Kelet-Magyarország, 1988. május (45. évfolyam, 103-129. szám)
1988-05-07 / 108. szám
HÉTVÉGI MELLÉKLET 1988. május 7. e Pierre Cardin szellemében Virágok, fodrok, nagy gombok, csatok, széles övék, szalagok, széles vállak és rövid szoknyák. Ezek a legfeltűnőbb jegyei a párizsi ihletésű magyar divatnak, amelyet Pierre Cardin szellemében a Hungarotex művészeti vezetője, Tankó Judit és Székely Éva iparművész tervezett, állított ösz- sze. Tavaszi, nyári modelljeik mindenekelőtt finom anyagaikkal, elegáns vonalvezetésükkel aratnak sikert. Puha, lágy gyapjúszövetek, szellős pamutvásznak, fémszálas selymek és kötszövött meg kötött textíliák adják az alapot. Sok az egyszínű, de határozott koloritú kelme, még divat a kocka — kicsiben és nagyban, s néhány szép nyo- imott — virág- és fantázia- mintás, nyári anyag is szerepelt a Hungarotex tavaszi-nyári divatbemutatóján. Színben az örök feketefehér, a fekete-piros, a sárga-fekete mellett sokszor öltöztették a tervezők tengerkék, napsárga, élénkzöld, púderrózsaszín, ibolya-lila szövetbe, selyembe a manökeneket. Szabásvonallal hangsúlyozzák a váll- és a mellvonalat, de kiemelik a csípőt is. Ez utóbbi kizárólag a nádszálkarcsű manökeneknek előnyös. A raffolt, fodrozott, vagy szűk szoknya egészen a miniig csökken, mondván a szépen lesült félcomb esztétikus látvány. A blúzok, kosztümfelsők viszont csaknem kizárólag csípőig, olykor combközépig érnek. Alig rö- videbbek, mint a szoknyák. Kivétel nélkül az erős váll dominál. Külön rátétek, plasztronok, legyezőszerű ujjak hangsúlyozzák. Sok az aszimmetrikus szabásvonal, az egyik oldalra került gombolás, a féloldalas szalag, virág, tűzés, díszítés. A csípő hangsúlyozására a lekerekített kosztümkabátok, a derék vonala alatt hullámzó blúzvégződések, a széles, elálló zacskószerű zsebek alkalmasak. Kizárólag azoknak, akiknek csípőbőségük, illetve szükségük megengedi! Estélyi, alkalmi öltözéknek is viselhetnek minit a nagyon fiatalok. A harmadik X után viszont már tanácsosabb a térdközépig érő szoknyahosszat választani, s az ünnepélyes megjelenést az anyagok finomságával, csillogásával vagy a virágos, masnis díszítéssel hangsúlyozni. öt és fél éve, mióta a Hungarotex megvásárolta a Pierre Cardin-licencet, amely megállapodás értelmében a magyar félnek joga van a Pierre Cardin márkanevű divatcikkek gyártására és forgalmazására, a francia szellem jótékonyan jelen van a hazai divatban. Elsősorban a Hungarotex márkázott cikkeiben, de hatá'sában jóval szélesebb körben is. Képeinken: Pierre Cardin szellemében tervezett magyar modellek. A békességes élet lényeges feltételei Közös fedél alatt Recept nincs rá Szó nincs róla, hogy könnyű a mai fiataloknak. Nemhogy az érvényesülésük, de még az egymásba kapaszkodásuk is akadályokkal jár. Ha összeházasodnak, lakás híján valamelyik szülőhöz kell bekönyörögniük magukat; kiállni fürkésző várakozásukat, amikor pedig magukban kellene lenniük ahhoz, hogy az együttélést gyakorolva összeszokjanak, összecsiszolódjanak. A szülőkhöz költözéssel szokatlan helyzet alakul ki valameny- nyi érdekelt számára. Mindenki szűkösebben mozog, mindenki feszélyezi a másikat. Bizonyos feszültség keletkezik még akkor is, ha mindahányan rokonszenveznek egymással, jóindulatúak egymás iránt. Ha azonban nem csupa angyali természetű ember kerül egy fedél alá. akkor a közös élet nagyon keservessé válhat. ' Recept persze nincs rá, hogy miként lehet elejét venni a szülők és a fiatalok által is felpanaszolt ütközéseknek, súrlódásoknak, de a sokfelől felgyülemlett kifakadásokból végül is összege- ződik néhány — netán felhasználható — meggondolnivaló. A kölcsönösen békés légkörnek például feltétele lehet az is, hogy ha a szülők vagy a „gyerekek” szobájának nincs külön kijárata az előtérbe, konyhába, fürdőszobába, ott úgy cseréljék meg a helyiségeket, hogy lehetőleg a fiatalok járjanak át a szülők szobáján és ne a szülők a fiatalokén. Az amúgy is meghozott szülői áldozatot kívánatos ezzel megtoldani. Miért? Talán nem kell megmagyarázni. . . A tapasztalatok szerint az is a békesség záloga, ha