Kelet-Magyarország, 1988. május (45. évfolyam, 103-129. szám)

1988-05-25 / 124. szám

1988. május 25. Kelet-Magyarország 3 Jog az élethez Ilyenkor tavasz táján mind több szó esik a környezetvé­delemről. Sokan sokallják a témát, de vélhetően csak ad­dig, amíg kertjük fáin a gyümölcsöt nem szennyezd a földből felszivérgó gatván- iszap, vegyi méreg, míg nem fulladoznak az autófüsttől, nem háborodnak meg a zaj­tól, gyermekük nem bu'tul a kéndioxidtól. Mert ilyen esetben mindenki környe­zetvédő lesz. Sajnos, mind többen eszmélnek feli, éppen saját tapasztalataik alap­ján, s mondják nálunk is: vajon mikor történik vala­mi érdemleges, hiszen be­szélni beszélünk már régen és sokat. A környezetjogászok úgy fogalmaznak: az embernek először is joga van a környe­zethez. Ez sokat mond, s té­telesen állítja, bárki, aki megsemmisíti, pusztítja azt, bűncselekményt követ el. De jogunk van a tiszta kör­nyezethez is. Olyanhoz, mely nem füsttel, gázzal, olajjal szennyezett. És jogunk van a nyugodt környezethez is, ahol nem a zaj. a büdösség áz uralkodó. És végül: jogunk van í a szép környezethez, mely fogalomba nemcsak a természeti táj. hanem az esztétikus város is beletarto­zik. Ha most végignézzük éle­tünket, akkor azt látjuk: jo­gainkban ugyancsak kor­látozottak vagyunk. Mert szennyez a gyár, a kis üzem, a termelőszövetkezet, a leve­gőben gyakorlatozó, éjjel is zúgó repülőgép, az autó, a sertéstelep, a rosszul ter­vező építész, az esztelenül motort bőgető, a felelőtlen ember, a magnót ordíttató, a hulladékot a csapadékcsa­tornába eresztő, az erdőt té­pő, romboló. Természetvé­delmi törvényünk van, vég­rehajtás csak módjával. El­veink vannak, gyakorlatunk alig. Dúl az örök vita a ha­táskörökről, mindenki más­ra mutogat, közben a világ pusztul körülöttünk. Mondják, hogy egy nukle­áris háború kitörése ma alig valószínű, lényegében a vé­letlen függvényében jelent­kezik, hiszen a megnyerhe- tetlenség irracionálissá te­szi. Így fő veszélynek a kör­nyezeti szennyezés lépett elő. Mely nem ismeri a ha­tárokat, mely lassan, de biz­tosan pusztít fát, virágot, er­dőt és — ez a lényeg! — embert. Várjuk, hogy legyen nemzetközi összefogás. De ehhez előbb hazai összefo­gásra lenne szükség. Míg nem késő. Mert egyszer ta­lán azt mondhatják el a túl­élők: jogaink vannak, csak éppen nincsen, aki élvezze azt, amit biztosítanak. (bürget) — juh szeretetét úgy hoz- JjL tam magammal, mint az áteredő bűnt. Csa­ládi hagyományként már az ükapám is ebből élt ét a juhtartás apáról fiúra szállt. Kéken apámék há­romszáz juhot tartottak, ami nem kis munka volt. Abban a szobában beszélgetünk, ahol Kassai József, a Gyap­jú- és Textilnyersanyag Forgalmi Vállalat nyíregy­házi kirendeltségének veze­tője 16 évig irányította a megyében a juhforgalmazást és a gyapjúfelvásárlást. Nem vezetőként került oda, hi­szen előtte már húsz évet töltött a kirendeltségnél. Is­merte a magántermelőket, a téeszek juhágazatának dol­gozóit. „A juh sokkal nagyobb le­kötöttséget, gondoskodást igényel, mint a többi házi­állat. Természeténél fogva kora reggel, késő délután és este szeret legelni. Gyer­mekként ott. sündörögtem