Kelet-Magyarország, 1988. május (45. évfolyam, 103-129. szám)
1988-05-07 / 108. szám
HÉTVÉGI MELLÉKLET 1988. május 7. Bakfa lóráiaiházi a szabadságharc idején. Haynau halálra ítélte, de végül egyévi raboskodás után kiszabadult. Míg a gróf börtönben volt, feleségét és gyermekeit itt bújtatta kulcsárnőjük — Sárika néni szépanyja. A budapesti Hadtörténeti Múzeumban ma is őrzik azt a zászlót, amit a grófné hímzett a Komáromnál harcoló szabolcsi honvédeknek. Azt is feljegyezte a krónikás, hogy szomorú veszteségek érték a családokat a szabadság- harc bukásakor: az átvonuló cári seregek nyomában éhínség, járvány ütötte fel a fejét, amely valósággal megtizedelte a lakosságot. Egy mondat erejéig érdemes még elidőznünk a Dé- genfeld családnál. A jólelkű gróf kisasszony — majd Podmaniczky báróné — vette pártfogásába a kisdedóvót, és neki köszönhette a falu az új iskolát is, amit a régi, még Mária Terézia korabeli faépület helyett építtetett. Az idő tájt lovas postakocsik kötötték össze a községeket a nagyobb településekkel, mígnem 1897-ben megépült a vasút. Minden bizonnyal ez utóbbi is hozzájárult, hogy az akkori viszonyokhoz képest számottevő iparos-kereskedő réteg alakult ki. 1920-ban 58 iparos és kereskedő volt Nyír- baktán, s több mint 22 ezer aranykorona adót kellett évente fizetniük (Lóránthá- zán 8 mesterembert, kereskedőt számláltak). Nyírbak- tán 1912-től járási szolgabíróság működött, s országos hetivásárokat tartottak itt. Sárika néni feljegyzései, no meg emlékezete szerint a két világháború között élénk kulturális, közösségi élet jellemezte a községet. Volt itt kuglipálya, úrikaszinó, posta, bálok tartására alkalmas szála (most ebben az épületben van a könyvtár), amelyhez két vendégszoba is tartozott., ősztől tavaszig színtársulatok tanyáztak a szálában. Megfordult itt a nagy drámai színésznő, Tőkés Anna, a híres népdalénekest. Török Erzsit maga Sárika néni is vendégül látta. De a falunak is volt saját színköre, kórusa. Mindez persze nem feledtethette a nagy többséget sújtó szegénységet. A föld java a birtokhoz tartozott, a többi pedig rossz homok volt, amelyen 10—15 holdas kis gazdaságokat műveltek a családok (a felszabadulásEmlítettük már a megyegyűléseket. A helyet nemcsak földrajzi fekvése miatt találták alkalmasnak, gazdagságával is kivívta az urak tetszését. Szaniszló Zsigmond írja naplójában gyegyűlés fogadására. Egy innen keltezett levél tanúsítja, hogy megszállt a kastélyban a nagyságos fejedelem, Rákóczi is. Számos emlék fűződik az 1848 —49-es forradalom és szaA gimnázium, ahol **• diák tanul. 1710-ben, hogy szép kastély, negyvenholdas park, gondozott, vadban bővelkedő erdő, halastó, mintaszerű méhészet, gazdag juhállomány tette méltóvá a falut a mebadságharc eseményeihez. A császári kormányzat szemében megbocsáthatatlan volt, hogy az akkori birtokos, gróf Dégenfeld Imre megyei főispánságot vállalt Mi vagyunk a megye közepe — mondhatják a bak- taiak teljes joggal, hiszen ha az ember ránéz a térképre, máris meggyőződhet róla, hogy az egykori mezőváros, majd járási székhely, aztán község, a jelenlegi nagyközség valóban Szabolcs-Szatmár földrajzi középpontjában fekszik. Nem is csoda, hogy valaha me- gyegyűléseket tartottak itt — de erről majd később. Ugorjunk egy kicsit vissza az időben. Sárika néni, azaz Bárdi Sándorné, a helyi általános iskola immár nyugalmazott igazgatója a község krónikása. Nemcsak azért, mert vaskos spirálfüzetében szinte minden adat megtalálható, amit Baktalórántházárői tudni érdemes — maga Sárika néni és minden őse e föld szülöttének vallhatja magát. — Ezt az összegyűjtött anyagot is rendbe kellene már tenni, de mióta nyugdíjas vagyok, semmire sincs időm — sóhajt, majd füzetében lapozgatva néhány érdekességet említ faluja történetéből. — Nyírbakta és Lórántháza 1931-ben egyesült. A két település közül Nyírbakta a régebbi. Először ÍV. Béla említi egy fiának, V. Istvánnak írott levélben, hogy az egri püspökségnek ajándékozza ezt a birtokot, így Nyírbaktát is. Amiből egyébként az is kiderül, hogy a tatárok nem pusztították el a falut. A környező erdőségek, a mocsár védte meg. Hogy ezen a vidéken is jártak a tatárok, az bizonyos. Rohod határában volt egy kis falu, azt teljesen elpusztíthatták, még az én gyerekkoromban is ástak ott csontokat. Lórántházáról a 16. századból