Kelet-Magyarország, 1988. május (45. évfolyam, 103-129. szám)
1988-05-12 / 112. szám
2 Kelet-Magyaromig 1988. május 12. Egészségügyi „szűrőbusz14 felújítják a fényeslitkei református templomot. A jelentős tatarozást az egyház pénzéből, külföldi támogatásból, valamint a megyei tanács és a műcm- lékfelügyelőség anyagi segítségével valósítják meg. (elek) A kút # tt van az újjáépített díszkút a szerkesztőség előtt, naponta látom. Gyönyörködöm benne, hiszen kitűnő munkát végeztek a városi közterületfenntartó vállalat szakemberei, újra „régi” fényében ragyog a műalkotás — folyik a víz, mégpedig oda, ahová kell, nem pedig mellé .. . Ámbár .. . Látom: újra itt van néhány ember, akik a lefolyókat, kifolyókat tisztogatják. Kérdem: mi történt? A válasz: nem rajtunk múlik, de valakik azzal szórakoznak, hogy papírzsebkendővel, csikkekkel, miegymással eltömik a víz útját. Szomorú látlelet. Eddig arra panaszkodtunk, hogy nem jól csinálták meg a város eme ékességét, s újra kellett építeni. Most mi magunk rongáljuk?! . . . (tgy.) A tárgyalóteremből Ismét élő adás a városi tévében Továbbtanulás, Május 23-án. hétfőn ismét élő adással jelentkezik a Nyíregyházi Városi Televízió. A fórum témája: továbbtanulás, elhelyezkedés. A műsor készítő telefonon (13-275) vagy levélben (cím: Nyíregyháza, Szabadság tér 9.) várják a témával kapcsolatos kérdéseket, amelyekre a megyei és városi tanács illetékesei válaszolnak majd. Egyébként ezt a műsort a fenti időpontban csak a kábelhálózatra kapcsolt lakásokban sugározzák, az örökösföldiek és a Malomkertben élőik számára május 30-án ismétlik meg az adást. elhelyezkedés Közápor a sínek mentén Dicséretes és hasznos dolog a huílladékgyűjtés. Az újságpapírból és rongyból ugyan nem lehet meggazdagodni, de a hulladékvasért már jó pénzt fizetnek. Ha ne adj isten nincs elég hulladék, vagy nagy területet kellene érte bejárni, akkor egyes „gyűjtők" megoldják egyszerűen a kérdést: használható — és mozdítható — fémalkatrészeket szerelnek le az őrizetlenül hagyott járművekről. Csíki Gézáné és gyermekei például a kisvárdai vasútállomást szemelték ki 1986. július 16-án. Ügy gondolták, hogy a vasúti kocsik kerekeiben lévő féktuskó fölösleges alkatrész és a legjobb helye a MÉH-telepen lesz. Az asszony és a gyerekek nekiálltak a szerelésnek, szorgalmasain szedegették lefelé a féktuskókat. A szomszédos vágányon a Zöldért anarcsi exporttelepének dolgozói cukorzsákokat pakoltak. Felőlük akár az egész szerelvényt elvihették volna, egyikük sem vette a fáradságot, hogy .rászóljon a gyűjitögetőkre. Akkor háborodtak fel, amikor kőzápor hullott rájuik, amiért nem adtak cukrot a kéregető gyerekeknek. Csi- kiné, az időközben odaérkező öccse, 'Albók Róbert, valamint a velük lévő kisfiúk bazaltköveket kaptak fel a sínek mellől! és azzal dobálták meg a rakodómunkásokat. A kisvárdai Albók ráadásul megfenyegette a nála lévő vasvilíával a rakodókat, sőt. az egyiket meg is ütötte. Olyan ricsajjal támadtak a zöldértesekre, hogy iaz egész állomás, meg a szomszédos MÉH-telep dolgozói is összefutottak. Albók Róbertot és Csíki Gézánét garázdaság, valamint könnyű testi sértések miatt állították bíróság elé. Az előbbi 10 hónapi börtönbüntetést, az utóbbi 1 év próbaidőre felfüggesztett 6 hónapi szabadságvesztést kapott. Az ítélet jogerős. B. A. Házhoz megy a rendelő A felszabadulást követő években Sziabolcs-Szatmár legnagyobb egészségügyi problémája a tbc volt. Évente ötszáz ember halt meg tü- dőbaj'ban, a tüdőszűrés nem is létezett. Bevezetése után jelentősen visszaszorult, de nem árt az óvatosság, a fokozott figyelem. Sokasodó vizsgálatok ‘ Amíg korábban lényegesen több, ma már mindössze tizenkét szűrőállomás létezik megyénkben. Az