apám körül, árgus szemek­kel figyeltem, ahogy egy év Művelődési tervek Nyírvasváriban Kis pénz — nagy ötletek Szép látvány Nyírvasváriban a Karg bárónőféle kastély, barokkos részleteivel, hozzáépített két szárnyával, amely így együttesen a község kultúrcentruma lett, hivatalos ne­vén általános művelődési központ. Mondom is Világosi László igazgatónak: ha ez az épület Fertődön áll, már ré­gen kamarazenekari fesztiváljairól híres, de miért ne le­hetne itt is hasonlót rendezni? Küldötteink a pártértekezletről — Attól még messze állunk — hangzik a válasz —, de azért már így is sok minden történt azóta, hogy egy fedél alá jöttünk, az iskola, a könyvtár, a művelődési ház, meg a sport. És remélem, ez a fejlődés folytatódik ... Ha kedd, családi sport Látszik, jól belakták a régi kastélyépületet, szépen illesz­kednek hozzá a modern ré­szek, kialakították az alap­szaktantermi hálózatot, isko­larádiójuk, színes tévék, egy számítógép, komplett videó­felszerelés segíti az oktató­nevelő munkát. Érthetően a nagy tornacsarnokot mutatja be az igazgató a legbüszkéb­ben, ez lett a legnépszerűbb a közösségi helyiségek közül; Nyírvasváriban ma már ter­mészetes, hogy kedd estén­ként családi sportfoglalkozá­sok vannak a tornateremben. Kevés községben mernek egyelőre ezzel az új típusú művelődési intézménnyel kí­sérletezni — megyénkben is csak néhány példa akad —, talán mert túlságosan beideg­ződön az évek folyamán a kis községekben is a hármas tagozódás: kell lennie iskolá­nak, külön könyvtárnak és külön művelődési háznak. Aki meghallgatja Erdélyi Jó­zsef nyírvasvári tanácselnök érveit, kétségtelen, hogy ve­lük együtt az új mellé áll: — Több szempont miatt döntöttünk az általános mű­velődési központ létrehozása mellett. Főként az anyagiak miatt, ilyen kis községben igen kicsi a kultúrára fordít­ható pénz, jó, ha az iskolá­hoz csatlakozik a másik két intézmény. Az történt, hogy egy kalapba dobtuk a pénzt, és felhasználását rábíztuk azokra, akiknek ez a tanult mesterségük. Ezzel a telepü­lés szellemi kapacitását össze tudjuk vonni — és meggyő­ződésem, hogy ma a közmű­velődésben ez az egyetlen jár­ható út... Hatezer kötetet kínálnak így anyagilag jobban tud­ják ösztönözni azoknak a munkáját, akik a közösségért pluszfeladatokat, például mű­velődési, vagy sport szervező- munkát vállalnak — az ed­digi tapasztalatok azt mutat­ják, hogy sokkal nagyobb le­hetőségek volnának. mint amennyit kihasználtak. Ebben az új művelődési in­tézményben könnyebb hely­zetbe került az iskola is: be tudták vezetni az egy műsza­kos oktatást, ami a tanárnak, a gyereknek, a családnak is kedvezőbb. A szabad időben gyakran a könyvtárban gyűl­nek össze a gyerekek, ahol Kiss Zoltán tanár úr és könyvtáros több mint 6 ezer kötetből kínál olvasnivalót. Nézhetik a videókazettákat is, ha úgy tetszik a kötelező olvasmányokat — mind meg­van szalagon is. Ennek az úgynevezett ket­tős funkciójú könyvtárnak feladata a felnőtt lakosság igényeinek kielégítése is — ez is szép lassan megkezdődött. Egyelőre inkább a gyerekek kölcsönöznek a szülőknek, nagyszülőknek is: nagyma­máknak mesét, szülőknek most éppen