Kelet-Magyarország, 1988. május (45. évfolyam, 103-129. szám)
1988-05-12 / 112. szám
1988. május 12. Kelet-Magyarország 3 Út a bírói pulpitushoz A rendszeres hírlapolvasó az Elnöki Tanács ülései után kiadott közleményekben gyakran olvashatja az alábbi mondatot: a továbbiakban az Elqöki Tanács bírákat mentett fel és választott meg. Azt, hogy mi rejlik e mondat mögött, a jogásztársadalom bizonyára tudja, az állampolgárok többsége azonban kevésbé ismeri a jogi pálya belső rendjét, szabályait. Ezért az Elnöki Tanács e döntésének előkészítéséről érdeklődtünk dr. Szűcs Jánostól, az Igazságügyi Minisztérium főosztályvezetőhelyettesétől és dr. Pallósi Gizella osztályvezetőtől. — Kezdjük talán a bírósági fogalmazói kinevezésekkel. Az Elnöki Tanács elé kerülő javaslatokat a jelölt több éves kemény munkája előzi meg. A jogi diploma megszerzése után a fiatalbk elhelyezkednek valamilyen bíróságon, ahol mint fogalmazók 'kezdik meg a munkát. A fogalmazók kétéves joggyakorlat után szakvizsgázhatnák. Ennek az időszaknak fontos feladata, hogy a jelöltek a napi bírói és közjegyzői munkát mind teljesebben megismerjék, abban tevékenyen részt vegyen — mondja dr. Szűcs János. — A megyei bíróságokon nagy tapasztalattal rendelkező bírók adnak szakmai segítséget a felkészüléshez. Az Igazságügyi Minisztérium pedig az úgynevezett vázlatokkal — tematikus segédanyagokkal — könnyíti az elméleti felkészülést — magyarázza dr. Pallósi Gizella. — Az egyéves joggyakorlatot elővizsga követi. Itt olyan tárgyakból kell beszámolni, mint a munkajog, a bírósági statisztika, a bírósági ügyvitel. A második év eltelte után a jogi szakvizsga bizottság előtt tesz mindenki egységes szakvizsgát. A laikus bizonyára úgy gondolja, hogyha valaki megszerezte a diplomát a jogi karon, akkor már túl van a nehezén. Pedig ez nem így van. A szakvizsga követelménye sokkal szigorúbb, mivel itt nemcsak a paragrafusok m ejárt a műszakom, de t nem volt kedvem hazarohanni, Ügy gondoltam inkább, beülök a pályaudvari étterembe. Ahogy beléptem, rögtön éreztem, minden nő csak engem bámul. Persze ez már régen nem zavar, talán azért nem, mert nagyon hasonlítok Robert Redfordhoz. Leültem egy asztalhoz, ahol mindenhonnan jól látható voltam. Jött a pincérnő, aki ugyancsak nehezen palástolta csodálatát. Egy mosoly részemről, egy könnyed szójáték, s máris az ujjaim köré tekertem a kis hölgyet. Vigyázat azonban! Hirtelen közömbös lettem, s így rendeltem egy konyakot és egy kávét. Természetes dolog, hogy én nem ülök sokáig egyedül az asztálnáT, de hogy miért pont az a kicsi, szeplős hölgy választott ki magának, azt már nem tudom megmondani. Mindenesetre letelepedett mellém. — Hová utazik, hölgyem? — kérdeztem kicsit apai hangon. Olyan gyámoltalannak, elhagyatottnak tűnt, gondoltam, kicsit megvigasztalom. A magányos nő fajtájából való, aki már sok rosszat átélt — morfondíroztam i tovább magamban. Olyan, aki esténként vermutot iszik, s közben pedig szidja a férfiakat... — Drezdába utazom — hangzik a válasz. Mosoismeretét kérik számon, hanoin jártasnak kell lenniük a bírói gyakorlatban és a napi bírói munkában is. Az állampolgárok további életét sokszor meghatározóan befolyásoló bírói döntésnek rendkívüli súlya van, ezért a vizsgák igen sziigorú- ák. — Milyen indokkal ment fel az Elnöki Tanács bírákat? — Három indok lehet — válaszol dr. Szűcs János — nyugdíjba vonulás miatt, vagy ha egy bíró más területen kíván tovább dolgozni. Nagyon ritkán, de az is előfordul, hogy fegyelmi vétség miatt a bíróság fegyelmi tanácsa visszahívást indítványoz. Az elmúlt három évben 93-an kérték felmentésüket nyugdíjba vonulás miatt. Érdemes itt