Kelet-Magyarország, 1988. május (45. évfolyam, 103-129. szám)
1988-05-25 / 124. szám
1988. május 25. Kelet-Magyarország 3 Jog az élethez Ilyenkor tavasz táján mind több szó esik a környezetvédelemről. Sokan sokallják a témát, de vélhetően csak addig, amíg kertjük fáin a gyümölcsöt nem szennyezd a földből felszivérgó gatván- iszap, vegyi méreg, míg nem fulladoznak az autófüsttől, nem háborodnak meg a zajtól, gyermekük nem bu'tul a kéndioxidtól. Mert ilyen esetben mindenki környezetvédő lesz. Sajnos, mind többen eszmélnek feli, éppen saját tapasztalataik alapján, s mondják nálunk is: vajon mikor történik valami érdemleges, hiszen beszélni beszélünk már régen és sokat. A környezetjogászok úgy fogalmaznak: az embernek először is joga van a környezethez. Ez sokat mond, s tételesen állítja, bárki, aki megsemmisíti, pusztítja azt, bűncselekményt követ el. De jogunk van a tiszta környezethez is. Olyanhoz, mely nem füsttel, gázzal, olajjal szennyezett. És jogunk van a nyugodt környezethez is, ahol nem a zaj. a büdösség áz uralkodó. És végül: jogunk van í a szép környezethez, mely fogalomba nemcsak a természeti táj. hanem az esztétikus város is beletartozik. Ha most végignézzük életünket, akkor azt látjuk: jogainkban ugyancsak korlátozottak vagyunk. Mert szennyez a gyár, a kis üzem, a termelőszövetkezet, a levegőben gyakorlatozó, éjjel is zúgó repülőgép, az autó, a sertéstelep, a rosszul tervező építész, az esztelenül motort bőgető, a felelőtlen ember, a magnót ordíttató, a hulladékot a csapadékcsatornába eresztő, az erdőt tépő, romboló. Természetvédelmi törvényünk van, végrehajtás csak módjával. Elveink vannak, gyakorlatunk alig. Dúl az örök vita a hatáskörökről, mindenki másra mutogat, közben a világ pusztul körülöttünk. Mondják, hogy egy nukleáris háború kitörése ma alig valószínű, lényegében a véletlen függvényében jelentkezik, hiszen a megnyerhe- tetlenség irracionálissá teszi. Így fő veszélynek a környezeti szennyezés lépett elő. Mely nem ismeri a határokat, mely lassan, de biztosan pusztít fát, virágot, erdőt és — ez a lényeg! — embert. Várjuk, hogy legyen nemzetközi összefogás. De ehhez előbb hazai összefogásra lenne szükség. Míg nem késő. Mert egyszer talán azt mondhatják el a túlélők: jogaink vannak, csak éppen nincsen, aki élvezze azt, amit biztosítanak. (bürget) — juh szeretetét úgy hoz- JjL tam magammal, mint az áteredő bűnt. Családi hagyományként már az ükapám is ebből élt ét a juhtartás apáról fiúra szállt. Kéken apámék háromszáz juhot tartottak, ami nem kis munka volt. Abban a szobában beszélgetünk, ahol Kassai József, a Gyapjú- és Textilnyersanyag Forgalmi Vállalat nyíregyházi kirendeltségének vezetője 16 évig irányította a megyében a juhforgalmazást és a gyapjúfelvásárlást. Nem vezetőként került oda, hiszen előtte már húsz évet töltött a kirendeltségnél. Ismerte a magántermelőket, a téeszek juhágazatának dolgozóit. „A juh sokkal nagyobb lekötöttséget, gondoskodást igényel, mint a többi háziállat. Természeténél fogva kora reggel, késő délután és este szeret legelni. Gyermekként ott. sündörögtem apám körül, árgus szemekkel figyeltem, ahogy egy év Művelődési tervek Nyírvasváriban Kis pénz — nagy ötletek Szép látvány Nyírvasváriban a Karg bárónőféle kastély, barokkos részleteivel, hozzáépített két szárnyával, amely így együttesen a község kultúrcentruma lett, hivatalos nevén általános művelődési központ. Mondom is Világosi László igazgatónak: ha ez az épület Fertődön áll, már régen kamarazenekari fesztiváljairól híres, de miért ne lehetne itt is hasonlót rendezni? Küldötteink a pártértekezletről — Attól még messze állunk — hangzik a válasz —, de azért már így is sok minden történt azóta, hogy egy fedél alá jöttünk, az iskola, a könyvtár, a művelődési ház, meg a sport. És remélem, ez a fejlődés folytatódik ... Ha kedd, családi sport