úgynevezett emyőfónylképszűrés, — vagy ahogyan mindnyájan ismerjük, a tüdőiszűrés — 1958 óta terjedt el Szabolcsban —tudtuk meg dr. Bodnár Lóránttól, a megyei tanács egészségügy! osztályának helyettes vezetőjétől, aki további adalékokkal is készségesen szolgált. A betegség elleni küzdelem céljából a 60-as években már valamennyi járási székhelyen léteztek szűrőállomások, amelyeknek segítségével gyakorlatilag a megye egész lakossága — az adatok szerint 400 ezer ember vehetett részt a tüdőszűréseken. A megelőzés érdekében bevezetett, általánossá váló szűrések eredményeként mostanra lényegesen javult a helyzet, így a tüdőszűrő állomások feladata is újabbakkal bővült. 1976-tól élőször vizeletszűrést, később vérnyomásellenőrzést is végeztek az úgynevezett mozgó sz űrőál lomásökon. A 80-as években a megyében egészségügyi komplex szakmai elveket dolgoztak ki, amelyeknek segítségével tovább bővítették a vizsgálatok körét. Olyan kérdőívet szerkesztettek, amelyekkel valamennyi betegségre megfelelő információt kaphattak az orvosok, akiknek irányításával évente 120 ezer vizelet- cukor^vizsgálatot, valamint 100 ezer vérnyomásmérést végeztek el megyénkben. Hiányzó feltételek A szűrés kiterjesztése csaik az első lépés a betegségeik megelőzésében. A kiszűrt betegék kezelése, gondozása legalább ilyen fontos feladat, amely nem teljesíthető az alapellátásban dolgozó körzeti orvosok áldozatos munká ja nélkül. A szűrések megszervezése, a betegségek megelőzése azonban nemcsak az-orvosok feladata. Semmiféle eredményre nem juthatnak, ha maguk az állampolgárok nem látják be idejében, hogy minden miattuk, az ő érdekükben történik. Sajnos, az állampolgári fegyelem e téren sem tér el a megszokottól. ■Az elmúlt évek tapasztalatai szerint az idézettek 25—30 százaléka nem jelent meg a szűréseken, sajnos épp azokból a rétegekből, amelyek a legveszélyeztetebbnék számítanak. Szűrés — busszal Mindezeken a gondokon segít majd az a szűrőbusz, amelynek megszerzéséről már jó ideje folytat tárgyalá- s o'kát a megyei tanács egészségügyi osztálya, s amely a tervek szerint ősszel érkezik meg a megyébe. A hét millióba kerülő busz elsősorban a megye hátrányos helyzetű településeire jut majd el. olyan helyekre, amelyeken eddig a tárgyi feltételek hiánya miatt nem volt egészségügyi szűrés. A busz segítségével szeretnék bővíteni a vizsgálatok körét. Azt tervezik, hogy a tüdő-, nőgyógyászati szűrések, valamint a vizelet- és vérnyomásv.izsgálat mellett a szájüregi rákok megelőzésére fogorvosi vizsgálatokat is bevezetnek. A szűrőbusz persze csak egy újabb lehetőség. Igazi haszna akkor lehet, ha az emberek rádöbbennek végre: a vizsgálatok értük, miattuk történnek. Nem zaklatás, hanem olyan megelőző intézkedés, amelyről nem tanácsos távolmaradói, hiszen sok esetben az életüket jelentik. Kovács Éva T uskók Csak nézzük, nézzük, és nem érjük, hogy a baktai úton mit keres a rengeteg autógumi. Nem etinyi, mint amennyi a képen látható, hanem sokkal több. Mind a két oldalon. Vajon ki tehette? Az arrajárók aztán elmondták: ezekkel „tuskótlaníta- nak" azok, akik a fákat vágták ki. A gumit a tuskóra teszik, meggyújtják, aztán ég, ég, füstöl. Ezt ugyan nem kaptuk lencsevégre, de nem hihetetlen, nyomok mutatják, ez így lehet. Elképesztő és bűnös dolog, hogy ezen a fontos, szép, híres úton ilyenféle „megoldást” alkalmaznak. Legyen bárki ' a tettes, igen komoly büntetést érdemel. Most már csak az a kérdés, ki lesz az illetékes, aki kimegy a tetthelyre, felelősségre is von. Talán a Közúti Igazgatóság? Az út ugyanis az övé. De kié az abroncsgyűjtemény? Csak nem . .. ? (bürget) Két szabolcsi koncert között II rockzenész ars poétikája Szombaton ismét megyénkben — Tiszalökön — szerepel