megjegyezni, hogy ebből 10 volt rokkant nyugdíjas. Vannak olyanok is — sajnos nem kis számban —, akik a jogi pályát elhagyják és más területén kívánnak tovább dolgozni. Az elmúlt évben 109 ilyen esetünk volt. Többségük öt évnél kevesebb gyakorlattal rendelkező fiatal. Az indokok között gyakran szerepel az alacsony fizetés — ugyanakkor a törvény minden egyéb kereseti lehetőséget kizár. Ritkán, de sajnos előfordul — az elmúlt három évben két alkalommal —, hogy fegyelmi vétség miatt kellett bírákat visszahívni, elbocsátani. — Sokakban felvetődhet a kérdés: miért az Elnöki Tanács foglalkozik bírók választásával és a felmentésekkel. Nem lehetne ezt a hatáskört például a megyei tanácsokra átruházni? — Nem, mert ha a helyi szerveknek bármi közük van a bírák választásához, akkor valamilyen formában befolyásolni lehetne munkájukat. Ez pedig a bírói függetlenségét, a törvényességet sértené. L. I. Andreas Püschel: Két pártértekezletS küldött Formalitásoktól megtisztult, mozgalmi pártot Érthető, ha a pártértekezletre készülő küldött töpreng. Fogalmazza a saját gondolatait, a környezetében élő kommunisták és pár- tonkívüliek véleményét, várakozását. A fele- iőuég nyomasztó, hiszen akár az elmondanBALY JANOS, ERDÉSZ, VÁS ÁROSNAMÉNY: A párt: a tagság — Term előszőve tkeze tünkben vagyok alapszenvezeti titkár, hatodik éve. Ez idő alatt leszűrődött bennem: az egyik legnagyobb probléma, hogy a pártmunkánkból hiányzik az emberi kapcsolat. A papírok uralkodtak el, kevés az időnk arra, hogy szót váltsunk egymással. Mert az kevés, ha egy taggyűlésen találkozunk. Kevés, 'ha valakitől futtáiban megkérdezzük: hogyan érzed magad? Pedig minden ott kezdődik, hogy ismerjiük-e egymást, közösek-e a gondolataink, elő- ijön-e az, amiről vitázni kellene. Igaz, azt is megszoktuk, hogy a felsőbb pártszervek igencsak beleszóltak az életünkbe. Jelentés, terv, vissza nem igazolt információs jeEg\f faun délutánja lyogtam, bár nagyon zavart ez a visszafogottság. Azonban rögtön világossá vált, így próbálja irántam érzett heves érzelmeit palástolni. Hiszen itt mindenki előtt csak nem rohanhat rám! Belemenjek ebbe a kis kalandba, vagy hagyjam az egészet? Valószínűleg nekem csak egy lenne a sok közül, de neki. .. Utána minden férfit az életében hozzám hasonlítana, s örökké magányos lenne! Így jobbnak láttam, ha gyorsan fizetek. Ahogy visszanéztem rá, a hideg futkosott a hátamon. Cél nélkül bolyongtam az utcán. Néha kacér pillantásokat vetett felém egy-egy hölgy. Már a kedvenc újságosomnál sem tudtam mellékes dolgokról beszélni, mert Schulz kisasszony azonnal bizalmas kérdésekkel osromolt. Néhányan úgy gondolják, milyen irigylésremél- tó a helyzetem. Hát nem! Ez inkább menekülés, nem hagynak békén sehol sem a nők. A villamosmegállóban is úgy meredt rám az egyik, hogy inkább megvártam a következő járatot. Féltem ugyanis, hogy ép bőrrel nem úszom meg a kalandot. A hazáig tartó rövid utat már futva tettem meg, mert az volt a benyomásom: egy csapat lány van a nyomomban. Végre hazaértem. Otthon természetesen szitkok özöne zúdult rám. —Ez már több a soknál, te szégyentelen — hangzott a fogadtatás. — De hát mi a baj? — kérdeztem. — Tudod te azt nagyon jól. Tegnap a pályaudvari étteremben azzal a kis csit- rivel láttak, nem tagadhatod. Elég ízetlen dolog, mondhatom. Miért nem tudsz magadhoz illőt találni, csak azt tudnám? — folytatódott a veszekedés. mmidd el, nem történt WW semmi — válaszoltam. Ne sírj, mert nem bírom nézni a köny- nyeidet. — Tudom, egy nap elhagysz, sőt már lehet, hogy holnap — jött az újabb szemrehányás. — De Mama, hogyan gondolhatsz ilyenre, hiszen mi olyan jól megvagyunk egymással — mondtam neki kicsit bűnbánóan, s mindketten pityeregni kezdtünk. Szabó Béla fordítása lentések sok időt elvettek és nem alakult ki. pantosaibhan visszaszorult a párt mozgalmi jellege. — Szomorú, de ez a mentalitás a KISZ-iben is uralkodóvá vált. Ott se marad idő az emberre, a fiatalra, a nevelésre. Hogy miiért mondom ezt a pártértekezlet kapcsán ? Mert meggyőződésem, hogy nem tanítottuk meg se a fiatalokat, se párttagságunkat se a politikai kultúrára, se a demokráciára. Pedig erre, remélem igencsak szükség lesz, mert eddig az akta beszélt az aktával, s a jövő csak az lehet, ha az ember beszél az emberrel. — A gyakorlatnak az alap- szenvezetből kell kiindulni. Mi itt hiába hirdetjük az eszmerendszert, ha az emberek más valósággal találkoznak, s mindehhez társul egy, a valóságot figyelembe nem vevő határozat. A párt, s ezt is ki kell mondani: a tagság. Minden pártfunkció: szolgálat. Mint ahogy a miniszter is szolgát jelent, így minél 'eljebb megyünk, annál hí- vebb szolgálatot várunk el, mint ahogy nekünk is szolgálnunk kell. Hagyni kell, hogy érvényesüljön az önszervezés. Teret kell adni annak, hogy mindig az legyen taggyűlés témája, ami valóságos ügy, kérdés. Meg kell szabadulni a formalitásoktól, különben nem tud megújulni a párt. — Meggyőződésem, hogy a demokratizálódásnak sürgetően ideje van. Mert ha nem tudunk tevőlegesen politizálni, cselekedni, ha űr támad, akkor jön az apparátus, jön az utasítás, mintegy bizonyítandó, hogy „ugye, nélkülünk nem megy”. így juthatunk el oda, hogy a cselekvő alapszervezet, a felelős kommunista lesz a politika alakítója, s egyben betölti a kontrollt is, ami nélkülözhetetlen. Nem engedhetünk teret az Lróasztalegémek, aki mindemképpen fontosságát akarja bizonyítani. Nagyon remélem, hogy ezék a kérdéseik, melyek bizonyosan nemcsak nálunk jelentenek gondot, szóba kerülnek a pártértekezleten. Mert nagyon szükséges a megújulás, frissülés a pártban. A bizalmat vissza kell szerezni, s ez nem határozat dolga, hanem emberi szóval mondott igazság, ami magával ragad, mozgósít, úij- és más kapcsolatokon alapul. dó szó, akár a döntés megszavazása beleszólás a jövőbe. Két megyei küldött szólt arról, miben látja az utat, a kivezető megöl dást a mai bizonytalanságból, bizalmi válságból. VÁRNAI JÁNOSNÉ, BŐRDÍSZMŰ KSZ, NAGYKÁLLÓ: Szerezzük vissza a bizalmat — Nekem igen nagy a várakozásom. Szeretném, ha gyorsan cselekvő, határozott, a nyíltság alapján álló párt alakulna ki. Mert az utóbbi időben, hiába voltaik határozatok, egyre több olyan dolog volt, ami a nem megvalósulás felé tartott. A kommunisták körében is bizonytalanság uralkodik. Nem értjük, hogy a reform miért, ki vagy mi miatt torpant meg. Teljesen más volt a papírforma, más a valóság. Bizony, még mindig úgy van, hogy a párttagság felülről várja a döntést. Itt is így Van, s nem tagadom, magam is úgy érzem, szükség lenne jő határozatra. De joggal kérdi, hogy megint felülről? Nos, nézze, ha végigolvassa a megyei küldötteket, kiderül, én vagyok az egyetlen, jelenleg is fizikai munkás. Pedig legalább a fele kellene, így aztán én csak remélem, hogy jó állásfoglalás születik. Mert szükséges a hibák feltárása, indoklása, és a kivezető út megmutatása. Nem hiszem, hogy a személyi felelősség is felvetődik, bár belül biztosan tudják, hogy ki miért a felelős. De igaz az is, hogy a bűnbak keresése nem old meg semmit. — Ha a kivezető útról szóltam, akkor azt is megmondom: mozgalmi párt kell. Mondják nekem a megyénél: gyere elvtársnő, ha problémád van! Ez így nem jó. Jöjjenek ők, lássák az életet, ha gond van, s tudnak segítsenek. Miért én, miért mi menjünk? Az élet itt