Látszik, jól belakták a régi kastélyépületet, szépen illeszkednek hozzá a modern részek, kialakították az alapszaktantermi hálózatot, iskolarádiójuk, színes tévék, egy számítógép, komplett videófelszerelés segíti az oktatónevelő munkát. Érthetően a nagy tornacsarnokot mutatja be az igazgató a legbüszkébben, ez lett a legnépszerűbb a közösségi helyiségek közül; Nyírvasváriban ma már természetes, hogy kedd esténként családi sportfoglalkozások vannak a tornateremben. Kevés községben mernek egyelőre ezzel az új típusú művelődési intézménnyel kísérletezni — megyénkben is csak néhány példa akad —, talán mert túlságosan beidegződön az évek folyamán a kis községekben is a hármas tagozódás: kell lennie iskolának, külön könyvtárnak és külön művelődési háznak. Aki meghallgatja Erdélyi József nyírvasvári tanácselnök érveit, kétségtelen, hogy velük együtt az új mellé áll: — Több szempont miatt döntöttünk az általános művelődési központ létrehozása mellett. Főként az anyagiak miatt, ilyen kis községben igen kicsi a kultúrára fordítható pénz, jó, ha az iskolához csatlakozik a másik két intézmény. Az történt, hogy egy kalapba dobtuk a pénzt, és felhasználását rábíztuk azokra, akiknek ez a tanult mesterségük. Ezzel a település szellemi kapacitását össze tudjuk vonni — és meggyőződésem, hogy ma a közművelődésben ez az egyetlen járható út... Hatezer kötetet kínálnak így anyagilag jobban tudják ösztönözni azoknak a munkáját, akik a közösségért pluszfeladatokat, például művelődési, vagy sport szervező- munkát vállalnak — az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy sokkal nagyobb lehetőségek volnának. mint amennyit kihasználtak. Ebben az új művelődési intézményben könnyebb helyzetbe került az iskola is: be tudták vezetni az egy műszakos oktatást, ami a tanárnak, a gyereknek, a családnak is kedvezőbb. A szabad időben gyakran a könyvtárban gyűlnek össze a gyerekek, ahol Kiss Zoltán tanár úr és könyvtáros több mint 6 ezer kötetből kínál olvasnivalót. Nézhetik a videókazettákat is, ha úgy tetszik a kötelező olvasmányokat — mind megvan szalagon is. Ennek az úgynevezett kettős funkciójú könyvtárnak feladata a felnőtt lakosság igényeinek kielégítése is — ez is szép lassan megkezdődött. Egyelőre inkább a gyerekek kölcsönöznek a szülőknek, nagyszülőknek is: nagymamáknak mesét, szülőknek most éppen segédanyagot egy vetélkedőhöz a Szovjetunió életéről. Alkalmanként keresnek szakkönyveket, kutyaido- mítástól a konyhakert műveléséig Ha többen jönnének kölcsönözni, jó szívvel ajánlana a könyvtáros például a politikai irodalomból, amit nem kémek, pedig abból bőven van jó olvasnivaló ... És mit ajánlana a község lakosságának az intézmény közművelődési igazgatóhelyettese. Pára Jánosné, aki a legszebb, de legnehezebb népművelőd feladatra vállalkozott? — Még csak az igényfelmérés korszakában tartok, szeretnék a tesztlapjaimmal 'minél több emberhez eljutni, hogy a közösség kívánsága szerint szervezzek programokat. Nagyon méglepődtem, amikor azt hallottam, hogy minek ez, az embereket úgysem érdekli a kultúra. Szerintem reményre jogosít, hogy a családi sportestén háromszor annyian voltak, mint amennyit vártunk, az operettesten több mint 80-an. Érdeklődnek a számítógépes szakkör iránt — nemcsak iskolások. Működik az ügyes kezek köre asszonyoknak-lá- nyoknak. Tervezzük a kertbarátklubot, voltak író-olvasó találkozók. Kiállításokat szeretnének, újabb szakköröket, kisebb pódiumműsorok megrendezését tervezik. Szívügye a népművelőnek a cigány gyermekek klubjának patronálása, illetve a helység néptáncos hagyományainak ébren tartása, ápolása. Megkeresték az árát Jó példát mutattak a gyermekek színházlátogatásának megszervezésével: jegyre még tellett, buszköltségre már nem — elmentek a gyerekek társadalmi munkában kerítést festeni — megkeresték a buszjegy árát. Így nézhették meg Nyírbátorban