a Bikini együttes, este nyolckor kezdődik a koncert. Mint tudósítónk, Tárnái László írja, az együttes énekese, D. Nagy Lajos tiszalöki születésű, ezért hagyománnyá kívánják fejleszteni a kapcsolatot az együttes és a tiszalöki rajongói között. Az énekes egyébként pénteken a tiszavasvári könyvesboltban dedikál. (Az itt következő interjú az előző sza- bolcs-szatmári Bikini-koncert idején, Fehérgyarmaton készült. — Beszéljünk először a sikerekről, hiszen ebből az utóbbi időben több jutott az együttesnek mint kudarcból. — Tavaly átvettük első aranylemezünket, ez. év elején eljutottunk a cannesi MIDEM fesztiválra, és a Popmeccsen is szép eredményeket értünk el. — Mit jelentett a MIDEM a Bikininek? — Ez volt az együttes első találkozása a nemzetközi köny- nyűzenei háttériparral. Már a részvétel ténye is sikert jelentett, hiszen enyhe kifejezés, hogy ide nehéz eljutni. Egyszerűen szupernehéz. Olyan ez a fesztivál, mint a BNV. Egy hatalmas teremben sok-sok standon próbálja mindenki eladni, amit hozott. Tőlünk a Valahol Európában című nóta videó- klipjét vették meg, s azóta ezt rendszeresen sugározza a Sky Channel és a Musik Television. Egy angol céggel kötött megállapodás értelmében augusztusban Angliában készítünk egy lemezt, és különböző angol könnyűzenei klubokban lépünk fel. Érdeklődött az együttes iránt a japán JVC és egy kaliforniai cég is. — A Popmeccsen a Bikini kapta az Év Nagylemeze, az Év Dala és a szakmai zsűri szavazatai alapján az Év Együttese díjat. Nem jelentett csalódást, hogy a közönség véleménye szerint az Év Együttese kategóriában csak a 3. helyre kerültetek? — Szerintem a szakma értékelése meghatározóbb, mint a közönségé. A közönség véleménye nem mindig tükrözi a valóságot, mivel a szavazók többsége budapesti fiatal, akinél a könnyedebb zenét játszó Első Emelet, vagy R-GO a favorit. — Igaz, hogy a Bikini a 18 éven felüliek együttese? — Nem. Rajongóink 70—80 százaléka középiskolás, de koncertjeinkre a 4—5 évesektől a 40—50-esekig szinte valamennyi korosztály kíváncsi. — Milyen terveitek vannak a jövőben? — Koncertezni fogunk a Szovjetunióban, Csehszlovákiában, Jugoszláviában, Ausztriában és Észak-Olaszországban. Van egy távolabbi célunk is: Ha a nagylemezünk az amerikai listán bekerül a legjobb negyven közé, akkor megkapjuk az USA-ba szóló meghívót is. — A rockzenész ars poétikája? — Valahol Európában élünk, s itt, az adott körülmények között kell mindenkinek boldogulni. Nem várunk csodákat. — Mi volt életed eddigi legnagyobb sikere? — A Bikini. — És a legnagyobb kudarc? — Egy dátum: 1982. október 23. Ekkor ért véget korábbi együttesem, a Rolls Frakció pályafutása. — Hogyan vélekedsz siker és kudarc viszonyáról? — Én is azt vallom, amit kedvenc íróm. John Emmerson mondott: A siker és a kudarc között olyan vékony a határ, hogy amikor azt átléped, észre sem veszed. Dajka Béla FOGYÓKÚRA BARATI KÖR Az Egészségnevelés idei 1. száma beszámol arról, hogy: „Nyíregyházán, a Jósa András megyei kórházban 1982-től segíti tanácsokkal a fogyókúrára jelentkezőket egy szakemberekből álló csapat. A „Fogyókúra 2, illetve 2X2 forintért Baráti Kör”-be jelentkezőknek kérdőívre kell válaszolniuk. amelyre megkapják a névre szóló, kézzel írt, minden fontos dologra kiterjedő „bioprogramot”. Az ismertetőből megtudjuk, hogy Nyíregyházán, a Jósa András megyei kórházzal kapcsolatban levő vállalatoknál eljártak a fogyókúrában részt vevők érdekében is, hogy biztosítsák azokat a termékeket, amelyeket javasolnak a bioprogramokba. Ennek eredményeként Nyíregyházán az alföldi barna kenyér forgalma 1982—1986-ig 2535 db-ról 24 623 db-ra emelkedett, a Graham-cipó szintén ebben az intervallumban 106 078 db-ról 394 919 db-ra. Az