Kelet-Magyarország, 1988. május (45. évfolyam, 103-129. szám)

1988-05-25 / 124. szám

2 Kelet-Magyarország 1988. május 25. Cékla, hízómarha a háztájikból Kincs az árokparton Felértékelődött a jelentősége országszerte a háztáji gaz­daságoknak. Nemcsak az igen kedvező adózási feltételek­kel magyarázható ez, de a szűkösebb pénztárcával is: aki csak teheti, igyekszik otthonában megtermelni a zöldséget, gyümölcsöt, hogy ne kelljen ezért se pénzt kiadni. S aki nagyobb tételben dolgozik, a háztáji révén tisztes jövede­lemre is szert tehet. Nincs ez másképp váro­sunkban sem, ahol főleg az állattenyésztésnek vannak szép hagyományai, de külö­nösen az utóbbi időkben a zöldségtermesztés is mind erősebb gyökeret ver. A kis­termelők tevékenységének egyik fő összehangolója a he­lyi termelőszövetkezet, az igyekezet eredményei külö­nösképpen az utóbbi két esz­tendőben mutatkoznak a gyarmati és a tunyogmatol- csi téesz összeolvadását kö­vetően. A Zalka Máté Ter­melőszövetkezet megalakulá­sa után a közös gazdaságban azonnal háztáji főágazatot hoztak létre, mely azóta is jelentős szerepet játszik a háztáji gazdaságok integrálá­sában, valamint a kisgazda­ságok termelési kultúrájának fejlesztésében. Híven a hagyo­mányokhoz kezeten keresztül hízómarhá­ból tavalyelőtt 215, tavaly 345 darabot értékesítettek, míg a hízósertések száma kétezer- hétszázról csaknem három­ezer-ötszázra emelkedett. A termelői kedv fokozására is történtek lépések, az elmúlt két esztendőben majdnem hatszáz növendékmarhát he­lyeztek ki bérhizlalásra, az alapanyagot tavalyelőtt a té­esz vásárolta meg, míg ta­valy a húsipari vállalat ré­vén juthattak hozzá a kister­melők. A jelentős támogatások, kedvezmények mellett sajnos néhány gondról is számot kell adni. A segítség ellené­re csökkent a szarvasmarha­állomány, két éve még száz­hatvan tehenet hajthattak ki a legelőre, tavaly viszont már csak százhúszat. Tu­nyogmatolcson nem találnak már hosszabb ideje megfele­lő csordást, Gyarmaton vi­szont a jelenlegi legelő ked­vezőtlen elhelyezkedése a gond forrása. Ingyen vetőmag Az utóbbi időkben mind többen egészítik ki jövedel­müket zöldségtermesztéssel. Különösen az uborkának, sár­garépának, vöröskáposztának és a céklának van nagy ke­letje, a szükséges területet a szövetkezet biztosította, mely gondoskodott az ingyen vető­magról is, s szakembereivel elvégeztette a talaj művelést, a növényvédelmet. A szövet­kezet gépeivel egyébként nemcsak a téesztagok, de a kívülállóknak is a rendelke­zésére áll, ám kívánatos len­ne, ha tevékenységét kiter­jesztené az almásokra is, nagy terhet venne le ezzel a kistermelők válláról. Az ő kedvük várhatóan tovább nő, ezért a városi tanács végre­hajtó bizottsága legutóbbi ülésén javasolta: a szövetke­zet bővítse tovább támogatá­si körét, felkutatva a lehető­ségeket. Nyugdíjas kisiparosok Most sem pihennek Fehérgyarmat és körzete iparának termelési értéke közel másfél milliárd forint volt az élmúlt évben. Ebből a fólezernyi kisiparos igaz csak hatvanmillió forintot tud felmutatni, de a szolgál­tatásban szerepük meghatá­rozó. Mivel a félszáznyi telepü­lés többsége 500—1000 lako­sú, s a vonzáskörzetben csak nyolc település van a vasúti szállításba bekapcsolva, így a javító-szolgáltató kisipa­rosokra lakóhelyükön nagy feladat hárul. Mint a taná­csok kimutatásából kiderül, Csahdlctól Nagyszekeresig, Jánkmajitistól Fehérgyarma­tig rendszeresen bekapcso­lódnak a közhasznú társa­dalmi munka végzésébe is. A Hazafias Népfront a kö­zelmúltban hét kisiparosnak adott kiváló társadalmi munkáért elismerést. Május 9-én azok az idős mesteremberek találkoztak a fehérgyarmati KIOSZ- székházban, akik nyugdíjas­ként vesznek részt