a Micimackót. Ma sokan megkérdőjeleznék a nyírvasvári népművelő szavait, aki azt mondja az újságírónak: feltétlenül optimista vagyok. Erőt adnak neki elsősorban a gyerekek: az újabban meghirdetett társadalmi munkára 15 helyre 62 gyerek jelentkezett. Mert ők már tudják, milyen nagy élmény volt. hogy színházba mehettek ... Harbula István, kölesei tanácselnök — Milyen érzések kavarognak bennem? Elsőként em- lítniém a megnyugvást. Ügy gondolom, hogy amit a párttagságunk és a pártarukívüli- ek is vártak, az most teljesült. De azt is tudom, hogy ez a folyamat kezdete, hiszen a megújulás az alap- szervezeteknél, a városi, megyei szinteken dől el. Engem különösen — mivel hátrányos helyzetű területről jöttem — Saabolcs-Szatmár nagy problémái foglalkoztatnak. Az ifjúság elhelyezkedése, munkahelyek teremtése. A másik a jelenlegi szociálpolitika megváltoztatása. Nem biztos, hogy mindig azokat támogatjuk, akik megérdemlik. Erről az állásfoglalás is szól. A mi gondunk e területen annál is nagyobb, mert munkalehetőség híján a lélekszám rohamosan csökken, a lakosság Az adóreform bevezetése több szempontból is lényegesen érintette a költségvetési szervek gazdálkodását, a gazdálkodással kapcsolatban eddig kialakult pénzügyi, számviteli gyakorlatot. Hogyan feleltek meg az új követelményeknek, mi a „tanulóidő”, az első négy hónap tapasztalata? — ezt kérdeztük Gabulya Györgytől, az APEH megyei igazgatósága költségvetési szerveket ellenőrző önálló csoportjának vezetőjétől. — Az általános forgalmi és személyi jövedelemadóval kapcsolatos kötelezettségek, eljárási szabályok új elemként jelentek meg gazdálkodásunkban — mondta. — Ennek megfelelően a gazdálkodásról szóló jogszabályt, a szakfeladati (tevékenységi) besorolást is módosították és 1988. január elsejével új számlarénd lépett hatályba. Gondot okozott e szervek szervezett felkészítése az irányítási szint és tevékenységi körük szerinti tagoltsága, valamint nagy száma miatt. — Az általános forgalmi adó szempontjából nehezen értelmezték az adóköteles és adómentes tevékenységek körét. Ebből adódóan bejelentkezési, vagy nyilatkozattételi kötelezettségüket is késedelmesen és^ pontatlanul teljesítették. Az adóköteles tevékenységet is folytató szervek, (elsősorban akik nem keresték meg személyesen az adóhatóságot) tájékozatlanságuk következtében a törvény hatodik paragrafuelöregszik és ez senkinek sem jó. E gond oldása a következő évek nagy feladata. E tekintetben is kaptunk biztatást, ha közvetve is. Lengyel Ferencné, a nyírmeggyesi tsz kertészmérnöke, telepvezető: — Harminchat éves vagyok, három fiú édesanyja. Nem mindegy milyen jövőt építünk nekik. Gyesről jöttem most. s minit otthonülő kap>csalódtam be egyből egv ilyen lüktető tanácskozásba. Én először kicsit pesszimistának találtam a pártértekezlet hangulatát, de most már látom, nem az, csak kemény ... És erre minden okunk megvolt. Úgy gondolom, sikerült elérni amit akartunk. Most már dolgozni kell — és jól! Szerintem ehhez egy jó indítást ad, hogy a Politikai Bizottság nagyon jó gárda! sában megfogalmazott választási lehetőséget, illetve a hetedik paragrafus szerinti adómentességet sem tudták értelmezni. — Milyennek ítéli az adózási gyakorlatot? — Az adózás gyakorlati végrehajtásában is eltérőek a tapasztalatok. Aholképzet- 'tebb szakemberek dolgoznak, az adókötelezettség teljesítése zökkenőmentes, míg az alsóbb szintű tanácsoknál és intézményeiknél sok esetben még az előírt nyilvántartásokat sem tudták alkalmazni, így az adóhatósággal kapcsolatos elszámolások sem ösz- szegszerűen, sem időben nem történtek meg. — Tudnak-e segíteni nekik? — Az adóalanyként bejelentkezett költségvetési szerveknél az adóhatóság feladat- és munkaterve alapján — összhangban a pénzügyi kormányzat célkitűzéseivel.