a fiatalok a rájuk eső rész arányában hőzzá- járulnak a lakbérhez és az összes közüzemi költséghez. Ezekben az anyagi kérdésekben nem hoz jót a nagylelkűsködés, az esetleges utólagos szemrehányás pedig egyenesen riasztó. Többszörösen bevált módszer, ha a két házastársat — lehetőleg teljes mértékben — elkülönítik egymástól. A kettéválás terjedjen ki a mosástól kezdődően a bevásárlásra, főzésre, mosogatásra. Ne csak anyagilag legyen független a két család, de a munkavégzés időpontjának kiválasztásában is. Se a menyecske, se az anyós ne kerülgesse a másik fazekát; ne akarják egymásra kényszeríteni ízlésüket, beidegződéseiket. Különben is; a fiatalok szokjanak hozzá az önálló gazdálkodáshoz. Ha történetesen a fiatalasszony főzni tudás nélkül kerül a házhoz, akkor se az anyósa kosztján legyenek, hanem tanulja meg. mit hogyan kell csinálnia. Lehetőleg ne is étkezzenek együtt — hacsak családi ösz- szejövetel, ünnepi alkalom nem hozza, hogy egy asztal köré telepednek. Nincsen olyan édesanya. akiből főzés, evés közben ne törne föl olyan visszaemlékezés, történet, amelyből — akarva -akaratlan — ne az derülne ki a veje vagy a menye számára, hogy bizony addig volt jó a gyereknek, amíg ő mellette volt, és nem ment férjhez, nem nősült meg. . . A békességes egy fedél alatt élés lényeges feltétele, hogy sem szülő a gyermekének, sem gyermek a szülőjének ne legyen se hitelezője, se adósa; ne használják egymás holmiját kérdezés nélkül, fesztelenül, még a tulajdon gyerekek sem. Mézes lepény Hozzávalók: 25 dkg liszt, 6 db tojás, 25 dkg méz, 6 dkg cukor, ánizs, 1 kanál szódabikarbóna, lekvár. A hat tojássárgát a 25 dkg mézzel és 5 dkg cukorral jól kikeverjük, majd ánizst és szódabikarbónát keverünk közé. A tojások felvert habját a liszttel óvatosan hozzáadjuk. Sütjük. Kettévágjuk és lekvárral megkenjük. Mandulás esők Hozzávalók: 2 tojás fehérje, 30 dkg porcukor, 10 dkg hámozott mandula. A 2 tojás fehérjét a 30 dkg cukorral gőzön kemény habbá verjük. Mikor jó sűrű, belekeverjük a szeletekre vágott, hámozott mandulát. Kikent tepsibe kiskanállal formálva kis halmokat rakunk, és lassan szárítva sütjük. Gesztenyés kim Hozzávalók: fél liter liszt, 2 tojássárga, 1 dl tejföl, só, cukor, vaníliás cukor a forgatáshoz. A hozzávalókat jói összedolgozzuk, majd vékonyan kinyújtjuk, és kiflikké formáljuk. Halványra sütjük, és vaníliás cukorba megforgatjuk. Farsangi fánk Hozzávalók: 50 dkg liszt. 5 tojássárga. 5 dkg olvasztott vaj. 5 dkg porcukor, 4 dl tej, 1 evőÜj helyzet van, a fiatalok önálló családdá lettek. A fiataloknak úgy kell tudomásul venniük és észben tartaniuk, hogy a szülők befogadták őket, mint tényleges és nem akármilyen áldozatvállalást. A szülőnek kényelmetlenebbé vált az élete. Többnyire nem folytonos hálálkodást vár érte, de joggal számít a fiatalok csendes, tapintatos, nyugodt és — nem utolsósorban — segítőkész viselkedésére. Ny. A. kanálnyi rum, 3—4 dkg élesztő, csipetnyi só, olaj a kisütéshez. Az élesztőt kevés tejjel és cukorral felfuttatjuk. Tálba tesz- szük a lisztet, a tojássárgákat, a vajat, a porcukrot, a rumot és az élesztőt. Langyos tej hozzáadásával a tésztát jól kidolgozzuk úgy, hogy az edénytől elváljék. Meleg helyen 40 percig keleszt- jük, majd kiszaggatjuk, és 15 percig pihentetjük. Forró olajban egyik felét fedő alatt, majd megfordítva, fedő nélkül szép pirosra sütjük. Porcukorral. baracklekvárral tálaljuk. Géptészta (tea-stitemény) Hozzávalók: fél kg liszt, 25 dkg margarin. 