a szolgál­tatásban. Számuk meghalad­ja az ötvenet. S egy kicsit jelképes, hogy a múltidézés és a jövő feladatainak is­mertetése közben bókegyű- Lést is tartottak. Az NDK-ba mennek szüretre Iskolásiyár gazdag programnál A tivadari úttörőtábor és kemping strandja. Gyarmat és Tunyogma- tolcs egy hagyományosan gazdag állattenyésztő kultú­rával rendelkező táj közepén fekszik, s a két településen ma is sokan hű követői a ré­gi szokásoknak. Az állattar­tóknak nagy könnyebbséget jelent, hogy a szövetkezet kellő gondot fordít a szálas takarmány biztosítására. Rendszeressé vált a takar­mánytermő területek részes­művelésben való kiadása, ez ma sem jelent gondot, a gaz­daság az idén is korlátlan mennyiségben képes kielégí­teni szálas takarmánnyal, szénával, szarvaskereppel az igényeket. Ezen túlmenően lehetőséget teremtenek az árokpartok kaszálására, mely­hez ingyen műtrágyát is ad­nak, ezzel nemcsak a hoza­mok emelkedtek, de rende­zettebbé váltak a kanális­menti területek is. A szövetkezet tagjainak egy hold háztáji jár, melynek zömét kukoricával vetik be, de van aki nem földet, ha­nem szemes terményt igé­nyel. A szemes terményt há­rom helyen is meg lehet da- ráltatni, s megfelelő számú tápbolt is rendelkezésre áll. A szövetkezet kilenc boltjá­ban lehet hozzájutni a kü­lönféle tápokhoz, a jószág­tartók élnek is a lehetőség­gel, hiszen az említett üzle­tek forgalma tavaly megkö­zelítette a tizenhárommillió forintot. Csordás kerestetik A számok is azt mutatják, a két helységben nőtt az ál­lattenyésztői kedv: a szövet­Az oldalt összeállította: BALOGH GÉZA A naptár ugyan még csak májust mutat, de az iskolások már javában készülnek a va­kációra. Az üdülésre, nyári szórakozásra fordítható fo­rintok nem gyarapodtak, en­nek ellenére tartalmas idő­töltésre számíthatnak az idén is a szatmári diákok. Az 1. sz. általános iskola úttörői Boglárlellére látogat­nak el, közvetlenül a tanév befejeztével. A két iskolából félszáznyi tizenéves szándék­szik egy-két hetes munkát vállalni a helyi mezőgazda- sági és ipari üzemekben. A nyár egyik szép feladata: méltó vendéglátást biztosí­tani a flamand dalosoknak, akikkel baráti kapcsolatot alakítottak ki a gyarmati énekkarosok, ők július dere­kán lesznek a Belgiumból ér­kező iskolások házigazdái. A Petőfi Sándor Közgaz­dasági Szakközépiskola diák­jai 10 munkanapot nyári gyakorlaton töltenek. Terme­lőszövetkezetek, fogyasztási szövetkezetek s a környező települések tanácsai várják őket az idei nyáron. Félszáz- nyian indulnak az NDK-ba, gyümölcsszedésre. Ezúttal" el­marad a törökbálinti gyü­mölcsszüret, mivel a fagy miatt gyenge termés várha­tó, s nem lesz munka. Hasonló a helyzet a Zalka Máté Gimnázium baracksze- dési programjával is. Viszont két csoport zalkás segíti az NDK-ban a gyümölcsbeta­karítást. A szakmunkásta­nulók még június elején fel­keresik Szeged és Pécs neve­zetességeit, s a középfokú is­kolák diákjaival együtt in­dulnak az építőtáborokba Kecsekeméttől Cegléden át szinte az ország minden ré­Városunik lakossága is meg­pályázza „a megye legszebb települése” címet. Nemcsak az első helyezettnek járó 100 ezer, vagy a harmadik­nak jutó 25 ezer forint el­nyerése a cél, legalább eny- nyire fontos, hogy a helybe­li jól érezze magát a szép, tiszta településen. Április végén két alkalom­mal is „környezetvédelmi napok” voltak a városiban. Erről’ a lakosságot szóróla­pokon, a helyi általános is­kolák tanulói -segítségé­vel előire értesítették, s mód nyílt minden szemét, fö­lösleges hulladék elszállíttatá­sára, melyhez a diákság is nagy segítséget nyújtott. A Kisar, Nábrád, Tunyogma- tölcs Penyige, illetve Zsa­rolván felé vezető ország­utak mentén való