segédanyagot egy vetélkedőhöz a Szovjetunió életéről. Alkalmanként keres­nek szakkönyveket, kutyaido- mítástól a konyhakert műve­léséig Ha többen jönnének kölcsönözni, jó szívvel aján­lana a könyvtáros például a politikai irodalomból, amit nem kémek, pedig abból bő­ven van jó olvasnivaló ... És mit ajánlana a község lakosságának az intézmény közművelődési igazgatóhe­lyettese. Pára Jánosné, aki a legszebb, de legnehezebb nép­művelőd feladatra vállalko­zott? — Még csak az igényfel­mérés korszakában tartok, szeretnék a tesztlapjaimmal 'minél több emberhez eljutni, hogy a közösség kívánsága szerint szervezzek programo­kat. Nagyon méglepődtem, amikor azt hallottam, hogy minek ez, az embereket úgy­sem érdekli a kultúra. Sze­rintem reményre jogosít, hogy a családi sportestén három­szor annyian voltak, mint amennyit vártunk, az ope­rettesten több mint 80-an. Érdeklődnek a számítógé­pes szakkör iránt — nemcsak iskolások. Működik az ügyes kezek köre asszonyoknak-lá- nyoknak. Tervezzük a kert­barátklubot, voltak író-olva­só találkozók. Kiállításokat szeretnének, újabb szakkö­röket, kisebb pódiumműsorok megrendezését tervezik. Szív­ügye a népművelőnek a ci­gány gyermekek klubjának patronálása, illetve a helység néptáncos hagyományainak ébren tartása, ápolása. Megkeresték az árát Jó példát mutattak a gyer­mekek színházlátogatásának megszervezésével: jegyre még tellett, buszköltségre már nem — elmentek a gyerekek társadalmi munkában kerí­tést festeni — megkeresték a buszjegy árát. Így nézhették meg Nyírbátorban a Mici­mackót. Ma sokan megkérdőjelez­nék a nyírvasvári népműve­lő szavait, aki azt mondja az újságírónak: feltétlenül opti­mista vagyok. Erőt adnak ne­ki elsősorban a gyerekek: az újabban meghirdetett társa­dalmi munkára 15 helyre 62 gyerek jelentkezett. Mert ők már tudják, milyen nagy él­mény volt. hogy színházba mehettek ... Harbula István, kölesei tanácselnök — Milyen érzések kava­rognak bennem? Elsőként em- lítniém a megnyugvást. Ügy gondolom, hogy amit a párt­tagságunk és a pártarukívüli- ek is vártak, az most telje­sült. De azt is tudom, hogy ez a folyamat kezdete, hi­szen a megújulás az alap- szervezeteknél, a városi, me­gyei szinteken dől el. En­gem különösen — mivel hát­rányos helyzetű területről jöttem — Saabolcs-Szatmár nagy problémái foglalkoztat­nak. Az ifjúság elhelyezke­dése, munkahelyek teremté­se. A másik a jelenlegi szo­ciálpolitika megváltoztatá­sa. Nem biztos, hogy mindig azokat támogatjuk, akik megérdemlik. Erről az állás­foglalás is szól. A mi gon­dunk e területen annál is na­gyobb, mert munkalehető­ség híján a lélekszám roha­mosan csökken, a lakosság Az adóreform bevezetése több szempontból is lénye­gesen érintette a költségve­tési szervek gazdálkodását, a gazdálkodással kapcsolatban eddig kialakult pénzügyi, számviteli gyakorlatot. Ho­gyan feleltek meg az új kö­vetelményeknek, mi a „ta­nulóidő”, az első négy hó­nap tapasztalata? — ezt kér­deztük Gabulya Györgytől, az APEH megyei igazgatósá­ga költségvetési szerveket el­lenőrző önálló csoportjának vezetőjétől. — Az általános forgalmi és személyi jövedelemadóval kapcsolatos