maradtak fenn az első adatok. Errefelé találták azokat a tárgyakat, lándzsákat, cserépedényeket, amelyek az itteni lakosság szláv eredetére vallanak. A nyíregyházi múzeumban őrzik a leleteket. Ilyen Baktalórántháza madártávlatból, a gimnázium udvaráról, amely a község legma' gasabb pontja. A római katolikus templom legrégebbi része, amely még a 13. század második felében épült. A képen látható reneszánsz kapuval 1519-ben toldotta meg a templomot Baktai Máté. A harang 1596-ból való, a templom többi része a 17. század végén — a 18. század első felében épült. Itt őrzik a Károlyi Klára által 1735-ben adományozott, arany- és selyemszállal hímzett, brokát miseruhát is. kor 15 holdnál több földje talán két embernek sem volt). A temérdek munkát nemigen hálálta meg a rossz föld, amibe gabonát, kukoricát vetettek; a cselédeknek még jobb soruk volt, ők legalább biztonságban tudták megélhetésüket a birtokon. Nem is csoda, fyogy a 30-as években any- nyian nekivágtak a nagyvilágnak, nem volt család, ahonnan ne indult volna valaki Amerikába. A felszabadulás után, 1946-ban ugyan már megalakul a földművesszövetkezet, két évvel később a tsz, és megvolt az erdőgazdaság is, de a kezdet gond- jaival-bajaival küszködő gazdasági szervezetek nem tudtak elegendő munkát adni Baktalórántháza lakosainak (a községben akkor úgy 3800-an laktak — ma sem sokkal többen). Az 50-es években megindul az ingázás, az általános iskolából kikerülő gyerekek kilenctizedé Pestre volt kénytelen kenyér után menni. — Ma már azért nem itt tartunk — veszi fel a beszélgetés fonalát Szabados József tanácselnök —, jóllehet 1970-től, amikor megszűntünk járási székhely lenni, nem gyarapodtunk új munkahelyekkel. A 280 ingázónk döntő többsége segédmunkás. Pestre elsősorban a cigánylakosság jár. Akinek képzettsége van, közelebb is talál munkát, ha nem helyben, akkor Kisvárdán, Nyíregyházán. Már idejáró emberek is vannak, a Mezőgép dolgozóinak több mint a fele máshonnan jár Baktára. Ezen a gyáregységen kívül ma is megvan a patinás erdészet, a Hungaro- nektár országos hírű méhészeti telepet működtet itt. A Zöldért-kirendeltségen gyümölcsöt, zöldséget vásárolhír, hogy már épül az új, nyolc tantermes iskola, amelyhez 600 adagos konyha, és persze tornaterem is csatlakozik. Az átadást a következő év augusztusára tervezik. Vezetékes ivóvíz nemcsak Baktán — három társközségében is van. Sajnos, a szennyvíz elvezetésének teljes megoldására egyelőre nem telik: tavaly ugyan elkészültek az első ütemmel, de ez csak a község központját, ott is a közintézményeket érinti, amit joggal kifogásol a lakosság. Folytatják — ha lesz miből. A rendelkezésre álló pénzt — a tehóval megtoldva — elviszi az egészségház, már készülnek a tervei. Feneketlen zsebének kellene lennie a tanácsnak, hogy fussa egy új ABC-re, utak építésére (a tanácsi kezelésű utak 73 százaléka nincs kiépítve), a telefonhelyzet javítására, a gyönyörű erdő, a strand kínálta lehetőségek jobb kihasználására (a strand mellett most telkeket parcelláznak). Nyolc, szakemberek letelepítését segítő lakás építéséről is le kellett mondani a pénzhiány miatt. És még sorolhatnánk a terveket, a tennivalókat — de majd legközelebb. Gönczi Mária Vas-, építő- és konfekcióipari részlege van a Vertikal Ipari Szövetkezetnek. A konfekcióüzemben készült képen nem látszanak az üres gépek — akár azonnal fel tudnának venni vagy száz asszonyt és lányt. Itt minőségi munkát kell végezni, holland és nyugatnémet cégeknek varrnak bérmunkában. nak fel, csomagolnak. Az egykor vízimalmok — mert ilyenek is voltak — a vízzel együtt eltűntek, de egy malom azért csak van a községben. A termelőszövetkezet négyezer hektárján főleg alma, aztán gabona, kukorica terem. Kedvezőtlen adottságú gazdaság, nekik is szükségük van a melléküzemágakra — van egy galvánüzemük, meg egy üres csarnokuk, aminek most keresnek feladatot. A legjelentősebb ipari üzem a Vertikál Szövetkezet. S hogy a felsorolás teljes legyen, említsük meg az OTP-fiókot, a postát, a TI- tász-kirendeltséget, a gimnáziumot, a szakmunkás- képzőt, ahol mezőgazdasági gépészeket képeznek. Az egykori uradalmi istálló ma művelődési ház, 1985-ben újították fel 6,5 millióért. Van egy ifjúsági házuk is, de ebben most tanítanak, mert kevés a tanterem. Jó Mm már ilyen házak épülnek. KM 0 /TÜKÖR^ v