— megkezdte a tájékozódó, segítő jellegű helyszíni megfigyelést, amelyet az év végéig folyamatosan végez. A cél az, hogy az általános forgalmi adó szempontjából adóalanyként bejelentkezett, valamint az önálló bérszámfejtést végző szerveknél segítse az adózással kapcsolatos jogszabályokból adódó feladatok gyakorlati végrehajtását, az egységes értelmezés és gyakorlat kialakítását, szükség esetén jelezze a jogszabályok módosítására irányuló javaslatokat a kormányzati szerveknek. — Az általános forgalmi adóval kapcsolatos jogszabályok értelmezése és a konkrét feladatok végzésének jobb megértése céljából ezután figyelmébe ajánljuk a költségvetési és egyéb költségvetési rend szerint gazdálkodó szerveknek az APEH 116. sz., a SALDO Pénzügyi Szervező és Tanácsadó Vállalat (Budapest, IX. Bartók Béla u. 120.) kiadásában közeljövőben megjelenő „Módszertani útmutató, a Költségvetési szerveknél az általános forgalmi adó ellenőrzéséhez” című Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal 116. sz. módszertani útmutatóját, amely a kiadónál (SALDO) megrendelhető. — Az útmutató az ellenőrzési módszeren túl, hasznos gyakorlati példákon keresztül mutatja be — a költség- vetési szervekre vonatkozó sajátosságok f igyelemb elvételével — az adófizetési kötelezettség megállapításának módját, az adózással kapcsolatban alkalmazandó nyilvántartásokat, és az adóhatósággal szembeni elszámolásokat. B. J. Baraksó Erzsébet MINIKOTR0 A NYÍRSÉGBŐL. A BNV-n állította ki Nyíregyházi Mezőgép Vállalat a Polip kiskotrógépet. Gyapjúból szőtt élet fáradtságos munkája után lenyírták la gyapjút. Évek múlva kereskedőként ezek a pillanatok jutottak eszembe, amikor minősítettem a gyapjút: milyen erőfeszítések és mennyi munka árán jut a termelő az értékesítéshez.” Nevetve jegyzi meg, hogy az ötvenes évek elején akkor kezdett el a vállalatnál dolgozni, amikor nem volt szabad megkérdezni, hogy mennyi a fizetés és azt sem, hogy mikor telik le a munkaidő. Hétfőn reggel elbú- csozott a családjától, vonattal, vagy motorkerékpárral, később a háborúból megmaradt Mercedesszel péntek estig járta a kijelölt területet. Tonnaszámra ízlelgette, Iminősítette ujjaival a gyapjút. Közben a gazdák gondját-baját is meghallgatta és ha lehetőség volt rá, |kollégáival a tanácsoknál, téeszeknél orvosolták a panaszokat. „A mi szakmánkban az elsődleges a jó szem. A gyakorlott felvásárló azonnal látja a juhról, hogy egészséges, fajtiszta, kellően fejlett és a fogáról a korát is megállapítja. A gyapjúminősítés már gyakorlat kérdése. A kereskedő szubjektiven becsüli fel a hosszúság, finomság, tisztaság alapján a gyapjút.” Az ötvenes évek közepétől a kirendeltség állami kezdeményezésre évekig tartó tenyésztői munkával szelektálta, megtisztította a megye juhállományát. A munka eredményes volt, emlékezik vissza, a magyar fésüs- merinó fajta előnyös tulajdonságai miatt maradt a gazdáknál. Később a több- csatornás juhforgalmazás miatt a tenyészirányítói szerep megbomlott, ezért manapság lehetne mindent újra kezdeni, teszi hozzá. Megtanultam a 36 év alatt, hogy a birkához, de leginkább az emberekhez birkatürelem szükséges. A vezetői székben nem lehet pattogni, hiszen arra ráfizet a vállalat. A rengeteg ügyfelet ki kell szolgálni, emellett nem lehet elhanyagolni az exportszállításokat és a gyapjúfelvásárlást sem. A bizalom megszerzése és megtartása pedig nagyon fontos a szakmában. Ahogy közeledett 1988. április elseje, a nyugdíjazás időpontja, egyre többet gondolt a pihenésre, a természetjárásra és hobbijára, a vadászatra. Mikor elérkezett a jeles dátum az életében, mégis másképp döntött. Utódja marasztalta, 'segítsen be nyugdíjasként, amire azonnal ráállt. Továbbra is maradt a juh, vagy ahogy ő nevezi a szent állat közelében. Máthé Csaba Kassai Józsefet nyugdíjba vonulásakor a Munka Érdemrend bronz fokozatával tüntették ki. Adózási dilemmáink A költségvetési szervek tagasztalatairél