kötelezettségek, eljárási szabályok új elem­ként jelentek meg gazdálko­dásunkban — mondta. — Ennek megfelelően a gazdál­kodásról szóló jogszabályt, a szakfeladati (tevékenységi) besorolást is módosították és 1988. január elsejével új számlarénd lépett hatályba. Gondot okozott e szervek szervezett felkészítése az irá­nyítási szint és tevékenységi körük szerinti tagoltsága, va­lamint nagy száma miatt. — Az általános forgalmi adó szempontjából nehezen értelmezték az adóköteles és adómentes tevékenységek körét. Ebből adódóan beje­lentkezési, vagy nyilatkozat­tételi kötelezettségüket is ké­sedelmesen és^ pontatlanul teljesítették. Az adóköteles tevékenységet is folytató szervek, (elsősorban akik nem keresték meg személye­sen az adóhatóságot) tájéko­zatlanságuk következtében a törvény hatodik paragrafu­elöregszik és ez senkinek sem jó. E gond oldása a kö­vetkező évek nagy felada­ta. E tekintetben is kaptunk biztatást, ha közvetve is. Lengyel Ferencné, a nyírmeggyesi tsz kertészmérnöke, telepvezető: — Harminchat éves va­gyok, három fiú édesanyja. Nem mindegy milyen jövőt építünk nekik. Gyesről jöt­tem most. s minit otthonülő kap>csalódtam be egyből egv ilyen lüktető tanácskozásba. Én először kicsit pesszimis­tának találtam a pártértekez­let hangulatát, de most már látom, nem az, csak kemény ... És erre minden okunk megvolt. Úgy gondolom, sike­rült elérni amit akartunk. Most már dolgozni kell — és jól! Szerintem ehhez egy jó indítást ad, hogy a Politikai Bizottság nagyon jó gárda! sában megfogalmazott vá­lasztási lehetőséget, illetve a hetedik paragrafus szerinti adómentességet sem tudták értelmezni. — Milyennek ítéli az adózási gyakorlatot? — Az adózás gyakorlati végrehajtásában is eltérőek a tapasztalatok. Aholképzet- 'tebb szakemberek dolgoznak, az adókötelezettség teljesíté­se zökkenőmentes, míg az alsóbb szintű tanácsoknál és intézményeiknél sok esetben még az előírt nyilvántartáso­kat sem tudták alkalmazni, így az adóhatósággal kapcso­latos elszámolások sem ösz- szegszerűen, sem időben nem történtek meg. — Tudnak-e segíteni nekik? — Az adóalanyként beje­lentkezett költségvetési szer­veknél az adóhatóság feladat- és munkaterve alapján — összhangban a pénzügyi kor­mányzat célkitűzéseivel.— megkezdte a tájékozódó, se­gítő jellegű helyszíni megfi­gyelést, amelyet az év végé­ig folyamatosan végez. A cél az, hogy az általános forgal­mi adó szempontjából adó­alanyként bejelentkezett, va­lamint az önálló bérszámfej­tést végző szerveknél segítse az adózással kapcsolatos jog­szabályokból adódó felada­tok gyakorlati végrehajtását, az egységes értelmezés és gyakorlat kialakítását, szük­ség esetén jelezze a jogsza­bályok módosítására irányu­ló javaslatokat a kormány­zati szerveknek. — Az általános forgalmi adóval kapcsolatos jogszabá­lyok értelmezése és a konk­rét feladatok végzésének jobb megértése céljából ez­után figyelmébe ajánljuk a költségvetési és egyéb költ­ségvetési rend szerint gaz­dálkodó szerveknek az APEH 116. sz., a SALDO Pénzügyi Szervező és Ta­nácsadó Vállalat (Budapest, IX. Bartók Béla u. 120.) ki­adásában közeljövőben meg­jelenő „Módszertani