étkezési búzakorpa és a búzacsíra népszerűsítésével háromszorosára nőtt ennek a terméknek a forgalma. KEGYELETI IPAR A Gazdasági Magazin idei 4. számában Fejlődő Szabolcs-Szat- már címmel ipari és mezőgazda- sági üzemek eddigi eredményeiről és további lehetőségeikről közölnek írásokat. Az egyik cikk a Kelet-magyarországi Faipari Vállalat munkáját mutatja be. Ez a vállalat immár négy évtizede elsősorban koporsókat, pontosabban a temetéshez szükséges kegyeleti kellékeket gyárt és forgalmaz. Az országos igény felét a vállalat elégíti ki. Évente 60 ezer koporsót és egyéb — 9.6 millió forint értékű — kegyeleti tárgyat gyártanak. forgalmaznak. Munka közben itt nem megy kárba a hulladék, a fűrészüzem fabrikettet készít belőle. Idompréselt. fóliázott alkatrészekkel helyettesítik a bútoralapanyagnak is megfelelő nemesfaanyagot. 1987-ben 340 kilométer ilyen anyagot használtak fel, és ezzel 400 köbméter tömör fát takarítottak meg. A kegyeleti szokásoknál újdonságokkal is próbálkoznak. Újabban kerektáblás sírjelzőket gyártanak. Két éve műanyag díszeket is forgalmaznak és a magyar ízlésnek megfelelő aranyozott 8 karátos osztrák aranyporral bevont kellékeket. Jelenleg 120—130 féle gyártmányuk van. REHABILITÁCIÓS VÁLLALAT A Népszava április 25-i száma bemutatja a nyíregyházi Start Rehabilitációs Vállalatot, mely ferbuárban kezdte meg aktív tevékenységét. Ma már 12 kooperációs partnerük van. akik igen jelentős támogatást adnak. Kiépítették a bedolgozói rendszert. A mozgássérülteknek házhoz szállítják az alapanyagot és szállítják vissza a késztermékeket. A Szabolcs Cipőgyárnak szandálvarrást végeznek, a Nyírtourist- nak tízezres tételben hajtogatnak, ragasztanak különböző reklámanyagokat. Üzembe helyezték Nyíregyházán műanyagrészlegüket, ahol különféle alkatrészek készülnek. Faiparuk a hazai és a külföldi piacon is letette a névjegyét. Környezetvédelmi termékeket készítenek. Ezekből néhány példányt elküldték Nyugat-Né- metországba és Ausztriába. Terveik között szerepel a’szolgáltatás is. Szeretnék megoldani a rokkantkocsik, a tolókocsik és az ortopédcipők javítását. Létrehoztak egy saját építő-szerelő brigádot, akiknek nemcsak saját műhelyeik karbantartását kell megoldani, hanem megyei szervezetük tagjainak vízcsapj avítá- sától kezdve bármilyen házimunkát is. Árokban Az Ország Világ 17. száma a mátészalkai közhasznú munkáról és az ebben részt vevőkről közöl riportot. A városi tanács osztályvezető-helyettese mondja: „Ezek igazán motivált emberek, ők rá vannak kényszerülve a kitűnő munkára, mert aztán le is út. fel is út. Ezen a vidéken pedig összerakhatja a kezét, akinek, ha rövid ideig is, de van munkája.” Az elmúlt év közepétől kéthavonta mindig új turnus kezdődik. Aki a keze helyett a száját járatja, annak nem hosszabbítják meg a szerződését. De a jól dolgozókat fél év után sem küldik el. Kiss János az árkosaira a legbüszkébb. Ezek a férfiak, amióta csak létezik a közhasznú munka, kizárólag csatornát tisztítanak, árkot ásnak. Kemény meló, tavaly nyáron például mellig érő iszapban dolgoztak. Ott, ahová még a gépek sem bírtak bemenni. No és micsoda eredményt értek el, mondja a tanácsi vezető. A régi városi szemét- lerakóból egykettőre rózsakertészetet varázsoltak a közmunkások és gyönyörűen kitisztították és kiköveztek egy jókora városszéli csatornaszakaszt. Amit mellesleg külső vállalat minimum másfél millióért csinált volna meg, azt az árkosok negyvenezerből összehozták”. Most már csak attól félek, hogy jövőre megszűnik ez a jó világ — mondja Kiss János. Hiszen lassan a legtöbb helyen rájönnek, micsoda üzlet a közhasznú munka, s akkor mások is jelentkeznek majd a központi pénzért. . . Most azon töröm a fejem, mit tehetünk.”