20 dkg cukor, 3 egész tojás, 1 csomag vaníliáscukor, 1 evőkanálnyi rum vagy bor. A hozzávalókat összedolgozzuk, majd a húsdarálóra megfelelő formázó alkatrészt helyezünk, és ezen áthajtjuk a tésztamasszát. Halványsárgára sütjük. Forgácsfánk Hozzávalók: 50 dkg liszt, 6 tojássárga, só, 2 evőkanálnyi porcukor, 4 dl tej, 2 evőkanál rum, olaj a kisütéshez. A lisztből, tojássárgákból kevés só és cukor hozzáadásával tésztát gyúrunk. Késfok-vékonyra kinyújtjuk, derelyevágóval ujjnyi széles csíkokat vágunk. Ujjúnkra tekerjük, majd a tekercseket forró olajba rakjuk, és szép pirosra sütjük. Vaníliás cukorral meghintve tálaljuk. «JÓ ÉTVÁGYAT! Sütemények innen-onnan „Matuzsálemek” jeligére, Uj- fehértó: Olvastam, hogy vannak emberek, akik megérik a 140 évet is, mert sok joghurtot esznek, meg magas hegyek között élnek a jó levegőn. Ugyanakkor olyanok is megérik ezt az évet, akik egész életükben dohányoztak, rossz levegőn éltek, az italt sem vetették meg. Ezek után nem tudom eldönteni, hogy van-e a hosszú életnek titka, és az micsoda. Ismerek olyan embert, aki felül van a nyolcvanon is, állandóan részeg, nem veszi ki a szájából a bagót, de még életében nem volt orvosnál, ugyanakkor egy rokonom, akinek soha semmilyen káros szenvedélye nem volt, egész életében egészségesen élt, mégis meghalt ötven- esztendősen. A hosszú életre való „alkalmasságot” egyrészt örököljük elődeinktől, másrészt egyéni, személyes sajátosságok is meghatározzák, hogy meddig élhetünk. Az emberi életkor tudományosan elfogadott felső határa 120 év. Többen vallották már 140 év körülinek magukat, de születési évüket, s ezzel valódi életkorukat iratokkal nem tudták bizonyítani. Az ital, a dohányzás káros hatása közismert, lassú gyilok mind a kettő, amit az ember önmaga ellen fordít. Idővel helyrehozhatatlan károsodást okoznak a szervezetben, a külső egészség tehát csak látszat. A nagyváros, lakott település mérgező gázaitól mentes magaslati levegő; a csönd, a nyugalom, a harmónia, az azonos ritmusú élet mind. mind jótékony hatással vannak áz ember pszichikumára, testi állapotára; a joghurt pedig a legegészségesebb ételek egyike. Mindezek a tényezők együttesen befolyásolják az ember lehetséges életkorát — ami természetesen nem azt jelenti, hogy nincsenek alóla kivételek —, de általában azok az emberek érnek meg magasabb életkort. akik megóvták testi és szellemi épségüket az idő előtti megbetegedésktől, és megfelelő természeti-társadalmi körülmények között élnek. „Szomorúság” jeligére, Nyíregyháza: Nagyon nagy a bánatom. Elváltán neveltem föl a kisfiam, mindent megadtam neki, nem mentem férjhez újra miatta, bár akadt volna kérőm. De én csak ővele törődtem. Most nősülni készül a kisfiam. Kiválasztotta őt a főis- eSy lány, aki csak azzal törődik, hogy férjhez menjen, neve legyen a gyerekének, ami szerintem nem a kisfiámé, hanem másé. A nyakába akarja varrni magát, az én szegény kisfiam pedig olyan vak, hogy nem veszi észre, ki is az a lány. Ezt nem én mondom róla, hanem mások. Kérem írja meg a fiamnak a véleményét, hogy észhez térjen, ha olvassa. Erős érzelmekkel, indulatokkal teli emberek gyakran elkövetik azt a bűnt, hogy elfelejtik, nem csak nekik .vannak érdekeik, vágyaik, hanem másoknak is. Nagyon sokszor épp az édesanyák ilyenek. Nem egyeznek ki az idő múlásával. Már felnőtt gyermekeiket is úgy kezelik, mintha még most is kisgyermekek lennének, önálló döntésre, cselekvésre képtelenek. Egy édesanyának emellett nem lehet áldozat a gyermeke felnevelése, s ha annak érzi, ott bizony bajok vannak azzal az érzéssel, amit szeretetnek nevezünk. A gyermeküket egyedül nevelő anyák közül többen eljutnak arra a pontra, hogy amikor fiuk megnősül, a jövendő menyt már ismeretlenül is gyűlölik, ve- télytársnak tartják, aki miatt gyermekük már nem szereti őket úgy, mint régen. Ez nagyon hibás és veszélyes magatartás. Számtalan példa bizonyítja. hogy a fiatalok — egyébként jónak és boldognak ígérkező házassága — tönkremegy az ilyen anyósi szeretet- féltés miatt. Az anya rákényszeríti a fiát arra. hogy neki adjon igazat a mennyel szemben, s a fiú válaszút elé kerül, kit bántson meg, kj mellett kardoskodjon. / Annak az anyának, aki valóban szereti a maga gyermekét, és jót akar neki, felül kell emelkednie ezeken a kicsinyes dolgokon. Meg kell értenie az élet törvényszerűségeit: az idő múlik, a gyermekek egyszer családot alapítanak, tehát „meg kell osztoznia” a fiú szeretetén egy idegen emberrel is, a mennyel. Aki ez ellen hadakozik, és minden erejével azért küzd, hogy a menyt eltávolítsa (rosszindulatú megjegyzésektől, rágalmaktól sem kímélve őt), általában a saját vermébe esik bele, egyedül marad öregkorára. KM