útmu­tató, a Költségvetési szer­veknél az általános forgal­mi adó ellenőrzéséhez” című Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal 116. sz. módszertani útmutatóját, amely a kiadó­nál (SALDO) megrendelhető. — Az útmutató az ellenőr­zési módszeren túl, hasznos gyakorlati példákon keresz­tül mutatja be — a költség- vetési szervekre vonatkozó sajátosságok f igyelemb elvé­telével — az adófizetési kö­telezettség megállapításának módját, az adózással kapcso­latban alkalmazandó nyil­vántartásokat, és az adóha­tósággal szembeni elszámo­lásokat. B. J. Baraksó Erzsébet MINIKOTR0 A NYÍRSÉGBŐL. A BNV-n állította ki Nyíregyházi Mezőgép Vállalat a Polip kiskotrógépet. Gyapjúból szőtt élet fáradtságos munkája után lenyírták la gyapjút. Évek múlva kereskedőként ezek a pillanatok jutottak eszem­be, amikor minősítettem a gyapjút: milyen erőfeszíté­sek és mennyi munka árán jut a termelő az értékesí­téshez.” Nevetve jegyzi meg, hogy az ötvenes évek elején ak­kor kezdett el a vállalatnál dolgozni, amikor nem volt szabad megkérdezni, hogy mennyi a fizetés és azt sem, hogy mikor telik le a mun­kaidő. Hétfőn reggel elbú- csozott a családjától, vonat­tal, vagy motorkerékpárral, később a háborúból meg­maradt Mercedesszel pén­tek estig járta a kijelölt te­rületet. Tonnaszámra ízlel­gette, Iminősítette ujjaival a gyapjút. Közben a gazdák gondját-baját is meghall­gatta és ha lehetőség volt rá, |kollégáival a tanácsok­nál, téeszeknél orvosolták a panaszokat. „A mi szakmánkban az el­sődleges a jó szem. A gya­korlott felvásárló azonnal látja a juhról, hogy egészsé­ges, fajtiszta, kellően fej­lett és a fogáról a korát is megállapítja. A gyapjúminő­sítés már gyakorlat kérdé­se. A kereskedő szubjekti­ven becsüli fel a hosszúság, finomság, tisztaság alapján a gyapjút.” Az ötvenes évek közepé­től a kirendeltség állami kez­deményezésre évekig tartó tenyésztői munkával szelek­tálta, megtisztította a me­gye juhállományát. A mun­ka eredményes volt, emléke­zik vissza, a magyar fésüs- merinó fajta előnyös tu­lajdonságai miatt maradt a gazdáknál. Később a több- csatornás juhforgalmazás miatt a tenyészirányítói sze­rep megbomlott, ezért ma­napság lehetne mindent újra kezdeni, teszi hozzá. Megtanultam a 36 év alatt, hogy a birkához, de legin­kább az emberekhez birka­türelem szükséges. A veze­tői székben nem lehet pat­togni, hiszen arra ráfizet a vállalat. A rengeteg ügyfe­let ki kell szolgálni, emellett nem lehet elhanyagolni az exportszállításokat és a gyapjúfelvásárlást sem. A bizalom megszerzése és meg­tartása pedig nagyon fon­tos a szakmában. Ahogy közeledett 1988. áp­rilis elseje, a nyugdíjazás időpontja, egyre többet gon­dolt a pihenésre, a termé­szetjárásra és hobbijára, a vadászatra. Mikor elérkezett a jeles dátum az életében, mégis másképp döntött. Utódja marasztalta, 'segít­sen be nyugdíjasként, ami­re azonnal ráállt. Továbbra is maradt a juh, vagy ahogy ő nevezi a szent állat kö­zelében. Máthé Csaba Kassai Józsefet nyugdíjba vo­nulásakor a Munka Érdemrend bronz fokozatával tüntették ki. Adózási dilemmáink A költségvetési szervek tagasztalatairél

Next

/
Oldalképek
Tartalom