gyűjtést, lomtalanítást is megszervez­ték. A fiatalok a helyszínek­re a gyarmati sportkör au­tóbuszával utaztak, az ösz- szegyűjtött lomot pedig a költségvetési üzem jármű­vei szállították a hulladék- telepre. A fiatalok az illeték­telen szemétlerakó helyek föltárásához is segítséget nyújtottak. Természetesen kivették részüket a munká­ból a felnőttek is. A „Tiszta udvar, rendes ház”, a „Tisz­ta, virágos erkélyekért!” ak­ciók, s a korábbi faültetések nyomán megváltozott a vá­ros képe. A tervek szerint május végén értékelik e munkát, s kapják meg a te­lepülések a helyezések függ­vényében az elismerést. A városi művelődési központ és a helyi 2. sz. általános iskola közös összefogásával citerazenekar alakult nemrég Fehérgyarmaton. Varga Zoltán a helyi sütőüzem dolgozó­ja vállalta a kisdobosokból és úttörőkből álló csoport ve­zetését. Pályakezdők nehéz helyzetben Hiányzó munkahelyek A közelmúltban a foglal­koztatás volt a témája a Ha­zafias Népfront városi el­nöksége ülésének. A lakóné­pesség tizedével csökkent az utolsó népszámlálás óta Fe­hérgyarmaton és körzetében. A 100 aktív kereső a me­gyében átlagosan 130 (az or­szágos átlag 117) eltartottnak biztosítja a megélhetést, a szatmári térségben ez a szám meghaladja a száznyolcva­nat. Itt a legmagasabb az ötvenöt, illetve hatvan éven felüliek száma, a lakosság közel negyede. Fő oka, hogy a munkaképes korúak a jobb megélhetés érdekében elvándorolnak. A csökken­tést célozzák azok — az egyelőre mérsékelt sikert ho­zó — próbálkozások, melyek új üzemek letelepítését szor­galmazták. A tervidőszak vé­gére 1000—1100 dolgozó el­helyezésére lenne szükség. A térségben lévő termelőszö­vetkezetek 15 év alatt mel­léküzemágaikban 1280 dolgo­zónak (közülük 738 nő) te­remtettek munkaalkalmat. A sokéves tapasztalat azt jelzi, hogy a mintegy 700 végzős fiatal, pályakezdő 40 százalé­ka tud csak a térségben el­helyezkedni, még kompro­misszumok árán is. Fokozot­tan jelentkezik a máshol fe­leslegessé vált — főleg szak­képzetlen, alacsony iskolai végzettségű, nehezen beil­leszkedő — állampolgárok visszaáramlása. A foglalkoz­tató szervek részéről csekély a munkaerőigény. így egyre nagyobb gondot okoz ezek­nek az embereknek és hoz­zátartozóiknak a megélheté­sét biztonságossá tenni. Öltöny, ruha, pantalló Segítség a sokgyerekeseknek Változaitos formában igyekszik segíteni az arra rászorultakon Fehérgyarma­ton is a családsegítő intézet. Nyilvántartásukból kitűnik, sokan élnek olyanok a vá­rosban, akik egyedül neve­lik gyermeküket, illetve akiknek családjában több gyerek ellátásáról kell gon­doskodni. A gyermekruhák árainak megemelése után kezdemé­nyezték a ruhagyűjtési ak­ciót. Az üzemek, intézmé­nyek szocialista brigádjai támogatták a felhívást, s dolgozói segítséggel több doboz gyermekruha gyűlt össze. A helyi 2. sz. általá­nos iskola nevelői és dol­gozói, a Szamos menti Ru­haipari Szövetkezet kollek­tívái, a Mezőgép fehérgyar­mati gyáregységének mun­katársai éppúgy segítettek, mint a legtöbbet gyűjtő ru­házati áruház, illetve a Zöl­dért brigádjai. A városközpontban lévő családsegítő intézetben rak­tározták el a tisztára mo­sott, kivasalt gvermekruhá- kat. Atlétától, az ingen, blú­zon át a pulóverig széles a kínálat, de volt nadrág, mel­lény, lánykaruha, fiú­öltöny, télikabát is a be­hozott, ugyan használt, de megbecsült ruhák között. Az igénylők az intézetben válo­gathatják ki a gyermeküknek megfelelő ruhát. A tapaszta­lat szerint bevált ez a segé­lyezési forma — éppen ezért folytatódik az akció — mely­nek nyomán sok szülő hely­zetén sikerült segíteni. Környezetvédelmi napok Tisztább lett a város Üttörők gyűjtik a szemetet. Új színfolt

Next

/
Oldalképek
Tartalom