona- és borsótermesztőket. Előadás hangzott el a gabona és fehérje- növények termelésének időszerű kérdéseiről, a vetőmagellátásról, majd fajta- és technológiai bemutató következett. igazgatási szerve és szakági referense átfogó felügyeleti vizsgálatot tartott, így ezek tapasztalatait is a végrehajtó bizottság elé tárhatták. A két értékelés egyöntetűen állapította meg: a testületi munkát az elmúlt években az jellemezte, hogy egyre szélesebb körben kérték ki a lakosság véleményét és figyelembe vették a határozatok, a rendeletek megalkotásánál. A vb jó színvonalon látta el intézményirányító tevékenységét, a hat elöljáróság egyre színvonalasabban végzi munkáját. Szó volt a környező tanácsokkal, a környéken működő intézményekkel, vállalatokkal kialakított jó kapcsolatról, a biztonságos és javuló színvonalú költségvetési és fejlesztési gazdálkodásról, majd részletesen elemezték a végrehajtó bizottság ellátást, szolgáltatást szervező tevékenységét. Kitűnt: Komlódtótfalu kivételével minden Csengerhez tartozó településnek van rendezési terve, az energia- ellátás terén kedvező helyzet alakul ki, ivóvíz minden faluban van, s 1991-re Csengerben az ivóvíztisztító telep is elkészül. Az úthálózat kiépítettsége jobb a megyei átlagnál, de a térség kötött talajadottságaihoz mérten még így is kedvezőtlen. A tömeg- közlekedést autóbuszokkal bonyolítják, s ez jónak értékelhető, de egy buszpályaudvarra nagy szükség volna. A lakosság ellátásáról zömében a helyi áfész gondoskodik, bár az utóbbi időben a többszektorúság kibontakozása is tapasztalható. Indokolt, hogy a tanácsi szervek jobban éljenek az új orientációs és hatósági eszközeikkel a kereskedelmi ellátás és vendéglátás feltételeinek megteremtésében, javításában. A helyi tanács a népesség megtartását külső segítség nélkül nem képes megoldani. Szó volt arról is, hogy erősíteni kellene Csenger idegenforgalmi szerepét. Annál is inkább, mert itt van a Szamos-vízitúra induló állomása, s a csengersimai határátkelőhely nagy személy- forgalma miatt is indokolt volna a fogadófeltételek javítását meggyorsítani. A megyei tanács végrehajtó bizottsága — amellett, hogy elismerését fejezte ki a csengeri tanács vb-nek —, a feladatok közé sorolta, hogy a döntés-előkészítésben jobban kell alapozni a lakosság véleményére és bátrabban élni a társadalmi vita lehetőségével. Előrelépést igényel az államigazgatási munka egyszerűsítése és korszerűsítése. A fajtabemutató résztvevői M A Tiszta vizet a pohárba! (2. oldal) Mi lesz veled, emberke? (3. oldal)