zajlik. iBonyolultan. Itt csapódik le az ár, a bér, az adó, rninden- minden gond. Ne kintről mondja valaki, mit kell tenni. Hiába a beidegződések másutt is élnek, s nemcsak bennünk, amikor fentről várjuk a megoldást. — Azután szeretném, ha pártunkban megnőne az önkontroll. Mert erről ugyan beszéltünk, de a kialakult helyzet azt mutatja, ez nem működhetett valami jól. Mert ugye mondtuik: mindenki megteszi a magáét. Ha így van, s valóban megtette, akkor hogyan juthattunk ide? Ezekre a kérdésekre is választ kell adni. És el kell jutni oda is, hogy nekünk, kommunistáknak ne kelljen szégyenkeznünk. Mert bizony nagyon a szemünkbe mondják: nem erről volt szó. nem ezt ígértétek. Ne mutogassanak ujjal ránk, szerezzük vissza a bizalmat, s a hitelünket. Eredmények kelile- nék. Várom, hogy a pártértekezlet mutasson módszert, eszközt a kivezető úthoz. Nekünk meg kell a biztosíték ahhoz, hogy merjünk magunk lépni. Mert ez nincsen meg ma. Tudjuk, hogyan kellene, de ehhez lehetőség is szükséges. s azt is be kell 'kalkulálni, hogy tévedhetünk is. De ne legyen bennünk a félsz, hogy a hibás lépést következmények követik. Mert ha nincsen meg a cselekvéshez a bátorság, akkor mindig csak végrehajtók leszünk, sose cselekvők. A megszólaltatottak nézeteit az élet, a hétköznapi valóság formálja, s érdemes figyelni rájuk, akik a politika első vonalában egy jobb politikáért szállnak síkra. Bürget Lajos Kell-e védelem? # gázát kellett adni kisvárdai levélírónknak, aki névtelenül fogalmazta megi panaszát. Szerinte könnyű a biztatás, hogy mondják el a dolgozók, mi bántja őket. Közben tudják, sokan vannak az üzemben, néhány embert el kell bocsátani. Biztosan arra esik a választás, aki szólni mert. Respektálni kell a fél- szet, hiszen erre visszhangzik egy másik üzem vezetőjével való beszélgetés: panasszal mentünk hozzá, s az első reagálása az volt: sejti ki szólt, de majd ellátják a baját. Még szerencse, hogy az újságíró is tudja, ilyen esetben nem ajánlatos megmondani annak a nevét, aki joggal szólt. Elvégre az a lényeg, hogy a tények, az állítások megfelelnek-e a valóságnak. Ne higyje senki, hogy ezek után a névtelen bejelentések pártján vagyok. Igenis csak a névre szóló bírálattal, a bíráló mögött lévő erkölcsi háttérrel lehet fellépni a rosszindulatú gyanúsítgatások ellen. Tudom, nem egyszerű kidolgozni azt a jogilag ugyan meglévő, de nem mindig működő védelmi mechanizmust, amelyben megvédik a bírálót, a jogosan kritizálót. Azonban egyre inkább afelé haladunk a nyíltság jegyében, hogy szabadon hangozhatnak el az ilyen vélemények. A félelem attól, hogy felmondanak valakinek, hogy átszervezik a gyárat, jogos. Ám a megfelelő érdekvédelem azt is jelenti, hogy van, aki mellé álljon a jogosan szólónak, mi több, értékelik azt, aki a jobbítás szándékával beszélt, mert tudják, hogy csakis ezen az úton lehet javítani a meglévő dolgokon. (lányi) Tortaalátét az NSZK-ba A Tempó nagy tempóval fejlesztette papírfeldolgozó üzemét. Küllker-lízing pályázat útján exportra termel. Két világszínvonalon dolgozó gépet vettek az NSZK-ból, amellyel papírtálcákat gyártanak. Az évi 60 millió különböző méretű, élelmiszer- ipari termék csomagolására alkalmas kartontálcákhoz az alapanyagot is a megrendelő adja. Az ipari szövetkezet 9 millió forintos fejlesztésből korszerűsítette termelőüzemét, új 300 négyzetméter alapterületű magas raktárt épített az alapanyag és késztermék tárolására. Többek között itt készítik az országban egyedül a tortaalátéteket. A hazai kockasajttermelés 80 százalékához a dobozokat is a Tempó 45 fős kollektívája állítja elő. Tortaalátétekei egyedül itt készítenek az országban. Elek Emil
